Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
1971. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK MS» 0tcrei síMiriap Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) kai rendezésére és minden államnak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kialakult .helyzetet, O A nemzetközi helyzet és a világ haladó erői egyre erőteljesebben követelik ez antiimperialista akcióegy- (ságet. Pártunk kötelességének tartja, hogy fokozott erőifeszítéseket tegyen az imperializmus ellen harcoló erők Borainak tömörítésére és kö- Eös akcióik előmozdítására. A Központi Bizottság kész arra, ihogy a kommunista és munkáspártokkal, valamint miniden- más, az antiimperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széles körű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. Kifejezi meggyő- izödését, hogy a kommunista pártok és más antiimperia- dista erők közös erőfeszítéséivel megfékezhetek az agresszió, a régi és az új gyarmatosítás erői, a népek nemzeti fügetlensége, a demokrácia, az emberi haladás érdekében. II. A Központi Bizottság áttekintette és összegezte a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredményeit, tapasztalatait és a IV. ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaság- politikai feladatokat. O A Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak . megvalósítása érdekében 1971-ben tett intézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szervező munkáját a X. kongresszust követően erősödő aktivitás jellemzi. A IV. ötévé? terv megvalósításának elősegítésére a párt kezdeményé- zésével és a kormány irányításával 1971-ben jelentős szervező munka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a népjólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes , negatív jelenségek visszaszorítására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmutatásainak minden lényeges elemét, jó alapot biztosítanak azok végrehajtásához, a további tervszerű és magasabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödő az egységes szemlélet és cselekvés, amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971-ben lezajlott országos és helyi jellegű tanácskozások is hozzájárultak. Ezek eredményeképpen gazdaságpolitikánk eredményei, végrehajtásának problémái, a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen illetékesek és a széles közvélemény előtt. A "gazdasági élet áttekintése megerősíti: népgazdasá-1 gunk szilárd alapokon fejlődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970— 71-ben túlzottan nőttek, túllépték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. „A vállalatok és szövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás főbb kérdéséire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek termelésének bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésével. Túlzottnak tekinthető a vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban meg kell oldani. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtása sikeresen folyik, nemzeti össztermelésünk 1971-ben is dinamikusan fejlődött. a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dinamikusan növekedett, várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyorsabban emelkedett 'és meghaladta a. létrehozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb mezőgazdasági termés, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, valamint* a nagymértékben felgyorsult beruházási tevékenység. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési programokban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti változások irányában — fejlődött. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Folytatódott a technikai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése. Egyes szakmákban kiemelkedő eredményeket értek el, felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fontos területéin okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú. Az építőanyagipar termelése elmarad a tervezettől és a szükségletektől, s növekedett fiz építőanyagok importja. Az építőipar termelése a tervezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége, a költségek alakulása azonban még kifogásolható. c) A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocialista nagyüzemeit, korszerűsödtek a termelési módszereit, emelkedett az össztermés. A tavalyi őszi munkáltat hátráltató árvíz ellenére kenyérgabonából az idén az eddigi legjobb termést takarítottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság "ellenére szintén nagyobb a tervezettnél. Szálas takarmányból, cukorrépából, zöldségfélékből a tervezettnél kisebb a termés. Nagymértékben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány viszont változatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása egyaránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között szorosabb a kapcsolat, mint korábban. A fogyasztói piac stabillá vált, bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. párt- kongresszus határozatai, a IV. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően: — a nemzeti jövedelmet 5 —6 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekedjék a felhalmozás; — az ipari termelés 4—6 százalékkal,, az építőipar termelése 4 százalékkal növekedjék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelése; — az állami költségvetésben a bevételek növekedésére, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében csökkenteni kell a termelői árak állami támogatását és a fogyasztói árak állami támogatása nem haladhatja meg az eddigi színvonalat! Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban; — a termelői ágazatok fejlesztésében fő követelmény á gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; — a népgazdásági egyensúly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a IV. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — folytatódjék a népgazdaság szerkezetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékonysága, gazdaságossága, a gazdaságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése; — a beruházások összértéke ne haladja meg az 1971. évit, ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamatban levő beruházások befejezését, új beruházások engedélyezését szigorúbban kell elbírálni; — Lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigorúbb és szabályozottabb eljárást kell alkalmazni az importforgalomban és a deviza- gazdálkodásban. o A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági munka eredményeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reál- jövedelme 1972-ben egyaránt 5—6 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5 —3,0 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a ■ három- és több gyermekes családok — valamint az egy- és kétgyermekes egyedülálló szülők családi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóztatásáról. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalának nevelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek, és új szervezési módszerek alkalmazása válik szükségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized folyamán kezdeményezte az állam- igaz|atás ésszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok összevonását, a nagyvállalatok kialakítását, majd a gazdasági reformot. Mindez megfelel a szocialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehaladás követelményeinek és erősíti a társadalom szervezettségét, fejleszti az irányítás módszereit, növeld a tervszerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és felelősségét \ A Központi Bizottság szükségesnék tartja, hogy népgazdasági terveink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszála vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közreműködésével széles körű akció bontakozzék ki. a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. Ennek közvetlen célja, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás, az állóalapok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése, az ügyviteli rendszer fejlesztése, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása legyen. A Központi Bizottság javasolja, hegy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s tegye meg a kellő intézkedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és termelőhelyi pártszervezetek foltozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy támogassa a vállalati szervezésig tevékenység javítását célzó akciót, népszerűsítse a' jó módszereket és eredményeket, segítse ezek elterjedését © A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkaver- senymozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg. A munkaverseny továbbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremtenek az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. A szocialista munkaverseny eddig is jelentős mértékben járult hozzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élen jár az öntudatos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munkaversenybe a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági állami üzemek, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói és a szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a 4. ötéves tervvel összhangban kell meghatározni és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kell kezdeményezni, ahol a versenycélok és feladatok a dolgozókhoz közelállnak, konkrétan meghatározhatók és lehetőség van az eredmények reális számbavételére, s annak a verseny résztvevői által történő ellenőrzésére. A verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlődését, biztosítson nagyobb teret a jó minőségű, .fegyelmezett; lendületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakoztatásához. ‘ A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom legyen, amely eddig is a dolgozók kollektív együttműködésének fejlett, előremutató formája volt. A „szocialista brigád” cím elnyerésének feltételeit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok mint a dolgozó tömegek öntudatos kollektívái továbbra is töltsenek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, a termelésben, a művelődésben, a közösségi életben érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét, lépjenek fel a munka- és a technológiai fegyelem lazaságai ellen, harcoljanak a minőségért. Változatlanul arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalomban minél nagyobb számban vegyenek részt Meghalt Somoskői Gábor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Somoskői Gábor elvtárs, a magyar forradalmi munkásmozgalom és pártunk kiváló harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT titkára, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja december 1-én szívroham következtében váratlanul elhunyt. Somoskői Gábor elvtársunk temetése december 3-án, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. A barátok, harcostársak, munkatársak és tisztelők 13 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Budapest, 1971. december 1-én. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Szakszervezetek Országos Tanácsa az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete a termelést közvetlenül irányító műszaki vezetők is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a munkaversenyben élen járó kollektívák és dolgotok eredményeikkel arányosan részesüljenek állami kitüntetésben, vállalati erkölcsi és anyagi elismerésben,- ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a nép- gazdasági és vállalati tervek teljesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a munkaverseny .értékelését, a kitüntetésekre, jutalmazásokra vonatkozó javaslatok megvitatását a versenyben részt vevő dolgozók bevonásával, demokratikus keretek között kell lebonyolítani, s lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját hatáskörükben, differenciáltan osszák fel. A munkaversenyben kimagasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munka- csoportok a legkiválóbb versenyeredményekért kapják meg a legmagasabb állami kitüntetéseket (Szocialista Munka Hőse, Állami Díj, Munka Vörös Zászló Érdemrend). Javítani kell a munkaverseny propagandáját. Folyamatosan és sokoldalúan népszerűsíteni kell a jelentős kezdeményezéseket, versenyeredményeket, nyilvánosságot kell adni a kimagasló eredményeket elért brigádok, munkások, műszaki és gazdasági szakemberek munkájának, segíteni kell a jó kezdeményezések széles körű elterjesztését. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szocialista munkaverseny-mozga- lorn továbbra is jelentősem hozzá fog járulni a szocialista építőmunka eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tömegek részéről széles körű támogatásra talál és a kommunisták, akik eddig is élenjártak, továbbra is példamutatóan vesznek részt a mun- kaverseny-mozgalomban, O A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevékenység és a politikai munka hatékonyságának növelését: gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezését és irányítását, emelje a végrehajtás színvonalát. A Központi Bizottság felhívja a gazdasági területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességüknek a terv megvalósításának elősegítését; fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minőség javítására, a gazdaságtalan termelés tervszerű visszaszorítására, az üzem- és munka- szervezés színvonalának emelésére, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére, a takarékosságra. * III. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1972. évi munkatervét. 1 i i á 1§26. július 2-án, Somoskőn született. Apja köbányamun- kás volt. ö maga 12 éves korában kezdett a somoskői bazaltbányában dolgozni, ahol kitanulta a kővágó szakmát. A második világháború egész ideje alatt ott dolgozott. 1945 januárjában ő is, mint a család többi tagja, belépett a Magyar Kommunista Pártba, a MÉMOSZ-nak 1946 januárja óta volt tagja. A MÉMOSZ-szakszervezet- ben 1948 óta dolgozott előbb instruktorként, majd 1950-től a szervezési osztály vezetőjeként. Ezután a szaktanács szervezési osztályára került. 1948-ban elvégezte Pécsett az MKP 3 hónapos pártiskoláját, 1956-ban részt vett a Szovjetunióban a szakszervezeti vezetők kéthónapos tanfolyamán, s ezért csak az ellenforradalom leverése után, november 6-án tudott hazajutni. Ettől kezdve igen határozottan fellépett az ellenforradalmá- rok ellen, részt vett a SZOT és azon belül az MSZMP-szerve- zet, valamint az építő szak- szervezet tevékenységének elindításában. Az építők szak- szervezete központi vezetőségének 1957 januári illése után a szaktanácsból visszakerült az építők szakszervezetébe. 1959 januárjában a SZOT Prágába küldte a Szakszervezeti Világszövetséghez, ahol tíz hónapon át dolgozott. Ősz- szel az SZVSZ képviselőjeként a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal építőipari tagozatának ülésén vett részt Genfben. Az év november 12-én az építők szakszervezete központi vezetőségének főtitkárává választották, egyben tagja lett a SZOT elnökségének is. 196J decemberétől az MSZMP KB építési és közlekedési osztályának vezetője, majd 1964 elejétől 1966 közepéig az építésügyi miniszter első helyettese, 1966 júniusától pedig * SZOT titkára volt. 1953 és 1955 között végezte el a kétéves pártfőiskolát. Az MSZMP IX. kongresszusán választották meg a KB Ragjának. Emellett tagja volt a Hazafias Népfront Országot Tanácsának és elnökségének is. 1965. november 26-án befejezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves tartalékos tiszti tanfolyamát, és a honvédelmi miniszter tartalékos alezredessé nevezte ki. Somoskői elvtársat 1951-ben a Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatával, 1963- ban és 1971-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Széles körű megbecsülésben részesüli a szakszervezeti dolgozó tömegek között is.
