Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

I Jobban érvényesülhetnek a kedvező gazdasági folyamatok Az országgyűlés elfogadta a költségvetést Kedden délelőtt tíz órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1972. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alél- nöke nyitotta meg, s először Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének adta meg a szót. A beszédet követően felszó­lalt Fodor Mihály (Szolnok megye), dr. Noszkay Aurél Kádár János és Kárpáti Ferenc Pest megyei képviselő a folyosón, a tanácskozás szünetében. jas zeneszerző a hanglemez­gyártással kapcsolatban inter­pellált a kohó- és gépipari mi­niszterhez. Elmondotta, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat megrendelésére a Villamos­szigetelő- és Műanyaggyár pré­A szünetben Matula Pál, Vígh László, Magyar Sándor és dr. Palotai Sándor Pest megyei képviselő beszélget. (Budapest), dr. Ortutay Gyula (Bács-Kiskun megye). Ezután szünet következett, majd Varga Gáborné elnöklé­sével folytatódott az ülés. El­sőnek Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter emelkedett szólásra, majd Nics János (Fe­jér megye), Gazsó Sándor (Zala megye) szólalt fel. Ebédszünet után dr. Beresz­tóczy Miklós elnökletével foly­tatta tanácskozását az ország- gyűlés. Az első felszólaló dr. Csikós-Nagy Béla, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nöke volt. Az ülés a további­akban Mokri Pál (Komárom megye), Kovács Istvánná (Pest megye), Simaházi Sándor (Bor­sod megye), Herczeg Károly (Fejér megye) és dr. Pusztai Lászlóné (Heves megye) fel­szólalásával folytatódott. A szünetet követően Apró Antal vette át az elnöklést. Dr. Guba Sándor (Somogy me­gye) és Retezi Károly (Buda­pest) felszólalása után, miután több képviselő nem jelentke­zett hozzászólásra, Apró Antal lezárta a jövő évi költségveté­si törvényjavaslat feletti vi­tát, s megadta a szót Faluvégi Lajosnak, aki válaszolt a vi­tában elhangzottakra. Az elnöklő Apró Antal ez­után szavazást rendelt el. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1972. évi költség- vetéséről szóló törvényjavasla­tot általánosságban és részle­teiben egyhangúlag elfogadta. Ezután — a napirend sze­rint — interpellációk követ­keztek. Petrovics Emil Kossuth-dí­seli a hanglemezeket, ezért a lemezkiadás nyereségének több mint kétharmada is a kohó- és gépiparban halmozó­dik fel. Véleménye szerint az említett nagyüzem ennek el­lenére sem fejleszti hangle­mezgyártását. Nehezményezte, hogy már csaknem egyeszten- dős a lemaradás a művészle- mez-kiadásban. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter válaszában elmondotta, hogy utasította a Villamosszigetelő- és Mű­anyaggyár igazgatóját: a ko­moly zenei művek kiadásának lemaradását a jövő esztendő első hat hónapjában szüntesse meg. Dr. Horgos Gyula válaszát az interpelláló képviselő elfo­gadta, az országgyűlés — egy tartózkodással — tudomásul vette. Fegyveres István, a Szom­bathelyi Nyomdaipari Válla­lat nyomdásza a közlekedés- és postaügyi miniszterhez in­terpellált. Elmondta, hogy Vas megyében nem kielégítő, sőt kimondottan rosszabbodtak a Kossuth rádió és a televízió vételi lehetőségei. Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy a képviselő felvetései jogosak. A negyedik ötéves tervben a Kabhegyen új, korszerűbb adót építenek, a meglevőt tar­talékként üzemeltetik majd, s egyéb intézkedéseket is tesz­nek a vételi lehetőségek javí­tására. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az országgyűlés ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Az országgyűlés elnöke kellemes ünnepeket, boldog új esztendőt kívánt a képviselők­nek. (Kállai Gyula beszédét, Ke­serű Jánosné, dr. Csikós-Nagy Béla, Kovács Istvánná Pest megyei képviselő felszólalá­sát, valamint dr. Faluvégi La­jos zárszavát a 2—3. oldalon ismertetjük.) PEST MEGYEI VOÄfi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 80 FILLÉR 1971. DECEMBER 22., SZERDA Százhalombatta karácsonyi ajándéka Tegnap befejeződött DKV beruházásának első üteme Munkában a kéngyártó üzemrész Kedden ünnepélyes aktus zajlott le a Dunai Kőolajipari Vállalatnál: dr. Simon Pál igazgató átvette az NDK-ter- vezőktől, vállalkozóktól a vál­lalat új üzemrészét, az úgyne­vezett Claus üzemet, amely a termékminőség javításának fo­lyamatában, a finomító mel­léktermékeként az aranysárga elemi ként állítja elő. Az átvételkor jegyzőköny­vileg rögzítették a korábbi próbaüzemeltetések eredmé­nyeit, amelyek azt mutatták, hogy minden megfelel a terve­zett előírásoknak. Ezzel a vál­lalat tizennegyedik termelő üzemrésze látott munkához, és egyben eredményesen befeje­ződött a DKV beruházási programjának első üteme. Nehéz munkával teli, de eredményes évre pillanthat most vissza a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat. Az idén mint­egy 1,3 milliárd forintnyi ösz- szeget ruháztak be, amelyből 100 millió forint szolgálta a most befejezett első ütemet, a továbbiak az 1972. évi és a ké­sőbbi termelést megkezdő má­sodik fejlesztési ütem céljait szolgálják. Az idén egyébként — a teg­nap átadottal együtt — össze­sen négy új üzemrész látott munkához. Elsőnek a gázolaj- kénmentesítő üzem kezdett dolgozni, amely kénmentes, illetve alacsony kéntartalmú gázolajat állít elő. így tehát a jobb termékminőséget szolgál­ja, s mivel az autóbuszok, traktorok, kipufogógázai ezál­tal kevesebb kénvegyületet bo­csátanak a levegőbe, közvetve a városok levegőtisztaságára, a dolgozók egészségvédelmére is kihat. A paraffingyár volt a máso­dik üzem, amely az idén mun­kába állott. Ez a kenőolajgyár­tás során nyert nyersparaffint finomítja. Termékét igen sok­féleképpen látjuk viszont min­dennapi életünkben, hiszen nemcsak gyógyszeriparig célok­ra alkalmas az itt előállított paraffin, hanem ezt használ­ják föl például egyes sajtfaj­ták burkolására, díszgyertyák készítésére, különféle papírpo­harak (tejfölös pohár stb.) impregnálására, a gyufagyár­táshoz és sok más egyébhez. Az üzemrész olyan nagy kapa­citású, hogy bőven termel ex­portra is. Damaszkusz fehér Lajos megkezdte tárgyalásait A Fehér Lajos miniszterel­nök-helyettes vezette magyar kormányküldöttség — mint már jelentettük — hétfőn megérkezett Damaszkuszba, ahol azonnal elkezdte hivata­los tárgyalásait a szíriai veze­tőkkel. A TASZSZ hírügynökség ér­tesülése szerint a tárgyalások a két ország gazdasági, politikai és kulturális együttműködését érintik. Szó van a többi között arról, hogy Magyarország részt vesz a szíriai népgazdaság-fej­lesztés több tervezetének meg­valósításában. A tárgyalásokon a szíriai küldöttséget Mohamed Taleb Hilal miniszterelnök-helyettes és iparügyi miniszter vezeti. A bitumenüzem volt a har­madik munkába álló üzemrész. Itt a lepárlási maradékból nyernek különféle értékes ter­mékeket, építkezési szigetelő- anyagokat, útépítési és brikett­bitument. Ezt a hármat követte most a feltalálójáról Claus üzem­nek nevezett gyártórészleg, amely azért is jelentős, mert eddig csak Komáromban volt hasonló kéngyártó üzem, de a százhalombattai annál lénye­gesen nagyobb kapacitású. így nagymértékben elősegítheti számos növényvédő szer gyár­tását, amelynek alapanyagául szolgál a kén. Mint dr. Simon Pál igazga­tó elmondotta,, az 1972-es ter­veik sem kisebbek az ideinél. Az év közepén kezdi meg a termelését a hárommillió ton­nás évi kapacitású desztilláló- berendezés, amely a legna­gyobb méretű lesz az ország­ban. Jellemző a fejlődésre, hogy az első desztillálót 14 év­vel ezelőtt Szőnyben egymil­lió tonnás kapacitásúra építet­ték, s ugyanilyen volt az 1965- ben Százhalombattán fölépített is. Az 1968-as százhalombattai kétmillió tonna kapacitású volt. Ugyancsak jövőre kívánják üzembe állítani az évi három- százezer tonna kapacitású úgy­nevezett benzinreformáló üze­met, amely az egyre növekvő igényeknek megfelelően jó mi­nőségű szuper- és extra szuper- benzint állít majd elő. A leg­lényegesebb természetesen a nyersolaj-feldolgozás mutató­ja, amelyet a tervek szerint az idei 3,8 millió tonnáról jövőre 4,6 millió tonnára kívánnak felemelni. Győzött: Túra A minőség is számított A Pest megyei képviselők egy csoportja az ülésteremben. Az első sorban: Cservenka Ferencnc, dr. Mondok Pál és Kárpáti Ferenc; a második sorban: dr. Baskay Tóth Berta­lan, S. Hegedűs László és Tausz János. Az előtérben: Cseterki Lajos, au Elnöki Tanács titkára. Az Észak-Pest megyei Me­zőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségéhez tartozó termelőszövetkezetek és szak- szövetkezetek közül negyve­nen csatlakoztak a túrái Gal- gamente Tsz szeptember 3-i felhívásához. A közös gazda­ság versenyt hirdetett annak érdekében, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat sikeresen, gyor­san és jó minőségben vé­gezzék el, a téli időszak beállta előtt ke­rüljön magtárba a termés, vessék el a gabonát, és vé­gezzék el az őszi mélyszántást. Az őszi betakarítás határ­ideje október 10, a vetésé ok­tóber 20 volt. A versenyben részt vevők az őszi mélyszán­tás elvégzését november 20-ig vállalták. A versenybizottság tegnap értékelte a termelőszö­vetkezetek munkáját. Megál­lapította, hogy a részt vevő kö­zös gazdaságok nagy többsége teljesítette a feltételeket, idő­ben végzett az őszi mezőgaz­dasági munkákkal. Az első tíz helyezett kö­zül bizony nehéz volt meg­állapítani a sorrendet, itt elsősorban a munka minő­ségét kellett figyelembe ven­ni. A túrái Galgamente Tsz fel­készült a versenyre, s meg is nyerte. Második helyen a té­sai Béke végzett, a harmadik az ikladi Előre lett. Őket kö­vették a nagybörzsönyiek, a vérségiek, a galgahévíziek, Bag, Rád, Veresegyház és Kösd termelőszövetkezetei. Hamarosan sor kerül az értékelés alapján a díjak ki­osztására is. KOZÉLET Biszku Béla, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára részt vett és felszólalt azon az aktí­vaértekezleten, amelyet teg­nap a budapesti pártbizottság rendezett. Az értekezleten a Központi Bizottság 1971. nov. 3-i ülésén elfogadott, az állam­igazgatás fejlesztésének az állami szervek pártirányításá­nak irányelveiből adódó fel­adatokról tárgyaltak. A DNFF megalakulásának 11. évfordulója alkalmából kedden dokumentumfilmet mutattak be a fővárosi műve­lődési házban, melyen részt vett Hoang Cuong, a VDK bu­dapesti nagykövete és Nguyen Hung Khanh, a Dél-vietnamf Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vezetője. t % h i

Next

/
Oldalképek
Tartalom