Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

2 •"xh/Círltm 1971. DECEMBER 22., SZERDA Kállai Gyula beszéde Keserű Jánosaié felszólalása Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, a Politikai Bi­zottság tagja bevezetőjében elismeréssel szólt a törvény- tervezetről, amely segít meg­szilárdítani népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét. A költ­ségvetési tervezet tágabb te­ret nyújt a kedvező gazda­sági folyamatoknak és gátat vet a negatív tendenciák ér­vényesülésének. Kállai Gyula ezek után hazánk nemzetkö­zi tevékenységéről beszélt. Hangsúlyozta: nemzetközi te­vékenységünk legfontosabb területe a szocialista orszá­gokkal fennálló két- és több­oldalú kapcsolatok fejlesz­tése a szocialista közösség egységének erősítése. — Nagyra értékeljük és tá­mogatjuk azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket o Szovjetunió a XXIV. kong­resszus határozatainak szel­lemében kifejt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés további fej­lesztéséért, az antiimperialis- ta harc támogatásáért és a kongresszuson elfogadott nagy­szabású békeprogram valóra- váltásáért. Gyümölcsöző együttműködésre törekszünk a többi szocialista országgal is. Elmondhatjuk, hogy a kölcsö­nös erőfeszítések eredménye­ként sokasodnak az állami és társadalmi élet sok terü­letén bennünket összefűző szálak, erősödik együttműkö­désünk. Kállai Gyula a tavábbiak- ban méltatta a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa sze­repét, majd hangsúlyozta: a szocialista országok kapcso­lataiban különösen jelentős szerepet tölt be az európai szocialista országok védelmét szolgáló katonai és politikai szervezet, a Varsói Szerződés. A szocialista országoknak az a céljuk, hogy a vitás nem­zetközi kérdéseket politikai eszközökkel oldják meg és fegyveres erő alkalmazására ne kerüljön sor. Népköztár­saságunk a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet, hogy növelje a szocialista világ- rendszer egységét és erejét, és tovább mélyítse a szocia­lista országok népeinek test­véri barátságát és együttmű­ködését. Ettől a szándéktól ve­zettetve fejleszteni kívánjuk államközi kapcsolatainkat azokkal a szocialista orszá­gokkal is, amelyekkel alap­vető kérdésekben nézeteltéré­seink vannak. Készek va­gyunk erre a Kínai Népköz- társasággal is, mert meggyő­ződésünk, hogy gazdasági, kereskedelmi, tudományos­műszaki kapcsolataink erősí­tése mindkét nép javát és a szocializmus közös ügyét szolgálná. Törekvéseink meg­valósítását azonban nagyon megnehezíti és zavarja az a tény, hogy a kínai vezetők — miközben az államközi kap­csolatok fejlesztésének szük­ségességét maguk is hangoz­tatják — életbevágó közös ér­dekeink ellen lépnek fel. A kínai vezetők antimarxista politikája, szovjetellenessége nagy károkat okoz a szocia­lizmusért, a haladásért, a vi­lágbéke fenntartásáért küzdő erők ügyének. A Kínai Nép- köztársaság jogainak helyre- állításáért az ENSZ-ben a Szovjetunió és a szocialista országok a Kínai Népköztár­saság megalakulása óta mind­végig következetesen síkra- szálltak. Sajnálatos, hogy a Kínai Népköztársaság a nem­zetközi életnek ezt a fóru­mát a szovjetellenes, szocia­lizmus-ellenes politika szó­székévé igyekszik tenni, közös platformra kerülve így a vi­lág reakciós erőivel. Meg­győződésünk, hogy a Kínai Népköztársaság ezzel nemcsak a nemzetközi haladás érde­keinek, hanem saját nemzet­közi érdekeinek is árt. A nemzetközi erőviszonyok alakulásában, s főleg az impe­rializmus elleni harcban jelen­tős tényező az úgynevezett harmadik világ térsége. A har­madik világ országai fejlődé­sének útja korunk igen fontos kérdése. örvendetes, hogy azokban az ázsiai és afrikai országokban, amelyek a nem tőkés fejlődési utat választot­ták, megerősödött a fejlődés következetes antiimperialista, antikapitalista tendenciája. Latin-Amerikáról szólva Kállai Gyula hangsúlyozta, a társadalmi felemelkedésért, a független fejlődésért vívott küzdelemre, a felszabad! tási törekvésekre jelentős hatást gyakorolt az amerikai földrész első szocialista államának, Kubának a megjelenése és szocialista építőmunkája. — Szemünk előtt folyik' az ' a megpróbáltatásokkal - terhes küzdelem, amelyet a chilei, nép, Allende elnök népi egy­ségkormánya folytat — vi­szonylag békés formák között — a nemzeti felemelkedésért, a nép boldogulásáért. A továbbiakban Kállai Gyu­la szólt az Elnöki Tanács el­nökének és a Minisztertanács elnökhelyetteseinek afrikai, ázsiai és latin-amerikai útjai­ról, azok hasznosságáról, majd így folytatta: — Ma még természetesen nem mondhatjuk el, hogy már i megvalósult a békés egymás j mellett élés politikája a kü- | lönböző társadalmi rendszerű I országok között. Az imperia­lizmus még rendelkezik azzal az erővel, hogy helyi háború­kat robbantson ki a világ kü­lönböző térségeiben, és ezt meg is teszi. De a tények itt is ar­I ról tanúskodnak, hogy a helyi j konfliktusokat sem tudják I már győzelemmel befejezni. E J fejlemények kényszerű felis- I | mérésé is nagymértékben hoz- I zájárul ahhoz, hogy a békés egymás mellett élésért folyta­tott harc egyre jelentősebb eredményeket hoz. A magyar külpolitika érthe- I tőén fontos törekvése, hogy a kölcsönös érdekek figyelembe­vétele alapján fokozatosan fejlessze kapcsolatait a tőkés- államokkal. Az utóbbi időben különösen Ausztriával, Finn­országgal, Franciaországgal, Olaszországgal fej'ődtek poli­tikai, gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos és kultu­rális kapcsolataink. Megelége­déssel látjuk, hogy az utóbbi időben kedvezően alakult a helyzet, javultak az 'európai biztonság megteremtésének feltételei. Ennek a folyamat­nak a leglényegesebb állomá­sai azok a megállapodások, amelyek a két német állam­mal és Nyugat-Berlinnel függ­nek össze. Ezen a téren azok a szerződések nyitották meg az előrehaladást, amelyek a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság, illetve Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság között jöttek létre. Hangsúlyozta az előadó: elérkezett az ideje an­nak, hogy mielőbb ratifikál­ják és életbe léptessék az em­lített szerződéseket, továbbá minden ország elismerje a nemzetközi jog aTapján a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot, és hogy egyidejűleg fel­vegyék a két német államot az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. A Varsói Szerződés decem­ber elején megtartott külügy­miniszteri tanácskozása meg­elégedéssel állapította meg, hogy az elmúlt , időszakban Kelet- és Nyugat-Európa szá­mos országa között javultak a kapcsolatok, és valójában megérett a helyzet arra, hogy 1972-ben létrejöjjön az euró­pai biztonság és együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet. A vi­lág válsággócairól szólva a többi között elmondotta: az imperializmus erői háborús tűzfészkeket teremtenek, ag­ressziókat követnek el, kom­munista- és szovjetellenes kampányokat folytatnak. Az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen negatív szerepe markánsan mutatkozik meg Indokínával kapcsolatban. A Magyar Népköztársaság szilár­dan támogatja a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának hétpontos javaslatát, amelyet a vietnami kérdés politikai rendezésére terjesztett elő. Változatlanul támogatjuk Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz harcban álló hős népeit. A Magyar Népköztársaság és a szocialista országok külpoli­tikája a politikai rendezés elő­segítésére törekszik a közel- keleti válsággal kapcsolatban is. Kezdettől fogva következe­tesen támogatjuk az arab né­pek igazságos ügyét. Köményünk, és népünk ag­godalommal figyeli a hindüsz-' táni szubkontinensen kialakult helyzetet és megnyugvással vette tudomásul a tűzszünetet. Bízik abban, hogy siker koro­názza azokat a nemzetközi tö­rekvéseket, amelyek Kelet- Pakisztán népének a választás­ról kinyilvánított akaratát, törvényes jogait és érdekeit tiszteletben tartják. A Magyar Népköztársaság kormányának nemzetközi tevé­kenysége eredményes, jól szol­gálja népünk alapvető érde­keit — mondotta befejezésül Kállai Gyula. A parlamenti tanácskozás másödik napja is mozgalmas, vitakész volt. Nemcsak az ülésteremben követték egy­mást az érdekes, tartalmas felszólalások, hanem a folyo­sói beszélgetések is a jövő évi költségvetés legfőbb céljaival foglalkoztak. Ihászi József, a Pest megyei 14-es választóke­rület képviselője, a Dabasi Já­rási Pártbizottság első titkára elsősorban a járás mezőgazda- sági beruházásairól beszélge­tett képviselőtársaival. — A dabasi Fehér Akác Ter­melőszövetkezet hetvenkétmil- lió forintért épít sertéstelepet. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter bevezetőben arról szólt, hogy a fogyasztóknak a magyar könnyűipar termékei­ről kedvezőek a tapasztalata­ik., jogosan bosszankodnak azonban, ha csak hosszabb ke­resgélés után, vagy egyáltalán nem kapják meg a keresett könnyűipari terméket, vagy esetleg használat közben de­rül ki, hogy baj van a minő­ségével. A könnyűipari ágazatra vá­ró feladatokról szólva rámu­tatott arra, hogy a termelés dinamikusabb fejlesztése, a lakosság több és korszerűbb áruval való, ellátása, valamint az export növelése érdekében hosszabb távon végrehajtandó rekonstrukcióba kezdtek. A IV. ötéves program szerint a szorosan vett könnyűipari ága­zatban 24 milliárd forint ösz- szegű beruházást valósítanak meg. Ebben az esztendőben körülbelül 5 milliárd forint értékű beruházás teljesül az előző két esztendő 3 milliárd forintos ütemével szemben. A rekonstrukció első ered­ményei már sok üzemben most lemérhetők. Az év végén kezdi meg a termelést a nagykani­zsai bútorgyár, amely a la­kosság részéről leginkább ke­resett lakószoba-berendezése­ket készít. A miniszterasszony ezután a várható sokféle, nagy meny- nyiségű termék iránti keres­letről beszélt, majd a ruházati ipar ez évi, a tervezettnél ala­csonyabb termelési eredmé­nyeinek, a kereskedelem ru­házati készletei átmeneti gyors növekedésének okait elemez­te. Fő okaként ennek a minisz- térásszony a fogyasztás szer­kezetének évék óta tapasztal­ható változását, a tartós fo­gyasztási cikkek és a beruhá­zás jellegű áruk fokozottabb vásárlását jelölte meg. Hoz­Dr. Csikós-Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke bevezetőben az árak idei alakulását elemezve rá­mutatott, a fogyasztói árszín­vonal 1971-ben mintegy két százalékkal emelkedett. A fo­gyasztás ötven százaléka köz­A hernádi Március 15 Terme­lőszövetkezet baromfifeldol­gozója és hűtőháza nyolcvan- millióba kerül, ötvenkétmil- liós beruházás a Babádi Álla­mi Gazdaság sertéstelepe, míg Alsónémediben a két helyi szakszövetkezet a hernádi ter­melőszövetkezettel közösen épít egy hatszázhúsz férőhe­lyes szarvasmarhatelepet. Ami megnyugtató, hogy valameny- nyi nagyszabású építkezés építőanyaga már együtt van, így jelentősebben nem befo­lyásolja ezeket az építkezése­ket az egyes építőanyagok árának változása. Ami viszont sok gondot jelent: a járásban már hosszabb ideje évente mintegy négyszáz-hatszáz csa­ládi ház épül. Félő, hogy az egyes anyagárak emelése le­lassítja ezt a folyamatot. Míg erről folyik a beszélge­tés a Pest megyei képviselők egyik csoportjában, S. Hege­dűs László, a 24-es választó- körzet képviselője, a Hazafias Népfront Pest megyei vezető titkára dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel beszélget arról, hogy milyen intézkedéseket tervez a minisztérium a zöld­ségtermesztés növelésének elő­segítésére. A miniszter vála­sza: még ebben az évben a kormány elé kerül a konzerv­ipar munkájához szükséges zöldségfélék árának emelésé­ről szóló javaslat. Támogatni kívánjuk a zöldségtermesztés záfűzte; ennek ellenére is ma­gasabb termelést lehetett vol­na elérni a ruhaiparban, ha a vállalatok és a szövetkezetek kínálata jobban igazodott vol­na a lakosság igényeihez. A kapacitások folyamatos, jobb kihasználását, a tervezett nye­reség elérését az idén az is nehezítette, hogy a kereskedel­mi vállalatok év közben csök­kentették beszerzéseiket. Ez rendkívüli intézkedéseket kö­vetelt, és a ruházatipari vál­lalatokat és szövetkezeteket az export fokozására ösztönözte. A továbbiakban Keserű Já­nosné megállapította, hogy az idén o könnyűipari vállalatok nyeresége összességében ala­csonyabb a tervezettnél. Bi­zonyos — mondotta —, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a nyereség növelésé­nek, az önköltség egyes ele­meinek alaposabb vizsgálatá­ra, a költségcsökkentés lehe­tőségeinek tervszerű feltárá­sára. Természetesen továbbra sem közömbös, mi a nyereség forrása. — Elsősorban azokat a kez­szükségletekre és közszolgálta­tásokra irányul, ezeknek ára rögzített vagy maximált. Eb­ben a körben 1971-ben csak a lakbér emelkedett, de a lak- bérkülönbözetet a költségvetés lakbérpótlékként folyósítja a dolgozóknak, és ez a bérkiegé­egyes beruházásait, például a hajtatóházak és fóliás meleg­ágyak létesítését. Szó van a korszerű zöldségművelő gépek és gépsorok dotálásáról, sőt ar­ról Is, hogy a háztáji gazdasá­gok kisgépvásárlását támogat­juk. Amint megszületik a dön­tés, tájékoztatjuk erről nem­csak az érdekelteket, hanem az ország közvéleményét is. Dr. Baskay Tóth Bertalan, a megye 2-es választókerületé­nek képviselője, a gödöllői Ag­rártudományegyetem profesz- szora ezalatt dr. Csanádi György közlekedés- és posta­deményezéseket támogatjuk — mondotta a miniszterasszony —, amelyek célja a kapacitá­sok jobb kihasználása, a vá­laszték összetételének javítása, korszerűbb cikkek gyártása, a minőségi követelmények nö­velése. Ugyanakkor el kell ítélni a minőségrontással, a termékek helytelen osztályba- sorolásával, a rendelkezések megszegésével elért áremelése­ket. A gazdasági reform beveze­tése óta a könnyűiparban meg­gyorsult a korszerűbb, gazda­ságosabb cikkek gyártása. Ez végső soron a jövedelmezőség általános alakulásában jelent­kezik, és abban, hogy 1968 óta az exporthoz nyújtott állami támogatást a feldolgozó ága­zatban a könnyűipari cikkek­nél lehetett a legnagyobb mér­tékben csökkenteni. A miniszterasszony a továb­biakban hangsúlyozta, hogy o dolgozók személyi jövedelme legyen szoros összefüggésben munkájuk hatékonyságával és a vállalat jövedelmével. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelmek növekedése 1972- ben is alapvetően a vállalati nyereség és hatékonysága ala­kulásától függ. Emellett a könnyűiparban tapasztalható rendkívüli munkakörülmé­nyek — például a három mű­szak, a zaj- és hőártalom a textiliparban — miatt a kor­mány már 1971-ben is 70 mil­lió forint bérpreferencia fel- használását engedélyezte, s a jövő esztendőre is nagyjából ilyen összeget biztosít. Első­sorban a fonók és a szövők, a nyomda- és papíripari szak­munkások, s ezen belül is az alapvető gépi folyamatokon dolgozók bérének emelésére fogiák az államtól kapott le­hetőségeket felhasználni — mondotta befejezésül. szítás a következő négy-öt év­ben a béremelkedés arányá­ban fokozatosan szűnik meg. Abban a körben, ahol az árak szabadabban változhatnak, né­hány termék, mint például a harisnyafélék, a műbőrcsiz­mák, ára csökkent. Elmondbt­ügyi miniszterrel beszélget. Az aszódi nagyközség közlekedési gondjairól folyik a szó. Aszód már egészen összeépült Iklad- dal. és a hosszú településnek semmiféle belső közlekedési eszköze nincs. Helyi autóbusz- járatot kérnek az aszódiak. A miniszter figyelmesen végig­hallgatja, aztán javasolja: ad­ják be mielőbb írásban a ké­rést, megvizsgálják, s ha mód nyílik rá, teljesítik. Érdemben az a probléma is a közlekedés- és postaügyi mi­niszterre tartozna, amit Tausz János, a 22-es választókörzet képviselője, az IBUSZ vezér- igazgatója említ: ígéretet kap­tak, mégsem halad előre a bu­dakeszi posta építése. — Természetesen nemcsak mint képviselőnek sok a gon­dom, hanem mint az IBUSZ vezérigazgató -ínak is. És ez már szorosan kapcsolódik az országgyűlés ülésszakán el­Parlamenti jegyzet Dr. Csikós-lágy Bála felszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom