Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

1971. NOVEMBER 7.. VASÄRNAP 5 Iskola — sokak akaratából Ma délutánra sok kedves vendég érkezését várják Bag- ra. Hosszadalmas és sok izgal­mat kiváltó eseménysorozat végére kerül pont azzal, hogy ünnepélyesen felavatják a község új iskoláját. A fordulatokban bővelkedő történet négy esztendővel ez­előtt kezdődött azzal, hogy a mesteremberek gyanútlanul tatarozni kezdték az óvodát. Amikor leverték a málló va­kolatot, leszakadt a födém. A munka abbamaradt és a hely­színre érkező statikus-mérnök­nek nem volt nehéz dolga, hogy megállapítsa: az épület életveszélyes. Az óvodát bezár­ták, illetve átköltöztették a község két iskolaépülete kö­zül a kisebbe. Ideiglenesen. Amíg felépítik az új óvodát. És megkezdődött a hivataljá­rás... Meghökkentő javaslat 1968 tavaszán azonban vá­ratlan fordulatot vett. a ba@i óvodaügy. Falunapot rendez­tek, amelyre meghívták a já­rás ' vezetőit is. Kisebb-ma- gyobb gondokról, problémák­ról folyt a beszélgetést, ami­kor Újvári István, az iskola igazgatója kért szót. Javaslata az első percekben meghökken­tette az embereket. Ne óvodát építsünk, hanem új iskolát — kezdte, számokkal bizonyítva elgondolásának célszerűségét. Egy yj, négycsoportos óvoda megépítése legalább hatmillió frointba kerül, ugyanakikor az egymástól egy kilométernyire fekvő két iskola gondjai to­vábbra is megmaradnak. Ha viszont hat új tantermet épí­tenénk a meglevő nyolc mel­lé, az iskola egy helyre kerül­ne és ezzel megszűnne a peda­gógusok időrabló jövés-menése a két épülét között. A hát tan­terem felépítése nem tenne ki többet kétmillió forintnál, ugyanakkor a kilenc évvel ko­rábban épült, öt tantermes kis­iskolából néhány százezer fo­rintért korszerű, négycsopor- tas óvodát alakíthatnánk ki. Az első percek megdöbbené­sét szinte egyöntetű helyeslés váltotta fel. S hogy mennyire reális volt az iskolaigazgató elképzelése, azt csakhamar a tervezőmérnökök is bizonyítot­ták. A három elkészült tanul­mányterv közül, hosszas ta­nácskozás után, dr. Kotsis Ivá­nét fogadták el. S hogy alapja legyen az építkezésnek, a já­rás félmillió fbrintot tett le a terv mellé. A községi tanács kétszázezret. A helyi termelő- szövetkezet negyedmillióéit megvásárolta a régi óvoda épületét. A bági emberek pe­dig pénzt és munkát ajánlottak fel, hogy felépülhessen az új iskola. Vállalták a szűkösséget Ahol ennyi ember összefog, ott szívesen segítenek mások is. A megyei tanácsitól, az egyik gödöllői gyár ipari ta­nulóiig nagyon sokan álltak a bagiak mellé. Nehéz két esztendő köszön­tött a bagi iskolára. A meg­szokott rend felborult, mert az építkezéssel egy. időben hozzákezdtek a kisiskola óvo­dává alakításához is. A tizen­hat tanulócsoport nyolc tan­terembe szorult: reggeltől estig gyerekektől volt hangos az öreg iskola. A holnap tágas­ságáért mégis szívesen vállal­ta mindenki a pillanatnyi szűkösséget, amely mám rossz álomnak tűnik csupán. Októ­ber közepén ugyanis benépe­sült az új iskola. És a koráb­bi huszonöt helyett kilencven gyerek kapott helyet az új óvodában. Nehéz 36 óra Hogy melyek voltak a leg­nehezebb napok? Sok ilyenre emlékezik Újvári István igaz­gató. A legmelegebbnek mégis azt a harminchat órát tartja, ami alatt az iskola huszonöt pedagógusa az új tanrendet készítette. Tizenhat tanulócso­portot kellett úgy beosztani tizennégy tanterembe, hogy valamennyi csak délelőtt jár­jon iskolába. így aztán nem­csak a korszerű pedagógiai el­vek, hanem a szükség is dik­tálta a kabinetrendszerű taní­tás bevezetését. Az elsősöket és a másodikosokat kivéve a többi osztálynak nincs állandó tanterme, hanem a tanórának megfelelően berendezett kabi­netben tanulnak. Ma délután a bagi diákok ismerősként lépnek be az új iskolába, amely három hete már az otthonuk. P. P. helyében, mind a 13-an vég­zősök. — Nálunk harcolnak az ipa- ifi tanulókért. Jól képzettek a fiatalok, segítenek. A legruti­nosabbakhoz osztjuk be őket, s úgy választjuk a segédeket, hogy ^emberileg is tanulhas,- son a’gyerek. Reggel megkap­ják a feladatot, együtt megbe­szélik, hogyan fogjanak Jioz- zá. A gépet beállítja a segéd, aztán dolgozik a tanuló, 6 csak felügyel... Komoly se­gítség. Ha elvesszük valakitől a tanulót, könyörögnek érte! Kizsákmányolás? Hogyan? Ha a szakmunkásnak két padja lenne, akkor igen — egyiken a tanulót dolgoztatná, a mási-. kon pedig dolgozna maga. Így néha még a fizetése is keve­sebb, hiszen teljesítménybér­ben van. Igaz, többet pihen­het De szeretnek is foglalkoz­ni az idősebbek a fiatalokkal. Sót, sokan bratyiznak velük, ezt pedig nem . szeretem, mert a szakmunkás őrizze csak meg a tekintélyét a tanulója előtt! Ritkák az összezördülések. Né­ha egy-egv öregebb szakmun­kás elmondja a „ha az én időmben én ezt mertem vol­na ..kezdetű refrént, vagy megszólja a hosszúhaj úakat. Az ipari tanulók fegyelmezet­tebbek, mint a szakmunkások. Ahogy felszabadulnak, persze rögtön hasonulnak — ezen kellene változtatni! Ha pén­zünk lenne, építenénk egy olyan tanműhelyt, ahol ter­melési tervvel dolgoznának a végzősök — ott tanulhatná­nak, ... kínlódnának, ők állí­tanák be a gépeket is ... Csizmás Alajos 15 éve vizs­gáztatja az .ipari tanulókat, vizsgabizottsági táig. Határidő­naplójában ott sorakozik a műhelyében dolgozó tanulók neve, gyakorlati, elméleti osz­tályzata. Kaczur Sándor apja a vál­lalatnál dolgozik, ő hozta ide a fiát is gépszerelő-tanulónak. Most másodéves. Szereti a tanműhelyt, dicséri az anyag­ellátást és a szerszámokat, el­ső év végién közepes volt, az iskolától így, csak kétszáz fo­rint ösztöndíjat kap. Nem sze­rette az alapfogalmakat ta­nulni, unalmas volt, mindent fényesre kellett csiszolni, re­szelni, most már sokkal érde­kesebb a munka. Terve: itt marad, ha végzett. Tóth Sándor géplakatos szakoktató, 15 éve. Halk sza­vú, türelmes, nyugodt szemű ember. A gyárban dolgozott, technikus lett, aztán pedagó­giai továbbképzőre ■ járt, s most már nincs olyan műhely a gyárban, ahol ne lenne régi tanulója. — 17 gyerek van a kezem alatt, állandóan szemmel kell őket tartani. Tanmenet szerint dolgozik, viszont azt nagyjából ő hatá­rozza meg. Magyaráz, bemu­tat, aztán a tanuló is bemu­tatja, s a felfedezett hibákat kijavítjuk, megtárgyalják — ez a munkamódszere. Embe­rileg nehezebb a gyerekeket nevelni. Gyengébb osztályzat­tal kerülnek Ide, hiszen a jobbak középiskolába men­Diósd, Érd, Törökbálint, Bia Új piacok Örömlátó körséta — autóbusszal Diósd: milyen belülről az új rendelő? — Dicséretes szokásai van­nak a budai járásnak — szólt oda Jankó Zoltán, a megyed beruházóvállalat igazgatója Szász Györgynek, a KI- OSZ megyei elnökének azon a diósdi ünnepségen, amelyről tegnapi lapunkban már beszá­moltunk olvasóinknak. — No­vember 7-re mindig valami je­lentős közintézménnyel gazda­gítják a budai járást. Tavaly itt, Diósdon, könyvtárat avat­tak ezen a napon, és akkor rakták le a most elkészült ren délének az alapkövét. Az épületet Klimsa Artúr nyugdíjas társadalmi munká­ban tervezte. A 185 négyzet­méter alapterületű épületben két körzeti orvosi rendelő vá­rókkal, gyermek-szakrendelő és laboratórium kapott helyet. Az építők — a tanács öttagú házi brigádja — még arra is gondoltak, hogy a gyerekek váróját mesefigurás csempék­kel díszítsék. Az épület hat­százezer forintba került A rövid, de bensőséges ün­nepség után a résztvevő me­gyei-járási vezetők autóbus­szal indultak tovább „örömöt látni”, ahogy Ipacs László me­gyei tanácstág, a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat ve­zérigazgatója találóan megje­gyezte. Az úticél: Érd, ahol ünnepélyes alapkőletételre ke­rül sor. Ma még Érden ötszáz gyerek tanul a régi szakmun­kásképző iskolában, de a lét­szám évről évre nő. Útközben Bár József, a budai járási hi­vatal műszaki osztályvezetője magyarázta ed, hogy az épít­kezés helyén a nyáron még kukorica zöldeilt. A tervek szerint viszont jövő ilyenkor­ra már iskoilaavatásra viszi i majd a busz a meghívott ven­dégeket. A helyszínen a 220-as sz. ban, és valamennyien elége­detten állapították meg, hogy az építők nemcsak gyors, ha­nem -kifogástalan . munkát is végeztek. Vendógmarasztalők a török­bálintiak, de a gyorsan múló idő sürgette á vendégeket. Bián már falsorakoztak az út­törők, hogy énekszóval kö­szöntsék az autóbusz utasait, köztük tanárnőjüket, BánóAi Gézáné országgyűlési képvise­lőt. Az új biai tanácsháza az egész falu összefogásával, ké­szült. Nemcsak a falu lakói se­gítették társadalmi munkájuk­kal az építkezést Fabók Géza vb-titkár vezetése mellett, ha­nem a helyi Lenin Termelő­szövetkezet tagjai, a mezőgaz­dasági gépészképző iskola fia­taljai, sőt, még a község 40 tagú énekkarának dalosai is. Késő délutánra fordult az idő, amikor az autóbusz elége­dett utasaival visszaindult Bu­dapestre. A beszélgetés témá­Törökbálint-Üjliget: mintha, űj villasor nőtt volna a földből mek, valamiennyien nagy va­gányok és gyerekfejjel jönnek ide. Első, hogy megszerettesse velük a szakmát, hogy ne nézzék az órát, mikor tűnhet­nek el — közösen osztályozzák a munkákat. A fegyelmezet­lenségért oktatói figyelmezte­téssel élhet, de ritkán nyúl ehhez az' eszközhöz, mindig köztük van, s már csírájában elfojtja a rendbontást. Okta­tótársad azt mondják: lehetne keményebb szívű. Szerinte fe­lesleges, ezek a gyerekek sok­kal fejlettebbek, mint 20—30 évvel ezelőtt az ugyanilyen idősek, hamarabb érzik meg, mi a kötelességük. MüM-fckola tanulói arról ér­deklődtek a vendégektől, mi­lyen is lesz majd a kétemeletes, 12 millió forintba kerülő isko­la. Aztán nagy buzgalommal tanulmányozták a kifüggesz­tett műszaki rajzokat, egészen a rövid, de bensőséges hangu­latú alapkőletétel-ünnepségig. Érdről Törökbálintig rövid volt az út. Racskó Istvánnak, a budai járási hivatal elnökhe­lyettesének alig jutott ideje arra, hogy elmondja a megyei­járási vendégeknek, hogy mit is láthatnak majd a törökbá­linti Üjligeten. Huszonegy modern, sátortetős, fehér falú ház, bennük 42 lakás vár ün­nepélyes átadásra. Az ünnepségen; amikor No- vák Béla, a budai járási párt­bizottság első titkára Varga Lajos építésvezető nevét em­lítette, sokáig zúgott a taps. És nem maradt abba akkor sem, amikor Fodor Mihály művezető, illetve a töki Egyet­értés Termelőszövetkezet épí­tőbrigádjának említésére ke­rült a sor. Érthető: a 42 boldog család már korábban terep­szemlét tartott új otthonuk­ja mi is lehetett volna más: esztendő múlva vajon milyen új létesítmény avatására ér­kezik majd meghívás a budai járás vezetőitől? Komáromi Magda Hagyományos piacai mellett az utóbbi időben újakat is szerzett a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára. A gödöllői üzem termékei sikeresen kiáll­ják a próbát más, legtöbbször világhírű gyárak áruival, s en­nek tudható be, hogy két év alatt több, mint negyven ver­senytárgyalást nyertek mag, s kaptak jelentős megrendelése­ket. Legutóbb, más célokat mege1 őzve, a Ganz Műszer Művit algériai és tunéziai szállítások jogát kapta meg, s mintegy 200 ezer dollár érték­ben exportál a két országba ipari és háztartási fogyasztás- mérőket. KÉTEZER MEGAWATT Négy kazán egy kéménnyel Lemnváros térségében egy­millió-hétszázezer köbméter földet használnak fel annak az ártéri területnek a feltöltésé­re, ahol az új kétezer mega­wattos Tiszai Erőművet fel­építik. A két ütemben készülő „áramgyár” termelő berende­zéseit — kazánjait és gépegy­ségeit — a szabadba telepítik. A négy óriáskazánt Csehszlo­vákiából vásárolják és azok olaj, földgáz és vegyes tüze­lésre egyaránt alkalmasak lesznek. Egy-egy ilyen kazán­nal óránként hatszázhetven tonna gőzt állítanak elő. A négy kazán kiszolgálására egyetlen, háromszáz méter ma­gas kéményt építenek. Ez lé­nyegében egy henger alakú vasbetonköpshy lesz, amelybe négy acélcsövet szerelnek a füst vezetékére. Ezzel a .magas kéménnyel a levegő szennyező­dését kívánják csökkenteni. Az új olajtüzelésű erőmű első két­száztizenöt megawattos gép­egysége a tervek szerint 1976 augusztusában kezdd meg az áramszolgáltatást. Bia: mi építettük magunknak ezt a tanácsházát Foto: Gábor Viktor Új. létesítmények — A szakoktató hogyan il­leszkedik a gyári kollektívá­ba? — Az oktató kapocs az in­tézet és a vállalat között. A MŰM 203-as intézet státuszá­ban vagyok, tehát tulajdon­képpen nem is tartozom a KÓZGÉP-hez. Csakhogy va­lamennyi oktató itt dolgozott, én is, a munkások közül jöt­tünk, jóba vannak velünk, s nem tudunk olyat kérni, amit meg ne tennének... A gyár­tól minden évben kapunk nyereségrészesedést, pedig nem lenne kötelességük adni ... Gál Márton rakosgat az ira­tok között. Megmutatja a táb­lázatot, címe „Ipari tanulók a gyárban”, s 1973-ig sorakoz­nak a kimutatásban a szám­adatok, hány jövendő eszter­gályost, lakatost, villanyszere­lőt, motorszerelőt, hegesztőt szeretnének beiskolázni. , Tamás Ervin Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel Gyomron a hétmillió forintos költséggel épült járási szociális otthont, ahol hatvan idős ember számára nyílik lehetőség, hogy békességben és nyugalomban tölthesse el öregkorát. Elkészült, és tegnap avatták fel ünnepélyesen Dabason a víztornyot, a nagyközség víz­tárolóját. I 1 i l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom