Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

Megjött a Télapó

■A_P€STA\EfrYLI HÍRLAP ICITlÖN KIAD^sX

XV. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM

1971. DECEMBER 7., KEDD

Kölcsönös segítség

Jó a kapcsolat

a pedagógusok és a szülők közöli

Félként a veszélyeztetett és hátrányos helyzetéi tanulók istápol ásóra sző ve l kézi ek

A fogadóórák, szülői értekezletek, valamint az ellenőrző könyvecskék feladata, hogy eleven kapcsolat legyen, a pedagógusok és a tanulók szülei között. Vajon milyen kapcsolat alakulhat ki a szűkös érintkezési keretek között, s a három lehetőség közül melyik a legmegfelelőbb ?

Dr. Berényi Istvánnal és Fazekas Istvannéval, az Arany János Általános Iskola tanári szobájában, az iskola szülői munkaközösségének munkájáról beszélgettünk. Nagyon meglepett, hogy milyen jó a kapcsolat a szülök és az iskola között, s amikor ezt szóvá tettem, rajtuk volt a csodálkozás sora:

— Mi különös van abban, hogy a szülőket érdekli, hogyan segíthetnek gyermekeiknek a tanulásban? Az iskolában egyébként kísérleti oktatás folyik, s az nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is új feladatokat ad — világosított fel Fazekas Istvánná

— Különösen az első osztályos és az ötödikes tanulók szülei veszik komolyan feladataikat. A legutóbbi értekezleten, amit az „első osztályosok szülei” számára tartottak, 98 százalékos volt a megjelenési arány!

— A legfontosabb feladatunk tehát a szülők rendszeres tájékoztatása. Érre a legmegfelelőbb módszer a „szüiők iskolája”, amely előzetes munkaterv alapján folyik. A pedagógiai témájú előadásokat felhasználják a szülők a gyermekek segítésében — egészíti ki dr. Berényi István.

— Legutóbb a szülői munkaközösség vezetősége fordult körlevélben a választmányi tagokhoz, az osztályok munkaközösségének vezetőihez, hogy nyújtsanak segítséget a hátrányos és veszélyeztetett tanulók családlátogatásának lebonyolításához. A szülők támogatására mi nden esetben szám i ihatunk nemcsak az ünnepi alkalmakkor, hanem például az iskolai úttörőmunkában is vagy a napközisek foglalkoztatásának színesebbé tételében. Egy- egy alkalommal a szülők vállalkoznak arra, hogy munkájukról, munkahelyükről beszéljenek a gyerekeknek, mint felnőtt a felnőttel.

A szülői munkaközösség legközelebbi rendezvénye a december 11-d teadélután, amelyet a szülők, illetve a pedagógusok egymás megismerésére, a nevelési gondok megbeszélésére használnak fel.

A harmadik, akit a szülői munkaközösség munkájáról faggattam, Szeleczky János, az elnök.

— Csak szeptember óta viselem ‘ a tisztséget, amelyet megtiszteltetésnek érzek. Eddigi szülői tapasztalataim szerint is látom, hogy a szülők segítik a pedagógusok munkáját, legutóbb például a 100 éves jubileumi ünnepségek lebonyolításában segítették.

A munkatervben különösen

a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók istápolására „szövetkeztünk”, az ő családjaik látogatását már megkezdtük. Foglalkozott a szülői munkaközösség vezetősége' a napközi-napirend és -nevelési gondok megoldásával is, hiszen a napközi feladata nemcsak az, hogy ott a gyermekeik elkészítsék a házi feladatokat. A jelentkező nehézségeket igyekszünk minél előbb megszüntetni. Például a szülők kérték, hogy az alsó tagozatosok hamarabb kapjanak uzsonnát, mert az ebéd után hamar megéheznek a kieeb- bek. Azóta már a kéréseknek megfelelően kapnak uzsonnát a kicsik.

— A feladat nagy, végrehajtásával gyermekeink és a magunk javára dolgozunk — summázta véleményét a szülői munkaközösség elnöke.

Sz. M.

Anyakönyvi hírek

Született: Borzák Miklós és Bogdanov Julianna: Erika, Fehér Sándor és Szűcs Mária: Edit, Lestyén Béla és Szűcs Borbála: Béla, Kiss István és Barkó Éva: István, Ézsiás István és Viktor Mária: Gabriella, Sonkoly Ferenc és László Ágnes: Ferenc, Kocsis László és Pálinkás Erzsébet: Zsuzsanna, Fehér Dénes és Bugyi Katalin: Szabolcs, Horváth János és Vágó Erzsébet: János, Tokai József és Pálfi Franciska: Krisztina, Bognár Pál és Kása Katalin: Emma, Nagy Ferenc és Erdei Katalin: Gábor nevű gyermeke.

Névadót tartott: Dér József és Távorszki Margit: Margit nevű gyermekének.

Házasságot kötött: Kovács Ambrus és Vágó Julianna, Ványi Ambrus és Fehér Judit, Papp Sándor és Bakos Emília, Kovács László és Sági Gizella.

Meghalt: Kenyeres Ferenc (Petőfi u. 29.), Pozsár Sándor (Táncsics u. 7.), Lakatos Ferenc (Munkácsy u. 2.), Todo- ricz Jánosné Sebők Terézia (Szőlő ul IS:), Gyaiai Lászlóná Tatai Etelka (Galgóci u. 5.), Mohilla Pálné Sima Mária (Alsó járás d. 1.), Kádas Ferenc (Nyársapát, Élraj d. 5.), Győri Ferenc (Árbóz d. 18.).

Ma:

Nők akadémiája

Ma este, 6 órakor, a Nők akadémiáján, Siposné Kovács Zsuzsa szociológus tart előadást Nagyszülők—szülők—

unokák címmel, a nemzedékek egymás mellett éléséről.

Megjött a Télapó a központi óvodába, s az ámuló kicsinyeknek szétosztotta kosarából az édességgel teli csomagokat. Foto: Kiss András

Gondolatok a könyvtárban

A csend, a nyugalom háza ez. Amikor nesztelenül végigmegy az ember a terem puha szőnyegén, a körülötte lévők nem veszik észre. Csupán néha zizzen egy-egy könyv lapja, s csak a könyvtáros asztala felől hallatszik néhány hangfoszlány.

VÁROSI KÖNYVTÁR. A tömött polcokon olvasni vágyók keze matat a regények, útleírások, elbeszélések között. Az asztalokon újságok. Akad mindenféle.

Kíváncsivá lettem. Vajon mit szeretnek olvasni az emberek? Mi az, amit legszívesebben tesznek táskába, hogy azután otthon, a hosszú esteken belemerüljenek.

Idősebb ember, nyugdíjas lehet, Jókai Mór kötetei között válogat. Időnként kivesz egyet, belelapoz, majd visszateszi. Megszólítom.

— Jókai könyvek a lied- venceim. Ezeket már mind ismerem — mutat egy sor könyvre —, de, sajnos, a Fekete gyémántokat még mindig nem sikerült megkaparintanom. Azt mondják, nagyon jó.

— Melyik Jókai-mü tetszett a legjobban?

— Az aranyember. Azt kétszer is végigolvastam. Sokat forgattam Gárdonyi, Mikszáth és Móra könyveit is.

Holnap az osztálynak olvassa fel a „Szigeti Veszedelem”-ről írt dolgozatát, s most ehhez gyűjt bővebb anyagot.

— Hogy mit szeretek? Sajnos. egyelőre még csak a tankönyveket olvastam. Sok a ta- nulnivaló, de talán majd a téli szünetben több alkalmam lesz belefeledkezni egy-két jobb regénybe. Rajongok a versekért is. József Attila és Tóth Árpád verseit behunyt szemmel, órákig is elhallgatnám. Magam is verselgetek, de csak úgy, a fióknak. Lehet, hogy egyszer majd meg is mulatom valakinek.

Tóth Károly, a család ezermestere. ezért is rajong any- nyira a műszaki tárgyú könyvekért. Beszélgetésünk közben is a Rádiótechniká-t forgatja.

— Elolvasok én mindent, ami a kezembe kerül, de mivel a fúrás-faragás rabja vagyok. leginkább ennél a polcnál állapodok meg. Most Jegfj'

i zsebrádiót akarók eszkábálni

az öcsém születésnapjára, x ehhez gyűjtök egy kis irodalmat.

Befejezem a kérdezősködést. Figyelem az embereket. Ki a regényeknél, ki a verseknél, ki pedig az útleírásoknál keresi a néki való olvasnivalókat. Szeretnek olvasni. Van, aki két-három könyvet kölcsönöz ki, de van olyan, aki hatot. Lesz, mit olvasni az üres esték unalmas óráiban.

Miklay Jenő

MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN?

A hallgatag ember. Vadnyugat kék ege alatt. Magyarul beszélő amerikai’film.

Kísérőműsor: Magyar hir- adó.

‘'•'•Előadások kezdete: 5 és 7 órakor.

Az olvasóterem asztalain kék köpenyes diákok bújják a vastag lexikonokat.

Faragó Éva gimnazista lány.

S-P-OsRuT

Városi úttörő-olimpia: asztalitenisz

— Nagykőrösön nem jó ceglédinek lenni!

— Ugyan, miért nem?

— A perek miatt!

A párbeszéd az öreg városháza méteres falai közölt hangzott el, egy mély csön- dességű hivatali szobában, s tréfás hangon. Minden bizonnyal e sorok írójának ama közlése váltotta ki a derűs szemhunyorítással kísért figyelmeztető mondatot, miszerint e sorok írója Ceglédről érkezett „Körösre”, ahogyan a pusztai város bennszülött lakossága emlegeti lakóhelye nevét.

Ilyesfajta fogadtatás után az ember, persze, meg nem állhatja, hogy utána ne kérdezzen,

miféle perek

emléke kisért a három pusztai város — Cegléd, Nagykö- ös, Kecskemét — két szomszédvára, Cegléd és Nagykő- ős között, miért nem jó Nagykörösön — ceglédinek lenni? A korra fiatal, hivatali beosztására viszont annál rangosabb vezető tisztviselő aztán rendre megmagyarázta a titokzatos mondat értelmét.

— A XVIII. században nagy határperek zajlottak Nagykörös és Cegléd között,

vezetesen annak eldöntéséért szállt síkra a két város polgársága, hogy melyikhez

Egy nyakas város

I.

is tartozzék Csemő és Nyársapát? A jó magyar módra, kényelmesen vitt perben végül is a Pest megyei törvényszék mondotta ki az utolsó szót. Az ítélet igazi salamoni ítélet volt. A nagytekintélyű törvényszék kettévágta Cse- mőt, felét Cegléd városa jus- solta, felét pedig Nagykőrös. Kőrös azonban minden időben nyakas város volt, polgárai ma sem felejtették el a hitük szerint igazságtalan ítéletet, az idősebb „körösiek" ma sem nézik jó szemmel a ceglédieket.

Hol, miféle történelmi korokon áttűnő s időtállónak bizonyult általános jellemvonásából kiindulva lehetne szerencsésebben megközelí- tei e pusztai város egyéniségét, mint a nyakasságán kérészül? Elindulva tehát ezen a nyomon, az ember nem mindennapi aspektusra tehet szert, amely nézőpontból csakhamar fölfedezhető, hogy Nagykőrös valóban nyakas város, a szó legjobb értelmében. Büszke és

igazságszerető

népek lakják. Azok lakhatták. már akkor is, amikor a

honfoglaló magyarok még Ázsia sztyeppéin pengették az íjat. A Kőrös-ér menti ásatások azt bizonyították, hogy a ma is Földvár és Vadas nevezetű határszegletekben földvárat emelt a bronzkori őslakó, s ezen az évezredek óta ember lakta tájon szálláshelyet foglaltak maguknak a honfoglalók is, erre utalnak a fejedelmi és ve- zéri törzsek emlékét őrző helynevek: Tormás, Kürt, Csat.

Az egykori Nagykőröst, amikor talán még nem is ezen a néven emlegették, számos pusztai település, kisebb falu vette körül. Ezek közül nyolc falunak a XI— XIII. században épült temploma és temetője is volt, s e szabad pusztai falvaknak a nehéz időkben Nagykőrösre húzódó lakossága alkotta annak a nyakas természetű városi polgárságnak a magvát, amely azóta is nyakas büszkeséggel őrzi hagyományait, jogait és becsületét. 1266-ból származik az első írott emlék. amely a városról — akkor még nagyobb falu — említést tesz, s Kalán-Kőrös- nek írja a Cegléd és Kecskemét között félúton fekvő

emberi települést. 1368-ból való a következő oklevél, amely már Nagykörös néven emlegeti a várost. Eszerint az oklevél szerint Nagykőrös napjainkban

hatszázhárom éves

városi múltra tekinthet visz- sza.

Hatszáz esztendővel ezelőtt Nagykőrös kiterjedésével még semmiképpen nem szolgált rá a „nagy" jelzőre, mivel, hiteles följegyzések szerint, nyugat—keleti

irányban mindössze 1100 méterre, észak—déli irányban pedig 750 méterre terjedt a város belső területe. Hatalmas pusztaságon uralkodott a kis Nagykőrös, amelyet magas földsánccal vettek körül, s e sáncon négy kijáratot hagytak, Buda, Szolnok. Cegléd és Kecskemét felé. Szükség is volt a város őrizetére azokban a zavaros időkben, mivel Nagykőrös akkor már az állattartó pusztaság jeles vásárhelye volt, ahol az országos vásárokra vagyont érő gulyákat hajtottak föl.

Baróti Géza

(Folytatjuk.)

(Átvettük a Magyar Hírek, a Magyarok Világ- szövetsége lapjából.)

November 30-án rendezték az első sportversenyt a sportotthon korszerűsített s belülről teljesen átalakított nagytermében.

Az úttörő-olimpia városi asztal itenisz-versenye most először nagy tömegeket mozgatott meg. Iskolánként 2—2 fiú és 1—1 lányversenyző indulhatott. Mivel az asztaliteniszezés népszerűsödik városunkban, a helyi Általános Iskolai Sporttanács a tartalékok részére is rendezett versenyt, a B-csoportban. Érdekes és néhány színvonalas mérkőzésnek lehettek szemtanúi a jelenlevők. Körmérkőzéses rendszerben vetélkedtek minden csoportban. Hat, majd később hét asztalon, 3 és fél óra hosszat tartott a verseny.

A lányoknál az A-csoport győztese, a fiúknál az A-csoport első két helyezettje jutott tovább a december 12-én, Abonyban megrendezésre kerülő megyei döntőbe. A fiúknál a második helyen holtverseny alakult ki, s mivel nemcsak a győzelmek száma, de a játszmaarány is azonos volt a két pajtás között, újabb mérkőzésen dőlt el a továbbjutás a tehetséges, tanyai kollégista Gál János javára, aki ezen a versenyen tűnt fel. Ezek a végső eredmények.

Fiúk, A-csoport: 1. Szabó Tibor (Kossuth iskola) 5 győzelem, 10:0-ás játszmaarány; 2. Gál János (Petőfi) 3 győzelem (7:5); 3. Tóth József (Kossuth) 3 győzelem (7:5); 4—5. Berecz Gábor és Nagy Attila (mindkettő: Arany) 2—2 győzelem, 4:6-os, illetve 5:7-es játszmaarány; 6. Gergely Mihály (Petőfi) győzelem nélkül (0:10).

Lányok, A-csoport: 1. Rózsás Zsuzsanna (Arany) 2 győzelem (4:0); 2. Bökfi Erzsébet (Kossuth) 1 győzelem (2:3), 3. N.

Szűcs Ilona (Petőfi) győzelem nélkül (0:4).

Fiúk, B-csoport: 1. Katona Dénes (Arany) 4 győzelem (9:4); 2—3. Juhász László (Petőfi) és Mühl Jenő (Kossuth)

3—3 győzelem, mindkettőnél 6:4-es játszmaarány; 4. Faragó István (Arany) 3 győzelem (6:5); 5. Stefankovics Gábor (Kossuth) 2 győzelem (6:6); 6. Kovács Károly (Petőfi) győzelem nélkül (0:10).

Lányok, B- csoport: 1. Bekö Irén (Kossuth) 2 győzelem (4:1); 2. Langer Zsuzsanna

(Arany) 1 győzelem 3:2; 3. Gergely Ildikó (Petőfi) győzelem nélkül (0:4).

A győzteseket és a helyezetteket Nagy Imre. a Kinizsi asztalitenisz-szakosztályának vezetője meghívta a Kinizsi sportiskola edzéseire.

Női labdarúgó-szakosztály alakult

Tizennyolcán jöttek össze december 1-én a konzervgyárban, de összesen 30 nődolgozó jelezte, hogy részt vesz a Kinizsi női labdarúgó-szakosztályának munkájában. Az alakuló összejövetelkor a gyári lányok-asszonyok 3 képviselőt választottak maguk közül, akik tartják velük majd a kapcsolatot. Rövidesen sor kerül a női szakosztály-vezetőség megalakítására is.

így most már elengedhetetlenül szükségessé vált a Kini- zsi-sportelep tribün mögötti

labdarúgó-edzőpályájának rendbehozása, felemelése. A több csapathoz több pályára van szükség.

S. Z.

Köszönetét mondunk rokonainknak, ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó férjem. édesapánk, nagyapánk: id. Kenyeres Ferenc temetésén Nagykőrösön megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. id. Kenyeres Ferencné és családja.