Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

1971. DECEMBER 3., PÉNTEK tírtap 3 Szentendre—Vác Építkezés — gondokká! A Rózsakért lakótelepi építkezés. . Foto: Gárdós A Minisztertanács ülése Módosították a hitelpolitikai irányelveket Amerre a szem ellát: épít­kezünk. A magán és az ál­lami építkezések üteme, mennyisége növekszik — a technológiák száma gyarap­szik. Vajon a hibák, az aka­dályok csökkennek-e? © . A 132 lakásos Rózsakert- lakótelep Szentendre bejá­ratánál épül. Az első 90 la­kást még az előző ötéves terv­ben, 1969 júniusában kezd­ték, és tavaly decemberben adták át. A második ütemben 42 lakáshoz fogtak hozzá, en­nek első kilenc lakása idén október 30-án készült el, a 12 lakásos E épületbe kará­csonyra költözhetnek be az új lakók. Mint Horváth János, a ki­vitelező Pest megyei Építő­ipari Vállalat építésvezetője mondja, most az. a legfonto­sabb, hogy az egy hónap óta • lakható lakásokat — lakják is. Hogy szellőztessék, taka­rítsák, fűtsék, nehogy tönk­remenjenek a bezárt, Műtét­ién, befülledt lakások. Megnéztem a lakásokat, kellemesek, jó méretezésűek, felszerelésük korszerű — de... — Ma már ilyen színvona­lú építkezéseknél ritkán al­kalmaznak hagyományos tü­zelést. Itt pedig: a fürdőszo­bában henger, a szobákban cserépkályha. Miért? — A kis telep hőközpontjá­nak megépítése hatmillióba került volna, a hagyományos tüzelés viszont négyszázezer­be. A szövetkezeti és, bérla­kásokból álló telep esetében a legfontosabb: minél több lakást. Nem fért bele a költ­ségvetésbe a korszerű fűtés. — Gázra mikor számíthat­nak az ideköltözők? — Ha arra gondol, Hogy a kályhákat ilymódon moder­nizálják, ez még várat ma­gára. Megtudom, hogy a telep egykori grundra épült, laza, törmelékes talajra, s emiatt speciális alapozást igényelt: hat méternyi mélységbe le­vert vast>et:c>n oszlopok biz­tosítják a stabilitást. Drága mulatság. Épp ezért nem egé­szen értem, miért nem hasz­nálták ki jobban a területet — és az alacsony házak ese­tében kevésbé kifizetődő, akár tíz emeletet elbíró cö­löpalapokat. ,— Az épületek lépcsőzetes magasságúak, vagy inkább alacsonyságúak. Követelmény volt, hogy Szentendre épí­tési hagyományaihoz, igazod­va, ^ változatos látványt nyúj­tó épületek kerüljenek ide. Ezért a nyeregtetős megoldás, és a két-három szintes há­zak. Ez a szekció például csupán négylakásos. A telep kohóhabsalakblok- kos építkezésű, e technoló­gia termelékenysége a tégla és á házgyári panel közötti — amint az első, úgynevezett fogadószintje elkészült, a töb­bi gyorsan megy, a 110-szer 270-es méretű blokkokkal. De ha a fogadószint után csupán még egy, vagy két szint kö­vetkezik, ez „a többi gyorsan megy”, nem nagyon érvénye­sülhet. Amint látom, igyekeznek té­li esífceni: a jövő évre áthú­zódó, 21 lakásos utolsó szek­ció befedésén tevékenyked­nek, hogy tető alatt folytat­hassák a belső szakipari mun­kát. Búcsúzóul még megkér­dezem, miképp lapult meg mindvégig ez a kis öreg há­zikó szinte az új telephez ragadva. Kiderül, hogy tu­lajdonosa lovakat tart, s is­tállóigénye miatt perre ment a kisajátítási eljárás lakás­ügyi része. Nem tehettek mást, ha folytatni akarták az építkezést: odébb tolták a 21 lakásos épület alaprajzát, vagy tizennyolc-húsz méter­rel. Ha a szanált házból vég­re kiköltöznek, helyén még egy tizennyolc lakásos épület elfér, de hogy azt ki építi fel, nem tudni, hiszen addig­ra talán elvonul a kivitelező. Egyszóval: komplikáció, prob­léma, megoldandó feladat minden építkezésen bőven akad, ahány, annyiféle. Pil­lantásom az egyik tetőre esik, a tavaly átadott épület cse­réptetejébe mintha egy rossz­indulatú óriás túrt volna bele; ez bizony, még ma úgy beázik, hogy ... ! — Nagy szélvihar volt. De ez már házkezelőségi téma — hangzik a mentegetőzés. © Egy házzal odébb lebontot­ták már azt a kétlakásos iker- épületet, amelynek helyére a 22 milliós beruházást repre­zentáló szupermarketet tervez­ték. A mintegy kétezer négy­zetméter alapterületű üzletház munkaterülete ily módon sza­baddá vált, s az alapozóul szol­gáló, 365 darab vasbeton cö­löpöt még az idén leverik, ez a munka ugyanis biztonságo­san folytatható télen, fagyott földben is. A könnyűszerkeze­tű építmény alapozását a Pest megyei Közúti Építő Vállalat mint generálvállalkozó, a töb­bi munkát pedig a Fémmun­kás Vállalat végzi társ-gene­rálvállalkozóként. A szentendrei HÉV-végállo- mástól tető alatt haladhatnak a vevők a szupermarketig, s a vevő mindent megtalálhat a három megyei vállalat: a Pest megyei iparcikk, a Pest me­gyei élelmiszer és a Pest me­gyei ruházati kiskereskedelmi vállalat koordinációja jóvoltá­ból ajándéktól ruhaneműig, élelmiszertől az iparcikkig. A könnyűszerkezetes építkezés ma még valamivel drágább a hagyományosnál: annak 7—8 ezer forintos költségével szem­ben (négyzetmétere kereske­delmi létesítménynél) mintegy 10 ezer forintba kerül — vi­szont az idő is pénz, és a ha­gyományos kétszer annyi idő- ráfordítással jár, s ennek a funkcionális lehetőségei is szé­lesebbek. 1972. november he­tedikén átadják. © Elkészült végre a leányfalui strand. Késve kezdték, szezon előtt egy hónappal, de bár Dú­ca székének tűnt, végül is két és fél hónap alatt készült el a hatmilliós beruházás, s a kivi­telező Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szép és jó munkát végzett, a parkosítást is befejezték, s a modem, tá­gas, kellemes új strandfürdő várja a látogatókat. Mi még körülbelül száz­nyolcvanat alszunk addig... Péreli Gabriella (A cikk befejező részét hol­napi számunkban közöljük.) Idén ötezer közalkalmazott közül ezren kaptak beutalót — állapította meg a szakszerve­zet megyebizottságának a hi­vatali üdülők helyzetéről ké­szült felmérése. A dolgozók a Pest megyei Tanács öt üdülő­jében, illetve hétvégi pihenő­házában, a Váci .Járási Hiva­tal magyarkúti és a Szentend­rei Városi Tanács papszigeti üdülőjében tölthették szabad­ságukat. A hivatalok és intéz­mények emellett szobabérletekkel igyekez­nek megteremteni az üdü­lés lehetőségét. A vizsgálat tapasztalatai sze­rint ezek azonban drágák, ezért jobban kifizetődik az in­gatlanvásárlás. A Váci Városi Tanács szakszervezeti bizottsá­ga például Balatonszemesen vásárolt egy telket és házat, amelyet költségvetési üzemük és sok-sok társadalmi munka segítségével rendbehoztak. Már idén tizenhét család pi­henhetett az új üdülőben. A Váci Járási Hivatal Fonyódli- geten vett egy házat. A járá­si hivatal Gyula, Szarvas és Gyoma tanácsával közösen. csereüdültetést is szervezett. Magyarkúti üdülőjükbe hat­vannyolc gyermeket is be­utaltak. A megyei tanács balaton- szabadi és Lupa-szigeti hétvé­gi phenőházait kéthetes tur­nusé üdülővé szervezték át. Az érdeklődés azonban alatta maradt a várako­zásnak, nyilván kevesen tudtak róla. Korábban a megyei tanács üdülőit csak a belső dolgozók vehették igénybe, most ez a helyzet is változott; a beuta­lók felét a járások és a közsé­gi tanácsok kapták. A felmérés nyomán ésszerű javaslat született: a meglevő hivatali üdülők jobb kihaszná­lása, bővítése, illetve újak építése indokolttá tépni a külön­böző szakmák összefogását. A kezdeményezésben, a paxt­(Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács tegnapi ülésén a továbbiakban a Ma­gyar Nemzeti Bank elnö­kének előterjesztése alap­ján, a kormány kiegé­szítette, illetve módosította a hitelpolitikai irányelve­ket. A Nemzeti Banknak a rendelkezésre álló hitelezési lehetőségeket továbbra is a IV. ötéves terv fejlesztési cél­kitűzéseivel összhangban kell felhasználnia, előnyt biztosít­va az exportkapacitások növe­lésének, a gyorsan megtérülő, valamint az alacsonyabb épí­tési igénnyel járó beruházá­soknak. A jövőben a hitel nyújtásakor még következete­sebben kell érvényesíteni a beruházásokkal szemben tá­masztott jövedelmezőségi kö­vetelményeket. A vállalati készletek indokolatlan növe­kedésének megakadályozása érdekében a gazdálkodó szer­vek — forgóeszközeik tartós növekedése esetén —, forgó­alapjukat kötelesek közvetle­nül a fejlesztési alapjukból kiegészíteni. A kormány megtárgyalta a gazdaságosabb termelési szer­kezet kiplakítása érdekében teendő intézkedésekről szóló előterjesztést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette' a nehézipari miniszternek és nerek összehozásában sokat segíthetne a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Telex érkezett a Pest—Nóg- rád—Komárom megyei AG- ROKER-hez (s nyilván minden megye hasonló vállalatához), amelyben sürgősen tudatja az AGROTRÖSZT: 15 millió fo­rintos hitelt nyitott a három megye számára a Magyar Nemzeti Bank, mégpedig ki­zárólag műtrágyavásárlás cél­jára. Vagyis azt akarják ösz­tönözni ily módon is, hogy a gazdaságok minél több mű­trágyát vegyenek, készüljenek időben, jó előre a tavaszra. A hatodik helyen A műtrágya, mint köztu­dott, a mezőgazdasági terme­lés egyik legnélkülözhetetle­nebb segítője immár, fölhasz­nálásával növekednek a kü­lönféle növények hozamai. A gazdaságok érdeklődését ele­mezve, Pest megye a hatodik helyen áll, mégpedig Fejér, Tolna, Komárom, Baranya és Győr-Sopron megye után. Amíg ugyanis Fejérben 945, Tolnában 830 forint, addig Pest megyében 651 forint jut egy hektárra a kiszórt műtrá­gya értékét tekintve. Igaz, ez is több az országos átlagnál, amely 555 forintban jelölhető meg. — Pest megyében azonban az átlagnál is több az inten­zív, a műtrágyát fokozottab­ban igénylő növénykultúra — vélekedik Beke Gergely, a me­gyei AGROKER illetékes osz­tályvezetője. Más szóval ez annyit tesz, hogy indokolt lenne többet venni, tárolni. Egyelőre azon­ban maradjunk a helyzetkép rövid fölvázolásánál. Az utób­bi három évben határozott növekedés tanúi lehetünk, ugyanis a megye és a fővá­ros 480 ezer hektárnyi mező­gazdaságilag megművelt terü­letét számításba véve, 1969- ben 591 kiló, tavaly 606, s az idén várhatóan 636 kilóra emelkedik az értékesítés, min­den egyes hektárra ennyi műtrágya jut. (Az igények fölmérése alapján 657 kiló a jövő évi felhasználás.) i az Országos Anyag- és Arhi- vatal elnökének jelentését az 1971—72. évi energiaellátási helyzetről és a téli felkészü­lésről. Megállapította, hogy az energiaellátás biztosítására a megfelelő előkészületek meg­történtek, a fogyasztók szük­ségletének kielégítése bizto­sított Az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kor­mány remdeletet hozott a szö­vetkezeteik gazdasági tevé­kenységéről. A rendelet pon­tosan megjelöli azokat a tevé­kenységi köröket, amelyeket a szövetkezetek egyáltalán nem vagy csak az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásával folytathatnak. A lakás- és ta­karékszövetkezetek pedig a szövetkezeti ágazatra vonat­kozó jogszabályokban megha­tározott tevékenységen felül további gazdasági tevékenysé­get csak az illetékes ágazati rpiniszter hozzájárulásával folytathatnak akkor is, h,a e tevékenység nem esik a most hozott rendelet által maghatá­rozott korlátozások alá. A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter élő­terjesztését a mezőgazdasági szövetkezetek nem állami jel­legű tevékenységének szabá­lyozásáról. A mezőgazdasági szövetkezetek a jövőben is korlátozás nélkül végezhetnek mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó termény- és termékfeldolgozást. Elsőd­leges fagazdasági tevékenysé­get, továbbá elláthatják a me­zőgazdasági, élelmiszeripari és faipari termékek közvetlen belföldi értékesítését. ■ A kor­mány határozata alapján a Az idei adatok azonban nem mutatnak teljesen zökkenő- mentes ellátást. Igaz, ez csak a foszfor és a káli műtrágyára értendő, azokra is csak az első félévre. Voltaképpen csupán az úgynevezett komplett mű­trágyáról mondható el, hogy az ipar nem tudott eleget ten­ni a rendeléselvnek. Ami a legalapvetőbb cikket, a nitro­gén műtrágyát illeti, ott már másfajta, mégpedig rendelési zavarokról, hiányról beszélhe­tünk. Az eredeti igény ugyan­is 125 ezer tonnára szólt, s a kínálat 129 ezer tonna volt, ezzel szemben csak 121 260 tonnát sikerült értékesíteni október végéig. Tehát a gaz­daságok nem éltek teljes mér­tékben a népgazdaság nyúj­totta lehetőséggel. — Az idén nem értük el a tavalyi felhasználást, akkor 124 220 tonna nitrogén-műtrá­gyát adtunk el — hallom. — Persze, megváltozik a helyzet, ha a most kapott, a jövő esz­tendőről előrehozott hitelt igénybe veszik a termelőszö­vetkezetek ... Ki tároljon? Ez most a főgond; viszony­lag rövid ott-tartózkodásom alatt két telefon is sürgette Beke Gergelyt: gyárakból ér­deklődtek — küldhetik-e a műtrágyát, van-e már újság a minapi hitel igénybevételé­ben? — Minden igényt ki tudunk elégíteni... Ez a mondat nem hangoz­hatott el például gyomirtósze­rek esetében sok-sok alkalom­mal, igaz, terven fölüli volt a gazdaságok kereslete az idén. Amíg tavaly Pest megyében 21,8 millió forint értékben adott el az AGROKER gyom­irtószereket, az idén, október végéig 45 millió forint érték­ben. Mégis, az érdeklődés, az igény olyan volt, hogy sem importból, sem hazai gyártás­ból nem tudták azt a bizonyos pluszt ^beszerezni. Visszatérvén a minap enge­mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységi köréhez szorosan nem kapcsolódó egész könnyű- és vegyipari árutermelést csak állami vállalatokkal és intéz­ményekkel kötött szerződés alapján folytathatnak. A kor­mány a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésével, az ágazati mi­nisztériumok és a szövetkeze­tek képviselőiből Koordináló bizottság létrehozását határoz­ta el annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenysége összhang­ban legyen a népgazdaság cél­jaival, és a nagyipari kapaci­tás kiegészítését, a foglalkoz­tatási nehézségek megoldását, a helyi adottságok kihasználá­sát szolgálja. Azokat a szövet­kezeteket, amelyeknél az egész könnyű- és vegyipari tevé­kenység árbevétele a 30—50 százalék között van, mezőgaz­dasági-ipari, ahol pedig az ár­bevétel az 50 százalékot meg­haladja, a jövedelemszabályo­zás szempontjából ipari-mező­gazdasági szövetkezetnek kell minősíteni. Valamennyi mezőgazdasági szövetkezet ipari jellegű tevé­kenységét a tanácsoknak felül kell vizsgálniuk. Ezt összekap­csolják a mezőgazdasági szö- ■ vetikezetékben működő ipari üzemágaik szociális ellátottsá­gának, munkavédelmi helyze­tének felülvizsgálatával és a bérezési előírások tételes el­lenőrzésével. A könnyűipari miniszter a kisipar helyzetéről terjesztett elő jelentést, amelyet a kor­mány jóváhagyólag tudomásul vett. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt délyezett hitelhez, megtudom, hogy a gazdaságok ma már biztonságban érzik magukat Tíz éve még „futottak a mű­trágya után”, de köztudott hogy a kínálat ma meghalad­ja a keresletet. Ha egy tsz- elnök helyzetébe élem magam, úgy nem könnyű persze dön­teni: az év végi mérleg előtt vagyok, igaz, csak jövőre ese­dékes a hitel visszafizetése... Ez tehát, mondjuk, hagyján, ám az is eléggé közismert ter­melőszövetkezeti berkekben, hogy a gyárak sokszor olyan zsákokba7i küldik a műtrá­gyát, hégy egy részük szét­megy, jelentős így a táp­anyagveszteség. — De ha tavasszal nem tu­dunk majd annyit adni, amennyi kell? — veti ellene Beke Gergely. — Akkor májd két héten belül lesz minden­kinek sürgős a szállítás, ám ilyenfajta igénynek sem az ipar, sem a kereskedelem nem tud eleget tenni. Az olvasó persze bizonyára rájött már arra, hogy raktá­rozási gondokról van szó. Sem az iparnak, sem a kereskede­lemnek nincs elegendő raktá­ra, a Pest megyei gazdaságok már így is átvettek 3500 va­gon műtrágyát tárolásra. A műtrágyagyárak építése idején ugyanis az volt az — ma már bizonyos: nem valami helyes — elképzelés, hogy nem kell raktárt építeni a gyár mellé, vigyék el a műtrágyát köz­vetlenül, mihamarább a gaz­daságok. Egy szerény megjegyzés Sakk-matt helyzet! Szeré­nyen megkérdezhetjük: mi lett volna, ha még a mélyszántá­sok megkezdése előtt, s nem az első hó lehulltakor adják meg a 15 millió forintos hi­telt?! Nagyon valószínű, ak­kor még könnyebb lett volna érvelni, Hogy jól járjon mind az ipar, mind, a kereskedelem, mind pedig a több műtrágyái csakugyan igénylő mezőgazda-* ság. Keresztényi Nándor HÁZ FONYÓDLIGETEN Üdülők - összefogással Lehet 15 millióval több?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom