Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

1971. OKTOBER 9., SZOMBAT rt.3* neci cJCíi-iap Napirenden a kertészeti termelés Nyerjen a termelő s a fogyasztó is Tegnap délelőtt dr. Pénzes János, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a budapesti Kertészeti Egye­temen a Pest megyei akadé­miai kertészeti napot, ame­lyet a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztálya, az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága, a Pest me­gyei Tanács és az Agrártudo­mányi Egyesület Pest megyei szervezete rendezett. A ta­nácskozás elnöke dr. Bélák Sándor, akadémiai levelező tag, a keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem rektora volt. Dr. Somos András akadé­mikus, a budapesti Kertésze­ti Egyetem rektora „Pest me­gye kertészeti termelésének helyzete és fejlesztésének fel­adatai, különös tekintettel az élelmiszergazdasági verti­kumra’’ címmel tartott elő­adást. A professzor hangsú­lyozta, hogy lényeges a me­gyei kertészetek fejlesztése, hiszen az ország megyéi közül zöldségtermesztésben az eláő, szőlőtermesztésben a második, gyümölcster­mesztésben pedig a har­madik helyen áll Pest. A szőlőskertek rekonstruk­ciójára is szükség van, mert a jelenlegi ültetvények 50 szá-. zaléka elöregedett, s ezért már a harmadik ötéves terv­ben közel ötezer hektárral csökkent a terület. A XV. öt­éves terv időszakában további 7500 hektár szőlő kivágása várható. A zöldségtermesztés fejlesz­tésének gátja a kisüzemi tech­nológia, a drága gépek, a munkaerő kiöregedése, a kor­szerűtlen fajták, s az, hogy a fóliatelepeken nem tudnak elegendő palántát nevelni. Ehhez hozzájárul az is, hogy a feldolgozóipar nem fizet ele­get a termékekért. Kevés a kertészeti szakember: 145 'ker­tészettel foglalkozó gazdaság­nak csak 45 százalékában van kertészmérnök, s mindössze 30 százalékában kertésztechni­kus. Dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, a megye kertészeti termelésfejlesztásé- nek közgazdasági, kérdéseiről beszélt. Adatokkal támasztot­ta alá, hogy a hazai zöldség­fogyasztás sokkal alacsonyabb, mint az európai átlag. Annak, hogy a fogyasztók egyre több zöldséget, gyümölcsöt vegye­nek, két alapfeltétele van. Az ellátás szezon jellegének megszüntetése és a fo­gyasztói árak, valamint a fizetőképes vásárlóerő összhangjának megterem­tése. Ha kevés áru van a piacon, és magasak az árak, az eladó nem jár jól, mert a drága ter­mékre kevesebbet költenek a vevők. A termelőnek és a fo­gyasztónak egyaránt érdeke tehát a nagy mennyiségű, megfelelő választékú olcsó áru. 1 A termelőknek viszont jo­gos igényük az is, hogy ne rá­fizetéssel, hanem nyereséggel kertészkedjenek. Ez pedig csak úgy érhető el, ha magasabbak a felvásárlási árak és csök­kennek a termelési ráfordítá­sok. Évek során több szerve­zeti változás is történt a fel­vásárló kereskedelemiben — eredménytelenül. Az árrés in­kább emelkedik, s ezen a te­rületen illuzórikus dolog vál­tozást remélni. ­A gazdaságok csak akkor jutnak nagyobb bevétel­hez, ha maguk vállalják a tárolási, szállítási é3 ke­reskedelmi tevékenységet is.’ A termelési ráfordítások csökkentése viszont nagy tel­jesítményű gépekkel, elegendő műtrágyával és növényvédő szerrel megoldható. Ezért he­lyes lenne, ha az állam a komplex műszaki fejlesztési költségek 70 százalékát magá­ra vállalná, hogy legalább ez ne terhelje a gazdaságokat. A nagyüzemi palántanevelés és a hajtatott termesztés általá­nossá tétele érdekében pedig szükséges lenne a fólia és üvegházi beruházásokat 50 százalékos állami támogatás­ban részesíteni. Mindezt azon­ban csak akkor, ha valameny- nyi feltétel adott. Mert sem­mit sem ér, ha van gép, ds nincs műtrágya, vagy van jó minőségű vetőmag, de nincs gép. Dr. Almási Elemér rektor­helyettes, a kertészeti termé­kele tárolásáról és feldolgozá­sáról tartott előadást, majd vita következett. Az akadé­miai kertészeti napon határo­zat született, melyben a többi között javasolják a részvevők, hogy a nagyüzemi zöldségter­melés komplex műszaki j fejlesztését részesítsék 70 százalékos állami támoga­tásban, kiemelve a para­dicsom, zöldbab 'és zöld­borsó termesztését. Javasolták a palánta- és haj- tatóbsrendeziásek korábbi ál­lami támogatásának . visszaál­lítását, az energiaszükséglet kedvezményes biztosítását. A tanácskozáson részt vevők szerint a feldolgozó vállalatok és á termelők közös vállalko­zásaihoz is segítséget kell nyújtani, a jogszabályok mó­dosításával. A határozat sze­rint meg kell vizsgálni Buda­pest és az egyéb nagy ipari vá­rosok ellátási övezetében a zöldségtermelés helyzetét és kiemelt gazdasági ösztönzés­ben kell részesíteni az itt ker- tészkedőket. A Pest megyei akadémiai kertészeti nap dr. Bélák Sán­dor zárszavával ért véget. m. k. a. A megyei tanács ülése Program öt esztendőre Szervezeti és működési szabályzat Pest megye .területfejlesztési terve, amelyet a tanácstagok már korábban kézhez vehet­tek (s amelyet lapunk pénteki számában közöltünk), első íz­ben foglalja össze a megye valamennyi ágazatának és te­rületének feladatait. Koráb­ban ilyen középtávú tár vet a megyék nem készítettek. Egybehangolt fejlesztési elképzelések Szöllősi Sándor tanácselnök­helyettes, a napirend előadó­ja bevezetőjében hangsúlyoz­ta a gazdasági reform terem­tette új viszonyok jelentősé­gét, s szerepét a tanácsok ön­állóságának megnövekedésé­ben. Rámutatott: a tervezési rendszer alapja a középtávú terv lett, s így került sor ar­ra, hogy hasonlóan az ország többi közigazgatási egységé­hez, Pest megye is elkészítse az 1971—1975. évekre szóló területfejlesztési tervét. A terv célja, hogy összehangolja a fej­lesztési elképzeléseket és az anyagi források ésszerű föl- használásának lehetőségeit. A területfejlesztési terv szerves része a népgazdasági tervnek, s azzal, hogy a megye életé­nek minden vonatkozását fel­öleli, irányt mutató dokumen­tum, s egyben a tanácsok kö­zötti, valamint a tanácsok és más szervezetek közötti koor­dináció programja. A’ továbbiakban a tanácsel- íök-helyettes rámutatott: a fej­lesztés legfőbb iránya a ter­melő ágazatokban a termelé­kenység növelése, mert csak a több munka teremthet kellő anyagi alapot a területfejlesz­tési tervben szereplő felada­tok megvalósításához. Nagy pozitívuma e tervezési rend­szernek, hogy a különböző ágazatok és területek fejlődé­sének összegezése mellett nagy alapossággal vizsgálja a vár­ható fejlesztések hatását, s je­lentkezésüket a lakosság élet- körülményeiben. Nem tekint­hető azonban dogmának a terv, s az éves tervek előké­szítésekor mód van arra, hogy a végbement változások fi­gyelembe vételével az elképze­léseket korrigálják. Hatékonyabb beruházási munkát Az öt esztendőre szóló prog­ram központi gondolata — hangsúlyozta a továbbiakban Szöllősi Sándor — az ember­ről való gondoskodás kiterjesz­tése, elmélyítése, minden esz­közzel való fokozása. E felada­tot sokféle módon lehet szol­gálni, s bár nincs idő arra, hogy ezek részleteire a tanács­ülésen kitérjünk — mondotta —, néhány jellemzőt meg kell említeni. A tervek megvalósí­tásának elengedhetetlen fel­tétele, hogy' fokozódjék a be­ruházási munlui hatékonysága. Oíven ember helyett Holland hagymaszedő berendezések érkeztek hazánkba. A szedőgép naponta három-négy hold termését takarítja be, és ötven ember munkáját helyettesíti. A termelő beruházások esetén az állandósult munkaerő- hiáhyt ellensúlyozza a gyors műszaki haladás, a technika korszerű eredményeinek fel- használása, a nem termelő be­ruházásoknál pedig csökken­jen a kivitelezési idő, mér­séklődj élt a költségek növeke­déséneit üteme. A tanácsok so­kat tehetnek azért, hogy a meglévő anyagi források cél­szerűen és koncentráltan ke­rüljenek felhasználásra, s hogy a pénzből mindazt valóra is válthassuk, amit elterveztünk. Ésszerű takarékossággal Beszéde további részében a megyei tanács elnökhelyettese fölhívta a figyelmet arra, hogy a területfejlesztési tervet a fő­város tanácsával összehangol­tan készítették el, mert a me­gye sajátos helyzete ezt nél­külözhetetlenné teszi. Ezután arról szólott, hogy mind a be­ruházásoknál, mind a többi te­rületen ésszerű takarékosság­ra úan szükség, mert bár a le­hetőségek nagyobbak, mint voltak a III. ötéves terv évei­ben, a meghatározott felada­tokat csakis így lehet időben megvalósítani. Befejezésként hangsúlyozta, hogy ilyen fej­lesztési tervet és feladatsort még egyetlen esetben sem fo­gadott el, illetve tűzött maga elé a' megye tanácsa, s éppen ezért nagy szükség van arra, hogy a tanácstagok a megye egész lakosságát segítségül hívják a közös feladatok vég­rehajtásához. A területfejlesztés vitája A területfejlesztési terv vi­tájában hét tanácstag kért szót. Lelkes Béla a monori la­kásépítkezések , tapasztalatai alapján fölhívta a figyelmet az építési árak folyamatos emelkedésére, és arra a di­lemmára, hogy a meghatáro­zott keretből így vagy keve­sebb lakást lehet felépíteni, vagy pedig a lakások felsze­reltsége látja mindennek ká­rát. Hasonlóan az építőipari árak emelkedéséről szólott Ipacs László is, aki aggodal­mát fejezte ki *nemcsak a. la­kásépítkezések, hanem a ke­reskedelmi építkezések árá­nak emelkedése miatt is. Vág- völgyi József a Galga vidéki regionális vízmű jelentőségére mutatott rá, mivel nyolc köz­ség gondja oldódnék meg ve­le, s azt szorgalmazta, hogy a vízmű munkálatai a tervidő­szakban rendben megkezdőd­jenek. Kovács István a gödöl­lői járásban szerzett tapaszta­latai alapján a bekötő- és egyéb utak rossz állapotát tette szóvá, s javasolta, hogy a tanácsok az úthálózat kor­szerűsítésére fordítsanak nagy figyelmet. Kátai Szilveszter a nagykátai járás nehéz műve­lődésügyi és kommunális helyzetét elemezte, s hangsú­lyozta. hogy a bölcsőde- és óvodaépítkezések, nem kerül­hetnek le a napirendről, mert rengeteg a kielégítetlen igény. Dr. Dobrai Lajos a Csepel- szigeti gerincűt építésének je­lentőségét méltatta, s néhány bíztató tervet ismertetett a járás mezőgazdaságának jövő­beni fejlődésére vonatkozóan. A vitában utolsóként Dobos József né szólalt fel, aki a kö­zös tanácsú községek gondjai­val foglalkozott. A vitában elhangzottakra Szöllősi Sándor válaszolt, majd dr. Mondok Pál méltat­ta az immár elfogadott terü­letfejlesztési terv nagy jelen­tőségét, s kiemelte, hogy el­sősorban nem új vagy több, terven kívüli befektetés szor­galmazására van szükség, ha­nem arra, hogy a tervben sze­replő feladatok teljes egészé­ben megvalósuljanak. Rámu­tatott afra is, hogy a helyi ta­nácsok sokat tehetnek a ren­delkezésükre álló összegek ész­szerű felhasználása érdeké­ben, s elmondott néhány pél­dát ennek illusztrálásaként A szabályzat egyértelmű iránymutatást nyújt Szünet után került sor a működési és szervezeti sza­bályzat beterjesztésére. Arany István, a végrehajtó bizottság titkára szóbeli ki­egészítőjében rámutatott, hogy nagy jelentőségű ese­mény e szabályzat napirendre tűzése, mert korábban ilyes­fajta jogi szabályozás nem lé­tezett. A szervezeti és működési szabályzat tervezetének kü­lönböző változatait — mondot­ta a többi között Arany Ist­ván — megvitatták a legkü­lönfélébb megyei szervezetek és testületek, így a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága, s nagyon sok hasznos javaslatot tettek. A szabályzat igyekszik minden olyan területen egyértelműen meghatározni a jogokat és kö­telezettségeket, ahol szükséges a szabályozás. Ugyanakkor azonban jó néhány kérdésben csak keretformaként rögzíti a teendőket és az eljárási mó­dokat, lehetőséget adva a ha­táskörök önálló gyakorlására. A szabályzat legfőbb célkitű­zése, hogy egyértelmű irány- mutatást adjon a testületek és a szakigazgatási szervek szá­mára. Tükröződnek ugyanak­kor benne a decentralizációs törekvések is, ahogy a sza­bályzat megteremti a megye és a főváros közötti intézmé­nyes együttműködés alapjait is. Beszéde további részében Arany István arról szólott, hogy a megyében már nagy hagyományai vannak a nem tanácsi szervezetekkel való együttműködésnek, s a sza­bályzat e hagyományra építve még több módot nyújt a közös érdekek közös szolgálatára. A szabályzat mindezeken túl — mondotta a végrehajtó bi­zottság titkára — a demokra­tizmus növekedéséinek fontos dokumentuma is, mert vilá­gosan tükrözi, hogy a megnö­vekedett jogok megnöveke­dett felelősséggel járnak együtt. A demokratizmust erősíti, hogy a szervezési és működési szabályzat megkü­lönböztetett figyelmét fordít a testületek és a hét bizottság tevékenységére, s emellett elő­segíti a szakigazgatási szervek munkájának tökéletesítését is. A szabályzat vitája A megyei tanács szervezeti és működési szabályzatáról a megyei tanácstagoknak már korábban módjuk volt a kü­lönböző bizottságok ülésén véleményt nyilvánítani. Így most hárman kértek szót. Szűcs Zoltán, az ügyrendi bi­zottság elnöke a szabályzat kapcsán a tanácsok önállóssá- gának jelentőségét méltatta, s fölhívta a figyelmet arra, hogy a határozatok végrehaj­tásának hatékony ellenőrzé­sére a szabályzat szilárd ke­reteket teremt. Zima Károly- né, valamint U. Budai János megyei tanácstagok azt hang­súlyozták, hogy az előterjesz­tésben foglaltak jelentős mér­tékben növelik a tanácstagok jogait, munkájuk sikeres el­végzésének feltételéit, s mind­ez a lakosság javát szolgálja. A napirendi pont lezárása­ként Arany István összefog­lalta a szabályzat előkészíté­sének tapasztalatait, elmon­dotta, hogy 151 település ké­szítette el a maga működési és szervezeti szabályzatát, s bár ez nem volt könnyű munka, a neheze most következik, amikor a szabályzatban fog­laltakat a gyakorlatban kell megvalósítani. A megyei tanács ülése a szabályzat egyhangú elfoga­dásánál köszönetét nyilvání­totta mindazoknak, akik a szervezeti és működési sza­bályzat előkészítésében és végleges tormájába való ön­tésében közreműködtek. Interpellációk A tanácsülés utolsó mozza­nataként a már hagyományos­sá vált interpellációkra került sor. Tíz, előzetesen írásban benyújtott kérdés volt napi­renden, Solymosi Jakabné, a magló- di új tanácsháza építéséhez kért támogatást. A válasz sze­rint erre most nincs lehető­ség, a későbbiekben azonban a kérés napirendre kerülhet Dr. Fürdős István egy sza­nált ház, illetve az üllői ha- lálkanyar megvilágításának ügyében interpellált. Kérdé­seire 15 napon belül írásban kapja meg a választ. Dr. Kárpáti Ervin, a nagy­kátai járás öt községének az önkéntes véradói sávterüle­ten belüli átsorolását kérte. A válasz szerint a kérés tel­jesítésének nincs elvi akadá­lya, a szervezeti lebonyolítás azonban vizsgálatot igényel. Uhereczki Pálné, a tápiósze- csői fogorvosi rendelő és la­kás céljára szolgáló ház meg­vétele ügyében interpellált. A válasz szerint az ügy lebonyo­lítása folyamatban van. Bemáth Józsefné egyik vá­lasztója egyéni panaszának megoldását sürgette. A válasz szerint a panasz azonnal or­vosolható. Pappert Adám, valamint Németh Veronika megyei ta­nácstagok a vadkárok ügyé­ben nyújtottak be több kér­désből álló interpellációt. A válasz szerint a jövő évi átfo­gó rendezésig már jó néhány átmeneti intézkedésre sor került, és ezek javítanak a helyzeten. Iván Imréné, a pátyi transz­formátorállomás megépítésé­nek állami támogatását kérte. A válasz szerint a jövő évi tervjavaslatban a kérdés sze­repel. / Az interpellációkra adott válaszokat mind az interpel­láló tanácstagok, mind a me­gyei tanács ülése jóváhagyó­lag tudomásul vette. M. O. I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom