Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

fis? MEG! kJCívIop 1971. NOVEMBER 14.. VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Fórum. A hazai külpoli­tikai újságírók mellett nem­csak a moszkvai Zorin, ha­nem a párizsi és a bonni te­levízió vezető korfimentátora is véleményt cserélt a képer­nyőn, kiküldött tudósítóink segítségével. Nem a technika diadala, nem a szervezés si­kere volt ez a másfél óra — sokkal több annál. Elég, ha utalunk rá, hogy az európai biztonsági konferencia is sző­nyegre került, szinte jelké­pezve az elvek feladása nél­küli közeledés lehetőségét. - A részleteiben is sikerült adást a kitűnő műsorvezető, Sugár András humorral, vegyes ta­pintattal vezényelte. Ameny- nyire élveztük a válaszok psr- gését, a boszorkányosán gyors fordítást és az e^idejű rea­gálásokat ezer kilométernyi távolságból, annyira sajnáltuk a stúdióban jótanulókként sorba ültetett válaszadókat. Egy kicsivel több kényelem, klubfoteles közvetlenség még a megnyilatkozások hangne­mére is visszahathat. (Kígyós Sándor rendező arra is gon­dolt. hogy az éteri párpeszád telefonos-telexes lebonyolí­tóit is felvillantsa egy-egy pillanatra.) Porond és iskola. Akik korábban nem látták, meg­győződhettek róla: Bánki Iván rendező és Molnár Miklós operatőr filmje rászolgált a spanyolországi fesztiváldíjra. Az artistanövendékek életét, pályára készülését bemutató rövidfilm arányos szerkesz­téssel. a mutatványokhoz méltó bravúros vágással' és kameramozgással, kitűnő hangsúlyelosztással szólt a majdani manézs-hősök verej- tékes munkájáról. Gondja volt a pedagógiai módszerek érzékeltetésére,...egy^egy - - fiú.-, fagy láaiyarc felvillantására; hangvétel-éhéin egyaránt tar­tózkodott az érzelgős sajnál- tatástól és a hérosszá avatás­tól. Koncentrált emberi mun­kának, folytonos erőfeszítés­nek, kudarcokkal szegélye­zett siker-ígéretnek jellemez­te a növendékek, útját — egyszóval nem tért el az igaz­ságtól. Vésztői bal'ada. Aminek örültünk: jelenünkhöz szer­veseit tapadó múltunk újabb darabjának rögzítése; a 86 esztendős Pardi István ha- sonlíthatatlan egyéniségének megismerése, a történelem egyszerre szenvedő és cselek­vő részesének hamiskás, ün­nepélyes, személyes hangulatú és keresetlenül őszinte meg­nyilatkozása. Amit sajnál­tunk: a remek lehetőség meg­lehetősen iskolás tálalása, a riporteri munka ötlettelensé­ge, a rendező-operatőr vágási sztereotípiája. ~A televízió jó néhány kitűnő dokumentum- filmmel kényeztetett el ben­nünket; a szigorúnak tetsző mérce az eddigi eredmények értákjelzője. Röviden. A Komárom me­gyei műsorok közül eddig a „Sámuel” felfedezését és fel­fedezőjét bemutató program (Vértes Lászlóról — Vértes- szőlősön) volt a legérdeke­sebb. Szomorú kényszer, hogy a korai elődünk nyomát ku­tató tudóst már csak a bará­taiban hagyott emléknyomok­ból lehetett rekonstruálni, de kiderült a megnyilatkozások­ból: egy megszállott tudós­aikat műve többértelmű a puszta régészeti eredmény­nél. Szidjuk a hazai klasszikus­adaptációt, s íme kiderül: sok­kal hálásabb anyagot, Balza- cot is el. lehet rontani. Meg­lepődtünk a jeles íróként is­mert Armand Lanoux egy­oldalúan romantikus forgató­könyvén, a balzaei regény (A völgyliUom) felhígításán, s egyúttal a magyar szinkron­ra is gyanakszunk: nem pró- bátt^ennek ajz ^egyoJjjkdjíságj- nak ellenállni. Hordótest végén kézimunka- ujjak: Oscar Peterson. Brili­áns módon zongorázik, de íz­lésünknek. kissé hűvösen és felületesen. Maga a közvetítés korrektül szolgálta a lát­ványt. Zenés játék - Mikszáth-regényből A Fővárosi Operettszínház bemutatta A Noszty fnl esete Tóth Marival című zenés játékát. Zenéjét szerezte Farkas Fetienc. Szövegét Mikszáth Kálmán regénye nyomán Benedek András és Karinthy Ferenc, verseit Mészöly Dezső írta. Rendezte Vámos László. Dupla vagy semmi ZENÉS VETÉLKEDŐ A RÁDIÓBAN November 15-én újra meg­kezdődnek e rádió hullám­hosszán a „Dupla vagy sem­mi!’’ zenei vetélkedő műsorai. A verseny szervezői ezúttal Beethoven életét és művésze­tét választották témául. Nyolc estén át nyolc adásban, mint­egy harmincán állnak a mik­rofon elé, hegy számot adja­nak tudásukról. A rádióban szereplő versenyzőket mintegy 100 jelentkező közül választot­ták ki. A 12 ezer forintos dí­jért indulók között egyaránt szerepel egyetemi hallgató és vállalati jogtanácsos, vidéki főorvos és nyugdíjas. Az élő adásokat Zsoldos Péter vezeti majd. A játék zsűrijében pe­dig Kroó György, Sólymos Péter és Kovács János foglal helyet. Érdekesség, hogy ugyancsak november 15-én zajlik az írásbeli válogató a középiskolások zenei művelt­ségi Versenyén is. A döntőkre itt — a tervek szerint — ta­vasszal kerül sor. Ma délután megismétlik a Karikás Frigyes novelláiból készült tévéjátékot (A borot­va éle), este pedig <f viszony­lag „sorozat nélküli” napon a Világirodalmi Magazin jelent­kezik, ezúttal Ungvári Tamás fordítói estjével. Lchotay-IIorváth György Óvodapedagógiai tanácskozás A Művelődésügyi Miniszté­rium pedagógusképző osztálya november 15-én és 16-án óvo­dapedagógiai szakmai tanács­kozást rendez a soproni óvónő­képző intézetben az óvónőkép­ző intézetek pedagógia szakos oktatóinak részvételével. A ta­nácskozás az óvodapedagógiai oktatás színvonalának emelé­sével foglalkozik azzal a cél­lal, hogy a végzett óvónők a társadalom igényeinek megfe­lelően, korszerűen végezhessék munkájukat. A napirenden egy új, a jövő igényeinek is meg­felelő óvodapedagógiai tan­könyv írásának előkészítése is szerepel. rr * MIRE JO A MŰVÉSZÉT? (4.) // Én”, aki „mi' akar lenni JUBILEUM Szombat este az Operaház igazgatósága, művészeti és technikai személyzete köszön­tötte Kövecses Béla magán­énekest 25 éves operaházi ju­bileumán. A bensőséges ün­nepség után a művész a Bo­hémélet Rodolphe szerepében lépett színre az Erkel Színház­ban. Miért áldozott mindig is pénzt, fáradságot, energiát a művészetekre az emberiség, amióta csak leszállt a fáról és kétlábra állt? „ÉS MEGFORMÁLTA Jah­ve Elóhim az embert, a port a földből, belefújta orrába az élet lehelletét és az .ember élő­lény lett.” (Genesis 2, 7.) A bibliai szöveg így mondja el a teremtés aktusát. Egy he­lyen. Mert más helyen Isten a hatodik napon parancsszavá­val teremtette meg az embert, akkor, amikor már az egész világmindenség kész volt. Sa­ját képére, férfinak és asz- szonynaik teremtette az első emberpárt, és azt a feladatot tűzte elé, hogy sokasodjék és uralkodjék a Földön. Mit ért a mítosz ember és Isten hasonlóságán? Azt, hogy az embernek értelemmel és akarattal felruházott lelke van, amint Isten is lélek. Íme, egy magyarázat az ember mi­benlétéről, a sok közül. Igaz, a legtartósabbak egyike. Korábban másként látta magát az ember: a természet és egy közösség részének. Ké­sőbb megint sokféle magyará­zat igyekezett tisztázni: miért és mitől más az ember, mint a többi élőlény? Hogy ne men­jünk messzire, századunkban él és hat egy olyan filozófiai elképzelés, amely csak az egyedi ember, a világba taszí­tott ember létét ismeri el.' Eb­ben a magányos világban — ahol lehet, hogy más emberek is léteznek, de lehet, hogy nem — az egyénnek szüntele­nül választania kell az eléje kerülő lehetőségek között, s választásaival valósítja meg önmagát. Ezt ti filozófiai irányzatot egzisztencializmus­nak nevezik. MI KÖZE MINDENNEK a művészetekhez, a művészetek céljához, értelméhez? Na­gyon is sok. Elsősorban azért, mert a művészek mindig az embert, és az emberi viszo­nyokat vizsgálják. Minden műalkotás hordozza hát alko­tója elképzeléseit az emberi élettől, annak céljáról, értel­méről. Ezen felül ezek az el­képzelések mindig képet, ala­kot is .öltöttek a művészek munkáiban. Az ember, terem­tése, az egész bibliai mito­lógia századokon át központi témája volt a művészeteknek. (Igaz, a vallásos Michelange­lónak sem tetszett már az em­ber orrába fújt isteni lélek ké­pe, nagyszerű freskójának Is­tene a kisujjával érinti Ádám ujját, mintegy áramütéssel éb­resztve lelkes lénnyé.) Az eg­zisztencialista filozófia elkép­zeléseit pedig bizonyos írók — elsősorban Sartre és Camus — elbeszélő művészete jobban kifejezi, mint elméleti fej­tegetéseik. De hát valóban, ki ez a ki­csi „én”, akit a tudomány és a művészet állandóan fel akar fedezni, s aki folyton attól szenved, hogy nemcsak én, ha­nem „mi” is szeretne lenni? Marx György így fogalmazta meg tömören az emberiség múltját: „A sárkánygyíkok nagyságukért eladták fürge­ségüket és rajtavesztettek. A madarak benépesítették az óceán lakatlan szigeteit is, mozgékonyságukért az érte­lemről kellett lemondaniuk... a cápák és a skorpiók a fejlő­dés izgalmát eladták a törté- netietlen továbbélés bizton­ságáért ... A központi ideg- rendszer, a lenyűgözően hajlé­kony és félelmesen labilis agy A tanács és a közművelődés Öntevékenységtől a beleszólásig Nagyközség lesz Tárnok is a jövő év elején. Nagyközség, tehát nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel rendel­kezik majd. Az önállóság és a felelősség természetesen nem önmagukért vannak, hanem a község lakóiért. A tanács te­hát a község lakóiért többet te­het saját elhatározásából, mint eddig. A közművelődést tekintve azonban már eddig is tettek annyit önmaguktól, hogy ebből a szempontból máris nagyköz­ségek lehetnének. Az iskola Az 1968 69-es tanévben a községi tanács összefogott a tsz-szel, és a község egyik kül­területén, l'árnokligelen négy új tantermet építettem modern napközivel, ahol már vízveze­ték és központi fűtés is van. A falu központjában levő régi iskola mellé pedig új politech­nikai műhelyt emeltek. A két létesítmény — a négy tante­rem egymillió 100 ezerbe ke­rült — sok pénzt emésztett fel. A tanácsban úgy gondolkoz­tak: megéri, áldozni kell rá, mert a régi Iskola szűk, kor­szerűtlenebb, és sok az oiyan szülő, aki napköziben kényte­len ott tartani gyerekét. A ta­nács kezdeményezése eredmé­nyezte azt is, hogy a pedagó­gusok könnyebben otthonra találnak a községben, ugyanis a végrehajtó bizottság határo­zata értelmében előnyös felté­telekkel kaphatnak házhelyet, A tanács ezenkívül vásárolt á pedagógusoknak lakást is. Az iskolában megfelelő a tanárok létszáma, megfelelő a szakos tanárok száma is. Bizonyára a tanács kezdeményezései jelen­tős szerepet játszottak ebben. Amint Rozsnyai Mihály, a községi tanács elnöke elmond­ta, szeretnék elérni, hogy az iskola jobban felszerelt le­gyen, főleg szemléltetőeszkö­zökben. Ezekhez, lehetőségeik­hez mérten, minden támoga­tást megadnak. Az iskoláról szólva elsősor­ban a tanács kezdeményezé­seiről volt szándékunk szólni. A művelődés háza A művelődés házáról szólva is elsősorban, most a tanács szemszögéből vizsgáljuk a helyzetét. Tárnok ötezres lélekszámú ftözség, szlovák nemzetiség lakja többségében. A művelő­dési házat 1968-ban „kinyitot­ták” — a tanácselnök szavait idézve. Ugyanis a kultúra haj­lékát nem használták akkori­ban, legfel jebb egy évben egy­szer, „a búcsú napján”. A ta­nács eléggé szűk, 200 ezer fo­rintos fejlesztési alapjából azonnal 50 ezret a művelődési házra szándékozott elkölteni. Rendbe hoztak két helyiséget, ifjúsági klubot nyitottak, vet­tek társasjátékokat, rexasztalt, televíziót, rádiót. Aztán az egész épületet rendbe hozat­ták, most „nem olyan zord, mint volt” — fejezte ki ezt így a tanácselnök. A tanács tehát felélesztette és új „ruhával” látta el a kul­túra hajlékát, amely sokáig téli álmát aludta. Évente sze­rénynek látszó összeget, 13 ezer forintot adnak működésé­re. Tervezik, hogy összefognak a termelőszövetkezetekkel és az érdi ÁFÉSZ-szel — ez lát­ja el a falut —, hogy nagyobb anyagi bázis felett rendelkez­hessenek. Mert ez a pénz a jelenlegi szinten való tevé­kenységhez elegendő csali. A tanács ennél többre vágyik. A „jelenlegi szint” sem megvetendő. A község orvosa, dr. Nagy A'pád gondolt egyet és színjátszó csoportot alakí­tott. Ezután Lepsényi Dezső­nek, a művelődési ház tiszte­letdíjas igazgatójának segít­ségével megalakították az énekkart. Később tánccsoport is alakult. A falubeliek is örömmel hallgatják meg a dalárdát, né­zik meg a színjátszókat és a tánccsoportot. Egy-egy elő­adáson százan is vannak, a külterületen, például Tárnok­ligeten meg 60—70-en. Az ifjúsági klub is megmoz­gatta a községbeli fiatalokat. Sőt, a már házas, családos emberek is látogatják. Az igaz, hogy a művelődési ház hatósugarába nem min­den egyes tárnoki lakos tar­tozik még. A tanács új mű­velődési terve azt célozza, hogy azokat is bevonják, aki­ket még nem sikerült. Az ismeretierjesztés Azok, akik népi érdeklőd­nek a művelődési ház, vagy az ifjúsági klub, érdeklődnek a világ más dolgai iránt: nagy a tájékozódási igény Tárno­kon is, főleg a tsz tagjai kö­rében. A tsz például a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat tárnok' megbízottjához fordult: több TIT-előadástsze­retnének, főleg napi politikai, gazdasági, tudományos terüle­tekről, legutóbb például kér­ték, hogy a Központi Bizott­ság ülésein elhangzottakról adjanak alapos tájékoztatást. Sok TIT-elöadást tartanak a faluban, a művelődési ház­ban, az iskolában, a tsz-ben. Falugyűlés Ez, a tájékozottság iránti igény biztató az új tanácstör­vény szellemében megtartan­dó falugyűlések előtt. Ugyan­is a kultúra, a tájékozottság, a tanulás nem öncél. Az igazi cél: a teljesebb önmegvaló­sítás, az igényesebb életmód kialakítása, amely nem nél- külcisheti a közügyekbe való aktív beleszólást. Aki tájéko­zott, művelt, tanult, az job­ban, hatékonyabban szólhat bele a falu, a szűkebb közös­ség ügyeibe — és hasznosab­ban. A demokratizmus széle­sítésének is egyik alapja a műveltség elterjedése. A ta­nácselnök nagyon sokat vár az első falugyűléstől, amelyet decemberben tartanak meg. A község lakóinak öntevé­keny segítségére számítanak, arra, hogy mozgósíthatják a lakosságot nagyobb feladatok közös elvégzésére. B. qy. az emlősökben éri el legma­gasabb fejlettségét... Mintegy 700 ezer esztendővel ezelőtti időkből maradlak fenn Afri­kában és Ázsiában az ezer köbcentiméter térfogatot el­sőként megközelítő emberi koponyák. A csontok mellett pedig má" ott hevernek a ka­vicseszközök. Az új faj nyug­talan volt és „rámenős”... A homo sapiens pedig tízezer esztendő alatt jutott el a csi­szolt kőballától a kompute- í rig.” MITŐL EZ A GYORS FEJ­LŐDÉS? A koponyamérettöl? Attól is. Az emberi kéz lehe­tőségeitől? Attól is. De légió­ként attól a kavicstól és kő­baltából, amiből napjainkra komputer lett. A majom fel tudja használni a faágat, a j pók hálót tud fonni, a madár fészket építeni, de az ember képes előre elgondolni munka­eszközét, és kitűzött terv sze­rint tudja elkészíteni. S ebben nemcsak az a nagyszerű, hogy így jobban le tudja igázni a természetet, mint a többi élő­lény. Még egy óriási lehetőség szunnyad a munkaeszköz mé­lyén, a munkaeszköz „lelké­ben”. őrzi az eddig élt embe­rek minden közös tapasztala­tát. A legalkalmazikodóbb állat is tehetetlen, ha teljesen új körülmények közé kerül, mert egész szervezetével kell lassan és hosszadaímasan idomulni a megváltozott viszonyokhoz. Az ember azonban nem a szerve­zetében, hanem munkaeszkö­zeiben — majd később nyelvé­ben. tagolt beszédében — őrzi tapasztalatait. S nemcsak a magáét, hanem minden előd- jéét, aki valamit csiszolt, vál­toztatott, tökéletesített a mun­kaeszközökön. Nem az orrba fújt lélektől, nem a világb kivetettség választási kénysze­rétől, hanem közös emberi ta­pasztalatainktól, közös tudá­sunktól, öröklött és továbbfej- lépteti munkaeszközei­től . lelt emberré az ember. én, aki nem bújhat ki sa­ját bőréből, nem lehet más, mint aki — s mégis csak együtt, az addig éltektől, s ve­le együtt élőktől lehet teljes emberré. ÍME, AZ EMBERI LÉT örök konfliktusa., örök, de nem fel­oldhatatlan. A munkaeszkö­zökkel, a természetből megis­mert anyagokkal és a mester­séges anyagokkal, a tagolt be­széddel, olyan tárgyakat, olyan műalkotásokat tudunk létre­hozni, amelyek átélhetővé te­szik számunkra a kollektív lé­teit, azonosságunkat az emberi­séggel. Egy darab kő, amit a szobrász megformált, egy pár­beszéd, amit megszólaltatnák a színészek, egy vászon, színes vonalakkal és foltokkal — s a szemlélő, a néző, a befogadó már nemcsak ő, hanem a mű­vész is, áld a tárgyaknai-: for­mát adott. Már egyszerre be­lülről is és kívülről, más em­ber szemével is szemléli a vi­lágot, saját emberi lehetősé­geit, amivé akár ő is válhatott volna, de nem vált, mert csak egyedi és kurta lét áll rendel­kezésére. Ám, a művészet jó­voltából, most mégis kiléphet hétköznapi életéből. Az ember egyszerre „én” és „mi” lehet. Ez a művészet legnagyobb va- « rázslafca. Bernáth László T őrőkmogyoró A szarvasi arborétum fais­kolájában több száz fajta parkdíszítő fát és növényt sza­porítanak. Százezerszámra szállítják az ország minden tá­jára és külföldre a 3—5 éves, erőteljes, gyökeres facsemeté­ket. Az Idei őszön különösen Kecskemétre, Miskolcra, Sze­gedre, Gyulára, Békéscsabára és Budapestre küldenek sok facsemetét. Külföldre — Hol-* landiába és Nyugat-Németor- szágba — főként 2—3 méter magas törökmogyoró-csemetét rendeltek. Csak e két országba több ezret szállítanak belőle. í á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom