Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Dísztér, Somogyi-szoborral Négy év múlva, 1975-ben ünnepli Vác kilencszáz éves jubileumát. Erre az alkalomra készül el a város új dísztere, az Elhurcoltak tere helyén. Ide kerül a város új hősi em­lékműve, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászmű­vész alkotása. • • Ünnepi est a Ságváriban November 6-án, szombaton délután a deákvári Ságvári- klubban ünnepi irodalmi estet rendeznek az Októberi Forra­dalom tiszteletére, mélyen fel­lép Kertész Lilla és Mensáros László. Viseg rád Kedd este hat órakor Döb- rössy Pál és Kocsis Iván mu­tatja be Visegrádról készült színes diáit a Dunakanyar Fo- toklubban. < Tompa László a pedagógusklubban Szerdáin délután 5 órakor a pedagógusklubban Tompa László mutatja be „Virrasz­tó” című új műsorát. SCAMPOLO Csütörtökön este 7 órakor a Madách Művelődési Központ színháztermében a Scampolo együttes és Bontovics Kati ad műsort. Tévedés Topisan öltözött, dülöngélő férfi ácsorog a Fehér Galamb kivilágított bejáratánál. „Azt hiszem — mondja —, hogy engem innen ki fognak tessé­kelni.” „Téved — hangzik az ajtót őrző egyenruhás válasza — ide magát be sem enged­jük!” VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1971. NOVEMBER 2., KEDD Nap i itií el on : a (‘ie/tsrt sjk ér (lés Több társadalmi segítséget a beilleszkedéshez A váci városi tanács vb-ülése Tari Kálmán elnökhelyettes vezetésével ülést tartott a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. Napirenden szerepelt a cigánykérdés megoldására ho­zott intézkedési terv végrehaj­tása. Az MSZMP Politikai Bizott­sága 1961 júniusában határo­zatot hozott a cigány lakosság elmaradott rétegei helyzeté­nek a megjavítására. Ennek nyomán Vác is elkészítette in­tézkedési tervét. Ennek első pontjában sze­repelt a város déli határában levő Csatamezőn az akioki zárt telep felszámolása. Az OTP kedvezményes kölcsönt nyújtott új otthonok felépíté­séhez, a tanács ingyenes telket adott a Szivárvány utcában. Néhányan éltek ezzel a lehe­tőséggel. Más családok részére állami bérlakást utaltak ki. a Csatamezőn levő úgyne­vezett 19 cigányputriból ma már csak négy áll, ezek lebontására is sor kerül a közeljövőben. A vita során kialakult nézet szerint több társadalmi segít­ségre, nagyobb türelemre van szükség ahhoz, hogy az új, ott­honokba került cigány csalá­dok beilleszkedjenek a környe­zetükbe. Sok új otthont na­gyon ízlésesen berendeztek, és az új lakók igyekeznek a lakás szabta szociális követelmé­nyekhez igazodni. A környezet nevelő hatására mindenkép­pen szükség van. Br. Szamosvölgyi Alfréd osztályvezető, a napirend elő­adója szerint a telep felszá­molása egészségügyi szem­20 éves a kemencei ktsz Nehéz évek után — gyors fellendülés Jutalom a nyugdíjasoknak és törzsgárdatagoknak Fennállásának 20. évfordu­lóját ünnepelte a napokban a Kemence és Vidéke Kisipari Termelőszövetkezet. Az ün­nepség színhelyén, a Béke kul- túrotthonban megteltek a szék­sorok, hiszen Kemence és a szomszédos községek lakói együtt ünnepeltek a szövetke­zettel. A ktsz szolgáltatásait szinte mindannyian igénybe­veszik, munkájával elégedet­tek. Vadovics Valéria köszöntöt­te a megjelenteket, köztük Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­test, Kemence országgyűlési képviselőjét, Balogh Lászlót, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagját, a járási pb első tit­kárát, Boros Gyulánét, a Pest megyei KISZÖV elnökét. „Húsz évvel ezelőtt, 1951. október 26-án este 6 órakor 17 kisiparos gyűlt össze a mai ünnepi közgyűlés színhelyén” — kezdte visszaemlékezését Bedrcxs János, a ktsz elnöke, az egyetlen ma is aktív alapító­tag. „Alakuló közgyűlésünk, re a megyei KISZÖV is el­küldte munkatársát. Ahogy bejött, megnézett bennünket. Na, emberek — mondta —, ha ebben az isten háta mögötti fa­luban megalakul a ktsz, én le­szek a hercegprímás. Nos, a ktsz megalakult, s az illető máig sem lépett egyházi szol­gálatba. Valami igazság mégis volt a szavaiban, mert a szövetke­zetnek kezdetben sok nehézsé­get kellett legyőznie, s nem­egyszer a felbomlás veszélye is fenyegette. Például az el­lenforradalom idején, amikor a községi nemzeti • bizottság ülésén kimondták a szövetke­zet felbomlását. A tagok azon­ban másképp gondolták, s visz- szaírtak- a nemzeti bizottság­nak, hogy szövetkezetüket még a fegyveresek ellen is meg­védik. Egy napra sem hagyták abba a munkát. ‘ Az azután következő évek­re pedig a ktsz igen gyors fej­lődése, gazdagodása jellemző. A már meglévő cipész, fod­rász, asztalos és egyéb szolgál­tatások mellett, megalapítot­ták fatömegcikk-üzemüket, melynek termékeit nagyobb részt exportra gyártják. Meg­alakult az építőbrigád, s a csa­ládi házak mellett felépítette a szövetkezet helyi üzemházát. A ktsz fejlődését talán semmi sem jellemzi jobban, mint hogy a mai tiszta nyereség négyszer annyi, mint 1952-ben az egész évi termelési érték volt. Ebből a nyereségből futotta az ünneplésre is. Megjutal­mazták nyugdíjasaikat, a húsz éve egyfolytában itt dolgozó Bedrtís Jánost, a 15, a 10 és az 5 éves törzsgárdatagokat. Végezetül a szlovákiai Ipoly­ság műszaki középiskolája és a szövetkezet tánccsoportja adott vérpezsdítő műsort. Cs. A. pontból is indokolt volt. A szivattyús kút többszöri rend­behozás ellenére tönkrement, a KÖJÁL csak az egészségügyi szabályok fokozott betartatá­sával előzte meg a járványt vagy a tömeges megbetegedést. A Gábor József utcai is­kola pedagógusai nagyón sokat tettek a gyermekek alapfokú oktatása érdeké­ben. Jelenleg az iskola osztályaiba 23 cigány gyer­mek jár rendszeresen. Ta­nulmányi átlaguk közepes. Ingyenes napköziellátást kap­nak, az igazgatási osztály a pe­dagógusokon keresztül rend­szeres segélyben részesíti őket, melyet ruházkodásra, tankönyvellátásra fordítanak. A telepről kiköltözött vala­mennyi családnak rádiója van, három helyen televízióval is rendelkeznek. A munkába állásnak döntő jelentősége van. Az Izzóban, az öntödében, a hajógyárban dolgozók munkájuk alapján megbe­csülésben részesülnek, anyagi, erkölcsi és szociá­lis támogatást kapnak. A tanács ipari-munkaügyi cso­portja fokozott figyelemmel kíséri és elősegíti munkába ál­lásukat. Tari Kálmán zárszavában eredményesnek mondta az egy évtized alatt tett intézkedése­ket. A. telepszerű elhelyezés megszűnésével azonban a problémának csak egyik része oldódott meg. A munka másik — nehezebb része — ezután következik. El kell érnünk, hogy beilleszkedjenek új kör­nyezetükbe, és hasznos állam­polgárokká váljanak. (P. Pv.) Tótkomlósi lakodalmas A szlovák együttes nagy sikere A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége di­cséretesen foglalkozik a váci járásbeili nemzetiségek kultu­rális nevelésével, hagyomá­nyaik ápolásával. Időről időre más vidékről* való kulitúr- együttesek látogatnak a szlo­vákok lakta falvakba, anya­nyelvi prózával, verssel, szlo­vák táncokkal és dallal szóra­koztatják a közönséget. Ilyen missziót töltött be az elmúlt héten a tótkomlósi szlovák táncegyüttes kultúrkörútja is. Négy községben: Ipolydiamás- don, Mjirianosztrán, Kóspa’la- gon és Csőváron mutatták be műsorukat. Mi az utolsó előtti fellépéskor voltunk Kóspallag község és a kultúrcsoport ven­dégei. Telit széksorok és a közönség lelkes tapsa köszöntötte a be­mutatkozó táncosokat. Műso­rukban bebizonyították, hogy rászolgáltak a köszöntésre, vi­dáman lelkesen, „mindent be­leadva” táncoltak. Egyre in­kább túlzott szerénységnek tűnt Tejsi Mihálynak, az együttes vezetőjének szabad- kozátsa, aki arról panaszko­dott, hogy az utóbbi hetekben legjobb táncosait hívták be katonának, s a lányok közül többen férjhez mentek. Tán­caik — ez elsősorban a ko­reográfus Zsoldos Ilona mun­káját dicséri — temperamen­tumosak, ötletesek, jó ritmu- súak voltak. Az est két leg­jobban komponált száma a tótkomlósi lakodalmas és a dinnyelopás volt. Az előbbi jól kiszámított szójátékaival, az utóbbi kedvességével, szel­lemességével aratott jól meg­érdemelt sikert. Az utolsó mű­sorszám, a cigánytánc ped;g már az akrobatikus Elemeket sem nélkülözte. Mindenkép­pen szólni kell a síiker egyik fő kovácsáról, a kísérő zene­karról. Tagjai igen jó képessé­gű zenészek, otthonosan mo­zognak a szlovák dalok vilá­gában, egyformán jól kezelik a pengetős és a fúvós hangsze­reket. —ás PARTELET Tájékoztató a közbiztonságról Sokan eljöttek az I. számú területi pártalapszervezet 'hét végi taggyűlésére. Manzer Jó- zsefné titkár megnyitója után Hajas István rendőr főhad­nagy, a váci tiszüőrs parancs­noka adott részletes tájékozta­Épüőijtari gondok Jól, gyorsan, gazdaságosan BESZÉLGETÉS A MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT IGAZGATÓJÁVAL tást Vác közbiztonságáról, a közúti forgalommal kapcsola­tos gondokról. Többen szót kértek. Javasolták, hogy ne engedjék lakott területen ko­rán hajnalban berregni a i munkába induló tehergépko­csikat. Ahol szükséges, szabá­lyozzák a forgalmat, helyezze­nek el több irányjelző táblát stb. A taggyűlés végén az új párttagok megkapták a tagsá­gi könyvet. Az alapszervezet vezetősége Bakó Imréné gaz­dasági felelőst és 11 pártcso- portbizalmit jó munkájáért ju­talomban részesített. A közelmúltban a megye vezetői előtt számolt be Hajdú László, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója a vállalat működéséről. Isme­retes, hogy a vállalat még nem is olyan régen megle- hétősen rossz hírnek „örven­dett” a megyében. Az elmúlt másfél év alatt bekövetkezett, eredményekben is megmutat­kozó változásokat bizonyítja az is, hogy a megye vezetői éppen a Vácott székelő válla­lat beszámolóján keresztül tá­jékozódtak a tanácsi építő­ipar gondjairól. — Az utóbbi másfél évben mintegy 15 millió forinttal nőtt a vállalat termelési ka­pacitása, 8 millióval építőipari gépparkja és 15 százalékkal a termelékenysége. Kedvezően alakult a vállalati eredmény is, a harmadik negyedévi mérleg szerint 3 millió 300 ezer forintos eredmény mu­tatkozik, s ez a legmagasabb az elmúlt 15 évien — mon­dotta a vállalat igazgatója. A kormány elnökének leg­utóbbi beszédében szó esett az építőipari beruházások hosz- szú átfutási idejéből, melye­ket korszerűbb és könnyű- szerkezetes építési móddal lehetne — egyebek között — megrövidíteni. — A megye vezetői elmond­ták — folytatta Hajdú László —, vállalatunk törekedjen a koncentrált építkezési helyek kialakítására. Jelenleg pél­dául Halásztelken is építke­zünk (a ráckevei járásban), ahol működik egy termelő­szövetkezeti • közös vállalko­zás is. Feladatunk az, hogy lehetőség szerint a jövőben ne vállaljunk el olyan távoli építkezéseket, melyeknél meg­oldhatatlan munkásaink el­helyezése. s ezért oda-visz- sza autóbusszal kell szállí­tani őket, ehelyett Vácott és a város térségében vegyük ki jobban részünket a beru­házások kivitelezéséből. A mi kérésünk az yolt, hogy á be­ruházó vállalat részesítse előnyben azokat a terveket, melyek lehetővé teszik a kor­szerű építési elemek: előre­gyártott válaszfalak, födémek, mennyezet, műanyagpadló felhasználását. Példaként hadd mondjam el,“ hogy Ha­lásztelken még hátra van húsz hagyományos mód ..a épített ház átadása. Ezeknél később, szeptemberben kezd­tünk bele 36 blokkos lakás építésébe, amelyek már fedél alatt vannak, míg a hagyomá­nyos húsz ház legfeljebb de­cemberben kerülhet fedél alá. A jelenlegi szabályozók mel­lett nem gazdaságos a célcso­portos és tanácsi beruházás­ban, valamint a lakásépítés­ben részt venniök, mert az előírt költségekben szereplő bértételek alacsonyabbak an­nál, mint amennyit a jelenle­gi átlagos kereseti viszonyok mellett ténylegesen kifizet­nek. Ez milliós nagyságrendű veszteséggel jár. A másik gond, hogy a 8 millió forint alatti építkezések költségeit csak az épületek elkészülése után fizetik ki a vállalatnak. Ezért menetközben hitelt kell felvenniük, ezután kamatot fizetnek, s csupán ez mintegy másfél millió forintot tesz ki évenként. Ha a megrendelők szakaszonként fizetnének, éves szinten mintegy 400—500 ezer forintos fejlesztési alap képződhetne a vállalatnál, me­lyet korszerűsítésre fordíthat­nának. Ez bizony rájuk fér­ne. Megkérdeztem áz igazgató­tól, hozzájuk tartozik-e egy szép szentendrei munkásszál- loda? „Ha szép, akkor nem a miénk” — válaszolta. Nyil­ván a válasz jelezte állapot­nak is szerepe van abban, hogy a vállalatnál nagy a munkásvándorlás. A másik ok az a feszültség, amely'a tsz- brigádok tagjainak fizetése és az itt dolgozó kőművesek kö­zött van. Egy tsz-ben dolgozó kőműves évi átlagbére mint­egy‘37 ezer forint, egy taná­csi vállalatnál dolgozóé pe­dig 26 ezer 500. — A vándorláson túl az is gond, hogy az emberek moz­gásával minőségcsere megy végbe. A jó szakembereket el­viszik, a rosszabbaknak a tsz-nél hamar kitelik az esz­tendeje és visszajön hozzánk. A megye vezetői nemcsak meghallgatták a vállalat be­számolóját, de egyben támo­gatásukról is biztosították a vezetőit. A vállalatnak joga megválogatni, hogy milyen munkát vállal el, de amire vállalkozik, azt minden kö­rülmények között végezze el határidőre. A feladat az, hogy a lehető legnagyobb közpon­tosítás mellett és a lehető legrövidebb idő alatt végez­zenek jó minőségű munkát. Azt a szerződő felet Püdig, aki mulasztásával ezt aka­dályozza, irgalom nélkül köt- bérezzék meg. Jogos igény, hiszen a Pest megyei Tanács közel 9 mil­lió forint támogatást nyújt a vállalatnak a negyedik öt­éves terv idején a telepek és segédüzemek fejlesztéséhez, 3 és fél milliót ad a géppark bő­vítésére, a minisztérium pe­dig 4 millió forinttal járuJ hozzá a blokkos építési mód elterjesztéséhez. Hogy a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat gazdasá­gosan működjék, jó hírét pontos, megbízható munká­val visszaszerezze, az nem­csak a vállalat vezetőinek érdeké, hanem minden ott dolgozóé is. Bányász Hédi TÚL VÁC HATÁRÁN A jó munka híre A KIOSZ hét végi VI. or­szágos küldöttgyűlésén sok szó esett arról, hogy a becsü­letesen dolgozó, fizetési kö­telezettségének pontosan ele­get tevő kisiparos élvezi a közösség erkölcsé és anyag) elismerését. A társadalmi munkák leg­utóbbi értékelésénél az élme­zőnybe került Váci György Géza király téri könyvkötő kisiparos. Kiállítások díszí­tésénél nyújtott segítséget, vendégkönyvet készített a ta­nács, a művelődési központ, a múzeum részére. Szépen berendezett műhe­lyében gyakran megfordul­nak Vácra érkező idegenek. Munkájának híre túljutott a város határán. A városi ta­nácsnak régi szállítója. A „Kiváló kisiparos” oklevél mellett dícsérőiratok, s más elismerések sorakoznak. A legutóbbi választások idején a megyei tanácstól ka­pott megrendelést — és el­ismerést. A közelmúltban a Minisztertanács titkárságá­tól kapott Váci György meg­rendelést. Természetesen — a munkát időben és kiváló minőségben készítette eL (P.) KÉZILABDA befejezés győzelemmel Váci Spartacus—Dunai Kőolaj 22:20 (13:12) Vác, 200 néző. Váci Spartacus: Soós, Mod- rószky (1), Sasvári (7), Belányi (1), Együd (2), Hornyáéi (7), Berczelly (3). Cserejátékosok: Marinovszki, Pálinkás, Adam- csek (1), Székely. A Váci Spartacus kézilabda­csapata győzelemmel búcsú­zott el az utolsó mérkőzésen. Ha nehezen is, de kétvállra fektette a Dunai Kőolaj csa­patát. A vendégek igen . nagy akarással küzdöttek, a rendkí­vül tartalékosán kiálló váciak ellen. A kiesés veszélye fenye­gette á Kőolaj csapatát, so­káig fej fej mellett halad a két csapat, ä végére megembe­relte magát a Spartacus, és nem hagyta megszakítani a hosszú hónapok óta tartó ve­retlenséget. A Gödöllői Vasas bravúros győzelme a teljesen összeroppant Váci Híradás el­len azt jelentette, hogy a két kiesőjelölt, közül a Dunai Kő­olaj került ki vesztesen. A Váci Spartacus imponáló fö­lénnyel nyerte teljesen megér­demelten az 1971. évi felnőtt megyei kézilabda-bajnokságot, a csapat teljesítményéről csak elismeréssel szólhatunk. A so­kat emlegetett tatai osztályozó két hét múlva kezdődik, mely­re a csapat nagyon lelkiisme­retesen és nagy odaadással ké­szül. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom