Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

2 1971. NOVEMBER 24., SZERDA KUS2 Szovjet—szomáli kontaktus MOHAMMED SZIAD BAR­RE tábornok, a Szomáli Leg­felsőbb Forradalmi Tanács el­nöke, befejezve moszkvai látogatását, ellátogatott Tas- kentbe és Volgográdba is, majd ezt követően, hétfőn há­romnapos hivatalos látogatás­ra Irak fővárosába, Bagdadba érkezett. HÉTFŐN MOSZKVÁBAN szovjet—szomáli nyilatkoza­tot adtak ki Barre szovjet- unióbeli látogatásáról. A nyi­latkozat egyebek közt kije­lenti, hogy mind a Szovjet­unió, mind pedig Szomália síkraszáli a népek barátságá­nak megerősítését és a nem­zetközi együttműködés meg­szilárdítását szolgáló békés külpolitika mellett. A két fél megbélyegezte Izrael agresz- szív politikáját és az őt támo­gató imperialista erőket, s teljesen egyetértett a közel- keleti helyzetnek a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatá­nak szellemében történő meg­oldásában. Indokínávai kap­csolatban szolidaritásukat nyilvánították az imperialista agresszió ellen hősi harcot folytató vietnami, kambodzsai és laoszi néppel; mélységes nyugtalanságuknak adtak han­got amiatt, hogy aiz USA foly­tatja e térségben agresszióját, s beavatkozik az itt élő né­pek belügyeibe. Épp így szo­lidaritásukat nyilvánították Portugál-Guinea, Angola, Mo­cambique, Dél-Afrika és Zambabwe népeinek a nem­zeti függetlenségért és a sza­badságért vívott harca Iránt is. Elítélték az afrikai fajül­döző rezsimeket segítő impe­rialista hatalmakat. Szomália támogatta a Szovjetunió és a többi szocialista ország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a biztonság és az együttműkö­dés megvitatására hívjanak össze összeurópai értekezletet. BARRE TÁBORNOK meg­hívta Leonyid Bnezsnyevét, Nyi'kolaj Podgomdjt és Alek- szej Koszigint Szomáliái láto­gatásra, melyre a szovjet ve­zetők számára alkalmas idő­pontban sor kerüL A közle­mény hangsúlyozza, hogy a két ország államférfiai gyü­mölcsözőnek tartják a továb­bi kontaktusokat, konzultá­ciókat — a kétoldalú kapcso­latokról és a nemzetközi kér­désekről. megÁllapodAs szüle­tett arról, hogy együttmű­ködnek a Giuba folyó mentén levő Fanol térségében egy duzzasztómű építésében; a Szovjetunió szakembereket bocsát Szomália mezőgazdasá­gának fejlesztésére; együtt­működnek a halászat fejlesz­tésében és több más gazdasá­gi kérdésben. Megállapodás született Szomália rádióhír­közlési rendszerének tökéle­tesítéséről is. A LÄTOGATÄS SORÄN a két ország között konzuli kon­venciót írtak alá s a Szovjet­unió, valamint Szomália kép­viselői a közeljövőben aláír­ják a gazdasági és műszaki együttműködésről szóló meg­állapodást. a szomáli Államfő — távozóban a Szovjetunióból — a repülőgép fedélzetéről táv­iratot intézett Nyikolaj Pod- gomijhoz s ebben mondott köszönetét azért a meleg és szívélyes fogadtatásért, amelyben őt és küldöttsége tagjait részesítették a Szov­jetunióban tett látogatása so­rán. A. B. T. Az SZKP KB-plénumhatározata Az SZKP KB plénuma hatá­rozatot hozott a Központi Bi­zottságnak a XXIV. kongresz- szus óta végzett nemzetközi tevékenységéről, Leonyid Brezsnyev beszámolója alap­ján. A határozat többek között megállapítja, hogy a párt és a szovjet kormány által kö­vetkezetesen megvalósított le­nini külpolitika, amelyben az imperializmusra mért kemény csapásokat és a forradalmi fel­szabadító mozgalmak támoga­tását összehangolják a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élése következetes irányvona­lával, nagy tekintélyt ad a szovjet kormánynak a világ ügyeiben, hozzájárul a szocia­lizmus, minden haladó erő nemzetközi helyzetének meg­szilárdulásához, nagy hatást gyakorolt arra, hogy a nemzet­közi helyzet a béke és a népek biztonsága javára változik. A nemzetközi politikára ha­tó legfontosabb tényező a szo­cialista világközösség, ennek egysége és következetes béke­politikája. Ennek megfelelően a szovjet álláspont és gyakor­lati lépések célja elősegíteni az imperialista agresszió ve­szélyes tűzfészkeinek felszá­molását Indokínában és a Kö­zel-Keleten, békésen rendezni a hindusztáni konfliktust, megszilárdítani Ázsia békéjét és biztonságát. Ebből a szem­pontból jelentős a szovjet— egyiptomi és a szovjet—indiai szerződés. A jelenlegi nemzetközi helyzet egyik központi kér­dése az európai feszültség enyhülésének biztosítása. E feladat megoldásához jelen­tős mértékben járul hozzá a szovjet—francia kapcsolatok fejlődése, és az európai biz­tonság és együttműködés kér­déseivel foglalkozó értekezlet mielőbbi összehívása. India—Pakisztán Katonai konfliktus - vádaskodásokkal teljesen a pa­Pakisztán hét­főn az ENSZ-ben azzal vádolta In­diát, hogy 12 had­osztállyal négy ponton támadást indított Kelet-Pa- kisztán ellen. A pakisztáni fődele­gátus Roberto Gu- yerhez, a főtitkár egyik helyettesé­hez intézet levél­ben azt állította, hogy India a nagyszabású had­műveletet novem­ber 2l-re virradó éjjel kezdte meg és a két ország határán azóta is tartanak a harcok. A világszervezet székhelyén ezek után arra számíta­nak, hogy Pakisz­tán kérni fogja a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésé­nek összehívását is. India fődelegátusa alaptalannak nevezte kisztáni vádat. Agha Shahi, Pakisztán ENSZ- fődelegátusa a közgyűlés szo­ciális bizottságában azzal is megvádolta Indiát, hogy szer­vezi és felfegyverzi területén a kelet-pakisztáni gerillákat. Mint ismeretes, az indiai kormány szóvivői többször is hangoztatták, hogy az indiai hadsereg nem lépi át Pakisz­tán határát, és harcok kizáró­lag a kelet-pakisztáni gerillák és a kormánycsapatok között folynak. A UPI helyszíni tudósítása szerint India határszéli Tripu­ra államában már látható nyo­mai vannak a katonai konflik­tusnak: aknatölcsérek, elnépte­lenedett falvak és gyakori p.uskaropogás tanúskodik arról, hogy harci cselekmények foly­nak. Agartalából, az állam fő­városából hivatalos felszólítás nélkül is kiköltözik a lakos­ság. A pakisztáni rádió jelenté­se szerint Jahja Khan elnök rendkívüli állapotot rendelt el az országban, amit „idegen agresszió veszélyével" indokolt. Az elnöki proklamáció továb­bi részletei egyelőre nem is­meretesek. Agha Shahi, a pakisztáni (felső kép), Sa­mar Sen, az indiai ENSZ-delegáció veze­tője felszólalás közben. A pakisztáni jelentés szerint a keleti országrész és India határán kedden is több ponton folytatódtak az összecsapások. A rádió szerint Jessore, Chit­tagong és Sylhet környékéről érkeznek harci jelentések, a pakisztáni hadsereg mindenütt sikerrel veri vissza a betola­kodókat. A pakisztáni légitársaság, a PIA kedden beszüntette belföl­di járatait, így a kát ország­részt összekötő egyetlen közle­kedési vonal megbénult. A kelet-pakisztáni fővárosban, Daccában szerdán elsötétítési gyakorlat lesz. Jelentős eredményekkel járt Brezsnyev franciaországi, jugoszláviai, magyarországi, bulgáriai és NDK-foeli láto­gatása, ikrími találkozása az NSZK kancellárjával, Pod- gomij VDK-beli és egyiptomi, valamint Koszigin algériai, kanadai és kubai látogatása. A plenum megállapította, hogy a politikai bizottság a Kínai Népköztársaság vonat­kozásában következetesen megvalósítja a XXIV. kong­resszus irányvonalát. Nyilvánvaló, hogy a továb­biakban a nemzetközi küzdő­téren mindinkább növekszik az ideológiai harc szerepe. Határozott küzdelmet kell folytatni a burzsoá ideológiá­val. Végezetül a plémum meg­elégedéssel állapította meg, hogy az SZKP KB külpoliti kai irányvonala minden kom­munista, az egész szovj et nép teljes megértésére és egyön­tetű támogatására talált Eb­ben van az SZKP nemzetközi politikájának legnagyobb ere­je. Fiáé! Castro Chiléből Peruba látogat Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt KB első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke útban Chiléből, haza­felé, látogatást tesz Peruban — jelentette be Mercado Jar- rin perui külügyminiszter. A bejelentéssel egyidejűleg Pe­ru külügyminisztere megerő­sítette kormányának azt a szándékát, hogy kérni fogja az Amerikai Államok Szerveze­tétől a Kuba-ellenes gazdasági és diplomáciai szankciók föl­számolását. Pking toCetung fogadta a VDK küldöttségét Mao Ce-tung, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi zottságának elnöke kedden fo­gadta a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségét, amely Pham Van Dongnak, a Viet­nami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottsága tagjának, a VDK mi­niszterelnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartóz­kodik a Kínai Népköztársa­ságban. Mao Ce-tung és más kínai vezetők szívélyes baráti beszélgetést folytattak a VDK küldöttségének tagjaival. KEDDEN FELFEGYVER­ZETT SZEMÉLYEKBŐL ÁL­LÓ CSOPORT erőszakkal fog­lyul ejtette Valentin Oampát, a Mexikód Kommunista Párt Központi Bizottsága elnöksé­gének tagját és ismeretlen helyre szállította. Budapest Péter János kül­ügyminiszter ha­zaérkezett Buka­restből. A Ferihe­gyi repülőtéren Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese üdvözli. Róma Ivan Basev bol­gár külügyminisz­ter (baloldalt) két­napos hivatalos látogatása során Rómában találko­zott olasz kollégá­jával, Aldo Moró- vaL Temesvár Temesváron megkezdődtek a hivatalos tárgya­lások Ceausescu, a Román KP főtitká­ra és Tito jugo­szláv államelnök között. Sjl^gjg Nairobi Kenyatta kenyai elnök (jobbról) üdvözli Nyerere tanzániai elnököt, aki a tanzániai— ugandai feszült­ségről tárgyal a kenyai államfővel. BOLÍVIA A pokol táborai A bolíviai katonai kor­mány — bár a siker kilátása nélkül — úgy határozott, hogy Madridtól követeli Juan Jósé Torres volt elnök kiadatását, hogy állítólagos terrorcselek­ményekért, a hatalommal való visszaélésért stb. bíróság elé állítsa. Dél-Amerikában ezt az újabb „Torres utáni hajszát” csupán epizódnak tekintik a politikai, lélektani és fizikai megtorlások sorában, melye­ket La Pazban Andres Selich Chop ezredes belügyminiszter irányít. Selich ezredes, aki az Egyesült Államok haderőinek panamai katonai akadémiáján nyert kiképzést, már több koncentrációs tábort létesí­tett a dzsungelben, melyeket a dél-amerikai országok sajtó­ja a „pokol táborainak” ne­vez. Három hónappal Torres tá­bornok megdöntése után még mindig érkeznek politikai me- I nekültek Peruba, Chilébe és még néhány országba a szom­szédos Bolíviából. Áz egyiptomi döntés... CSAK RÖVIDEN KEDDEN DÉLBEN hivata­losan bejelentették, hogy Brandt nyugatnémet kancel­lár december 3-án Pompidou francia elnök meghívására Párizsba utazik. HÉTFŐN ÜJABB FORDU­LÓ kezdődött a szaúd-arábiai Özsiddában, a jordániai—pa­lesztin békéltető tárgyalások színhelyén. Az első üléssoro­zat semmilyen eredményt nem hozott. SEMMI SEM SZÜREMLIK KI a Salisburyban folyó brit —rhodesiai tárgyalásokról, de a Reuter úgy véli, hogy a fe­hértelepes rendszer önhatal­múlag kikiáltott függetlensége körüli vita sorsdöntő szaka­szához érkezett. A DEL-VIETNAMI ZSOL­DOSOK ezrei, akik hétfőn újabb inváziót kezdtek Kam­bodzsa ellen, kedden folytat­ták előrenyomulásukat. Ha az ember mostanában egy pillantást vet bi­zonyos nyugati vagy izraeli la­pokra, az a be­nyomása, hogy feltétlenül és elke­rülhetetlenül kü­szöbön áll a közel- keleti fegyveres konfliktus széles körű, általános ki­új ulása. Ezek az újságok Szadat elnök minapi, több fórumon is el­hangzott állásfog­lalása után verik félre a pro­paganda harangjait. Az egyip­tomi elnök döntése közismert: Szadat azt mondotta, hogy or­szága számára a jelek szerint nem maradt más út, mint a fegyveres megoldásé. Csakhogy a világpolitikában sem a jelenségek, sem az azokkal kapcsolatos kijelenté­Szadat elnök Kairóban ismét fogadta az afrikai békéltető bizottság tagjait. Balról jobbra: Senghor szenegáli, Szadat egyipto­mi és Gowon tábornok nigériai államfő. sek nem egyszerűsíthetők. Sem a jelenségeket, sem a kijelen­téseket nem szabad elszakítani más jelenségektől, más kije­lentésektől. Az események, a történelem hömpölygésében kell fogadnunk mindazt, ami történik és mindazt, ami fele­lős fórumokon elhangzik. Jól tudják ezt azok a nyuga­ti és izraeli kommentátorok is, akik Szadat állásfoglalásai nyomán mégsem ezt teszik, hanem félreérthetetlen célza­tossággal „egyszerűsítenek”. Ez ebben az esetben is annyit je­lent, hogy az egyiptomi elnök kijelentéseit megfosztják tör­ténelmi-logikai hátterüktől, te­hát végeredményben eltorzít­ják. Nem valóságos logikai le­vezetés, hanem tudatos vulga- rizálás eredménye e kommen­tároknak az a hisztérikus állí­tása, hogy Szadat döntése egyenlő a háborúval. Jó néhány okunk van azt hinni, hogy ez nem így van. Szadat ugyan valóban kijelen­tette, hogy a megszállt terüle­tek visszaszerzésére Kairó a fegyveres harcon kívül nem lát más utat — de milyen kö­rülmények között és miért je­lentette ki? » Immár négy esztendő telt el a Biztonsági Tanács közel-keleti határozata óta. LENINGRAD AZ ÉLET ÚTJA A Ladoga-tó partján hétfőn emlékművet avattak fel az egykori „élet útja” megörökí­tésére. Emlékezetes, hogy a náci blokádtól szenvedő Le­ningrad lakosai közül százez­rek voltak képesek túlélni a Szenvedéseket, mert a Ladoga­tó jegén létesített „teherautó- hid” legalább az élethez szük­séges minimummal ellátta őket. Az emlékművet azon a helyen állították fel, ahol a tátor sofőrök vezette teher­autók szárazföldet értek. A szobor két félgyűrüből áll, szemléltetve a Leningrad köré vont blokád megtörését. Izrael azóta sem fogadja el a világszervezeti döntést, az egyiptomi kormány szóvivője pedig már Szadat mostani be­szédei után is úgy nyilatko­zott, hogy Kairó kész a hatá­rozat megvalósítására. © Az elmúlt hónapokban amerikai részről cinikus játék folyt, amelynek során mindjobban kitűnt, hogy Wa­shington továbbra is egyolda­lúan Tel-Aviv számára kíván előnyöket, tehát teljesen alkal­matlan minden közvetítésre. O November végét írjuk és Tel-Aviv még mindig nem válaszolt Gunnar Jarring februári memorandumára. Egyiptomnak nem maradt más hátra, mint hogy drámai gesztussal érzékeltesse: nem nyugodhat bele a jelenlegi helyzet végtelen prolongálásá­ba. Mivel azonban Kairó — gondoljunk csak az afrikai bé­kéltetők jelenlétére — nem hagyta abba diplomáciai erő­feszítéseit, az egyiptomi gesz­tus továbbra is inkább politi­kai, mint közvetlen katonai jellegű lépésnek tűnik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom