Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-10 / 291. szám

2 Kr«. f-P'w+ttn 1971. DECEMBER 10.. PÉNTEK FÓKUSZ Sebészorvos a láthatáron? TEGNAP DÉLELŐTT Ró­mában, az olasz képviselőház székhazában^ a Montecitorio ' palotában megkezdődött az ! olasz köztársasági elnökvá- | lasztás. Az elnököt nem nép­szavazással, hanem a szená­tus és a képviselőház tagjai, valamint a tartományi taná­csok által delegált küldöttek együttes ülésen választják — hét évre. Ezzel a szavazási formulával is hangsúlyozni kí­vánja az olasz alkotmány a köztársaság parlamentátis jel­legét. AZ 1947-BEN kibocsátott és mindmáig érvényes alkotmány az antifasiszta ellenállási moz­galom talaján jött létre, meg­alkotói a kommunistáktól a liberálisokig bezárólag a pár­tokra épülő választott képvi­seleti testület működésében látták ugyanis az ország de­mokratikus fejlődésének biz­tosítékát. Az alkotmány szi­gorúan körülhatárolja az el­nöki funkciókat, elválasztja azokat a végrehajtó hatalom­tól, amellyel a kormány ren­delkezik. Az olasz elnöknek lé­nyegében csak egy esetben van végrehajtó hatalma: kor­mányválság idején. Ekkor megbízza valamelyik párt po- litikusát az új kabinet meg­alakításával, előzőleg azon­ban a pártok képviselőivel konzultál. Politikai válság esetén feloszlathatja a háza­kat, de ebben is korlátozzák jogkörét, ö a fegyveres erők főparancsnoka, de ezt a hatal­mát is csak megfelelő korlá­tok közt gyakorolhatja. A kor­mány politikai vonalát nem a köztársasági elnök, hanem a parlament határozza meg, amely a többpártrendszer el­vén működik. Mégis jelentő­séggel bír mindenkor az el­nökválasztás, mely betekintést nyújt az ország politikai éle­tének hátterébe és jelzi az egyes pártok erejét, befolyá­sát, Itália politikai vonalveze­tésében. A köztAksasAgi elnö­köt titkos szavazással, két­harmados többséggel választ­ják. Amennyiben három sza­vazás elégtelen, hogy ered­ményre jussanak, úgy a ne­gyediktől kezdve már elegen­dő az 50 százalékos többség. az olasz köztársa­ság kikiáltása, 1946 óta öt­ször választottak eddig állam­főt. 1946-tól 48-ig Enrico de Nicola, 1948-tól 55-ig Luigi Einaudi, 1955-től 62-ig Gio­vanni Gronchi, 1962-től 64-ig Giuseppe Segni, 1964-től 71-ig Giuseppe Saragat volt az el­nök. Az alkotmány megenge­di, hogy a volt elnököt man­dátumának lejártával', újból A TEGNAP KEZDŐDÖTT választásra a keresztényde­mokraták Amintore Fanfanit, a szenátus elnökét, a pórt jobbszárnyának képviselőjét, a szocialisták Francesco deMar- tinot, az Olasz szocialista Pórt elnökét, a szociáldemokraták Giuseppe Saragatot, a jelenle­gi köztársasági elnököt jelöl­ték. Az Olasz Kommunista Párt úgy döntött: a szocialis­ták jelöltjét támogatja. A teg­napi első szavazásnál az 1008 elektor közül 987 jelent meg: Martino 397, Fanfani 384, Saragait 45 voksot szerzett, míg a neofasiszták utolsó pil­lanatban indított jelöltje, De Marsanich 42-t. Ez az első szavazás jelzi, hogy ismét ma­ratoni elnökválasztás várható. (Mint köztudott, 1964-ben Sa­ragat a 21. fordulóban győzött csak.) Az első szavazás után híre járta, hogy a keresztény- demokraták a harmadik for­dulóra esetleg már új jelöltet állítanak Fanfani helyett: Be- nigno Zaccagninit, az ellenál­lásban elévülhetetlen érde­meket szerzett politikust, aki egyébként tekintélyes sebész­orvos s jelenleg a képviselő­ház aielnöke. Ugyanis ő nem­csak a kereszténydemokraták balszárnya, hanem a baloldali pártok számára is esélyes je­löltnek számíthat... A. B. T. A LEMP VI. KONGRESSZUSÁN Tanzánia ■ SCHÜTZ LEVELE Síiéi plenáris ülés 22 óráig A LEMP VI. kongresszusa csütörtökön, tanácskozásainak negyedik napján, újból plená­ris ülésen folytatta a vitát a központi beszámolók felett. A délelőtti ülésen Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára elnökölt. A küldöt­tek — tekintettel arra, hogy a vitában igen sokan kértek szót — elfogadták az elnöknek azt a javaslatát, hogy a csütörtö­ki tanácskozást csak este 22 órakor fejezzék be. Jelen vannak a tanácskozá­son a testvérpártoknak a kongresszusra érkezett kül­döttségei, köztük Kádár János­nak, a KB első titkárának ve­zetésével az MSZMP delegáció­ja. Az elnöklő Edward Babiuch közölte, hogy a 19 probléma- bizottságban szerdán összesen 679 felszólalás hangzott el. A bizottságok jelentést terjesz­tettek a plenáris ülés elé. A kongresszus ezután úgy határozott, hogy a probléma­bizottságok munkájáról készí­tett jelentéseket szóban nem terjesztik a plenáris ülés elé, hanem a kongresszus tájékoz­tató kiadványában közlik. Egyidejűleg a kongresszusi vi­taanyaghoz írásban hozzácsa­tolnak 571 olyan felszólalást, amelyek elmondására a bizott­ságokban nem jutott idő. nemzeti ünnepén A Tanzánia nemzeti ünnepe alkalmából Dar es-Salaamban tartózkodó Fehér Lajos, a Mi- «isztertanács elnökhelyettese és a magyar kormányküldött­ség tagjai szerdán délelőtt részt vettek a nemzeti sta- ' dionban megtartott ifjúsági torna- és sportparádén. Dél­után a magyar kormánykül­döttség tagjai megtekintették az évforduló alkalmából ren­dezett kereskedelmi és mező- I gazdasági kiállítást. Este a fő- ! város tanácsának vezetői ad­tak fogadást a külföldi ven­dégek tiszteletére. Apollós hírek Az Apollo—16 űrhajót szer­dán beemelték a Satum—5 típusú hordozórakéta csú­csába. Az űrhajót — mint ismeretes — 1972 márciusában akarják a Holdra irányítani, s utasai a terv szerint hat na­pot töltenének Földünk kísé­rőjén. Spiro Agnew amerikai al- elnök szerdán kitüntetést nyújtott át az Apollo—15 űr­hajósainak. David Scott, Ja­mes Irwin és Alfred Worden azért kapta a kitüntetést, mert első ízben tettek kirándulást járművel egy idegen égitest felszínén. Tut-Anch-Amon ítéletet hirdettek Kairóban annak a kilencvenegy sze­mélynek az ügyében, akiket májusban azzal a váddal ál­lítottak bíróság elé, hogy Szadat elnök hatalmának megdöntésére készültek. A törvényszék Ali Szabrlvolt alelnököt, Saravi Goma volt miniszterelnököt és belügy­minisztert, Számi Saraf mi­niszterelnökségi államminisz­tert és Farid Abdel Kerimet halálra ítélte, Szadat elnök azonban életfogytiglani kény­szermunkára változtatta az ítéleteket. Mohammed Fajék volt tá­jékoztatásügyi minisztert tíz évi kényszermunkára, Abdel Mohszen Abu El-Nurit, az Arab Szocialista Unió volt főtitká­rát tizenöt évi kényszermun­kára ítélték. Háromévi bör­tönbüntetéssel sújtották Ah­med Kamelt, a hírszerző­szolgálat egykori főnökét. A bíróság felmentette a vád alól Zein El-Abdin Szaleh volt közlekedésügyi minisz­tert, Helmi El-Szaid volt energiaügyi minisztert egyévi felfüggesztett kényszermun­kára, Szaad Zajed volt la­kásügyi minisztert ötévi bör­tönre ítélte. Az államellenes összeeskü­véssel vádolt Mohamed Favzi 1 Salvador Allende chilei köz- társasági elnök szerdán a Chi­lei Egységes Szakszervezeti Központ hatodik kongresszu­sának megnyitóján másfél órás beszédet mondott a kong­resszus részvevői s a huszon­hat ország képviseletében megjelent vendégek előtt. A chilei elnök országa hely­zetével foglalkozva, leleplezte a belső reakció kormányelle­nes manővereit. „Ha ellensé­geink, a reakciósok erőszakhoz folyamodnak, a törvénnyel és igazságszolgáltatással, s ha kell, forradalmi erőszakkal fo­gunk visszavágni” — jelentet­te ki. Legutóbbi latin-ameri­kai körútját elemezve, a chi­lei elnök rámutatott, hogy a látogatássorozat a különböző jogara Az Al Ahram jelentése sze­rint egy kairói múzeumban megtalálták azt a jogart, ame­lyet Tut-Anch-Amonnak tu­lajdonítanak. Ismeretes, hogy a történelmi értékű kincs el­tűnéséről az egyiptomi ható­ságok 1959 szeptemberében értesítették az Interpolt. ideológiai alapokon álló orszá­gok közti merev határok le­omlását bizonyította. „Fidel Castro chilei látogatása rést ütött a Kuba köré font gyűrűn, s ez az, amit ellenfeleink nem tudnak elviselni.” Beszéde további részében Allende keményen bírálta azt a nemzetközi kampányt, amely a réz, a vas, a szén és a salét­rom bányászatának és feldol­gozásának államosítása óta az ország ellen irányul. A chilei elnök végezetül utalt arra, hogy problémák mutatkoznak az ország élel­miszer-ellátásában, s ezért, mint mondotta, a kormány maga veszi kézbe az élelmi­szer-elosztást. CHILE Allende a kormányellenes manőverekről A jugoszláv—magyar együttműködésről A Medjunarodna Politika című, kétheten­ként megjelenő belgrádi folyóirat legújabb számában közli Géza Tikvickinek, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagjának, Jugoszlávia volt budapesti nagykövetének „Jugoszláv—magyar együttműködés” című cikkét. A szerző bevezetőben rámutat, hogy Dzse- mal Bijedicsnek, a jugoszláv kormány elnö­kének küszöbönálló hivatalos baráti látogatá­sa a Magyar Népköztársaságban a két szom­szédos szocialista ország közötti jó és stabil kapcsolatok időszakába esik. A jugoszláv— magyar együttműködés folyamatosan és sok­oldalúan fejlődik, magábafoglalja a kapcso­latok széles skáláját politikai területen, párt­vonalon, gazdasági, kulturális és egyéb terü­leteken. Magyarország — folytatja Géza Tikvicki — tagja a Varsói Szerződés szervezetének, míg Jugoszlávia az el nem kötelezettségi po­litika híve. Ez egyébként — mint más társa­dalmi, politikai, történelmi és egyéb jellegű különbségek — nem jelent akadályt a jó­szomszédi kapcsolatokban. E kapcsolatok a szuverenitás, a függetlenség és a be nem avat­kozás elvein, a különbségek és a sajátosságok kölcsönös tiszteletben tartásán alapszik. A cikk írója hangsúlyozza, hogy Jugoszlá­via és Magyarország között a legszélesebb és legintenzívebb kapcsolatok mindenképpen a gazdaságban alakultak ki. A gazdasági kap­csolatok alapvető formája az árucsereforga­lom, amely az utolsó négy évben átlagban évi 25 százalékos ütemben növekedett, és ma két­szerese az 1968-as árucsereforgalomnak. Géza Tikvicki külön kitér a kishatárforgalmi áru­cserére, a gazdasági és műszaki kooperációra, pénzügyi és közlekedési kérdésekre. A felso­roltakon kívül — hangsúlyozza — egész sor más területen is fejlődnek a kapcsolatok. Egy­re intenzívebb az együttműködés kulturális és művészeti vonalon, rendszeressé vált a kul- túrkincsek cseréje, művészegyüttesek kölcsö­nös látogatása, fejlődtek a személyes kontak­tusok. Jugoszlávia és Magyarország igen si­keres együttműködést valósít meg a nemzeti kisebbségek helyzetének kölcsönös javítása érdekében. Dzsstnai Bijedics kormányelnök látogatá­sa — zárja cikkét Géza Tikvicki — hozzá fog járulni kétoldalú kapcsolataink további elő­mozdításához és fejlesztéséhez, országaink, népeink barátságának erősítéséhez és a béke megszilárdításához Európa e részében. Nyugat-berlini rádióadások szerint Klaus Schütz, nyugat­berlini kormányzó polgármes­ter, aki a legutóbbi öt nap alatt az NDK kormányával kö­tendő egyezmények parafálá- sának szabotálásával kétszer is lehetetlen helyzetbe hozta ma­gát, a csütörtöki nap folyamán levelet intézett Willi Stopéi­hoz, az NDK minisztertaná­csa elnökéhez. A levélben Schütz megpró­bálja megmagyarázni saját ál­láspontját, ugyanakkor elisme­ri: véleménye szerint két pon­tot még mindig tisztázni kelle­ne ahhoz, hogy az állandó nyu­gat-berlini lakosok NDK-beli látogatásáról és az enklávék problémájának területcsere út­ján való megoldásáról szóló egyezményeket parafálják. A nyugati hírforrások nem rész­letezik, hogy Schütz milyen két pontra gondol. Levele végén Schütz arra Utal, hogy ha a szerződéseket a legközelebbi jövőben para- fálnák, akkor az NDK kormá­nya még mindig végrehajthat­ná azt a szándékát, hogy az egyezmények életbe lépése előtt, most karácsonykor és új­évkor lehetségessé teszi a nyu­gat-berliniek NDK-beli látoga­Á1 tálában jól informált nyu­gat-berlini hírforrások szerint most, miután a nyugat-berlini szenátusnak az egyezmények parafálása ellen kimondott kétszeres vétójával sikerült megakadályoznia, hogy a NA­TO brüsszeli tanácskozása ér­demben foglalkozzék az euró­pai biztonsági értekezlet elő­készítésével, továbbá minthogy Scliützre meglehetősen nagy nyomás nehezedik a nyugat­berlini lakosság részéről, a kormányzó polgármester, sa­ját személyes felelősségét csökkenteni próbálva, úgy igyekszik feltüntetni önmagát, mint akinek egyszerre sürgős­sé vált a parafálás. Nyilván­való azonban, hogy Schütznek még mindig vannak bizonyos i fenntartásai a parafálás ellen. Furcsa válaszok A világ más országaival együtt a brit szigetek lakossá­ga is feszült figyelemmel kö­veti az indiai—pakisztáni há­ború eseményeit. De elég egy pillantás Nagy-Britannda és Észaik-írország Egyesült Ki­rályságának lapjaiba és hír- ügynökségi jelentéseibe ah­hoz, hogy azonnal felismer­jük: a Kelet-Pakisztánban vagy Kasmírnál dörgő fegy­verek nem feledtetik, mert nem feledtethetik, az angol és az ír közvéleménnyel a sokkal közelebbi robbanásokat. Észak-lrország változatla­nul háborús ország képét mu­tatja. Ez önmagában is szo­morú. De még ennél is szo­morúbb, hogy őfelsége kor­mánya, sőt őfelsége ellenzéke is minden megnyilatkozásában azt igyekszik érzékeltetni: ez van, semmit nem lehet tenni, mind Angliában, mind Észak- Ironszágban, mind az Ír Köz­társaságban hozzá kell szokni ehhez az .állapothoz. Pontosan ezt a magatartást tükrözik a legutóbbi órákban a brit szigetekről érkezett hí­rek. Edward Heath konzerva­tív kormányfő pártjának propagandaműsora kere­tében válaszolt a londoni rádió, a BBC néhány, az északír problémával kap­csolatos kérdésére. A kérdések húsbavágó prob­lémákat feszegettek. Emlé­keztettek arra, hogy Észak- írországban vér folyik, hogy a brit katonaság „tisztogató ak­ciói” állandósulnak London- derryben és Belfastban, hogy mély társadalmi és politikai problémákra mindig kizárólag könnygázzal és fegyverekkel válaszol Nagy-Brdtannia fele­lős kabinetje. A kérdések tehát időszerű­ek és logikusak voltak. Annál kevésbé a válaszok. A minisz­terelnök, aki már ismert vi­torlázó-sikerei után a naplók­ban zenei, pontosabban kar­mesteri ambíciókról is tanú­ságot tett, főfoglalkozását, a politikát illetően nem bizo­nyul ilyen hatékonynak. A BBC kérdéseire mindössze azt felelte, hogy „Észak-lrország addig marad Nagy-Britannia része, ameddig lakosságának többsége ezt kívánja”. Szinte ugyanezekben a percekben az ellenzék ve­zérét, Harold Wilson4, szó­laltatta meg a New York-i televízió. Wilson főleg azzal foglalko­zott, hogy megcáfolta azokat, akik szerint Észak-lrország lassan Anglia Vietnamja lesz. Ilyen párhuzam — mondta az ellenzék vezére — nem von­ható, hiszen „Vietnam nem ré­sze az Egyesült Államoknak”. A két válasz, a hivatalos és az ellenzéki, szomorú szink- rornban van egymással. Mind­kettő azzal — és csak azzal — foglalkozik, hogy Észak­írország jogilag Nagy-Britan­nia része. Ha létezik össze­hangolt ködösítés, ez a két nyilatkozat az volt. A fő prob­léma ugyanis nem — leg­alábbis pillanatnyilag nem — Észak-lrország jogi hovatar­tozása, hanem olyan gazdasá­gi, társadalmi és politikai problémák egész sora, ame­lyeket sem tetszetős nyilatko­zatokkal, sem tisztogató ak­ciókkal nem lehet megolda­ni. És ennyiben mégiscsak jo­gos a vietnami párhuzam. CSAK RÖVIDEN A CSEHSZLOVÁK PARLA­MENT két házának csütörtöki együttes ülésén Alois Indra képviselőt, a CSKP KB el­nökségének tagját választot­ták meg titkos szavazással a Csehszlovák Szövetségi Gyű­lés elnökévé. DR. RALPH BUNCHE, az ENSZ volt főtitkár-helyettese csütörtökön reggel az egyik New York-i kórházban meg­halt — jelentette be az ENSZ szóvivője. CSÜTÖRTÖKÖN DÉL­ELŐTT, magyar idő szerint 10.45 órakor megkezdte mun­káját a NATO miniszteri ta­nácsának ülése. A brüsszeli ülés elnöke Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter. Joseph Luns először vesz részt a kétnapos konferencián, mint a NATO főtitkára. WILLY BRANDT nyugatné­met kancellár csütörtökön délelőtt Oslóba érkezett, ahol pénteken ünnepélyesen átad­ják neki az 1971. évi Nobel- békedíjat. A BIZTONSÁGI TANÁCS szerdán egyhangúlag úgy dön­tött, hogy ajánlja a közgyűlés­nek az újonnan megalakult Arab Emirátusok Államszö­vetségének felvételét a világ- szervezetbe. Kairói í télé lei«. volt hadügyminisztert csü­törtökön Kairóban életfogy­tiglani kényszermunkára ítél­te az ügyét tárgyaló katonai bíróság. Az ítéletet Szadat elnök tizenöt évi kényszer­munkára változtatta. AZ ARAB SZOCIALISTA UNIÓ Központi Bizottsága szerdán egyhangúlag jóvá­hagyta azt a stratégiai akció­tervet, amelyet Szadat elnök terjesztett elő, miután beha­tóan elemezte a közel-keleti válság politikai és katonai fej­leményeit A stratégiai terv rögzíti mindazokat a felada­tokat és intézkedéseket, ame­lyeket az ország harci felké­szítése tesz szükségessé. A KOLERA volt az idei esztendő egyik legsúlyosabb nemzetközi egészségügyi prob­lémája — hangsúlyozza szer­dán közzétett jelentésében az Egészségügyi Világszervezet. 1971-ben eddig több mint 43 ezer koleraesetről érkezett közlés — mintegy tízezernyi­vel többről, mint amennyi az elmúlt évben fordult elő — hangzik a jelentés. SZERDÁN, a kenyai határ közelében megtalálták a hétfő óta eltűntnek vélt szudáni re­pülőgépet, és a fedélzetén tar­tózkodó 56 utast. Légiúton nyomban élelmet és gyógysze­reket szállítottak az utasok­nak, akik — a jelek szerint valamennyien sértetlenül — kerültek ki a kényszerleszál­lásból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom