Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

1971. NOVEMBER 14., VASÄRNAP ftST UEC.VEI kMívUsp Pécel, november 15—20: Kongresszusi ifjúsági hét Kongresszusi hetet rendez a nagyközség hét' alapszervezet| ifjú kommunistáinak bevoná­sával november 15—20.-a kö­zött a KISZ pécel i csúcsveze- tősége. November 15-én, délután valamennyi alapszervezet kö­zös taggyűlésén dr. Csizmadia Gyula ismerteti a fiataloknak az ifjúsági törvényt és 'a szö­vetkezeti törvényt. Másnap es­te ankéttal egybekötött filmve­títés várja az érdeklődőket. November 17 az ÁFÉSZ ifjú­ság napja: a Pécel—Isaszeg Általános Fogyasztási és Ér­tékesítési Szövetkezet fiataljai számolnak be helyzetükről, gondjaikról, munka- és élet- körülményeikről a gazdasági.a párt- és szakszervezeti veze­tőknek. Az őszi megyei könyv­hetek keretében szellemi ve­télkedőt rendeznek november lS-án, egyéni és csapatver­seny förmájában. A november 194 program a Fórum címet viseli és joggal: ez alkalom­mal a község fiataljai kapnak tájékoztatást a gazdasági, tár­sadalmi, tömegszervezeti és pártvezetőktől a községfejlesz- tési elképzelésekről, s a gazda­sági egységek .terveiről. A kongresszusi ifjúsági hét november 20-án bállal egybe­kötött műsoros esttel zárul. Huszonötezer hallgató a szakszervezeti oktatáson A megye üzemeiben, intéz­ményeiben a szakszervezeti politikai tömegoktatás kere­tében a tanfolyamok száma a tavalyihoz képest hatvan­néggyel nőtt. Összesen 1176 tanfolyamot szerveztek, hu­szonötezer résztvevővel. A „Társadalmunk időszerű kér­dései” és „A szocialista de­mokratizmus időszerű kérdé­sei” mellett új tanfolyam in­dult „A világpolitika idősze­rű kérdései” címmel. r- ^ • 'V V • ÚZLETHAZ V t * Ráckeve új üzletházában a földszinten a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat rendezkedett be 260 négyzetmé­teren. Nyitó árukészletük két és fél millió forintot ér. Évi 15 milliós forgalomra számítanak. Az emelet a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalaté. Alapterülete 360 négyzetméter. Idén már 12 millió forint értékű árut szeretnének eladni. Az üzletházról még annyit: mindkét egységben meleg vizes zuha­nyozók, mellékhelyiségek, öltözők és pihenők állnak a dolgo­zók rendelkezésére. A legtöbb gyárban, az iro» daépüiet folyosóján, vagy az igazgatói, főmérnöki szobában üvegezett szekrény — olykor több is — látható, benne a gyár termékei. Már ami persze szekrénybe helyezhető, hiszen sok olyasmit is előállítanak a megyében működő üzemek, ami aligha zárható üveglapok mögé, E szekrényeket hosszú évek óta látom, de tisztelet a kivételnek, nem sok néznivalót találtam bennük. Mármint újabb néznivalót A szekré­nyekben fél év, meg egy év elteltével is ugyanaz volt, amit először szemügyre vehettem. A díszítő drapériákat fakóra szívta a nap, a csillogó alkat­részeket, gépek, berendezések kicsinyített másait belepte a por, maga a változatlanság hunyorgott ki az üveg mögül. Mostanában sűrűbben nyito- gatják e szekrények ajtaját, a por nehezebben ül meg a tár­gyakon, s a minap még előtér­be állított termék hátrább ke­rült, hogy valami újdonságnak adja át helyét. Jó jel. Jel még; túlbecsülni hiba lenne," szó nél­kül hagyni vétek. A termék- szerkezet változása ugyanis az ipari termelés hatékonyabbá tételének fontos alkotórésze. Rostál a vevő Talán szenzációszámba men­ne, ha az utóbbi időben nem hallhatnánk egyre sűrűbben hasonló híreket; az Egyesült Izzó Tv Képcső és Alkatrész- gyára fokozatosan megszünteti a képcsőgyártást 1 Hogyan ? Hi­szen néhány éve még öröm­mel írtuk le, hogy gyártani kezdik a robbanásmentes kép­csövet, 1969-ben nagy termelé­si sikerként nyugtázta lapunk is, hogy több mint 300 ezer képcsövet készített a gyár, s most egyszeriben megkondul a lélekharang? Igen, szól a lé­lekharang, a gyár is, a vevő is húzza. A vevő — az Orion meg a Videoton — azért, mert drágának, a legújabb típusú készülékekhez műszakilag nem megfelelőnek ^ tartja, a gyár még azért, meH *hiába^ hogy a múlt évben 280 ezer képcsö­vet termeltek, e sorozatnagy­ság nem számít gazdaságos­nak, a fejlesztésre — mind a termék, mind a gyártás eseté­ben — anriyit kellene költeni, amennyit a termék soha nem fizetne vissza. Egy termék el­tűnik az árutemetőben. A gazdasági reform azzal, hogy megszüntette az ún. kész­letre termelést — amikor a ter­méket, ha keresték, ha nem, átvette a készletező, • meg a nagykereskedelmi vállalat — s helyébe a rendelésre való szál­lítást állította, szükségszerű folyamat előtt emelte meg a sorompót. A hatvanas évek közepén a megye gépipari üze­meiben a termékek több mint a fele öt évnél régebbi volt, s ha ún. konstrukciós korukat nézzük, az arány még na­gyobbra duzzadt. A gyárak termeltek, de ugyanakkor nö­vekedtek az eladhatatlan kész­letek is. Áruk, amelyek senki­nek nem kellettek, úgy kerül­tek ki a gyárakból, hogy eleve halálra voltak ítélve. Akkor a gazdasági környezet „takarta” e tényt. Ma világossá teszi, hogy — ugyan még csak a ter­mékek kis hányadánál — a vevő rostál. Azaz — a folya­mat irányát és lényegét nézve — a szükséglet, a kereslet lesz á termelési programok legfőbb meghatározója. Az út még hosszú odáig, de végre: ezen az úton járunk! Nem beszélni, tenni kell Akik figyelemmel kísér­ték Ko­vács Zoltán — a KISZ pénte­ken lezajlott megyei küldött- értekezlete egyik résztve­vőjének mozgalmi munká­ját, életútját, akár meg is jó­solhatták volna, hogy előbb- utóbb ő .lesz Cegléden a váro­si KlSZ-bizottság titkára — Miskolcon kezdődött, a villamosipari technikumban, ahol alapszervezeti vezetőségi tag lettem. Szerettünk volna valamit csinálni, ami a miénk, fiataloké, amire büszkék le­hetünk. A vágyunk teljesült: megnyílt a Fórum Ifjúsági Presszó. Az elnevezés nem pontos: sokkal inkább volt ez kulturális jellegű, mint ven­déglátóipart létesítmény. Ott, a kulturális események szer­vezése közben szerettem meg a kluhmozgalmat. * I------ Ceglédre ke­I 1963-ban I rült, techni­----------------- kuisnak a Dé l-magyarországi Áramszol­gáltató Vállalathoz. Itt előbb alapszervezetá KlSZ-titkár- nak, majd a városi KISZ-bi- zottság tagjának választották. Egy év múlva szakoktató lett a MŰM 203-as Bem József Szakmunkásképző Intézet­ben. Húszéves volt. — Aztán egyesztendei kato­nai szolgálat következett, majd visszatértem az iskolá­ba 1966-ban három fontos esemény történt az életem­ben: felvettek a párttagok so­rába, KISZ-tanácsadó tanár lettem, és beiratkoztam a pe­dagógiai tanfolyamra. Három év múlva megkaptam a tech­nikus-tanári oklevelet. I A KISZ-tanácsadó tanári megbízatást később pártössze­kötő funkcióvá szervezték át, és Kovács Zoltán jó munkáját a KISZ KB 1969-ben külföldi üdüléssel, 1970-ben dicsérő ok­levéllel jutalmazta.-------------;--------- onnan me­| — Azt hittem, | gyek----------------------- nyugdíjba, — mondja, csöppnyi iróniá­val, hogy tudjam, dehogyis gondolt ilyesmire —, amikor búcsút kellett vennem az is­kolától: politikai munkatárs lettem a városi KlSZ-bizott- ságon. Mozgalmas hónapok következtek: előbb a párt- kongresszus aztán %. tanácsvá- lasztások, majd felkészülés a KISZ-kongresszusra, nemré­giben pedig megválasztották városi titkárnak. Közben, persze, történt egy és más. 1965-ben megnősült; egy év múlva megszületett a ceglédi Fórum Ifjúsági Klub — aminek Kovács Zoltán lett a vezetője —, majd a kislá­nya. A klub munkáját a KISZ Pest megyei Bizottsága 1968- ban sztereó-lemezjátszóval jutalmazta, tavaly pedig el­nyerte a KISZ KB által ado­mányozott Kiváló Ifjúsági Klub címet és oklevelet. — Ennek aztán úgy meg­örültünk, hogy megalakítot­tuk az irodalomkedvelő fia­IM talok Berda József Ifjúsági Klubját. Kovács Zoltán nemcsak ta­nított az elmúlt években, ha­nem tanult is: elvégezte a marxista—leninista esti kö­zépiskolát, s beiratkozott az esti egyetemre. Még egy év és megszerzi a harmadik diplo­máját ... Tervei között — természete­sen — ott szerepel a klubmoz­galom fejlesztése is. A jelen­legi négy ifjúsági klub után most egy ötödik — a fiatal agrárszakemberek klubjának — megszervezésén fáradoz­nak. , I — libben az ötéves | ben------------*---------------- fel­épül a város ifjúsági és úttö- roháza is. Csaknem 13 millió forintos költséggel és sok-sok társadalmi munkával. A má­sik nagy feladatunk a bala- tonszárszói úttörőtábor — ami ezentúl csak a városé lesz — felújítása. Az ehhez szük­séges nyolcszázezer forintot a fiatalok által végzendő kom­munista műszakok munkabé­réből szeretnénk összegyűjte­ni. És persze, ki akarjuk ven­ni a feszünket a város szépí­téséből, az ifjúsági mozgalom előtt álló politikai feladatok­ból ... Váratlanul félbeszakítja a mondatot: — A többit majd a gyakor­lat bizonyítja. A tervekről nem beszélni megvalósítani. kell, hanem Ny. É. Cink az ipar? Tervekben, ésszerű fejlesz­tési elképzelésekben, s per­sze, már ma/ létező új termé­kekben sincs hiány. Ízelítőül: a Váci Kötöttárugyár ma 450 millió forint értékű árut ter­mel. 1975-ig 850 millió forint­ra kívánják növelni a terme­lési értéket, úgy, hogy 200 millió forintos bankhitelt akarnak felvenni, rekonst­rukcióra, a gyártás- és gyárt­mányfejlesztés radikális meg­gyorsítása érdekében. A Dunai Kőolajipari Vállalat jelenle­gi, s a továbbiakban fölépülő üzemei lehetővé teszik, hogy forgalomba kerüljön a kén- mentes gázolaj, nagy mennyi­ségben az ún. több fokozatú kenőolaj, s az új, korszerű hajtóműolajok termékcsalád­ja. A Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Gyárában megkezdték a feszített beton- nyomócsövek gyártását, 500 és 1200 mm közötti belső, áit- mérővel,j lO és 15 atmoszféra- nyomásra, azaz olyan termé­keket adhatnak piacra, ami­lyen eddig hazánkban egész egyszerűen ismeretlen volt A példatár — szerencsére — bő­séges, de egy valamit nem fe­ledtethet: a gyártási feltételek megteremtése, illetve maga a gyártás még nem minden. Termékek bölcsőjétől ugyanis sok esetben rövid az út a — temetőig. Nem azért, mert a termék rossz, drága, korszerűtlen s így tovább, ha­nem azért, mert nem ismertet­ték meg a jövendő vásárlók­kal, nem keltették fel az igé­nyeket; nem teremtették meg a termék értékesíthetőségének feltételeit. Ebben az ipar is lu­das, de nemcsak az ipar. Már- már legendakor veszi körül az ipar kontra kereskedelem, az ipar kontra továbbfelhaszná­ló ipar kapcsolatait. Minden­ki a másikban keresi a hibák okait, a mulasztások felelőseit, holott «arról van szó, hogy minden érintett alapvető teen­dőket kezel mellékesen. A piackutatást, a termékpropa­gandát, a gyártmányismerte­tést, az értékesítéssel együtt az alkatrész-utánpótlás, szer­vizelés, karbantartás meg­szervezését, s így tovább. Már­pedig ezek nélkül legtöbbször hiába ring a bölcső. Két dolgot megtanulni A kohó- és gépipar legutób­bi igazgatói értekezletén a miniszter első helyettese, aki a vitaindító előadást tartotta, szünetbeli beszélgetés közben tréfásan fogalmazva, de a lé­nyegre tapintva, azt mondta: most már csak két dolgot kell igazából megtanulni. Ügy ter­melni, hogy a felhasználó, a vevő elégedett legyen, s úgy eladni, hogy a termelő is megtalálja a számításét. Itt, a közös érdekek meg- lelésében van nemcsak a ko­hó- és gépipar, de mindenfaj­ta ipar és mindenfajta érté­kesítés legfőbb feladata. Nap­jainkban ugyanis pontosan el­sorolják mindenütt, hogy mi a rossz, mi az, ami változást kíván, amivel föl kell hagyni, de, hogy má legyen helyette, a változás után hogyan to­vább, arról már kevesebb szó esik. A termékszerkezet je­lenleginél gyorsabb ütemű változását nem lehet úgy el­érni,- hogy mindenki a maga lovát hajtja, s ami jó, azt a maga szekerére igyekszik rak­ni, ami rossz, azt meg az útra dobálja vagy éppen a szom­széd szekerére. A termékszer­kezet változása végiggyűrű­zik az alapanyaggyártástól a behozatalon át a kivitelig, és a hazai értékesítés,ig a gazda­ság minden részén, s ha tet­szik, ha nem, számolni kell vele. Senki sem állíthatja, hogy a gyárak, vállalatok nem szá­molnak ezzel. A baj inkább ott van, hogy nem valamennyi tényezővel számolnak, hanem csak az őket közvetlenül érin­tőkkel; a szemszög szűkebb, mint kellene. A népgazdasági szemlélet erősítésének felada­táról sokat beszélünk. A ter­mékszerkezet változása teen­dők sokaságával kínál módot arra, hogy e szemlélet a gya­korlati munka iránytűje le­gyen. Mészáros Ottó \\ ellenőrzés feladata; segítés Az elmúlt héten ötnapos tanfolyamon vettek részt Visegrádan az Észak-Pest me­gyei Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségéhez tartozó gazdaságok el­lenőrző bizottságainak elnökei. A tanfolyam aktuális gazda­ságpolitikai kérdésekről tájé­koztatták a résztvevőket, és ismertették az új szövetkezeti törvényt. Fontos téma volt a társadal­mi tulajdon védelme, melyről dr. Bozóki István megyei fő­ügyész tartott nagy vitát ki­váltó előadást. A TOT munka- tárna, Fóti Gábor pedig érté­kelte a termelőszövetkezeti el­lenőrzés jelenlegi helyzetét. A tanfolyamon sok szó esett arról, hogy a belső ellenőrzés feladata nem a gazdasági ve­zetőkkel való személyes vita, hanem a vezetés segítése, hi­szen ma már kevés olyan ter­melőszövetkezeti elnök és fő­könyvelő van, aki nem veszi szívesen, ha a tulajdonosok megbízottai, az ellenőrző bi­zottságok segítik munkájukat, felhívják figyelmüket az eset­leges mulasztásokra. NEM EGYSZERI FELADAT magyar sajtó vezető munkatársai aktívaérte­kezleten vettek részt e héten, amint arról híradást adtunk. A párt- és állami vezetők­kel közösen megvitatták, milyen 'feladatok várnak a sajtóra, a rádióra és a televízióra a X. kong­resszus határozatainak végrehajtásában. Pártunk vezetői az aktívaértekezleten elmondották, hogy a párt történelemformáló munkájában közvetlen harcostársainak tartja a sajtó, a rádió és a televízió munkatársait. Mi, magyar újságírók hálásak vagyunk ezért. Néhány nap múlva egy esztendeje, hogy a párt X. kongresszusa meghozta nagy fontosságú határozatait. Az év végével befejeződik negyedik ötéves tervünk első esztendeje. Egy év munkájának eredményeit mérik fel ' most,' és határozzak'meg á további'tennivalókat külön­böző területeken, mint például legutóbb a gazdasági ve­zetők aktívaértekezletén. Ezeknek a tanácskozásoknak a sorába illeszkedett az újságíró-aktíva is. Talán azzal a különbséggel, hogy nemcsak egy év tapasztalatairól eáett szó, hiszen ilyen jellegű, széles körű tanácskozás pártunk vezetői és a magyar sajtó vezető munkatársai között már jó ideje nem volt. Egy-egy ilyen hagy jelentőségű tanácskozáson mindig ^alapvető, hogy az érdekeltek egységes álláspontra jus-, sanak. Az újságíró-aktíva valamennyi felszólalója azt igazolta, hogy egységes az álláspont a különböző kér­dések megítélésében. A sajtó, a rádió, a televízió poli­tikai munkáját is megkönnyíti, hogy kedvező nemzet­közi feltételek légkörében folytathatjuk tevékenységün­ket . a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. Megkönnyíti, elmélyültebbé és tegyük hozzá, hatéko­nyabbá teszi a sajtómunkát az a tény, hogy belpolitikai életünk nyugodt, pártunk politikája 15 év óta kiegyen­súlyozott és következetes. Az aktívaértekezlet azonban nemcsak az eredménye­ket tekintette át, hanem az el nem végzett fe’ lakról is beszélt. Igaz ugyan, hogy százezrek ismerkedtek meg a X. kongresszus mondanivalójával, de még nem min­denkihez jutott el felvilágosító, magyarázó, értelmező szavunk, s akikhez eljutott, azokhoz sem minden kér­désben. A párt politikájának ismertetése nem egyszeri feladat. A sajtónak napról napra tájékoztatni, infor­málni keli az ország lakosságát, hogy az emberek ne csak a legfőbb kérdésekben, hanem a részkérdésekben is lássák, érezzék pártunk politikájának helyességét. Szocialista céljainkat illetően társadalmunk egységes, világnézetileg is jelentős mértékben erősödött szemlé­letünk, s elmélyült a szocialista közszellem. De vannak negatív jelenségei is társadalmunknak. Sajtónk általá­ban helyesen tükrözi társadalmi valóságunkat eredmé­nyeivel és hibáival együtt. De nemcsak tükröznie kell helyzetünket, hanem rá kell irányítania a figyelmet a problémák megoldásának módjaira, lehetőségeire. A X. kongresszus határozata a szocializmus építése soron levő feladatainak magasabb szintű kibontakozta­tását tűzte célul. Ebben a hírközlő szerveknek is na­gyon bonyolult és felelősségteljes a munkája. Különös tekintettel arra a tényre, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában rendkívül megnőtt a szocialista tudatosság jelentősége. A közeljövő legfontosabb tennivalói a beruházások, valamint az érdekeltségek elvének és gyakorlatának összehangolása; az ellentétes és ütköző, elemek felol­dása a közművelődés és a közoktatás terén. Ezeket csak kemény munkával, pártunk és államunk egyesített erő­feszítésével, a szocialista rendszer erejével tudjuk meg­oldani, ide értve a sajtót, a rádiót és a televíziót. Az újságíró-aktíván Kádár János mondotta, hogy az előttünk álló feladatok megoldásában a párt és a nép számít a sajtóra. A magyar sajtó munkatársai a közös feladatok megoldásában odaadóan állnak pártunk Köz­ponti Bizottsága mögött, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy helyesen és hatékonyan tolmácsolják pártunk politikáját. Az újságíró-aktíván elhangzott gondolatok most gyű­rűznek tovább a szerkesztőségi kollektívákban, a szer­kesztőségi politikai alkotóműhelyekben. Tovább folyta­tódik a gondolatok cseréje, ‘hogy az újságírás magasabb színvonalra emelésével még hatékonyabb írások szü­lethessenek. Boros Béla 4 TERMEKE fü temetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom