Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-15 / 295. szám
1971. DECEMBER IS., SZERDA 3 A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának első napján, a plenáris ülésen dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke tartott beszámolót. — Kongresszusunk napirendjének megfelelően, fogyasztási szövetkezeti mozgalmunk több mint 2 milliós tagságának megbízásából felelősségteljes munka áll előttünk — kezdte beszédét dr. Molnár Frigyes. — A szövetkezetek VII. kongresszusának a mozgalmunk történelmében kiemelkedő jelentőségű négy esztendő reális értékelését kell elvégeznie, s állást kell foglalnia a fogyasztási szövetkezetek szocialista fejlődésének céljaiban és közös tennivalóinkban. A szövetkezeti törvény szellemében készült el a kongresszus előtt levő törvényerejű rendelettervezet a fogyasztási, a beszerző és értékesítő szövetkezetek sajátos kérdéseinek szabályozására. . Nagyobb társad® faigazdasági hatókör-r- A kongresszus munkájában nagy figyelmet,kell fordítani a Központi Bizottság december 1-i ülésének elemzésére és határozataira. Ezek a határozatok megalapozottabb beruházásokra hívnak fel, a vezetés, az üzemszervezés színvonalának növelését, a szövetkezeti kollektívák alkotó tevékenységének további kibontakozását állítják előtérbe. Országos tanácsunk véleménye szerint a kongresszusra beterjesztett dokumentumok, amelyeket gazdagítanak a megyéi küldöttértekezleten elfogadott indítványok, jó alapot nyújtanak a feladatok reális meghatározásához. Dr. Molnár Frigyes ezután a többi között arról szólt, hogy gyarapodott és kiszélesedett a szövetkezetek társadalmi-gazdasági hatóköre. Ma a fogyasztási szövetkezetekben a társadalomnak szinte minden rétege képviselteti magát. Egyre jobban segítik a parasztság, a falusi munkások és alkalmazottak, a nők, valamint a fiatalok sajátos fogyasztási szükségleteinek kielégítését. Az ÁFÉSZ-ek áruforgalma az előző kongresszus óta 58 százalékkal emelkedett, a szövetkezeti áruházak, boltok, vendéglátó egységek területe 36 százalékkal bővült. A szövetkezetek takarékos gazdálkodással gyarapították a szocialista szövetkezeti vagyont. Egyúttal az általuk realizált nemzeti jövedelemből az 1967. évinek a négyszeresével járulnak már hozzá az G’ami költségvetés bevételeihez. Hogy könnyebb legyen a nők munkája Az elmúlt év új perspektívát nyitott a lakásszövetkezetek életében, 1971. elején pedig a megfelelő kormányhatározat alapján a lakásfenntartó szövetkezetek mellett megkezdték munkájukat az új típusú lakásépítő szövetkezetek is. A mozgalom új hajtásaként, a munkásszövetkezés tradícióinak felújításával mindinkább A plenáris ülésen szólalt fel Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. — Pártunk politikája szempontjából kedvezőnek íté'jük és elismeréssel nyugtázzuk a fogyasztási szövetkezés négyéves fejlődését — mondta bevezetőül. — A kongresszusi jelentések jól tükrözik, a való élet tényei pedig bizonyítják, hogy 1967 óta a gazdasági és a mozgalmi tevékenység jobban ötvöződik a szövetkezetekben, miközben bővül és fejlődik a gazdasági teljesítmény, erősödnek a szocializmus jellemző vonásai. — Mit várjunk a jövőtől? Sokasodhat az, ami most jó, csökkenhet, ami fogyatékosság? Igen, ha széles körű lesz tért hódítanak mind az ÁFÉSZ-ek, mind a lakás-, mind a takarékszövetkezetek a városokban, az üzemi munkások, a bérből és fizetésből élők körében. — A szövetkezetek és a szövetségek — folytatta beszédét dr. Molnár Frigyes — rendszeresen élvezték a minisztériumok és főhatóságok, a megyei pártbizottságok és a megyei tanácsok, valamint a párt helyi szerveinek és az alapszervezetben dolgozó kommunistáknak, a szakszervezetek országos és helyi szerveinek, továbbá a városi és községi tanácsoknak a sokoldalú segítségnyújtását. Ezt követően a beszámoló a IV. ötéves terv célkitűzéseivel foglalkozott, a többi között megállapítva, hogy a szövetkezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az egyes tagsági rétegek, a családtagok sajátos szükségleteire. A szövetkezetek egész tevékenysége nagy részben a nők munkájához, ennek megkönnyítéséhez kapcsolódik. Helyeselhea jobb munkára való törekvés. Bízzunk abban, hogy az új szövetkezeti törvény alapján az állami szervek jobban ellátják majd az állami feladatokat, az új alapszabályok keretében a szövetkezetek jobban megállnak'a saját lábukon, tovább hő a gazdasági hatékonyság és fejlődik a szövetkezeti demokrácia. Egy dologra azonban nem számíthatunk; arra, hogy ami most nehéz, az a jövőben" könnyűvé válik, ami bonyolult, az mind egyszerűsödik. Együtt a növekvő igényekkel — A szocializmus építésének mai, fejlettebb szakaszátő, hogy a tagság demokratikus döntése alapján növelik a részjegyek és célrészjegyek összegét, igénybe veszik a tagság kölcsönei t. Hatékonyabb gazdálkodást Kritikaként állapította meg dr. Molnár Frigyes, hogy a IV. ötéves terv feladataihoz a mai felkészültség, a gazdálkodás hatékonyságának színvonala többségében még nem kielégítő. Ezért növelni kell a vállalkozó szellemet, a kezdeményezést, megtartva a kis- és középvállalati jelleget. Különösen fontos a megfontoltabb beruházási politika. A IV. ötéves tervben 51 százalékkal növekszik a kiskereskedelmi és vendéglátóipari szövetkezeti áruforgalom, 20 százalékkal a mezőgazdasági termékértékesítés, s 40—50 százalékkal az ipari tevékenység. Mintegy 30 ezer lakást az új lakásépítő szövetkezetek keretében építenek fel. A szövetkezetekben mintegy 130 ezer alkalmazott dolgozik. Az ő munkájukat is megköszönte a SZÖVOSZ elnöke, aki végül beterjesztette a napirend dokumentumait. ban nehezebb a fogyasztás jó társadalmi megszervezése, mint korábban. Évről évre 5—7 százalékkal több terméket fogyasztunk, nő és módosul a szolgáltatás igénye, miközben gyorsan változik a termelés és a fogyasztás - szerkezete. Növekvő átlagjövedelem mellett természetesen és jogosan nő a fogyasztók igénye, viszont a termelésnek és a kereskedelemnek mind nehezebb jobban szolgálnia — és kiszolgálnia — a fogyasztókat. De nem hátrálhatunk. Ha nehezebb is a feladat, meg kell tudni oldani, mert gazdaság- politikánk szocialista céljai jórészt éppen ezen a ponton realizálódnak a dolgozó emberek számára. Eredményes szakágazatok Nyers Rezső ezután kedvel zönek értékelte, hogy az ország 578 fogyasztási szövetkezete, 22 ezer kereskedelmi egységgel lépést tart a fejlődéssel. A szövetkezetek működési területén a fejlődés némileg gyorsabb, mint az állami kereskedelemben, ennek révén a falusi és a vidéki életforma közeledik a városi színvonalhoz. Kedvező az is, hogy a szövetkezetek növelik az ipartól valló közvetlen árubeszerzést, de javítani kell együttműködésüket a nagykereskedelemmel, amely az áruellátás főcsatornája marad. A szövetkezeteknek jobban meg kell ismerniük a fogyasztás alapvető egységeit, a családi háztartásokat. Ezek fejlődési irányzatai nem megismerhe- tetlenek. A jövő igénye ebben is nagyobb lesz, a fogyasztói szolgálatnak szélesebbnek kell lennie, hogy a fogyasztási színvonal lépést tartson a termelés fejlődésével. Egyúttal azonban vessük el azt az ábrándot, hogy a fogyasztás színvonala jobb lehet, mint termelésünk színvonala. A Központi Bizottság titkára eredményesnek mondotta a 385 tokát ékszövetkezet munkáját is. A háztartási megtakarítások összegyűjtése, hitelek nyújtása a háztartás fejlesztésére és a ház körüli termesztésre — mindez természetes hivatása a ’takarék- szövetkezeteknek. Nem lenne helyes, ha azon igyekeznének, hogy tevékenységüket kiterjesszék a termelési vagy a kereskedelmi bankügyletek intézésére. A bankfunkciót a szocializmusban az állami bankok jól ellátják, valóságos szükséglet nincs a szövetkezésre, ennek híján pedig erőszakolt lenne, kudarcra vezetne ilyesmire törekedni. Bő tere van még annak, hogy a mai elvek alapján bővítsék tevékenységüket a takarékszövetkezetek. Az elmúlt négy év szembetűnő eredményének mondotta Nyers Rezső a sok új lakásszövetkezetet. A kongresszuson képviselt 645 lakásszövetkezet és a kezelésükben levő 70 ezer lakás már valóban tekintélyes szám. Mivel tervszerűen haladunk a IV. ötéves tervben megjelölt 400 ezer új lakás felépítiése felé, a lakásszövetkezés előtt széles az út, ha nem is mindig sima. Sok még, ami rendezésre vár, a társadalmi összképre helyenként inkábba kavargás, mint a kristályosodás a jellemző. Fontos, hogy a lakásszövetkezetek még inkább maouk mögött érezzék a SZÖVOSZ segítségét, úgyszintén az állami és tanácsi szervek megértő támogatását. — A kongresszuson jól láthatjuk a szövetkezeti demokrácia újabb fázisának a kibontakozását — folytatta felszólalását Nyers Rezső. — Pozitív és előremutató, hoigy a szövetkezetek által megszavazott országos érdekű javaslatok közvetlenül, eredeti formájukban a kongresszushoz kerültek eldöntésre. Ebből bizonyára számos jó határozat és intézkedés születik, ami eiőireviszi az ügyet. De alighanem az is igaz, hogy a .javaslatok összességéhez annyi pénz 5seHe- ne az államtól, amennyire nincs fedezet. A kiút: kompromisszum a lehetőségek és a törekvések között. Összhangban a népgazdasággal A SZÖVOSZ-ról szólván a KB titkára fontos feladatként emelte ki, hogy segítse a szövetkezeteket a gazdaságpolitikai irányvételben, a népgazdasági terv megvalósításában. A gazdasági reform és a párt szövetkezetpolitikája egyformán hangsúlyozza, hogy milyen fontos az általános közérdek ismerete és szolgálata a szövetkezetek részéről. A törvényhozásban, a gazdasági szabályozók kialakításakor is az állami szervek tekintettel vannak a szövetkezetekre, figyelembe veszik képviselőik' véleményét. Az országgyűlés éppen a közeli napokban tárgyalja és határozza meg a jövő évi gazdasági tennivalókat. Foglalkozik majd a mad óriási korszerűsítési láz kapcsán fellépő komoly problémákkal, azzal, hogy a beruházások húsz százalékkal túllépik az ötéves terv méreteit. Ebből a szövetkezetek számára is következik majd a feladat: mérsékelni r túlzott beruházási lendülete’ mert az országnak nincs anyagi és műszaki fedezete a jelenlegi ütem folytatásához. Az állami vállalatok meg a szövetkezetek most inkább tartalékolják eszközeik egy részé* kevesebb állami hitelre és támogatásra számítsanak, mer’ a tervszerűség állami szintéi- csak így lehetséges, de az élet-' színvonal további emelkedése szintén ezt követeli. Fejlődő nemzetközi kapcsolatok Nyers Rezső üdvözölte .a SZÖVOSZ és az egész magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak fejlődését. Mind több haladó külföldi módszer átvételére var szükség — mondotta — a sző vetkezetek szervezésében é gazdasági működésében. Már felől a szövetkezeti nemzetkö zi fórumok alkalmasak az ér dekek egybevetésére, a külön böző konfliktusok helyes meg oldására. A szocialista és .neír. szocialista országok szövetkezőinek érdeke egybeesik abban a törekvésben, ami így formu- lázható meg: „Biztonságod Európának, békét a világnak4* Végül a KB titkára átadta a kongresszusnak és az egész mozgalomnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány szívből jövő üdvözletét, jókívánságait tikai fejlesztése, munfcaerkölcse jobbítása terén tökéletesedhessék. Tovább javítani a vállalati belső mechanizmust Az írásos, előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésében dr. Bíró Ferenc a többi között rámutatott, hogy a vizsgálat megállapításait összefoglalás előtt a nagyüzemekben kommunista munkások csoportjaival megvitatták. Rendkívül hasznos észrevételek, javaslatok és bírálatok sokasága hangzott el e gyűléseken. A megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy jelentősen befolyásolják a munkások hangulatát a különféle negatív jelenségek, a bérezés feszültségei, az üzemek egy részében tapasztalható szervezetlenségek. — A következő időszak egyik döntő föladata — emelte ki dr. Bíró Ferenc —, hogy végre kellő figyelem jusson a vállalati belső mechanizmus működésére, a jobb tájékoztatásra, a munkások véleményének, javaslatainak ' meghallgatására. Ma ugyanis — említette a többi között — a kelleténél kevesebb a szó igaz értelmében vett fórum, ahol a munkások nemcsak elmondhatják a véleményüket, hanem kellő választ is kapnak problémáikra. A gazdasági vezetők egy része nam becsüli eléggé a munkások véleményét, sőt, előfordul, hogy teljes egészében figyelmen kívül hagyja azt. , A továbbiakban hangsúlyozottan szólt a törzsgárda megbecsülésének jelentőségéről, s elmondotta, hogy bár sok minden történt ennek érdekében, ma is több a szó, mint a cselekedet. Tükrözi ezt a vállalatok jelentős részének munkaerő-gazdálkodása is, amelyet túlméretezett létszámigények jellemeznek. Megállapította, ugyan még a szabályozók is arra ösztönöznek, hogy a vállalatok megtartsák alacsony keresetű dolgozóikat, de ennek ellenére a vállalati munkaerő-gazdálkodásban még sok a kihasználatlan tartalék, a szervezési, át- csoportosítási lehetőség. Szóbeli kiegészítője befejezéseként dr. Bíró Ferenc a munkaverseny szerepét és jelentőségét méltatta, s rámutatott annak több pozitív példájára, valamint a szocialistal brigádok áldozatvállalásának szép fényeire. Felelősség az utánpótlásért Az írásos előterjesztés, valamint a szóbeli kiegészítés alapján megkezdődött vitában elsőként Guba Pál, a monon járási pártbizottság első titkára kért -szót. Megállapította, hogy bár a monori járásit mezőgazdasági területként emlegetik, számottevő a munkások aránya, s éppen ezért a járási pártbizottságnak az eddiginél nagyobb figyelemmel kell foglalkozni az iparban, dolgozó — ide számítva a bejárókat is — munkások problémáival. A továbbiakban rámutatott arra a nagy felelősségre, amely a munkásosztály utánpótlásáért, a szairmunkásképzésiért a különböző szervezetekre hárul. Elmondotta, hogy bár nagy szükség lenne egy járási szakmunkásképző iskolára, anyagiak híján a szerényebb megoldást választják, s társadalmi erőforrások mozgósításával olyan intézményt hoznak létre, amelynek segítségévei fölszámolható a mai áldatlan állapot. A szakmunkásképzés a vita egész menetében megkülönböztetett figyelmet élvezett. A többi között erről szólott Antal fia Jenő, a nagykátai járási pártbizottság első titkára, <aki elmondotta, hogy bár a járásiban a legutóbbi években 4500—5000 új munkahely létesült, s tízmillió forintért felépült egy modem szakmunkásképző iskola is, az utánpótlás mégsem tekinthető megnyugtatóan megoldottnak. Hiányzik a kellő színvonalú irányítás — emelte ki — az intézmények hálózatát tekintve, és mindennek kárát nemcsak az üzemek látják, hanem a népgazdaság is viseli. Ugyancsak a szakmunkásképzéssel foglalkozott Titi Mária, a Soroksári Állami Gazdaság pártszervezetének titkára, Magyar Dézsőné és Szabó János, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat pártbizottságának, illetve a Papíripari Vállalat szentendrei gyára csúasvezetősétgé- nek tagja. Mindhárman rámutattak azokra a feszültségekre, amelyeket a szakmunkásképzés ellentmondásossága teremt, s több javaslatot tettek, illetve intézkedéseket sürgettek a megnyugtató rendezés érdekében. Szorosan a szakképzéshez kapcsolódik az, amit Fodor László, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára mondott el a vitában. A fiatal szakmunkások helyzetével foglalkozott, a beilleszkedés problémáival, s figyelmeztetett arra, hogy tgazsáigta- lan lenne csupán a fiatalokat hibáztatni a körükben tapasztalható átlagosnál nagyobb munkahely-változtatásért. Szemlélet kérdése A vitában részt vevők közül többen megkülönböztetett hangsúllyal beszéltek azokról a szemléletbeli problémákról, amelyek össze nem tartozó dolgok között próbálják meg elmosni a határvonalakat. A többi között erről szólott Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, s ezzel kapcsolatban elemezte a vezetés emberi, politikai magatartásának jelentőségét. Kovács Antalné, a népfront megyei titkárának helyettese több más niellett azt a szemléletet kárhoztatta, amtf-ly beletörődik a nők közéleti szerepléstől való visszahúzódásába. Dobrotka Oszkár, a Csepel Autógyár vezérigazgató-helyettese megállapította, hogy a gazdasági helyzet nagy befolyást gyakorol a vállalat valamennyi dolgozójának hangulatára, s ezért a gazdasági vezetés szemlélete nem valami mellékes dolog, hanem lényeges meghatározója az üzemek, műhelyek légkörének. Kovács Károly, az Egyesült Villamosgépgyár, ceglédi gyára csúcsvezetőségéinek titkára mint téves szemléletet és káros gyakorlatot említette a gyáregységek és a- törzsgyár bérpolitikájának különbözőségét. M.O. Nyers Rezső felszólalása Dr, Molnár Frigyes beszámolója
