Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-17 / 297. szám
I Új épűíetek a Maglóéi Gépgyárban A határidő előtt, december 27-én adják át rendeltetésének a Maglódi Gépgyár új szociális és kulturális kombinátját. Az ebédlőt, kultúrtermet, mosdót magába foglaló emeletes épület több berendezését a gépgyár dolgozói készítették. Pétcrffy felvétele A postagalamb- „vetélkedő győztesei A szépség- és a tojókategória versenyében: 1. Kajli József (Monor), 2. Gera Ferenc (Dunaharaszti), 3. Pintér György (Maglód). Mindhárom tenyésztő galambjai részt vesznek a Miskolcon megrendezésre kerülő országos kiállításon. A hímek versenyében: 1. Varga Gyula (Dunaharaszti), 2—3. Kiss Kálmán (Monor). A sportkategóriában: 1. Varga Gyula, 2. Tóth Rudolf (Szigethalom), 3. Kajli István. A 10 ezer kilométeres versenyben Monori Sándor ötéves galambja 11 ezer 372 kilométeres röpüléssel első, Kajli István négyéves galambja 10 ezer 576 kilométerrel második helyezést ért el. Csapatversenyben: 1. Monor, 2. Maglód, 3. Szigethalom. V. I. Jegyzetek A 4-es íz környéke Hol hóesés, hol meleghullám. Aztán fagy, majd napsütés. Mindez a tél szeszélye folytán. Ehhez persze alkalmazkodni kell a gépkocsivezetőknek. A napokban a síkos úton későn fékezett egy személyautó és egy tehergépkocsi alá csúszott. Sérülés nem történt és az anyagi kár sem jelentős, mégis figyelmeztető. A csúszós úton jobban kell ügyelni a féktávolság betartására, egyszóval az óvatos vezetésre. ★ Üllőn a villanyszerelők átvágták a betonutat, kábeleket fektettek le. Az árkot ugyan visszatemették és hoztak rá betont, de a nehéz autók ezt már alaposan lenyomták, széthordták. Most egy-egy autó akkorát huppan, hogy szinte hallani a rugók fájdalmas nyögését. És mindez a 4-es főútvonalon. Illetékesek figyelmébe: még itt vannak a villany- szerelők a községben ... ★ Alig egy hónap alatt fölbontották és lebetonozták a felüljáró határában levő hidat. Egy kanális felett ível át és most a 4-es főútvonal korszerűsítése miatt kiszélesítették. Míg a munkálatok folytak, addig egy kerülő úton kellett közlekedni. Ezt is jól megcsinálták. Erős alapra vastag aszfaltot terítettek. Kibírta ez még a nehéz f camionokat is. Amikor visszaadták a hidat, új köntösében a forgalomnak, a kerülőt órák alatt felbontották, széttúrták. (Lám, lám, rombolni mennyivel könnyebb és egyszerűbb!) Vajon miért? Nem lehetett volna meghagyni pihenőnek? ★ Amint beköszöntött a tél, a hideg, abbamaradt az út építé- Csak az árkokat igazgatják, tják a munkások, hegesz- tik a hídkorlátokat a gyalog- 4tkelőhelyek előtt. Az előbb Imlített átalakított híd mellett védőkorlátot helyeztek az út két oldalára, néhányan már a végső képét kialakító fehér festékkel mázolják be. Ezek a munkálatok is hozzátartoznak az útépítéshez. Mégha nem is olyan látványosak, mint a Marini gép aszfaltterítő munkája. (pesti) mohos *7ium Xin. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM 1971. DECEMBER 17., PÉNTEK Kél község kisiparosainak gyűlése Több és jobb szolgáltatást Hiányzó szakmák — „Jó minőségéit' jelvény és oklevél Gyömrőn mostanában több fórum foglalkozott a lakossági szolgáltatás helyzetével. A témát a községi pártbizottság, a községi tanács is megtárgyalta. Foglalkozott ezzel a helyi kisiparosok legutóbb megtartott taggyűlése is. A községi tanács egyöntetűen megállapította: még mindig nem kielégítő a lakossági szolgáltatás Gyömrőn. Az öregfaluban például nincs női fodrász, szabó, cipész és asztalos. Régóta sürgetik az itt lakók, hogy jó lenne egy vegyesboltot is nyitni. Ha ugyanis néhány szögre van szüksége valakinek, mintegy két és fél kilométert kell gyalogolnia, hogy megvásárolhassa. A telepen nem kielégítő a szolgáltatás, a cipész, háztartási kisgépjavítás, tetőfedő, asztalos, villanyszerelő, bádogos, ács és gépjárműjavító szakmákban. A helyi KlOSZ-csoport legutóbbi taggyűlésén is nagyon sok érdekes, a község lakosságát is érintő dologról esett szó. A beszámolóból megtudtuk, hogy Gyömrőn jelenleg 120 kisiparos dolgozik. Többségük munkájával elégedett a lakosság. Sajnos, az említett szakmákban hiányoznak az iparosok. Illetve, hiányoznak is, meg nem is. Gyömrőn ugyanis nagyon elszaporodtak a kontárok. Pedig a szakemberek másodállásban is végezhetnek kisipari munkát. Mégis inkább, vállalják a „veszélyt”, de nem kérnek iparengedélyt A gyömrői KlOSZ-szerve- zethez tartozik még Űri, Sülysáp, Mende, Maglód, Ecser és Péteri is. Ezekben a községekben idén 36 új ipart, 19 iparengedélyt adtak ki, 17-en másodállásban váltották ki az engedélyt. Mindezt Kókay Gyula, helyi KlOSZ-titkár mondotta el, majd kitüntetéseket nyújtott át. Kálló Pál kőműves és Béres Ferenc villanyszerelő kisiparos a „jó minőségért” jelvényt és oklevelet, Rigó Mihály műszerész a „jó munkáért” jelvényt kapta. Sok-sok érdekességet tartalmaztak a hozzászólások is. Halasi Mátyás maglódi asztalos felvetette, hogy a csökkent munkaképességű kisiparosok adójának megállapításához adjon segítséget a KIOSZ. Dr. Kiss József, a községi tanács vb-titkára felhívta a figyelmet, hogy az alkalmazottak személyi igazolványába csak a községi tanács tehet bejegyzést. Lusták Sándor elmondta, hogy Péteriben is sok a kontár, a községi tanács azonban eddig még nem intézkedett. Ritka szakma a központi- fűtés-szerelés. Iván Endre ecseri kisiparos júliusban kapott ipart. Igényelt oxigén- és gázpalackot, de csak másfél év múlva juthat hozzá. Nem lehetne előbb? — kérdezte. Több villanyszerelő elmondotta, hogy nem lehet kapni egységár gyűjteményt. Nagyon nehéz így a költségvetést elkészíteni, s ez reklamálásokra és visszaélésekre is okot adhat. A kisiparosok igyekeznek mindent megtenni a lakossági szolgáltatás terén Gyömrőn. Mégis, az említett szakmákban a hiányt meg kellene szüntetni. A járási szolgáltató ktsz is igyekszik javítani a szolgáltatás színvonalán Gyömrőn. Szóba került: jó lenne egy szolgáltatóházat építeni az állomás mellett. Gér József LUCA-NAPI UTÓLAGOS Luca napját ünnepeltük és akarva, akaratlanul eszébe jut az embernek, mennyi Luca-széke kellene ahhoz, hogy kicsit gyorsabban menjenek a dolgok. Például: több mint három hónapja forog egy papír jóváhagyás végett az illetékeseknél. A téma nem világot rengető dologra monori-erdei Utasellátó-pavilon megnyitása. A MÁV- tói türelmet kértek, papírok érkeztek, s mentek Monorra. Pilisre — és valahol elakadtak. Pedig a nagyszámú utazó- közönség, a Nyáregyházáról és Monori-erdőről naponta bejáró munkások joggal igénylik ezt a szolgáltatást is. Remélhetőleg, az illetékesek kiderítik, hol is akadt el az aktahalmaz és zöld utat engednek tásának. a pavilon megnyiSEGITETT AZ IDŐ Az enyhe időjárás sokat segít a mezőgazdaságnak. A mezőgazdasági munkákra kedvező időben az üllői Kossuth Tsz a még kint levő sárgarépát és zöldséget maradéktalanul betakarította, s egy hét alatt remélhetőleg minden „külterjes” munkával végez. Kihasználatlan művelődési lehetőségek Gondok és eredmények a monori járásban A PEST MEGYEI tanácstagok monori járási csoportja a közelmúltban a sülysápi művelődési házban tartotta ülését, melyen Király István járási népművelési felügyelő a monori járás közművelődésének helyzetéről tájékoztatta a részvevőket. A tájékoztatót és az azt követő megbeszélést a megyei tanács mai ülése tette időszerűvé. MI JELLEMZI a járás köz- művelődését? A munkaképes lakosság mintegy 35 százaléka Budapesten dolgozik. A művelődési házak rendezvényein — a fárasztó vonatozás következtében — ritkán vesznek részt. Sajátos gondot jelent a monori járásban a „kéllaki életmód” is. Előnye, hogy a szóban forgó családok jövedelme az átlagnál magasabb, jobbak a lakáskörülményeik, van rádiójuk, tv-jük, könyveket is vásárolnak. Viszont mindezek igénybevételére, tv-nézésre, olvasásra már kevés idejük jut. A monori járás mezőgazda- sági jellegű. Minden községben van tsz, egyikben-másik- ban kettő is. A közös gazdaságokkal kellene a művelődési házaknak, kultúrotthonok- nak, klubkönyvtáraknak együttműködniük. Ez már kialakulóban van. A nyáregyháza klubkönyvtárat például a helyi tanács és a tsz közös „gondozásba” vette. A járás más községeiben is tárgyalnak már hasonló megoldásról a vezetők. Miért lenne ez jó mindenütt? Mert ugyanúgy, mint az üzemeknek, ktsz-eknek, a tsz-eknek is van kulturális alapjuk, amit sok esetben nem használnak fel célszerűen, esetleg egyáltalán nem. A művelődési Intézményeket anyagilag is támogatva, saját tagságuk is nyerne, hiszen a községben nincs klubja vagy egyéb „saját” művelődési intézménye a tsz-nek. A monori járásban sok gondot okoz a művelődési házak rossz, korszerűtlen állapota. A járási művelődési ház rozoga, közismert, hogy felújítani, átalakítani sem érdemes, újat azonban a következő években még nem építenek. Pilisen, Maglódon ugyanez a nelyzet. A TARTALMI MUNKÁT a tárgyi feltételek is meghatározzák. Ennek ellenére sokféle művelődési lehetőséget biztosítanak a monori járás művelődési otthonai. Szakkörök, klubok, tanfolyamok, művészeti csoportok, színházi és TIT-eiőadások közül válogathat a közönség. Kiemelkedik a monori József Attila Gimnázium irodalmi színpada, melyet a járási művelődési házzal közösen működtet a gimnázium. Híres a vecsési Jókai együttes, a maglódi Röpülj páva kör. Több éves jó szereplés jellemzi a gyömrői néptánccsoportot, Nyáregyházán is megalakult a tánccsoporfc. A gyömrői és monori-erdei irodalmi színpadnak is jó híre van már. A járás hat ifjúsági klubja közül három benevezett a „kiváló ifjúsági klub” mozgalomba. A helyi tanácsok anyagilag is segítették ebben az évben már a klubokat. JELENTŐS EREDMÉNY, hogy a monori járásból is többen bekapcsolódtak a Dél-Pest megyei Nagy István művészeti csoport munkájába. Két alkalommal rendeztek a csoport alkotásaiból kiállítást Mono- ron. A KÖNYVTARAK technikai felszereltsége sem jobb a járásban, mint a művelődési otthonoké. Jelenleg egy lakosra 1,2 könyv jut, ez fele az országos átlagnak. Mintegy 4 millió forint kellene ahhoz, hogy a monori járás e téren felzárkózzék. Több községben, de elsősorban Monoron, Ve- csésen, Pilisen a könyvtár átalakítása, bővítése lenne szükséges. Amiről még szó esett a tanácskozáson: egy-egy rendezvényen, előadáson jó lenne a nézők, hallgatók sorában ott látni a község vezetőit. Rangot adnának, példát mutatnának. Többet kellene törődni a művelődési otthonok közbiztonságával, a rendbontók megfékezésével. A művelődési otthonokban sok nő dolgozik, érthető, hogy igénylik az ilyen irányú segítséget. Vasárnap délelőtt is ki kellene nyitni a művelődési otthonokat. A felügyeletet társadalmi munkásokra, lelkes, ügybuzgó emberekre is rá lehetne ilyenkor bízni. Mindezeket összegezte Lelkes Béla, a Pest megyei tanácstagok monori járási csoportjának vezetője, és javasolta, hogy a megyei tanács ülésén ismertessék a közművelődés helyzetét F. O. Hagyományos vetélkedő A hagyományokhoz híven, 1972. április 4-én újból megrendezik a monori járásban a honismereti szakkörök vetélkedőjét. Kulturális hírek Az elmúlt ismeretterjesztő évadban a monori járásban több mint 900 ismeretterjesztő, tudományos előadáson vehettek részt az érdeklődők. A monori járási KISZ-bi- zottság és a művelődésügyi osztály szervezésében megkezdődött a KISZ-szervezetek kultúrfelelősei és az ifjúsági klubok vezetőinek alapfokú képzése. Az első előadást december 7-én tartották. MAI M'*OR MOZIK Monor: Baleset a tengerparton. Nyáregyháza: Kapaszkodj a fellegekbe, I—II. Ye- csés: Az igazgató. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Űt- törőház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. Nagy forgalom a monori postán Naponta kétezer üdvözlet Idejében adjuk fel a csomagokat Nyugdíj még a héten Megnövekedett a forgalom a monori postahivatalban is. A _ közelmúltban kézbesítési gondokkal küzdöttek, a 14 állandó dolgozóból néhányan mindig betegállományban voltak. Az ünnepi csúcsforgalomra jól felkészültek: a meglevő kézbesítőkön kívül két nyugdíjast alkalmaztak. Jelenleg mintegy kétezer üdvözlőlapot kézbesítenek naponta, a munka a jövő héten tovább nő. Sajnos, sok helyen nincsen postaláda, a kézbesítőik így kénytelenek az újságot és a leveleket is a kerítésre tenni, vagy éppen bedobni. Nemcsak a levéláradat ad gondot a monori postahivatalnak, de naíponta 50—60 csomag továbbításáról is gondoskodniuk kell. Éppen ezért kérik a lakosságot, hogy sem a levelekkel, sem a Csík nem adta fel a harcot Csik József, a magyar atlétaválogatott egyik erőssége nem mondhatja el 1971-ről, hogy szerencsés év volt. A sérülésekkel átdolgozott évad nem hozta meg a várt eredményeket. Tavaly év végén Vecsésen 87 métert ígért — de az ötméteres javulásból csak 50 centi lett. Az év versenye, az atlétikai EB is balszerencsésen végződött, mintegy hét méterrel dobott kevesebbet legjobbjánál, így csak a 10. helyen végzett. Pár nappal később egy finnországi versenyen akkorát dob, amennyivel az első hat között végezhetett volna... A Magyar Atlétikai Szövetség kijelölte a müncheni olimpiára készülő keretet. Ennek négy gerelyhajító, köztük Csik József is tagja lett. Csik Dodó bízik abban, hogy a soksok kemény munkával eltöltött esztendő egyszer nagy Versenyen is kamatozni fog. És erre itt a ragyogó alkalom: München, 1972. Addig edzőtáborok, edzések, versenyek várnak az üllőiek kitűnő sportemberére. És ahogy őt ismerjük: 1971. jó volt Csik Dodó számára, mert még több munkára, akaraterőre serkenti őt! Sz. A. Köszönjük mindazoknak, akik fájdalmunkban együttéreztek velünk és szeretett édesanyámat utolsó útjára elkísérték. Gados Pál és családja. i csomagokkal ne várjanak utolsó napokig. És még egy kérés: a csomagokat lehetőleg a délutáni órákban adják fel. A posta dolgozói igyekeznek, hogy a címzettek idejében megkapják küldeményeiket, ezért a postaláda szokásos napi egyszeri ürítésén kívül, délelőtt is kiszedik valamennyi ládából a leveleket. Képeslapokból több ezer van, néhány üzletet is megbíztak azok árusításával. Várható a táviratforgalom növekedése is. A táviratokat jóval előbb is fel lehet már adni, s azt a posta a kért napon kézbesíti. A nyugdíjintézet az esedékes nyugdíjakat már átutalta. Mo- noron 1300 nyugdíjas várja, hogy még e héten kézhez kapja járandóságát. S erre a postahivatalban ígéretet is tettek. G. J.
