Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

1971. NOVEMBER 7.. VASÄRNAP '-“K/Ciriap 3 a Kitüntetések november 7. alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 5-1. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül különféle munkaterületeik dolgozóinak & tüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczí Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az országiház kupolacsarnokában, nyúj­totta át az érdemrendeket A kitüntetések átadásánál jelen volt Foci; Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Cseierki Laps, az El­nöki Tanács titkára. A Munka Érdemrend arany fokozatával 87 személyt tün­tettek ki. A magas kitüntetésit Pest megyében dr. Dobrai La­josnak, az MSZMP Ráckevei Járása Bizottsága első titká­rának, Gelencsér Arpádné dr.- nak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága osztályvezetőjé­nek, Molnár Józsefnek, az MSZMP Gödöllői Járási Bi­zottsága első titkárának ado­mányozták. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 212-en v-atték át, közöttük Aczél Pálné, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága pártiskolájának tanára, Csipái Ferenc, az MSZMP Da- basi Járási Bizottságának tit­kára, dr. Dömsödy László, a Gödöllői Gépgyár gazdasági igazgiatóhelyette.se, a Pest me­gyéi tanács tagja, dr. Halupa Béla, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem docense, Kürti András, a Ceglédi Városi Ta­nács elnöke, Lépés János, a SZOT leányfalui üdülőjének vezetője, Präger Lászlóné, az MSZMP Pest /negyei Bizott­ságának munkatársa és Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatát 209-en kapták. Pest megyében Bogdán Istvánná, az MSZMP Dabasi Járási Bi­zottságának munkatársa, Du­nai Vilmosáé, az MSZMP Pest megyei Bizottsága pártiskolá­jának gazdasági vezetője, Ha­lasi Józsefné, a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat fürdőrészlegének vezetője, a városi tanács tagja, Huszár Imréné, a Gyapjúmosó- és Szövőgyár pornó zi gyáregysé­gének szb-titkára, Kiss Béla, az MSZMP Nagykátai Járási Bizottságának munkatársa, Lédeczi Béla, ceglédi általános iskolai igazgató, Nádas Lajos, az MTS gödöllői járási-városi tanácsának elnöke, dr. Nenin­ger Anna, a Váci Járásbíró­ság tanácsvezető bírója, Orda- si Ferenc, az Örkényi szakszö­vetkezet elnökhelyettese, a községi tanács tagja, Papp Gá­bor, a Tárnoki Nagyközségi Tanács vb-titkára, Takács Gyula, a Túrái Nagyközségi Tanács elnöke és dr. Tóth Mi­hály, a Monori Járási Ügyész­ség vezető ügyésze vette át a kitüntetésit A fajtó dolgozóinak elismerése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa november 7. alkalmá­ból eredményes munkájuk el­ismeréséül a sajtó 24 dolgozó­ját kormánykitüntetésben ré­szesítette. A kitüntetéseket dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Katona István, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propa­gandaosztályának vezetője. Akinek jutott Hódító szénhidrogének A negyedik ötéves tervben nagyarányú változáson megy át az energiaiszerkezet, s ezt a többi között nagymérték­ben elősegíti, hogy Százha­lombattán, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál 1974-ig évi hatmillió tonnára bővül a ka­pacitás. - Az itt, valamint másutt megvalósítandó fej­lesztések eredményeként 1975- ig a benzintermelés hetven százalékkal emelkedik, míg gázolajból 30,< fűtőolajból pe­dig 44 százalékkal termelnek töíbbet, mint 1970-ben. A Du­nai Kőolajipari Vállalatnál megvalósuló bővítés nyers­anyagfedezetét a szovjet kő­olaj szállítások adják, s ennek eljuttatására hozzák létre a Barátság IX. olajvezetéket, amelynek átadási határidőié 1972. A magyar békemozgalom ** • 1 r r Cyrus Eaíonnak A magyar békemozgalom kitüntető jelvényét adomá­nyozták s nyújtották át szom­baton — a Hazafias Népfront Belgrád-rakparti székházéban rendezett ünnepségen — a Lenin-békedíjas Cyrus Eaton- toak, az ELTE dászdoktorának. A jeles amerikai közéleti személyiséget és feleségét az ünnepségen az Országos Bé­ketanács nevében. Pethö Ti­bor alelnök köszöntötte. Dr. Sík Endre Lenin-béke- díjas, az Országos Béke tárnics elnöke adta át a magas ki­tüntetést Cyrus Eaton-nak. Sajtókonferencia keretében — a kitüntetés átvétele után — Cyrus Eaton válaszolt az újságírók kérdéseire. Egyebek közt elmondta, hogy magia személyesen 22 esztendő óta sürgette az Egyesült Államok vezetőinél a — szavai szerint — „szárazföldi Kína" elisme­rését, s most, hogy ez meg­történt, a nemzetközi politi­kában bizonyos enyhülés je­leként minősíti. Korszerűbb család Az olajtüzelés gyors tér­hódítása nagy feladatokat ró a Pestvidéki Gépgyárra is, amelynek sikeres termékei kö­zé tartoznak az olajégők. A gyár fejlesztésen dolgozó mű­szakijai már eddig is több, korszerű megoldással bizo­nyították képességeiket, így a többi között az olajhevítő, az automatika és más szerel­vények egybeépítésével, azaz az olajégő „kompi etthozásá­val.” Az olajégők családja a közelmúltban új tagokkal bő­vült, s ez lehetővé teszi az igényeknek megfelelő típus kiválasztását. A fejlesztési ter­vek eredményeként ma már olyan olajégők is készülnek, amelyek fúvókacsere nélkül alkalmasak váltakozó telje­sítményű fölhasználásra, il­letve távvezérelt működtetés­re. „Mondd, mit érlel annak a sorsa akinek nem jut kapanyél;” (József Attila) Juhász Károly nyugdíjas termelőszövetkezeti tag, Nagy­kát a: — Este indultunk, reggel ér­tünk be Ceglédre, az ember­piacra. Volt ott mindenfajta nép,' reggeli csipával a- sze­mükben, mert sokan, akik messzibbrül jöttek, két-három napja várták már a jószeren­csét, ott aludtak a földön. Jöt­tek a gazdák, meg a lcaszná- rok, válogattak, maga öreg, meg keszeg, meg keshedt val­ló ... így ment ez. Nekem sze­rencsém volt, mert csak né­hányszor jártam meg az em­berpiacot, azután elkeltem Blaskovich úrhoz, Szentmár- tonba, a szomszéd faluba. Nap­számosnak vett fel az úr, de állandóra, ami nagy szó. Hu­szonkettőben volt ez, jól em­lékszem, mert az első csókját meg az első munkáját soha nem feledi el az ember. 150 korona a napszám, ennyit kaptam. Az állandóknak eny- nyit fizettek, a többinek, aki jött meg ment, ötven vagy száz koronát, igaz, szezonban kétszázat is, de a miénk biztos kereset volt. Istállóba kerül­tem, ganét hányni, almozni, Sőreg-pusztán ... Hogy meny­nyit ért a 150 korona? Hát ke­veset. Élt az ember. A Magyar Statisztikai Év­könyv 1922. évi számának 98. oldalán az ártáblázatban a kö­vetkezőket olvashatjuk: 1. kg rozskenyér 115 korona; 1 kg marhahús 431 korona; 1 kg szalonna 658 korona; 1 kg disznózsír 747 korona; 1 kg cu­kor 415 korona; 1 liter tej 81 korona; 1 darab tojás 42 koro­na. Tímár Jánosné betanított munkás, Aszód: — Abból nem volt Sfemmi gondom, hogy elhelyezkedjem. A férjem erre volt katona, úgy ismerkedtünk meg, először ar­ra gondoltunk, hogy esküvő után hozzájuk költözünk, de ő Szabolcsba, Jándra való, s mivel ott abszolúte semmi munka nem kínálkozott mind­kettőnknek, inkább marad­tunk, bár ott lett volna külön szobánk az anyósomék házá­ban, itt meg anyámékkal egy konyhára, egy szobára szorul­tunk. Ö a katonaságnál bele­tanult a gépkocsivezetésbe, úgy is helyezkedett el, most már hatodik éve a sütőipari vállalatnál van, kenyeret hord, meg péksüteményt... én elő­ször Gödöllőn próbálkoztam, a gépgyárban, de nem tetszett a munka, meg nagyon rossz volt a közlekedés is, otthagytam. Az egyik utcabeli asszony hí­vott az árammérőbe, ott elég jó volt, bár szalag mellett dol­goztam, de azután eljöttem szülni, s utána már nem is mentem vissza, a gyerek miatt nem vállalhattam az utazga­tást, így Ikladot választottam, az Ipari Műszergyárat, se jobb se rosszabb, mint a többi, de közel van. A keresetem 1600 forint körül, a férjem túlórá­zik is, így két és fél ezer fo­rintja összejön, már ragasztot­tunk egy szobát az apámék há­zához, de azért nagyon jó len­ne egy rendes lakás'. A Statisztikai Évkönyv 1970. évi számának 401. oldalán az ártáblázatban a következőket olvashatjuk: 1 kg barna kenyér 3 forint; 1 kg marhahús 30 forint; 1 kg szalonna 30 forint; 1 kg disz­nózsír 20 forint; 1 kg cukor 9.60 forint; I liter tej 3 forint; 1 darab tojás 1,60 forint. A Reggel című napilap 1933. április 30-i számában írja: „Szeretnék pénzbeszedő len­ni a Gázműveknél — mondja Zsombori Ödön, a birkózás Európa-bajnoka. Huszonöt évés, kétszeres bajnok és ál­lástalan. Szemében a gond és a nélkülözés láza. — Két éve szaladgálok ál­lás nélkül! — mondja. — Fű­höz, fához rohantam, könyö­rögtem, hogy szerezzenek ne­kem állást, mert csak any- nyit szeretnék keresni, ameny- nyi száraz kenyérre elég. A klubban mindenki azt kérdi, jó formában vagyok-e, meg hogy a tavaszi versenyek közül há­nyat fogok megnyerni ? Azt még senki sem kérdezte, hogy miből ebédelek?” ben, megítélésünk szerint, a beruházási tevékenység haté­konyabbá tételének döntő al­kotóeleme. Az alapos előké­szítés után meghozott döntés, s a színvonalas tervezői mun­ka — fél siker, vagy legalább­is a beruházás megkezdésé­nek sikert ígérő feltétele. Kő. ül tekintő szervezést — Es a „siker” másik fele? A beruházást előkészítik, ter­vezik, de szervezik-e? — A beruházások szervezé­sének; lényegében két formá­ja • található ma a megye te­rületén; vagy maga a beruhá­zó vagy független beruházási vállalatok bonyolítják le — szervezik, ellenőrzik —a mun­kák Tapasztalataink szerint a saját beruházás-szervezői te­vékenység eredményesebb, mint a beruházási vállalatok által végzett, de a kettő en­nek ellenére nem zárja ki egymást. Az adottságok, a sa­játos helyzet alapján dönthető el, melyik mód a célraveze­tőbb. Egy nagyösszegű, .egy helyen megvalósuló beruhá­zást más követelmények alap­ján kell szervezni, minit pél­dául kisebb értékű, területi­ig szétszórt beruházásokat. — S talán nem is a formán, hanem a munka lényegi részén van a/ hangsúly, mondhatni, azon, mit tesz, s csak másod­sorban, ki teszi? , — Még valamivel megtol­dom a kérdést: a miit tesz mellé odateszem, hogy mit tehet? Mert hiába a beruházá­si vállalat igyekezete, ha — például — olyan megbízást kapott, amelynek nincs meg a fedezete, magyarán, a megbí­zónak nincs pénze. Sokszor hónapok telnek el azzal, hogy megbízó és megbízott egymást sürgeti... — Vagy mindketten a beru­házásban érintett különböző vállalatokat... — Ez sem könnyű. Mi taga­dás, olykor már az is ered­mény, ha sikerül egy asztal­hoz leültetni az összes illeté­kest. A beruházások többsége nem egyszerű falfölhúzás; vállalatok serege' érdekelt — pontosabban: részese — egy- egy munkában. Ezért a beru­házásszervezésben is a haté­konyságnövelés nagy tartalé­kai rejlenek. — Ehhez azonban az érde­keltségi rendszeren változtatni kell, mert ahogy a tervezők, a kivitelezők, úgy a beruházási vállalatok is elsősorban abban érdekeltek, hogy minél többe kerüljön a beruházás! — Így van. A beruházó és partnerei érdekei között el­lentmondás lelhető fel, s en­nek feloldása sokáig nem ha­lasztható. A közös érdekeket az egy irányba ösztönző ér­dekeltségi rendszernek is ta­núsítania kell. Ugyanakkor tény az is, hogy, bár a beruhá­zási vállalatok maguk is jó né­hány hibát elkövetnek, nin­csenek könnyű helyzetben. A megyei beruházási vállalat­nak egyszerre több száz part­nerral kell szoros kapcsolatot tartania, s egyidőben őrköd­nie a megbízó, a népgazdaság érdekein, de úgy, hogy köz­ben a tervező, a kivitelező jo­gos kívánságait is tiszteletben tartsa. Korszerűbb kivitelezés t — A végén csattan az ostor, hangzik a szólás, s a kivitele­zők, azaz az építő-szerelő vál­lalatok sűrűn hivatkoznak is erre. Minden, amit addig elmu­lasztottak, az ő munkájukat ne­hezíti. E tény viszont elősegí­ti, hogy saját felelősségüket ki­sebbítsék. — Pest megye építőipari ka­pacitása a harmadik ötéves tervben jelentősen bővült, kor­szerűbb eszközökkel, módsze­rekkel dolgozik ma a megyei építőipar, mint néhány esz­tendeje. Ez tapasztalható a munkavégzés színvonalán épp­úgy, mint az átadott létesít­mények korszerűségén. Az épí­tő-szerelő vállalatok valóban nincsenek könnyű helyzetben, mert ők a sokadik fokozat, munkakezdésük előtt már sok minden jól vagy rosszul tör­tént. Hatással van tevékeny­ségükre az is, hogy egyidőben túl sok munkát kell megkez­deniük, ezért nincs elég ere­jük a kivitelezés megfelelő előkészítésére, közben nő a befejezetlen beruházások ál­lománya, emelkednek a költ­ségek. Hangsúlyoznám az előkészítés döntő jelentősé­gét, mert a megfelelően elő­készített beruházás sokkal rövidebb idő alatt valósulhat meg. Az előkészítés ma még gyenge pont, holott a tervek felülvizsgálata, a helyszíni szemle, az anyagrendelés, az alvállalkozói szerződések meg­kötése stb., mind-mind lé­nyeges tényező abban, hogy maga a kivitelezés folyama­tos, zavartalan legyen. — Amibe beleszólnak a szál­lítási nehézségek, a munkaerő­hiány, s a munkafegyelem la­zasága is. — A többi között. Mert még sok más tényezőt is sorolni le­hetne. A hangsúly azonban ar­ra esik, hogy a meglévő kere­tek, adottságok mellett is le­het — kell — jobb, koncent­ráltabb munkát végezni. S ezt nemcsak magára az építő­szerelő vállalatokra értem, ha­nem az építőanyag-iparra épp­úgy, mint a vasúti, közúti szál­lításra, a szerelvénygyártó iparra, azaz minden területre, amely a beruházásokhoz kap­csolódik. — A gondok fölsorakoztatása egyben a teendőket is meg­határozza. Sokrétűek ezek, il­lúzió lenne azonnali nagy ered­ményekben bizakodni. — Erről nincs is szó, de ar­ról igen, hogy a beruházási munka hatékonyabbá tételét már ma és minden területen meg kell kezdeni. Folyamatos, ésszerű haladásra, változásra van szükség, minden érintett egyetakaró közreműködésé­re, s akkor a változás követ­kezményei, az eredmények sem maradnak el— mondotta a beszélgetés befejezéseként dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. : Kaltanecker Sándor eszter­gályos, Dunaharászti: — Két kézzel kaptak utá­nam, amikor kijelentettem, hogy szakmát akarok tanulni, egyből mehettem is az álta­lánosból az autógyám szak­munkásképzőbe, elvégeztem, beléptem a Csepel Autógyár­ba, volt egy kis civakodás az órabérem miatt, először nem akartak annyit adni, amennyit szerettem volna, akkor mond­tam, elmegyek, erre persze megadták. Észnél kell lenni, mert sokakban megvan az, hogy csak azért kiszúrnak az emberrel, mert fiatal. Végül is az számít, hogy mi van a szü­letési papíron, vagy a mun­ka? Vannak rendes szaktár- spk, akik segítenek, tanítják az embert, de van olyan is, aki rögtön tátogni kezd, hogy „bezzeg, amikor én segéd vol­tam, haptákfoan álltam a mes­terek előtt, ti meg ...” Mit ér­dekel engem, hogy mi volt ak­kor? Én most élek, keresni akarok, jövőre nősülök, azt tervezzük, hogy benevezünk a gyári lakásépítési akcióba, gyűjtünk pénzt, minden fil­lért meg kell fogni, naná, hogy nem hagyom magam. Hirdetések a lapok 1971. no­vember 2-i, keddi számából: „A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Mg. Termelőszövet­kezet nagy építési gyakorlat­tal rendelkező igazgatót, fő­mérnököt, főkönyvelőt vesz fel az építésvezetőség teen­dőinek ellátására, valamint mezőgazdasági gépészmérnö­köt, ' üvegházi gyakorlattal zöldség- és virágtermesztés­ben jártas kertészmérnököket, virágértékesítési előadót, ko­szorúkötőket ..-4» (Népszabadság) „Budakalászi Textilművek azonnal felvesz férfi segéd­munkásokat kazánházi mun­kára ... 16 éven felüli lányo­kat szövőgéptártöltő munka­körbe .. (Magyar Nemzet) „A posta Monoron, Vácott a helyi szolgálat ellátásához, valamint Óbudára a környék­ről bejáró gépkocsivezetőket azonnali felvételre keres.. (Pest megyei Hírlap) Nagy Piroska, a ceglédi Mé­száros Lőrinc általános isko­la tanulója: ■— A munkanélküliség az...' a munkanélküliség az a ka­pitalista országokban van, szó­val Angliában meg Ameri­kában, hogy nem kapnak munkát, hiába mennek a gyárba az emberek... a ív­ben láttam, hogy tüntetés van meg sztrájk, hogy munka le­gyen, meg emeljenek a fize­tésen, szóval- ilyesmi, orréi otthon nem hallottam, a szü­leim ilyesmiről nem beszél­nek, csak anyukám panasz­kodik, hogy drága a piac, mert nekünk földünk semmi nincsen, mindent venni kell... Még nem tudom, hogy mi le­gyek, talán óvónő vagy ilyen, mert a gyerekeket irtóra sze­retem, ránézek egyre, s már nevetek, mert olyan érdekes, hogy abból a piciből akkora lesz, mint én, meg tovább, fel­nőtt, amilyen anyukám meg apukám... A Népszabadság összevont munkaerőmérlege: A népesség szárny, összesen 10 315 600 fő. A népességből a munkaerő­forrást alkotók száma 6 617 400. Az összes aktív keresők száma 4 990 700. M. O. ALGYO 277-ES Kicserélték a béléscsövet A szegedi szénhidrogén-me­dence feltárása, kitermelése közben néhány kútnál olaj- és gázkitörés, illetve olaj tűz ke­letkezett, s ezeket a kutakat név szerint emlegették or­szágszerte. Ilyen volt az Algyő 168-as, amelynél két évvel ez­előtt az ország eddigi legna­gyobb olaj tüze keletkezett. Ezt azóta néhány kisebb-na- gyobb gázkitörés követte. Leg­utóbb, néhány héttel ezelőtt, az Algyő 277-es nevet kapta szárnyra a hír, szerencsére csak néhány napra, mivel a kitörést rövidesen elfojtották. Valamennyi esetben számot­tevő anyagi kár keletkezett, azonban a több milliós érté­kű kutak egyike sem ment tönkre, valamennyit helyre­állították. Az emlékezetes olaj­tűz után csaknem egy évig tartott az Algyő 168-as rend- behozatala. Most az Algyő 277- est is helyrehozzák. A javítás legfontosabb műveletet, a gáz­kitörést okozó repedt béléscső cseréjét máris végrehajtották. A kút fölé állított nagy acél­torony segítségével emelték ki mintegy 500 méter mélység­ből a béléscsövet. A javítást rövidesen befejezik, s terme­lésbe állítják a kettős feladat­ra: az olajtermelésre, s a ré­tegenergiát pótló vízvissza- nyomásra kialakított kutat. Nem a Forte A Pest megyei Hírlap 1971. október 28-i számában cik­ket közöltünk Telik-e kacsa­lábra? címmel. A cikk, amely a megye beruházási helyze­tének néhány vonását elemez­te, a többi között példaként említette a Forte Fotokémiai Iparvállalat beruházását is, mint olyat, ahol a többlet- költségeket megfelelő gazda­sági indokok ■ elfogadhatóvá teszik. A cikk ezt követő mon­datait á gyár dolgozóinak egy része félreértette, ezért meg­állapítjuk, amint megítélésünk szerint az magának a cikknek a figyelmes olvasásából is ki­tűnik, hogy a szóban forgó rész nem, a Forte beruházá­sára, hanem a megyében szer­zett általános tapasztalatokra vonatkozik. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom