Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

XV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1971. NOVEMBER 2., KEDD a körösi vásárló Kongresszusi . műszak \ 224-es Szakmunkásképző Iskola 350 tanulója novem­ber 10-én kongresszusi mű­szakot tart a konzervgyárban. Keresetüket felajánlották a Vietnamban épülő 1000 sze­mélyes szakmunkásképző is­kola építkezésére. A kongresszusi műszakot az iskola KISZ-fiataljai kezde­ményezték, a KISZ közelgő VIII. kongresszusának tiszte­letére. Harmadik hely a dobogón Hírül adtuk, hogy az orszá­gos targoncavezető-verseny döntőjében a konzervgyár két dolgozója is vetélkedett az or­szág legjobb targoncásai kö­zött A döntő a várt „dobogás” sikert is meghozta: Patonai Ferenc, a belső égésű motoros targonca típusban, minimális különbséggel maradt el a ver­seny második helyezettje mö­gött. Bronzpliakettet és jutal­mat kapott szép teljesítmé­nyéért. A másik versenyző, Fehér Sándor, a hatodik helyet sze­rezte meg. A Szabadság Termelőszövet­kezet és az ÁFÉSZ közös hús­üzemié a megnyitása óta eltelt időszak alatt beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Látogatásunkkor serényén folyt a munka. Az itt dolgozó hat ember úgy összetartozik, mint az óra kerekei. Jak abhá­zi Ferenc hatalmas üstben zsírszalonnát olvasztott, Czakó József a csemegeszalonnát sü­tötte. Az asszonyok fokhagy­mát tisztítottak, és a rizses hurkát abálták. Gulyás János, az üzem ve­zetője munkájukról beszélt: — Nemcsak a forgalmunk, de a teljesítményünk is meg­duplázódott egy év alatt. — Számokban? — Száz, átlagosan 120 kilós, sertést vágunk le havonta a Szabadság Termelőszövetkezet hizlaldájából. Az ÁFÉSZ által hizlalt sertésekből pedig min­den hónapban 40 darabot, amit aztán a bofcrosd és a kocséri hentes üzletekben mérnek szét. A szociális otthonnak 8— 10 sertést vágunk. Ha ezt ösz­szeszámoljúk, kijön a 150-es havi átlag. — Mi a közönség ked­vence? — Az' első számú kedvenc továbbra is a friss hurka­kolbász. A füstölt szalonnafé- leságskből sem tudunk eleget készíteni. Most, hogy hidegebb az idő, keresettebb a kenőmá­jasunk is. — A piaci pecsenyesütő­ben milyen a forgalom? — A jó minőség és az olcsó árak vonzzák a vásárlókat la­cikonyhánkra. — Szállítanak a városon kívülre is? — Kapunk megrendelést a ceglédi és az abonyi ÁFÉSZ- tffl, főként füstölt kolbászra. Természetes azonban, hogy el­ső a körösi vásárló. — A minőség mindig meg­felel? — Minden készítményünkből mintát küldünk a Budapesti Minőségvizsgáló Intézetnek, s az eddig még nem emelt kifo­gást. Közösen a termelőszövetkezetek A konzervgyár vezetősége külön jutalomban részesítette a kiváló targoncásokat. Virág a sírokon A temetők, sírhantjait hófe­hér virágok borítják. Rokonok, ismerősök, jó barátok helyez­ték el az emlékezés csokrait. Sokan messzi vidékről jöttek „meglátogatni” halottaikat. A hősi halottak sírjait is el­borították a kegyelet virágai, s nem feledkeztek meg azok­ról sem, akik idegen földben nyugasznak. Ki ak traktoros lenni ? A mezőgazdasági nagyüze­mek megbecsült dolgozói a traktorosok. A fiatalok közül is Sokan vállalkoznak trak- torvezetésre, ami változato­sabb, szebb, miiéit a „gyalog- munka”. A Szabadság Termelőszö­vetkezet ezért indít novem­berben 3 hónapos traktorve­zetői és munkagépkezelői tan­folyamot, melyre eddig a kö­rösi termelőszövetkezetekből Légi kalózok huszonkettőn jelentkeztek. Miután a tanfolyam csak har­mincas létszámmal indulhat, ftiég várják nyolc, 18. életévét betöltött, általános iskolát végzett fiatal jelentkezését. A tanfolyamra Lócskai Lajos­nál, a Szabadság Termelő- szövetkezet párttitkáránál le­het jelentkezni. A tanfolyam idejére a ter­melőszövetkezetek munkabért fizetnek. A végzettek két évig abban a termelőszövet­kezetben kötelesek munkát vállalni, amely a tanfolyam költségeit fedezte. ŐSZI HATÁR Ez a dinnyésknnyhő a Iiosszűhát-dűlőbea áll, elha­gyottan. Gazdája téglafalak közé húzódott, de mihelyt ki­tavaszodik, újra visszatér. A Petőfi Termelőszövetkezet III-as üzemegységében, Bíró Jánosné vezetésével, káposzta­ültető brigád alakult. Munká­jukat egyébként géppel végzik, most csak tíz percre ugrottak le masinájukról, hogy az ágya­sokból a palántákat kiszedjék. A központi istálló mellett, a napraforgó táblán még javában dolgoznak. Balogh Ist­ván és Pásztor Dénes traktorosok a téli zöldtakarmányt szecskázzák. A Petőfi Tsz az idén ötven holdon vetett napraforgót és csatornádét. Lesz bőven eleség az állatoknak. Szöveg: Miklay Foto: Pallai Szempihentető és gyönyör­ködtető látvány a körösi ga­lambok napfényben valcerező falkája. Gazdájuk büszkén te­kint fel rájuk, s pontosan tud­ja messziről is, melyik falka az övé, már csak onnan is, hogy az ő galambjai kecse­sebben lebegnek. Egyre többen tartoznak a galambtenyésztők csoportjába. Költséges szórakozás a ga- lambtenyésztás, de legalább otthon tartja a férfiakat. Ügy értesültem legalábbis, hogy a galambász férjek közül keve­sebben járnak kocsmázni, mint a nem galambászok. Magam is örömmel nézem, mikor a galambcsapat elindul egy-egy keringöre. Megvan en­nek is a fortélya. Sokszor ne­héz a „galamb Katákat” tánc­ba vinni. Az éles füttyön kí­vül a hosszú pózna biztatása is szükséges. Néhány számycsa- pás után azonban megkezdő­dik a légi parádé. A Csokonai uitcán kéit ga­lambriogató férfi jön futva. Ahogy az égre nézek, két gaíambcsapatot látok, riadoz- va repülnek. Az egyik a fu­tóké, tudom meg nem éppen szép stílusú beszédükből, a másik idegen. Hirtelen mozdu­lattal a futóik kinyitják a ke­zükben levő zsákokat, amikből ijedt galambok menekülnek a levegőbe, s csatlakoznak az — idegen galambokhoz. Néhány kör után kiválnak, s repülnek más irányba. Megkérdezem a fiatalembe­rektől, miire való ez a műve­let, hadd okosodjam ga- lambászdolgokban, sosem árt, ha valamit tűd az ember. A válasz meglep: — Hátha elhoznak egyet- kettőt ... jVIármint a mieink az idegen galambok közül. Mi ez, ha nem légi kalóz­kodás? sz. m. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Hangyaboly Kaffka Margit regényéből készült, színes magyar film. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és 7 ‘ órakor. , „ ^ . ■ ■■ • — -i •— Aűyakönyvi hírek Született; Nagy Dénes és Oláh Judit: Dénes, Miklós László és Kocsis Mária: Csil­la, Nagy László és Farkas Katalin: Edit, Sós-Hegedűs Zoltán és Tóth Mária: Zol­tán, Hajagos Sándor és Ve- csei Katalin: Sándor, dr. Bóz- lék Mihály és Benke Erzsé­bet: Gábor, Bencsik László és Berta Valéria: Nóra, Juhász Dénes és Fokti Éva: Éva, Mi­hályi Béla és Bárány Borbá­la: Csaba, Bocskai László és Szűcs Katalin: Katalin, Sza­bó Sándor és Mózes Éva: Nándor, Nyerges Ádám és Utasi Etelka: Anikó, Kovács András és Pesti Margit: And­rás nevű gyermeke. Házasságot kötött: Petrák Ferenc és Barabás .Ilona, Ka­locsa László és Halmi Julian­na, Cseh László és Pa tik Ju­lianna, Bugyi Pál és Nyúzó Margit, Nagy József és Ko­vács Éva, Szőke János és Ba­logh Piroska, Tóth László és Orosz Katalin, Szűcs Balázs és Bujdosó Ilona. Meghalt: Ivanics Bertalan (Jókai u. 5.), Pintér Istvánná, Páhán Rozália (Tátra u. 1/b), Tóth Lajos (Kecskés u. 8.), Dobi Vendelné Andó Terézia (Bállá Gergely u. 48.), Sárik Mihályné Fehér Eszter (Fe­kete d. 38.), Illés Balázs (Kos­suth Lajos u. 14.). A kup Színhely: az egyik szórako­zóhely. Időpont: este, jóval nyolc óra után. Az asztalok körül önfeled­ten beszélgető, szórakozó ven­dégek. Egy ötven év körüli, j álöltözött férfi lép be. Körül­néz, majd egy fiatalokból álló asztaltársasághoz lép. Megáll, leveszi kalapját, mellére szo­rítja, s meghajol: — Bocsánat, fiúk, a zavará­sért — szólal meg kissé bátor­talanul, majd, mikor látja, hogy odafigyelnek mindnyá­jan, így folytatja: — Engedjék meg, hogy néhány kuplédalt énekeljek maguknak. Kecske­métre szeretnék utazni, és nin­csen pénzem. Majd adnak, szí­vük szerint. cimbalmos — Énekelhetek. megenge­dik? — kérdezi még egyszer, mert hiszen a társaság a meg­lepődéstől elfelejtett válaszol­ni. Végül is az egyik fehérgar- bós int a fejével igent. Az öreg leteszi kalapját az asztalra, majd összeráncolt szemöldökkel koncentrál, és rekedtes hangon belekezd va­lami ismeretlen kuplédalba. Az asztalra hajolva, ujjait az asztallapon táncoltatva kíséri magát. Két dal után illedelmesen meghajolva jelzi, hogy végzett a produkcióval. Nyomorék bal kezével elveszi a pénzt, a má­sikkal kezet fog mindenkivel, s elköszön. — Hol tanulta ezeket? — tette föl a kérdést-a fehérgar- bós. — Én, kérem? Én zenekar­ban játszottam, Debrecenben. Most eljöttem, és máshol sze­relnék játszani. Próbáltam én a Cifrakertben is, de'nem kell oda sem cimbalmos — tárja szét a kezét. — Pedig itt az engedélyem is. Szétnyitja, s a fénykép alatt ott áll: Rácz Géza. Fényképeket vesz elő, s mu­tatja. — Itt vagyok én, ez-e — bök oda ujjával. S hogy meg­ismerjék, még egyszer leveszi kalapját, majd előre hajtja ko­paszodó fejét. — Ez itt meg az unokám — mutat egy másik fényképre. — ö zongorázni tanul. Nézi a fényképet, amely uno­káját ábrázolja a zongora mel­lett. Majd megszólal röpke sóhajtás után: — Jobb zenészt nevelek be­lőle, mint amilyen a nagyapja. LABDARÚGÁS Ismét gólszüret Nagykőrösi Kinizsi—Mag­lód 8:1. Némi változással a véde­lemben, játszott ezen a mér­kőzésen a Kinizsi labdarúgó- csapata: Kocza — Suba, Ju­hász, Faragó, Abonyi, Szomo- lányi, Kovács T., Józsa, Kecs­kés III, Szabó, S. Szabó. Csere a 80. percben: Faragó helyett Kecskés I. Maglód vezette az első ve­szélyes támadást már az első percben, Kocza a közeli lövésit gyors vetődéssel szögletre ütöt­te. Ezután erősen rohamozott a házi csapát, de csak szögle­teket ért el. Kecskés III jó lö­vését szögletre ütötte a kapus. A 25. percben, Szabó átadásá­nál, Kecskés III kivárt —sze­relték. A 30. percben S. Szabó beadását Józsa remek csúszta­tott fejessel küldte a hálóba. 1,:0. A következő percben Ko­vács T. beadását Kecskés III értékesítette. 2:0. A 32. perc­ben Józsa labdájából Szabó volt eredményes. 3:0. S. Szabó három ízben is hibázott, jó helyzetben. A 43. percben rosszul helyezkedett a hazai védelem, és a vendégek szé­pítettek. 3:1. Fordulás után az első perc­ben ismét Kocza védett, ne­héz helyzetben, szögletre. Az 55. percben S. Szabó átadásá­ból Kovács T. szerzett gólt. 4:1. A 62. percben S. Szabó hosszan indította Kecskés III-at, aki nem hibázott. 5:1. Szabó jó helyzetben könnyelműsködött. Juhász hazaadással, Faragó szögletre tisztázott, a 70. perc­ben Kocza a kapufa segítsé­gével szögletre ütötte a lab­dát. A 75. percben Kecskés III szöktetéséből Józsa növelte a gólok számát. 6:1. Egy perc múlva Kecskés III, egyéni já­ték után, nehéz szögből szép gólt lőtt, 7:1. A 83. percben S. Szabó beívelését Kecskés III fejjel továbbította a kapu­ba. 8:1. A befejezés előtt Kecs­kés III és Józsa hagyott ki nagy helyzetet. Kocza jói védett. A csapat hátsó alakzata döcögött még. A csatársortól idegenben vol­na jó látni hasonló játékot. Szerdán, Kecskeméten, a Fém­munkással lesz edzőmérkőzés. Nk. Kinizsi ifi—Maglódi ifi 5:0 (1:0). Kinizsi ifi: Leskó — Balogh (Dobozi), Varró, Fercsi — Somlyai, Pozsár — Mohácsi (Kaszap), Fekete (Balogh), Se­bők, Kovács Z., Bús. Igen jó játékkal, biztosan nyertek az ifik. Góllövő: Se­bők, Fekete, Mohácsi, Balogh, Kovács Z. Jók: Balogh, Sebők, Bús, Ka­szap. JÁRÁSI BAJNOKSÁG Törtei—Nk. Kinizsi II 3:1 (1:1). Kinizsi II- Kovács — Vass, Balogh, Bata, Hegedűs, To- dola — Marton, Tóth L (Szűcs), Klenovics, Decsi, Rá­kosi. Az igen jó felállításban ját­szó tartalékcsapat játéka csa­lódást keltett. Todolát a játék­vezető, reklamálásért, kiálli- totta. Góllövő: Decsi. P. S. \ 1 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom