Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-30 / 282. szám
1971. NOVEMBER 3«., KEDD «»< Hier« Megkezdődött a KGST Közlekedési Állandó Bizottságának ülése November 29 és december 3 között Budapesten tartja 41. ülését a KGST közlekedési állandó bizottsága. A szocialista országok közlekedésének fejlesztése szempontjából fontos nemzetközi tanácskozást Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn délelőtt nyitotta meg a Gellért Szállóban. Az állandó bizottság egyebek között megvizsgálja a szocialista országok egységes konténeres fuvarozási rendszerének megszervezésével kapcsolatos egyezménytervezetet, a számítástechnikai módszerek alkalmazását a tagállamok közlekedésében, egyezményt készít elő a kereskedelmi tengerhajózási együttműködésre, a dunai áru- fuvarozás és a nemzetközi tehergépkocsi-forgalom fejlesztésére. Hős városok hős védői Gödöllőn A szovjet hős városok hete alkalmából moszkvai küldöttség látogatott tegnap Gödöllőre Ny. M. Mironov altábornagy, a moszkvai Lenin Katonapolitikai Akadémia hadászati tanszéke docensének vezetésével, aki részt vett a moszkvai védelmi harcokban, s 1941-ben a moszkvai katonai körzet politikai osztályának Vezetője volt. A küldöttség tagjai: A. J. Vinogradov munkás, a Szocialista munka hőse, a leni-ngrádi blokád egykori résztvevője, V. V. Scsipahin, Sztálingrád védelmének és újjáépítésének egykori részese, a város építészeti tervezőintézetének igazgatója, Gy. I. Gyeniszov tartalékos ezredes, a volgog- rádi védelmi múzeum igazgatója, a „sztálingrádi csata” egykori harcosa, M. K. Szi- monyenko, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság odesszai tagozatának elnöke, az Odesz- szai Pedagógiai Intézet rektora, aki részt vett Odessza felszabadításában, és V. I. P.ogyionova, az odesszai Lenin Gépgyár munkásnője. A delegáció tagjait a gö- , döllői városi pártbizottság épületében Nagy Sándor, a pártbizottság titkára üdvözölAz egyetem MSZBT-tagcsoportja kiállítást rendezett a vendégek tiszteletére, amely emléket állít a hős városok védőinek. A munkaidőcsökkentésről, a nyugdíjasok foglalkoztatásáról tárgyalt a SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a SZOT közgazdasági osztályának előterjesztését az iparon és építőiparon kívüli területek munkaidő-csökkentésének előkészítéséről. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT együttes jelentése alapján megtárgyalta a Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatait. A továbbiakban a nyugdíj- jogosultságot szerzett dolgozók, valamint o nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeiről, egyes betegségi biztosítási és egyéb társadalombiztosítási kérdésekről tárgyalt az elnökség, majd megvitatta a SZOT- apparátus feladataira, működésére és főbb munkamódszerére vonatkozó előterjesztést. te, a megyei és a városi párt- bizottság és a város lakói nevében. A vendégeket Benedek János, a városi tanács elnöke tájékoztatta Gödöllő múltjáról, felszabadulásáról, jelenéről, fejlődéséről. A tájékoztatón részt vett dr. Pető György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, dr. Magyari András, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos elnökségének tagja, az Agrártudományi Egyetem tanszékvezető professzora, A. 1. Baranov alezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik alakulatának parancsnoka és Brenner Péter, az MSZBT országos központjának osztályvezetője. A tájékoztatást követően közvetlen beszélgetés alakult ki, majd az Agrártudományi Egyetemet keresték feL Itt dr. Lőkös László, az egyetemi Több mint 150 milliárdos forgalom Jobban bolt alkalmazkodni a foff ír as‘sitik igényeibe* Országos tanácskozás a kereskedő lent feladatairól A Belkereskedelmi Minisztérium hétfőn tartotta hagyományos országos értekezletét a Magyar Tudományos Akadémián, ahol a tárca vezetői számba vették az idei eredményeket, gondokat, meghatározták a kereskedelempolitika jövő évi legfontosabb feladatait. Sághy Vilmosnak, a miniszter első helyettesének megnyitója után, Szurdi István belkereskedelmi miniszter beszámolójában pozitívan értékelte a kereskedelem tevékenységét. Az állami és a szövetkezeti vállalatok az idén mintegy 153—153 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le, 10 százalékkal magasabbat a tavalyinál. Tavaly minden 100 forintból 71 — az idén pedig 73 forintot költött el a lakosság az üzletekben. Az élelmiszer kiskereskedelmi és a vendéglátóipari vállalatok forgalma — a tervezettnél nagyobb mértékben, egyaránt 9 százalékkal növekedett. A ruházati kereskedelem bevétele nem érte el a tervezettet. Ennek oka részben az, hogy a nagyobb kínálat nyomán inkább a tartós fogyasztási cikkeket vásárolta a lakosság, általában a ruházati termékek rovására. Az igazsághoz tartozik az is, hogy sem a ruházati ipar, sem a kereskedelem nem teremtett olyan választékot, kínálatot, amely a vásárlási szándékot nagyobb mértékben növelte volna. A konfekció nem követi elég gyorsan és rugalmasan a divatot; a jó minőségű konfekció drága, alig van különbség a méretre rendelt ruházati termékek és a konfekció ára között. A szövetkezeti kereskedelem az idén is csaknem minden áru főcsoportban nagyobb ütemben növelte forgalmát, mint az állami kereskedelem. A jövő évi tervben azzal számolnak, hogy a kiskereskedelem áruforgalma a lakosság pénzbevételeivel azonos ütemben, további 9 százalékkal növekszik. A választék és a minőség színvonalát jobban kell közelíteni a fogyasztók igényeihez. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az idén a kedvező árualap ellenére akadtak ellátási hiányosságok. Olyan cikkek is hiányoztak az üzletekből, amelyeket megtermeltek, behoztak, de arra a kereskedelem indokolatlanul nem tartott igényt. Alapos gondossággal kell megszervezniük a kereskedelmi vállalatoknak a jövő évi áruellátást, amelyhez a minisztérium is segítséget nyújt. Jövőre a kereskedelmi vállalatok munkájától részben független pénzügyi nehézségek megoldása érdekében — bizonyos szabályozókat kisebb mértékben módosítanak. Felülvizsgálják például a kereskedelmi adó mértékét azokban a szakmákban, amelyekben indokoltnak látszik a nyereség növelése, vagy csökkentése. Egyes fix dotációkat csökkentének. Tervezik a hűtött baromfi árrésének növelését, s a kiskereskedelemben is bevezetik a szeszes italok után a forgalmi adó fizetési kötelezettséget. A vendéglátást mentesilT: az üdítő italok forgalmi adójától, viszont növelik a szeszes italok forgalmi adóját. A minisztérium álláspontja: társadalmilag nem hasznos az italforgalom jelenlegi na- gyobbarányú növekedése — az idén a vendéglátásban az ételforgalom 6,5 százalékkal, az italforgalom 10 százalékkal emelkedett — a vállalatoknak az ételek értékesítésének növelésére kell törekedniük. ! Az idén a forgalomba kerülő fogyasztási cikkek 17 százalékát külföldről szerezték be, a jövő évben az eddiginél szerényebb ütemben növelik a szocialista országokból származó importot, s a tőkés piacokról 20—25 százalékkal kevesebb fogyasztási cikket hoznak be. Fokozni kívánjuk viszont a belkereskedelmi választékcserét, fejlesztik a kishatármenti áruforgalmat. Ebben az évben a szállodai kapacitás csaknem kétezer férőhellyel növekszik. Azt tervezik, hogy a fogyasztási cikk kereskedelemben képződő fejlesztési alapokból és egyéb forrásokból 2400 millió forintot fordítsanak a vállalatok és a szövetkezetek állóeszközeik fejlesztésére. (Az idei tényleges ráfordítás várhatóan 3,2 milliárd forint lesz.) A korlátozásokat átmenetinek tekintik, az 1972. évi beruházási kieséseket a következő években pótolni kívánják. A vállalatok jövőre lehetőleg a leghatékonyabb beruházásokra koncentrálják eszközeiket. pártbizottság titkára, dr. Pető György rektorral tájékoztatót adott az egyetem történetérőil, szervezetéről, a szakember- képzésről, a kutatómunkáról és a nevelési kérdésekről. A baráti eszmecsere végén Gyeniszov elvtárs. a szovjet hős városok ajándékait nyújtotta át: plaketteket, jelvényeket, hősi emlékművek kicsinyített mását Az egyetem klubtermében az MSZBT egyetemi szakcsoportjának rendezésében baráti találkozóra jöttek össze a szovjet vendégekkel a tanári kar tagjai és a hallgatók. Mironov altábornagy — aki az emlékezetes moszkvai csata egyik szakértőjének számít — felelevenítette Moszkva védelmét. 1941 telét, amikor először állították meg, .majd verték vissza a német fasiszta csoportokat. Moszkva hős védői, elődeikhez méltóan, a hagyományoknak megfelelően, a fasisztákat is megállították a város alatt. A hallgatóság érdeklődéssel figyelte a szakértő elemzést a moszkvai csatáról. Az egyetemi ifjúság nevében Villányi Tibor negyedéves hallgató, a KISZ egyetemi végrehajtó bizottságának tagja üdvözölte a vendégeket. Elmondta, hogy sok hallgató járt már a Szovjetunió hős városaiban és tapasztalta, hogy nemcsak a harcból, hanem az újjáépítésből is hősiesen kivették részüket. Az egyetem vezetői délután néhány tanszéket mutattak meg a vendégeknek, bepillantást engedve a tudományos kutató- és oktatómunkába. A delegáció meglátogatta az állattani tanszéket és a gépműhelyeket. Ezután a korszerű diákotthont tekintették meg, majd az állattenyésztési tanszék kísérleti telepét, ahol dr. Magyari András professzor ismertette a tanszék munkáját és kísérleteit. Nem tartalékoltak készleteket A Pest-Komárom-Nógrád megyei FÜSZÉRT Vállalat tavaly 600 millió forint értékű árut szállított a Pest megyei ÁFÉSZ-nek, idén pedig már eddig 650 millióért. Annáik ellenére, hogy a FÜSZÉRT Vállalat gazdag árukészlettel rendelkezik, amelynek sorát még importtal is bővítette, egyes élelmiszerekből mégis akadozik az ellátás. Érd, Gödöllő és Albertirsa környékén több étolajat, margarint és száraz tésztát kellett volna raktáron tartaniuk az üzleteknek. Készleteik S—10 napra voltak elegendők a húsznapos elöretartás helyett. Megtörtént az is, hogy az ön- kiszolgáló boltok kevés előre csomagolt lisztet, édességet, készételt kaptak. Előrelátóbb szervezéssel, jobb szállítással mindezt elkerülhették volna. Skanzen vagy Luca széke? sokszor Irtunk már a Szentendrén készülő szabadtéri néprajzi múzeumról, amelyet az 1894-ben elsőként alakult ilyen jellegű svéd intézmény után rövidéin slzanzennek szoktunk nevezni. Az utóbbi időben azonban — stílusos néprajzi hasonlattal élve — inkább a Luca széke juthat róla eszünkbe. Sőt az ismert népballada sorai is helyénvalók: „Amit raktak délre, leomlott estére, / Amit raktak estig, leomlott reggelre”... Nemcsak az építkezés torpant meg ugyanis jóideje, hanem arról is értesültünk, hogy már felépített objektumokat kellett ott lebontani. Am miről is van szó? Lássuk sorjában. Hatónkban megtekinthető már szabadtéri múzeum: legutóbb éppen a zalait látogatta meg Kádár János elvtárs. Nagy elismeréssel is szólt róla. Az ottani azonban csak tájjellegű. Ezért született meg már 1966-ban az elgondolás, hogy olyat kellene létesíteni, amely az ország minden tájegységét reprezentálja. Bemutatja a magyar népi építészet, lakáskultúra hagyományos formáit, tájképileg érzékelteti a történelmileg kialakult településformákat, a falusi iparok technológiáját, építményeit. Politikai, tudományos, ismeretterjesztő szempontból egyaránt fontos tehát. Örömmel vettük tudomásul, hogy több megye javaslata közül Pest megyéé bizonyult a legkedvezőbbnek, s így a döntés szerint Szentemdre város határában, a Szabadság forrás környékén, mintegy 80 holdon kívánják létrehozni a szabadtéri néprajzi múzeumot. A BERUHÁZÁSI program jóváhagyásával a Művelődésügyi Minisztérium 1968. november 11-én kiadta az engedélyokiratot. A Pest megyei tanács — az egyébként országos jellegű intézményhez — maga is hozzájárult, jelentős összeget vállalva a költségekből. Tiszteletreméltó, hogy a KISZ és a Hazafias Népfront védnökséget vállalt az építés felett. Az 1969-ben megkezdődött munkálatok azonban nagyhirtelen meg is álltak. Pedig időközben megvásároltak 47 néprajzi objektumot (lakóházat, cáűrt, pajtát, górét, miegyebet), hét egységet fel is építettek, s kialakult a stáb is: jelenleg 33 fő van státuszban a leendő intézménynél. Főként tudományos kutatók (mintegy húszán), restaurátorok. műszakiak. A Pest megyei szerveken nem múlott a munka folytatása: az e területen lakó családok kiköltöztetését és kártalanítását ugyanis lényegében megoldották. Akkor hát mi történt? A tudományos előkészítésre, a telepítési terv kidolgozására, a muzeális jellegű épületek vásárlására, szállítására a Néprajzi Múzeum kapott megbízást, később az áttelepítésre az Országos Műemléki Felügyelőség, a beruházásokra pedig a Művelődésügyi Beruházási Vállalat (MÜBER). A munka megkezdése után azonban kiderült, hogy •— hivatalosan szólva — alátervezték a beruházási programot, rosszul kalkuláltak előre. Hamarosan elkészült a második program. Ez meg túl magasan kalkulált. Végre az 1970. decemberre elkészült harmadik már megfelelően számolt: a tervezett 70 millió forint elfogadhatónak látszik. Ám ezt a Művelődésügyi Minisztérium hosszú ideig nem hagyta jóvá. E miatt az engedélyokiratot csak a napokban vehették kézhez. De nemcsak pénzügyekről volt szó. NEM SEGÍTETTE az előrehaladást — a Néprajzi Múzeum égisze alatt folyt — szüntelen vita az egyes részletek, sőt az intézmény tudományos koncepciója körül. Nincs szükség vitára? Dehogyis nincs. Csak megfelelő időben és megfelelő határig. A lebontásra került Szabolcs megyei házról például miért nem a fölépítés előtt vitatkoztak, hogy odavaló-e vagy sem, ahova teszik? Akkor nem kellett volna a nagy költséggel telepített épületet lebontani. Egy kukoricagó- rét is azért kellett lebontani, mert nem vették figyelembe, amit minden parasztember tud. hogy hosz- stóban kell szélirányba állítani, s nem oldalával, a szélnek szembe. Mert, ugye, széllel szemben nem lehet — építkezni. Időközben mentek volna a KISZ-esek segíteni. A gödöllői agráregyetemisták azonban elkedvetlenedve fordultak vissza, mert nem tudtak számukra feladatot adni. A MÜBER egyébként az itteni nem muzeális jellegű építkezésekre még kapacitásszerződést sem kötött, nincsenek meg a tervek, sem a kivitelező. TÖBB HASONLQ oík hátráltatta tehát a szabadtéri néprajzi múzeum kialakulását. S ezek között csak egy — nem is a legjelentősebb — az általánosan ismert beruházási nehézségek. Remélhető, hogy a közeljövőben talán sikerül előrelépni, miután a Művelődésügyi Minisztérium —■ amelynek illetékesei maguk is a meggyorsítás mellett foglaltak állást — kiadta az újabb engedélyokiratot, s miniszteri biztost nevezett ki a problémák rendezésére. A napokban megvitatta a kialakult helyzetet az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága is a minisztérium illetékeseivel, hogy kimozdítsa a holtpontról a skanzenügyet. Annyi bizonyos — mint ahogyan ezt a tanácskozás is megmutatta —, csak úgy gyorsítható meg a múzeum létrehozása, ha az eddiginél alaposabb, nagyobb szervezettséggel, fölösleges viták, huzavonák nélkül a meggondolatlan részberuházások elkerülésével, tervszerűen folyik a munka. Legfőbb ideje! Mint ahogyan legfőbb ideje annak is, hogy a szentendrei skanzen néprajzi szerepét végre mint múzeum töltse be, s ne mint Luca széke. Lőkös Zoltán Városközpont két hullámvonalban Miskolc nagy munkáskerülete, Diósgyőr korszerű, új városközpontját Nagy Lajos király hajdani várának környékén alakítják ki két hullámvonalban telepítve — az új városrészben negyven — egyenként hatvannégy lakásos — tízemeletes panelházat építenek. Az itt készülő lakások belső kiképzése az eddiginél lényegesen jobb minőségű. A szerelő és szakipari brigádok a városközporttban újabb két lakóház építését fejezték be, s ezzel már tizennyolc lakóépület sorakozik egymás mellett az „S” alakú hullámvonalban, így Diósgyőrben elkészült az idei ezredik lakás és a központi fűtéssel, hideg-meleg vízszolgáltatással ellátott otthonok átadására a napokban kerül sor. Az építők már megkezdték a városközpont külső hullámvonalának betelepítését is.
