Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

«W»» OMSZK LATKEPE AZ IRTIS BAL PÁRTJÁRÓL Foto: V. Peznyicsenko nruii Testvérlapunk munkatársai ___írja. Ír________________________________ « Az U raitól a Csendes-óceánig A tudomány és a kutatás fellegvára Az Irtis’parti metropolis Omszk — Szibériában fekszik. Igaz, hogy a nyugati részén, de még­iscsak Szibériában. Azon a területen, ahová a civilizált ember csak Euró­pa meghódítása után sok-sok évszá- • zaddal tette be a lábát. Maga az a szó: „Szibéria”, sokáig úgy hangzqtt, mint a szokatlan szi­gorúság szinonimája. Még ma Is akadnak, akik aggódva kérdik: — És medvék nem sétálnak ott az utcán? — Dehogytónem! Egész családok korzóznak esténként — felelnek vi- doran a tréfálkozók. — Ha eljönnek, bemutatjuk őket... Persze, az igazság az, hogy talán még maguk a mókázok is legfeljebb az Omszki Állami Népi Együttes emblémáján vagy az állatkertben láttak igazi medvét. \ » Uj arcú tájak A Nagy Októberi Szocialista For­radalom előtt ez a vidék a börtön- viselltek bálincscsörrenésétől volt hangos. Azon az úton, ahol egykor az elítéltek vonszolták magukat, most villanyvonatok száguldanak, és magasfeszültségű távvezetékek hú­zódnak. Azon a helyen, ahol egykor megpihent a halálkaraván, ma a te­rületi tévéközpcmt tornya szökken a magasba. Omszk az Irtás partján terül el. Ez a hatalmas folyam szinte kettészeli területünket. Jóravaló, békés folyam ez az Irtás. Még rossz időben is, ami­kor pedig a sztyepped szelek egytnás- sal viaskodnak, ki az erősebb, a ha­talmas Irtás rendíthetetlen. Egy ki­csit elkomorodik ugyan, de folytatja munkáját. És úsznak az Irtásén a teherszállító hajók, az utasokkal teü gőzösök délre, Kazahsztán irányába, észak felé, arra, ahol a Jeges-tenger 'húzódik. Ha a térképre pillantunk, nyom­ban szembeötlők, hogy területünk téglalapra emlékeztet: hossza észak­iéiig Nemrég kezdődött, de már ha­gyomány lett az Irtis-parti város­ban, hogy a házasságkötő terem­ből az ifjú házasok az örökláng­hoz vonulnak, ahol virágot he­lyeznek el. A láng a magyar in­ternacionalista harcosok síremlé­kénél lobog, akik Omszkban ad­ták életüket a szovjethatalomért. Foto: V. Lipovszkij déli irányban 600 küá.améber, keletről nyugatra 300 km. Repülőgépről be­láthatatlan síkság tárul az utazó elé. Nyáron aranyzöld lepel borítja, télen meg a vakítóan fehér hó. Csak mínusz 40 fok ^ Azt mondják, a Szibériád emberek­nek meg se kottyan az ötvenfokos hideg, s az ötven kilométer meg nem távolság. Túlzás talán az előbbi állításban van. Mert ma már ritkák a negyven /ok alatti fagyok. A tava­lyi tél egyenesen nyárias volt. A me­legebb hónapokban pedig olyan ma­gasra szökött a hőmérő higanyszála, hogy az Irtás partját valósággal el­lepték a fiürdőzők. A teljességhez tartozik, hogy nálunk sok a napsü­tés. Nálunk olyan gyakori a tiszta, nyárias idő, mint például a híres Szocsiban. Amikor nemrég nálunk járt a Pest megyei pártbizottság kül­döttsége, erről magyar barátaink is meggyőződhettek. A meleg holmit elő sem kellett venni ök a poggyász- bőd, még a zakó is lekívánkozott az emberről, úgy tűzött a nap. Az Uráltól a Csendes-óceánig el­terülő hatalmas területen csupán egyetlen olyan város akad — Novo- szibirszk —, amelynek több lakosa van, mint a 850 ezer léiket számláló Omszknak. Területünk fővárosa most 255 éves, s az egyik legrégibb szibé­riai város. De ahogy múlik az idő, úgy fiatalodik. A forradalom előtt Qmsizk piszkos volt, poros és egész­ségtelen, csak. elvétve akadt itt eme­letes épület. Ma — korszerű, modem város, ipari centrum. A vezető iparágak: kőolajkémia, fafeldolgozó, gépipar, könnyű-, és élelmiszeri par. Omszkban található a Szovjetunió egyik legnagyobb kő­olaj-finomítója, gépgyára, az itt ké­szült gumiabroncsokat Magyarorszá­gon tó jól ismerik. Gyártanák még itt műgurntt, rádiókészülékeket, te­levízió alkatrészeket, és még sok mindent... Több mint hatszáz üzem, vállalat működik területünkön! Öt esztendőt -----négy év alatt Bá rmennyire is fejlett azonban ná­lunk az ipar, nem ez területünk ar­culatának meghatározója. Az omszki terület ugyanis az ország legnagyobb mezőgazdasági vidéke. Az. itt műkö­dj! kolhozok és szovhozok több mint hatmillió hektár földön gazdálkod­nak. A szűzföldek meghódításáért ví­vott eredményes harcért területün­ket 1956-ban Denin-renddel tüntet­ték, fei. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok évente több mint 800 ezer tonna tejet, 160 ezer tonna húst és 180 millió tojást adnak az állam­nak. A mostani ötéves tervben mind jelentősebb szerepet vállalnak ma­gukra az omszkiak a kommunizmus építésének össznépi ügyében. Az SZKP XXIV. kongresszusa után a szibériaiak vállalták, hogy az ötéves tervet négy esztendő alatt teljesítik. Ha átgondoltan és állhatatosan hasz­náljuk lei a technikai fejlődés nyúj­totta lehetőségeket, akkor a fentiek­ben vállaltak teljesítésében nem lesz fennakadás. Várjuk Önöket És most röviden arról, amiről még nem esett szó: a forradalom előtti Omszkban nem volt egyetlen felső­fokú oktatási intézmény sem, ma számuk tizenegy. Több mint harminc technikumban tanítanak, és szép számmal akadnak a városban tudo­mányos kutatóintézetek tó. Omszk­ban négy színház és egy területi Fil­harmónia működik. Aztán itt van a Festők Háza ... Szóval sorolhatnám a végtelenségig... a jelentős és ke­vésbé jelentős kulturális intézmé­nyeket ... Tehát ennyit röviden terüleitürik- ről. Ha úgy tetszik, kőkuszhéjbán. Csupán azért nem írunk többet ma­gunkról, mert nagyon reméljük, hogy az olvasók közül többen eljönnek hozzánk vendégségbe, és saját sze­mükkel győződnek meg arról, meny­nyi látnivaló akad nálunk... Külön­ben is, mifelénk az a szólás járja: jobb egyszer látni, mint kétszer hal­lani vagy olvasni rólunk. Omszkot Budapesttől ötezer kilo­méter választ ja el, de a repülőgépek ma már alig öt-hat óra alatt meg­teszik ezt a távolságot. Nem tó olyan sok az az ötezer kilométer. Tehát: várjuk Önöket, kedves magyar ba­rátaink. És megmutatjuk a ..medvét” is. Ami különben az omszki népi együttes egyik leg^keresebb tánc*, száma.'.,-' v ssdm» Rimma Szergcjeva — Bulgária, Magyarország, Len­gyelország, Csehszlovákia, India, USA, Japán, Egyiptom, Pakisztán, Malaysia... A neves szovjet parazitológus, Georgij Joszifovics Nyeckij, a bioló­giai tudományok doktora sorolta fel azokat az országokat, amelyekkel az omszki eredendő-gócos megbetege­désekkel. foglalkozó kutatóintézet kapcsolatot tart. A szibériai intézmény ilyen széles körű kapcsolata a külföldi tudósok­kal nagyon is természetes. A maga nemében ugyanis egyedülálló a mi intézetünk. Munkatársaink az ere­dendő-gócos megbetegedéseket ta- nulmányozzák. Ez viszonylag új te­rülete az orvK»tadománynak. . Az ágazat atyja J. N. Pavlovszkij aka­démikus, a világhírű szovjet tudós volt. Az omszkiak büszkék talajkutató tudósukra, a Lenin-renddel kitünte­tett Goresinre, a geodéziai tudomá­nyok doktorára, Bogoljubovára, aki ezen a területen világszerte a legis­mertebb női tudós, Makova sebész­re, Szavcsenko ideggyógyászra, Kor- nyilova mikrobiológusra, Szemenov növénynemesítőre és másokra... Míg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Omszkiban gyakor­latilag nem dolgoztak tudósok, addig ma nyugodt szívvel nevezhetjük a várost a tudomány fellegvárának. Ehhez még csak annyit, hogy csupán az Omszki Orvostudományi Egyetem tanszékein 39 professzor és doktor dolgozik, 226-an pedig az orvostu­dományok kandidátusai. G. Mihajlova Ligeti Károly emléke Városunk drámai színházának repertoárjában szerepel egy szín­mű, amelynek címe: „Ki, ha nem te”. A mű Ligeti Károlynak és társainak állít emléket, a magyar internacionalista harcosoknak, akik a szibériai munkásokkal együtt harcoltak Omszkban a szovjethat alomért a fehérgárdis­ták ellen. Területünk fővárosának egyik főutcája Ligeti Károly nevét vi­seli. Az oroszországi magyar kom­munista hadifogoly-mozgalom egyik vezetője, mint ismeretes, megszervezte az első omszki nem­zetközi vörös «gárdát. Ö volt a szerkesztője a „Forradalom” című omszki magyar nyelvű újságnak. 1918. június 2-án, a város felsza­badításának küszöbén a fehérek százötven internacionalistával együtt kivégeztek. A. Leifer Emblémával Több mint harminc országba szál­lítja termékeit az omszki Elekitro- toespribor. Az egyik külföldi impor­tőr éppen a Magyar Népköztársaság. Idén. háromszor több elektromos mé­rőkészüléket küldtünk magyar ba­rátainknak, mint tavaly. A gyár kollektívája nemrég az ígért határidőnél jóval hamarabb, soron kívül indított útnak Buda­pestre 800 mikroampermérőt. Egyéb­ként az üzem termékei több alka­lommal megkapták az Állami minő­ség-jegyet. Tehát kiváló gyártmá­nyokban nincs hiány! M, Mirosnyicsenko SZÜZFÜLD. Pontosabban.: á meghódított föld. A felvétel a Ruszkö- Poljánszkij kerületben készült, ahol az idei gabonatermés 125 ezer ton­na volt. Foto: G. Marder „SZIBIROCSEK” I-—r­------------------j Omszkban a íg y nevezik I város egyik-------------------—*• legkiválóbb ön­tevékeny művészegyüttesét — a mo­torkészülékek gyára művelődési pa­lotájának népi ének- és táncegyüt­tesét. Na gyon népszerűek. Az utóbbi két esztendőben felléptek Leningrádban, Moszkvában, a Balti-köztársaságok­A barátság fonalai Meleg szeretettel fogadták városunk kardfonalgyárában ott járta­kor a Pest megyei küldöttséget. Álla Cserenyeva kommunista munkabri­gádjának fonalkészítői ünnepélyes külsőségek között a kollektíva tiszte­letbelli tagjává fogadták a küldöttség vezetőjét, Cservenka Ferencnét, a Pest megyei pártbizottság első titkárát. Nemrég ellátogattunk a gyárba, és érdeklődtünk a brigádnál a dolgok alakulásáról. — Tartjuk szavunkat — mondta Álla Cserenyeva —, nem feledkez­tünk meg a magyar elvtársaknak tett ígéretünkről. Brigádunk hattagú, de hét ember helyett dolgozunk. Naponta 202 kilogramm fonalat gyártunk Cservenka Ferencné nevében. A november 7, előtti napokban a szokottnál nagyobb lendületű volt a munka a brigádban, a lányok is indultak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából rendezett munkaversenyben. A magasabb követelményekkel eredményesen megbirkóztak. Mindegyikük naponta 28 kilogrammal teljesítette túl a normát Már eddig több száz kilogramm nyersanyagot takarítottak meg. M. !VT*ro«nvií*s#»nIcA ban és másutt. A beláthatatlan szi­bériai térségről szóló sajátos népda­laik, a furfangos humorral teli csasz- tuskák, a tüzes és lírai elemekkel át­szőtt körtáncaik — mindenütt nagy sikert arattak. A közönség rövid idő alatt a szí­vébe zárta őket. A szólóénekesnők közül Ljudmilla Belouszovát jegyzik a legmagasab­ban, szinte nincs olyan előadás, hogy legalább háromszor ne ismételné meg „A harangvirág éneke” és az „Orosz mezők” című dalokat. virtuózai a Kljusnyikova testvérek. A fiút Valerijnek, húgát Tonyának hív­ják. Egyébként többen családostul tagjai az együttesnek ... A Szibirocseknek különben több testvére van Omszkban. Itt például a kőolajbányászok művelődési házá­nak népi együttese — jártak már Mongóliában, Jugoszláviában, Len­gyelországban ... Beszélhetnénk még a „Junoszty”, „Krasznaja gvargyija” és más kollektívákról. csak annyit: az A táuecsoport Végezetül omszki állami ének- és tánc- együttesnek kitűnő a táptalaja, a te­hetségek tucatjai tűnnek fel a mű­kedvelő csoportokban... V T .iicl'A i i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom