Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

1971. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK MS» 0tcrei síMiriap Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) kai rendezésére és minden államnak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek to­vább mérgeznék a kialakult .helyzetet, O A nemzetközi helyzet és a világ haladó erői egy­re erőteljesebben követelik ez antiimperialista akcióegy- (ságet. Pártunk kötelességé­nek tartja, hogy fokozott erő­ifeszítéseket tegyen az im­perializmus ellen harcoló erők Borainak tömörítésére és kö- Eös akcióik előmozdítására. A Központi Bizottság kész arra, ihogy a kommunista és mun­káspártokkal, valamint min­iden- más, az antiimperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széles körű kon­zultációt folytasson az egy­ség és a közös fellépés elő­mozdításának aktuális fel­adatairól. Kifejezi meggyő- izödését, hogy a kommunista pártok és más antiimperia- dista erők közös erőfeszítésé­ivel megfékezhetek az ag­resszió, a régi és az új gyar­matosítás erői, a népek nem­zeti fügetlensége, a demokrá­cia, az emberi haladás érde­kében. II. A Központi Bizottság átte­kintette és összegezte a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődé­sének eredményeit, tapaszta­latait és a IV. ötéves terv céljaival összhangban megha­tározta az 1972. évi gazdaság- politikai feladatokat. O A Központi Bizottság megvizsgálta a X. kong­resszus gazdaságpolitikai ha­tározatainak . megvalósítása érdekében 1971-ben tett in­tézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szer­vező munkáját a X. kong­resszust követően erősödő ak­tivitás jellemzi. A IV. ötévé? terv megvalósításának előse­gítésére a párt kezdeményé- zésével és a kormány irányí­tásával 1971-ben jelentős szer­vező munka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elő­segítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a népjólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a tár­sadalmilag indokolatlan jöve­delmek korlátozására, a gaz­dasági élettel összefüggő egyes , negatív jelenségek visszaszo­rítására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmu­tatásainak minden lényeges elemét, jó alapot biztosítanak azok végrehajtásához, a to­vábbi tervszerű és magasabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kérdé­sek megítélésében erősödő az egységes szemlélet és cselek­vés, amihez az állami és tár­sadalmi fórumokon 1971-ben lezajlott országos és helyi jel­legű tanácskozások is hozzá­járultak. Ezek eredményekép­pen gazdaságpolitikánk ered­ményei, végrehajtásának problémái, a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mér­tékben kerültek megvilágítás­ra a közvetlen illetékesek és a széles közvélemény előtt. A "gazdasági élet áttekinté­se megerősíti: népgazdasá-1 gunk szilárd alapokon fejlő­dik, a gazdaságirányítás rend­szere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970— 71-ben túlzottan nőttek, túl­lépték az ötéves terv kere­teit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. „A vállalatok és szövetke­zetek nagyobb figyelmet for­dítanak a gazdálkodás főbb kérdéséire. Munkájukban job­ban szem előtt tartják a távla­ti célokat. A gazdaságos és korszerű termékek termelésé­nek bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak ele­get a gazdaságtalan termé­kek termelésének csökkentésé­vel. Túlzottnak tekinthető a vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban meg kell oldani. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gaz­dasági feladatok végrehajtása sikeresen folyik, nemzeti össz­termelésünk 1971-ben is dina­mikusan fejlődött. a) A nemzeti jövedelem ter­melése 1971-ben dinamikusan növekedett, várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyor­sabban emelkedett 'és megha­ladta a. létrehozott nemzeti jö­vedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb mezőgaz­dasági termés, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, vala­mint* a nagymértékben fel­gyorsult beruházási tevékeny­ség. b) Az ipar alapvetően a köz­ponti fejlesztési programokban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti változások irányá­ban — fejlődött. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Folytatódott a technikai, technológiai fejlő­dés, a gyártmányok korszerű­södése. Egyes szakmákban ki­emelkedő eredményeket értek el, felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fontos területéin okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerke­zet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú. Az építőanyagipar termelése elmarad a tervezettől és a szükségletektől, s növekedett fiz építőanyagok importja. Az építőipar termelése a terve­zettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. Emelkedett a terme­lékenység: idén a termelés nö­vekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősé­ge, a költségek alakulása azon­ban még kifogásolható. c) A mezőgazdaságban to­vább erősödtek a szocialista nagyüzemeit, korszerűsödtek a termelési módszereit, emelke­dett az össztermés. A tavalyi őszi munkáltat hátráltató árvíz ellenére ke­nyérgabonából az idén az ed­digi legjobb termést takarítot­tuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság "ellenére szin­tén nagyobb a tervezettnél. Szálas takarmányból, cukorré­pából, zöldségfélékből a ter­vezettnél kisebb a termés. Nagymértékben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmar­ha-állomány viszont változat­lanul stagnál. d) Az életszínvonal a nem­zeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakos­ság reáljövedelme és fogyasz­tása egyaránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedé­se és a teljesítmények emelke­dése között szorosabb a kap­csolat, mint korábban. A fo­gyasztói piac stabillá vált, bő­vült az áruellátás, javult az áruválaszték. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. párt- kongresszus határozatai, a IV. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően: — a nemzeti jövedelmet 5 —6 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekedjék a fel­halmozás; — az ipari termelés 4—6 százalékkal,, az építőipar ter­melése 4 százalékkal növe­kedjék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelése; — az állami költségvetés­ben a bevételek növekedésére, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A költségvetés egyensúlyának javítása érde­kében csökkenteni kell a ter­melői árak állami támogatá­sát és a fogyasztói árak álla­mi támogatása nem haladhat­ja meg az eddigi színvonalat! Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban; — a termelői ágazatok fej­lesztésében fő követelmény á gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal; — a népgazdásági egyen­súly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a IV. ötéves tervben megha­tározott arányhoz; — folytatódjék a népgazda­ság szerkezetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékony­sága, gazdaságossága, a gaz­daságosan előállítható termé­kek körének bővítésével egy­idejűleg csökkenjen a gazda­ságtalan termékek termelése; — a beruházások összérté­ke ne haladja meg az 1971. évit, ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamatban levő beruházások befejezését, új beruházások engedélyezé­sét szigorúbban kell elbírál­ni; — Lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigo­rúbb és szabályozottabb eljá­rást kell alkalmazni az im­portforgalomban és a deviza- gazdálkodásban. o A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazda­sági munka eredményeivel összhangban tovább kell javí­tani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reál- jövedelme 1972-ben egyaránt 5—6 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5 —3,0 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai szín­vonalat. Emelni kell a ■ három- és több gyermekes családok — valamint az egy- és kétgyer­mekes egyedülálló szülők csa­ládi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társa­dalmilag indokolatlanul ma­gas személyi jövedelmek igaz­ságosabb adóztatásáról. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos esz­köze a vállalati üzem- és mun­kaszervezés színvonalának ne­velése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek, és új szerve­zési módszerek alkalmazása válik szükségessé. A Központi Bizottság a leg­utóbbi másfél évtized folya­mán kezdeményezte az állam- igaz|atás ésszerűsítését és lét­számának csökkentését, az iparban a vállalatok összevo­nását, a nagyvállalatok kiala­kítását, majd a gazdasági re­formot. Mindez megfelel a szo­cialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehala­dás követelményeinek és erő­síti a társadalom szervezettsé­gét, fejleszti az irányítás mód­szereit, növeld a tervszerűsé­get, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és fele­lősségét \ A Központi Bizottság szük­ségesnék tartja, hogy népgaz­dasági terveink teljesítése ér­dekében az 1972. évi terv meg­kezdésével egyidejűleg a ter­melés és a szolgáltatás terüle­tén a gazdasági és műszála ve­zetők irányításával, az öntuda­tos munkásság közreműködé­sével széles körű akció bonta­kozzék ki. a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. En­nek közvetlen célja, a hatéko­nyabb munkaerő-gazdálkodás, az állóalapok jobb kihasználá­sa, az önköltség csökkentése, az ügyviteli rendszer fejlesz­tése, az üzem- és munkaszer­vezésben rejlő tartalékok fel­tárása legyen. A Központi Bizottság java­solja, hegy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasá­gi szervező munka színvonalá­nak emelését, s tegye meg a kellő intézkedéseket. Ugyan­akkor szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszer­vezési tevékenység minél szé­lesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és terme­lőhelyi pártszervezetek foltoz­zák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követel­ményeket támasszanak a gaz­dasági vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság felké­ri a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát, hogy támogas­sa a vállalati szervezésig te­vékenység javítását célzó ak­ciót, népszerűsítse a' jó mód­szereket és eredményeket, se­gítse ezek elterjedését © A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pil­lérjére építve tovább fej­lődjön, újabb lendületet kap­jon a szocialista munkaver- senymozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazda­ságpolitikai céljainkkal fo­kozottabb összhangban hatá­rozzák meg. A munkaver­seny továbbfejlesztéséhez ked­vező feltételeket teremtenek az eddigi eredmények, vala­mint a dolgozók segítő szán­déka, áldozatvállalása. A szocialista munkaver­seny eddig is jelentős mér­tékben járult hozzá építő­munkánk eredményeihez, tár­sadalmi és gazdasági fejlő­désünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élen jár az öntudatos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munkaver­senybe a műszaki értelmisé­giek, a mezőgazdasági állami üzemek, a közlekedés, a ke­reskedelem dolgozói és a szö­vetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a 4. ötéves tervvel össz­hangban kell meghatároz­ni és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kell kezdeményezni, ahol a ver­senycélok és feladatok a dol­gozókhoz közelállnak, konk­rétan meghatározhatók és le­hetőség van az eredmények reális számbavételére, s an­nak a verseny résztvevői ál­tal történő ellenőrzésére. A verseny segítse a gazdálko­dás intenzív fejlődését, biz­tosítson nagyobb teret a jó minőségű, .fegyelmezett; len­dületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a kö­zösségi tevékenység minél tel­jesebb kibontakoztatásához. ‘ A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocia­lista brigádmozgalom legyen, amely eddig is a dolgozók kol­lektív együttműködésének fej­lett, előremutató formája volt. A „szocialista brigád” cím el­nyerésének feltételeit a jövő­ben szigorítani kell. A szocia­lista brigádok mint a dolgozó tömegek öntudatos kollektívái továbbra is töltsenek be úttö­rő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, a ter­melésben, a művelődésben, a közösségi életben érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét, lép­jenek fel a munka- és a tech­nológiai fegyelem lazaságai el­len, harcoljanak a minőségért. Változatlanul arra kell töre­kedni, hogy a szocialista bri­gádmozgalomban minél na­gyobb számban vegyenek részt Meghalt Somoskői Gábor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy So­moskői Gábor elvtárs, a magyar forradalmi munkásmozgalom és pártunk kiváló harcosa, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a SZOT titkára, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja decem­ber 1-én szívroham következtében váratlanul elhunyt. Somoskői Gábor elvtársunk temetése december 3-án, pén­teken 14 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető mun­kásmozgalmi panteonjában. A barátok, harcostársak, munkatársak és tisztelők 13 órá­tól róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Budapest, 1971. december 1-én. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Szakszervezetek Országos Tanácsa az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete a termelést közvetlenül irá­nyító műszaki vezetők is. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a mun­kaversenyben élen járó kollek­tívák és dolgotok eredmé­nyeikkel arányosan részesül­jenek állami kitüntetésben, vállalati erkölcsi és anyagi el­ismerésben,- ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a nép- gazdasági és vállalati tervek teljesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a munkaver­seny .értékelését, a kitünteté­sekre, jutalmazásokra vonat­kozó javaslatok megvitatását a versenyben részt vevő dol­gozók bevonásával, demokra­tikus keretek között kell lebo­nyolítani, s lehetővé kell ten­ni, hogy a kollektívák az el­nyert jutalmat saját hatáskö­rükben, differenciáltan osszák fel. A munkaversenyben ki­magasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munka- csoportok a legkiválóbb ver­senyeredményekért kapják meg a legmagasabb állami ki­tüntetéseket (Szocialista Mun­ka Hőse, Állami Díj, Munka Vörös Zászló Érdemrend). Javítani kell a munkaver­seny propagandáját. Folya­matosan és sokoldalúan nép­szerűsíteni kell a jelentős kez­deményezéseket, verseny­eredményeket, nyilvánosságot kell adni a kimagasló ered­ményeket elért brigádok, munkások, műszaki és gazda­sági szakemberek munkájá­nak, segíteni kell a jó kezde­ményezések széles körű elter­jesztését. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szocia­lista munkaverseny-mozga- lorn továbbra is jelentősem hozzá fog járulni a szocialista építőmunka eredményeihez, társadalmi és gazdasági fej­lődésünkhöz. A Központi Bi­zottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tö­megek részéről széles körű tá­mogatásra talál és a kommu­nisták, akik eddig is élen­jártak, továbbra is példamu­tatóan vesznek részt a mun- kaverseny-mozgalomban, O A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevékeny­ség és a politikai munka haté­konyságának növelését: gya­koroljon az eddiginél erőtelje­sebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezését és irányítását, emel­je a végrehajtás színvonalát. A Központi Bizottság felhív­ja a gazdasági területen dol­gozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességük­nek a terv megvalósításának elősegítését; fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minőség javítására, a gazdaságtalan termelés tervszerű visszaszorí­tására, az üzem- és munka- szervezés színvonalának eme­lésére, a szocialista munkaver­seny továbbfejlesztésére, a ta­karékosságra. * III. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta az 1972. évi munkatervét. 1 i i á 1§26. július 2-án, Somoskőn született. Apja köbányamun- kás volt. ö maga 12 éves ko­rában kezdett a somoskői ba­zaltbányában dolgozni, ahol kitanulta a kővágó szakmát. A második világháború egész ideje alatt ott dolgozott. 1945 januárjában ő is, mint a csa­lád többi tagja, belépett a Magyar Kommunista Pártba, a MÉMOSZ-nak 1946 január­ja óta volt tagja. A MÉMOSZ-szakszervezet- ben 1948 óta dolgozott előbb instruktorként, majd 1950-től a szervezési osztály vezetője­ként. Ezután a szaktanács szervezési osztályára került. 1948-ban elvégezte Pécsett az MKP 3 hónapos pártiskoláját, 1956-ban részt vett a Szovjet­unióban a szakszervezeti ve­zetők kéthónapos tanfolya­mán, s ezért csak az ellenfor­radalom leverése után, novem­ber 6-án tudott hazajutni. Et­től kezdve igen határozottan fellépett az ellenforradalmá- rok ellen, részt vett a SZOT és azon belül az MSZMP-szerve- zet, valamint az építő szak- szervezet tevékenységének el­indításában. Az építők szak- szervezete központi vezetősé­gének 1957 januári illése után a szaktanácsból visszakerült az építők szakszervezetébe. 1959 januárjában a SZOT Prágába küldte a Szakszerve­zeti Világszövetséghez, ahol tíz hónapon át dolgozott. Ősz- szel az SZVSZ képviselőjeként a Nemzetközi Munkaügyi Hi­vatal építőipari tagozatának ülésén vett részt Genfben. Az év november 12-én az építők szakszervezete központi veze­tőségének főtitkárává válasz­tották, egyben tagja lett a SZOT elnökségének is. 196J decemberétől az MSZMP KB építési és közlekedési osztá­lyának vezetője, majd 1964 elejétől 1966 közepéig az épí­tésügyi miniszter első helyet­tese, 1966 júniusától pedig * SZOT titkára volt. 1953 és 1955 között végezte el a két­éves pártfőiskolát. Az MSZMP IX. kongresszu­sán választották meg a KB Ragjának. Emellett tagja volt a Hazafias Népfront Országot Tanácsának és elnökségének is. 1965. november 26-án befe­jezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves tartalékos tiszti tanfolyamát, és a honvé­delmi miniszter tartalékos al­ezredessé nevezte ki. Somoskői elvtársat 1951-ben a Népköztársasági Érdem­érem ezüst fokozatával, 1963- ban és 1971-ben a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntették ki. Széles körű megbecsülésben részesüli a szakszervezeti dol­gozó tömegek között is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom