Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-17 / 297. szám

4 SfeXfrfop 1971. DECEMBER 17., PÉNTEK NEWALASZTAS INDÍTÉKAI Klub az Akváriumhoz Beatlrodalom, megemlékezés Bartókról (lemezen a Cantata Profána), absztrakt festészet, barkochba, a reneszánsz mű­vészet, csillagászat, Beethoven, előadás Jávor Pál színészről, novella- és versfelolvasások, filmvetítéses élménybeszámo­lók utazásokról, pótszilveszter (jobban sikerült, mint az iga­zi): ez volt az Akvárium klub 1970-es programja — majd vi­ták, beszélgetések, zene-tánc. HUSZONÖTÉN KEZDTÉK A nagykáiai fiatal értelmi­ségiek — az alsó korhatár 18 év — alakították ezt a klubot 1970 májusában, mert sokan érezték úgy — tanárok, mér­nökök, hivatalnokok, agronó- musok —, hogy egyedül van­nak. Társas életre vágytak. El­határozták, hogy hetente egy­szer összejönnek a könyvtár helyiségében. így alakult meg a klub Készéi Máriának, az 1. számú iskola tanárnőjének vezetése alatt. — Huszonötén alakítottuk — mondja. — Elhatároztuk, hogy minden klubestre előadót hí­vunk bennünket érdeklő té­mákat hallani. Sokszor késő estig vitatkoztunk, beszélget­tünk. Eleinte nehezen indult az eszmecsere, úgy látszik, zár­kózott korosztály ez a mai 30 éven aluliak nemzedéke. De ahogy jobban megismertük egymást, összemelegedtünk, feloldódott a hangulat, egyre inkább el merte mondani min­denki a véleményét. 1971. január 18-án kissé hi­vatalosabb formában is meg­alakult a klub: vagyis öttagú vezetőséget választottak titkos szavazással, havi 10 forintos tagdíjat állapítottak meg a ki­adásokra, főleg az előadók ho­noráriumára. A könyvtárból átköltöztek a járási művelő­dési központ klubtermébe (ha sokan jönnek össze, megkap­ják a szomszédos Kossuth klub helyiségét, amely nagyobb). Készéi Mária ebben az évben már meghívót kapott Ceglédre a megyei klubvezetők tovább­képző konferenciájára. „PROFI“ MÓDON — Itt hallottam először ar­ról, hogyan is kell irányítani „profi” módon egy klubot. Sok könyvet, jegyzetet, ötletet, já­tékot hoztam magammal. Ahogy „hivatalosabban” meg­alakultunk, egy kicsit csök­kent az érdeklődés, talán töb­ben úgy érezték, hoigy ez már nem olyan spontán társaság. Később azonban ismét meg­szaporodtunk, felpezsdült az élet. Szex és az ifjúság, jog és erkölcs, farsangi összejövetel, ausztriai—holland élménybe­számoló, Mikulás-est, irodal­mi délután Nagy Lászlóról, a nevek világáról, a kerámia művészete — ez volt a soron következő összejövetelek elő­adásainak témája. Készéi Mária társaival együtt lelkesen szervezett és jól érezte magát a klubban. Készéi Mária különben ma­gyar-történelem szakos, főis­kolát végzett Szegeden. Pápán érettségizett, a város melletti kis faluban, Várkeszon lakott, ahol apja asztalos. — Engem már középiskolás koromban minden érdekelt, öt szakkörre jártam, kettőre ille­gálisan, mert csak háromra le­hetett járni a rendtartás sze­rint. Én mindenhova elmegyek itt is, szinte soha nem vagyok otthon. Ügy érzem, a tanítvá­nyaimat is tudom lelkesíteni, érdeklődésüket felkelteni min­den iránt Ezek a gyerekek na­gyon érdeklődők. Sokat gon­dolkodom mostanában azon: miért kopik le róluk az érdek­lődés, mire felnőttek lesznek. A mi klubunkba is eljárhatná­nak többen, ez a klub azt is célozza, hogy a világ dolgai iránt állandóan ébren tartsuk az érdeklődést Készéi Mária a Fejér megyei TÖBB PROGRAM Komputer az ELTE-n A hazai számítástechnikai képzés egyik „fellegvára” az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Természettudományi Kara. A napokban korszerű komputerrel gazdagodott az intézmény. Megérkezett Len­gyelországból az Odra 1304 korszerű számítógép. Az ok­tatómunkát segítő komputer operatív tárolójába egyidejű­leg több, egymástól független programot is betáplálhatnak. Elsősorban matematikai, mű­szaki jellegű problémák meg­oldásában, valamint adatfel­dolgozásban, adatrendezésben jelent majd segítséget a gép. A tervek szerint a napokban a Múzeum körúti főépületben megkezdik az egyetem számí­tástechnikai központjának ki­alakítását. DIPLOMATERVEK A következő félévtől oktat a tanreaktor Nyáron avatták fel a Mű­egyetemen a magyar felsőok­tatási intézmények közös egyetemi atomreaktorát. A tervek szerint a következő fél­évtől kezdve a különböző fel­sőoktatási intézmények hall­gatói — köztük műegyetemis­ták, TTK-sok, medikusok — megkezdhetik a tanterveknek megfelelő tanulmányaikat a reaktorban. Az atomreaktor főleg az említett karok alap­tárgyi oktatását követő szak­tárgyi képzésbe kapcsolódik be, elmélyíti az atomtechnikai, atomenergiai és izotóptechni­kai oktatás témakörét, sőt bi­zonyos gyakorlati tapasztala­tokat is nyújt A hallgatók egy része a ter­melési gyakorlatokat is a reaktorban végzi, s köztük többen diplomamunkájukat is ott készítik el — bekapcsolód­va a reaktorban kialakuló ku­tatómunkába. Élő színház, eleven vámban Kiosztották a szentendrei fotopályázat díjait A szentendrei tanács a Teát­rum idei előadássorozatának kezdetén „Élő színház, eleven t>árosban” címmel amatőr fo­tópályázatot hirdetett, amely­nek témáját a város főterén megtartott előadások hangula­tának, a színház és a város bensőséges kapcsolatának áb­rázolásában jelölték meg. A pályázatra csaknem ötven fe­kete-fehér felvételt küldtek be az amatőrök. A szakemberek­ből, művészekből álló zsűri értékelése szerint az első díjat Nagy Lajos és Siklósi Péter budapesti lakosok nyerték. Ju­talmukat — egy-egy vásárlási utalványt — csütörtökön a Fé­szek Klubban adták át a szent­endrei városi tanács képvise­lői. Kislángon kezdett el tanítani, de csak egy tanévet töltött ott el, azután Nagykátára érke­zett harmadik évé. Megszeret­te ezt a községet, gyakorló ta­nításának egy részét töltötte el itt. ÉS AZ ATOMKUTATÁS — Most éneket is tanítok, ráálltam a zenére, hogy job­ban értsek hozzá, s közben hobbym lett a zene. Albérlet­ben lakom, de jó körülmények között — saját bútor, különbe­jár a tű szoba, fürdőszoba —de alig tartózkodom otthon. A klubunk neve kicsit képletes: akvárium, amelyben halak úszkálnak, s általában arany­haliak, amelyek csak dísznek vannak; mi pontosan ennek el­lenkezőjére törekszünk, nem akarunk „díszek” lenni, s ahányszor kimondjuk ezt a nevet, hogy akvárium, annyi­szor gondolunk arra, hogy igenis, mi nem vagyunk dí­szek. A következő klubprogramok: a tv, rádió műszaki problémái, hazai eredmények az atomku­tatásban, a popzenéről, az iro­dalmi színpad balladaestje, a barkácsolásról... Berkovits György Óvoda épül Öt hónap múlva készül el Rácke­vén az a 40 személyes óvoda, ame­lyet 3 millió 400 ezer forintos költséggel építenek. A munkások már a tető szigetelésén dol­goznak, hogy a tél ne rongálja meg a falakat. Foto: Urbán A TANÁROK FELE: NO Ötszáznegyven középiskolában 228749 diák tanul A jeleolégi oktatási évben — amint a Művelődésügyi Minisz­tériumban most elkészült sta­Mit lát a mozik közönsége 9 új filmet vásárolt az FB Űjaibb kilenc játékfilmet vá­sárolt magyarországi forgal­mazásra a filmátvételi bizott­ság: az alkotások műfaji sok­színűsége bőséges választékot ígér. A megvett filmek között négyet Jugoszlávia alkotói ké­szítették. Bakis Tanovic bal­ladád feldolgozása története egy pásztorról szól, címe is ha­sonló: „A pásztor”, Humorral és mély emberséggel idézi a partizánok történetét színes filmjében Antun Vrdoljak, amelynek címe: „A hegyen zöld fenyő nő”. A krimiked- velők számára élményt jelent Dorde Nikolic pergő cselek- ményű műve: „A bolond fe­jem”. Egy tizenöt éves kamasz szatirikus történetét idézi „A rovarölő”, Aleksandar Petko- vic alkotása. A „Szelíd motorosok”-kalés a „Zabriskie poiní”-tal mutat rokonvonásokat Richard C. Sarafian „Az eltűnt pont” cí­mű színes amerikai társadal­mi drámája, melynek fősze­replője Barry Newman. Há­rom kamaszfiú tengerparti va­kációjáról szól Robert Mulli­gan rendező alkotása, a „42 nyara” című színes amerikai film. Sidney Lumet színes bűn­ügyi filmjében, „Az Anderson magnószalagok” című alkotás­ban láthatjuk viszont Sean Conneryt és Martin Balsamot. Brigitte Bardot legközelebb Robert Enrico'filmjében mu­tatkozik be a magyar közönség előtt. Az 1920-ban játszódó francfia—olasz—spanyol szí­nes kalandfilm címe: „Rum körút”. Díjai nyert hangjáték A magyar hangjátékok al­kotóinak jutalmazására kiírt „Kritikusok díját” a héttagú zsűri ez évben Csurka István­nak ítélte oda, „Minden perc csoda” című hangjátékáért. A rendezői díjat Gál István, a színészi díjakat Horváth Teri, illetve Latinovits Zoltán és Dégi István kapta. tisztikai adatokból kitűnik —, a különböző típusú középisko­lák nappali tagozatán 228 749 diák tanul, 51,4 százalékuk munkásszülők gyermeke. Az elsőosztályosok száma 57 236, a negyedikeseké — a mostani tanévben végző­ké — 56 132. Az iskolatípusonkénti meg­oszlás a következő: az összes létszámból 118 165-en (51,7 szá­zalék) gimnáziumba, 105 545-en (46,1 százalék) szakközépisko­lába, 5039-en (2,2 százalék) technikumba járnak. A közép- iskolások 58,6 százaléka lány. A gimnazisták közül 46 103-an (39,9 százalék) szakosított tan­tervű osztályban gyarapítják ismereteiket. Ilyen rendszer­ben idegen nyelvet 25 739-en, természettudományos tárgyat 19 031-en, egyéb tárgyat 1333-an tanulnak. A több mint 300 középis­kolai kollégium 39 734 diáknak nyújt otthont. A tanulószobát és étkezést 35 198 fiatal veszi igénybe, tár­sadalmi tanulmányi ösztöndíj­ban 2083-an részesülnek. Az ország 541 középiskolájá­ban 13 594 pedagógus végzi az oktató-nevelő munkát, közülük 6748 (49,6 százalék) nő. ESZMECSERE Mecénás: a társadalom A MŰVÉSZEK alkotásai közvetlenül akkor válnak anyagi javakká, miután meg­vásárolták őket. A vásárlás té­nye tehát az a fontos aktus, amelynek során megbizonyo­sodhat a művész, hogy alkotá­sára szükség van, azzal vala­milyen szükségletet elégít ki. Akitől nem vásárolják meg al­kotásait, az küszködhet meg­élhetéséért. Küzdöttek is so­kan évszázadokon keresztül. Ezért kevesen engedhették meg maguknak azt a luxust, hogy csak a művészetükből él­jenek. Kevesen voltak azok, akiket támogattak vagy eltar­tottak — alkotásaik fejében — a műpártolók, a mecénások. Nálunk most elsősorban az állam a mecénás. Ez azt jelen­ti, hogy a képzőművészektől főleg az állam és intézményei, szervezetei, vállalatai vásárol­nak. Vásárolnak és rendelnek. A PEST MEGYEI MŰVÉ­SZEK közül többen jelenleg Is állami megrendelésre dolgoz­nak. Csíkszentmihályi Róbert szentendrei szobrászművész a székesfehérvári városi tanács számára érmét készít a város 1000 éves fennállása évfordu­lójának alkalmából. Ifj. Paál Mihály Gyomron élő szobrá­szunk térplasztikát készít, amelyet a váci új zeneiskola épületében állítanak fel. Rózsa Péter Szentendrén alkotó szob­rász a lábatlani cementgyár elé tervez térplasztikát, s a megyei pártbizottság és a ta­nács megrendelésére egy Abony községben 1972-ben felállítandó tanácsköztársasá­gi emlékművet. Mizser Pál váci festőművész szőnyegterv elkészítésére kapott megbízást az új váci kórház számára. A megye települései állan­dóan újabb és újabb képzőmű­vészeti alkotásokkal gazdagod­nak. A megye párt- és állami vezetése tehát a megye legna­gyobb mecénása művészeti ér­telemben is. A százhalombat­tai új általános iskola előcsar­nokába készíti Ságvári Endre mellszobrát Kárpáti Anna. A szigetszentmiklósi új iskola előcsarnokába pedig Lisztes Istvántól rendelték meg Jó­zsef Attila mellszobrát. Nem­régiben adták át a Ráckevei Járási Hivatal tanácstermét díszítő seccót, Patai László al­kotását. Nevezetes eseménye lesz Ceglédnek, amikor jövő­re, Dózsa születésének 500 éves évfordulójára, átadják a város új Dózsa-szobrát, amelyet So­mogyi Józseftől rendeltek meg. MIÉRT IS RENDELNEK? A Dózsa-szobrot például azért, mert a város közvéleménye nem volt elégedett a régi Dó- zsa-szoborral. Hogy az újjal mennyire lesz elégedett, az majd elválik, amikor felállít­ják. Mindenesetre a megrende­lők figyelembe vették a város történelmi hagyományait, pa­rasztforradalmár nemzeti hő­sünknek az emberekben mé­lyen gyökerező tiszteletét, vagyis a hazaszeretet megnyil­vánulásait, amely most éppen egy szobor óhajtásában öltött testet. A mecénási szerep, te­hát politikai, művészetpolitikai szerep, tevékenység. Azok a művészek, aki a megrendelé­seknek eleget tesznek, nem­csak hivatásuknak élnek, ha­nem saját nyelvükön politizál­nak is. TULAJDONKÉPPEN nálunk a .mecénási szerep nem válhat el a művészi alkotómunkától, — annak kiegészítő része. A művészi alkotómunkának csak úgy van értelme, ha azokat a célokat szolgálja — az esztéti­kai élményadáson túl —, ame­lyeket a társadalom magára vállal. Ezért nálunk a legfőbb mecénás maga a társadalom. B. Gy. NAGYROZVANY Kora bronzkori ékszerek A Borsod megyei Nagyroz- vány község határában talaj­javító munka közben értékes leleteket emelt ki a gép a föld­ből. A dolgozók azonnal érte­sítették a sárospataki Rákóczi Múzeumot, amelynek régésze, Dankó Katalin megállapította, hogy a terület valószínű ko­ra bronzkori sírokat rejt. Erre utal az ott talált agyagból ké­szült halsütő tál, valamint több korabeli ékszer — bronz karperec és kétmenetes, úgy­nevezett tekercses bronzgyű­rű. Az előkerült fémleletek között több félkész termék is akadt, amelyekből a kora­bronzkor emberei vagy meste­rei a használati tárgyakat ké­szítették. A leletmentés után még az idén kutatásokat kez­denek a bronzkori sírok he­lyének pontos meghatározásá­ra és feltárás előkészítésére. Kisfí írnek Herman Ottóról Lillafüreden, Herman Ottó egykori lakóházában néhány évvel ezelőtt emlékmúzeumot rendeztek be. A kiállítást évente mintegy tízezren tekintik meg. Köztük igen sok iskolai csoport. Her­man Ottó nagyságának megis­mertetésére — a megyei tanács művelődési osztályának kez­deményezésére — jövőre új­szerű ismeretterjesztést való­sítanak meg. A hajdani lakó­ház egyik helyiségében film- bemutató termet alakítanak ki, ahol a múzeumot felkereső csoportos látogatók — köztük a Palota Szálló üdülői, a kü­lönböző középiskoláit tanulói és a szocialista brigádok ré­szére tíz-ti zen öt perces kisíil- met vetítenek Hermán Ottó életéről és munkásságáról. — 200 milliós megtakar! tás. Országos közlekedés újítási ankét kezdődött teg nap, amelyen megállapítot ták, hogy a harmadik ötéve tervben tízezer újítást vezet tek be a közlekedésben Hasznosításuk 200 millió fo rintos megtakarítást ered ményezett. i A Cseretárlat Komárom megyét sokolda­lú baráti kapcsolat fűzi a szomszédos csehszlovákiai ko- marnói járáshoz. A kultu­rális együttműködés új szín­foltjai a tatai Kuny Domokos Múzeum és a komarnói Du­na menti Múzeum cseretár­latai. Elsőként Karti Károli Munkácsy-díjas tatai festőmű­vész alkotásaiból nyílt mos kiállítás Komarnoban, s Cseh Szlovákia más tájain már is mert magyar festőművész ez úttal 40 linóleum- és papír­metszetét, tusrajzát mutatja be. Csereképpen Komárorr megyében 1972-ben két szlo­vákiai képzőművészeti kiállí­tásra kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom