Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

nn MEGI« rÄ’l'iifflD 1971. OKTOBER 9., SZOMBAT TV-FIGYELŐ Nóra. Némi rosszmájúság­gal megfakult klasszikusnak mondhatnánk ibsent. a szá­zadvég nagy drámai újítóját. Igaz, a sokak által főművének ítélt Nóra megismerése több mint illendő (s már ezért is helyes volt műsorra tűzni), de ami akkor forradalmi tettnek számított, csupán bólintó egyetértésre talál a mai né­zőben. Helmer gyanútlan zsar­noksága, mellyel otthonában a közerkölcsre támaszkodva uralkodik, Nóra babafeleség- szerepe, mit sem sejtő bűnös­sége ma már a mondanivaló érdekében sarkítottnak látszik, és elsősorban az előadás lég­köre, a színészi teljesítmény teheti élménnyé az asszony­nak emberi egyenjogúságért nyújtózó lázadását. Udvaros Béla rendezése ki­egyensúlyozott, meglepetések­kel nem szolgál, színészveze­tése nem elég határozott. Dé- vay Kamilla egyéniségétől tá­vol áll a fészekmeleg puha­ság; alakítása akkor erősödik meg, mikor szerepe szerint is erőssé válik. Áts Gyula nem ajándékozta meg belső színek­kel Helmert; csak józan hi­vatalnok, de nem önelégült, majd összeroppanó férfi. Fe­kete Tibor sem elég jelentős Rank doktor, de a kamera sem igyekezett fontos pillana­tait kiemelni. Piróth Gyula Krogstadja tévedés. A tétováit férfi. Ismeretes a cseh filmművészetnek egy jellegzetes irányzata, mely a kisember sorsának groteszk­fanyar, sokszor képtelenségbe hajló ábrázolásmódjával igyekszik felrázni tespedő tu­datunkat. Ez a szürrealista ké­pi elemeket is vonzó, meghök­kentő stílus elsősorban azok­nak kedves, akik szeretnek gondolkodni, örülnek az újsze­rűségnek, a töprengésre kész­tető fordulatoknak. Igaz, akik este pusztán szórakozásra vágynak, —ilyenkor panaszol­ják : unatkoznak, semmi sem történik. Pedig történik: iz­galmas gondolatkísérlet zajlik a képernyőn. Mi lesz egy em­berrel, ha furcsa véletlen foly­tán háta védett festménnyé válik, s ezáltal elválik élni vágyó privát-lényétől, mély szétmorzsolódik az őt tárgy­ként kezelő kulturális bürok­rácia malomkövei között. Az író-rendező Jan Moravec ke­serű humorú, tárgyilagos cse­lekményvezetése, kitűnő ötle­tei (a bankjegyzúzda például), a színészek, elsősorban a sze­rencsétlen Benda urat alakító Josef Kroner otthonossága az abszurditás levegőjében ma­radandó élményt szerez a né­zőnek — ha nem utasítja el a szokatlant csak azért, mert szokatlan. Kék fény • Változatlanul fon­tosnak tartjuk a műsor peda­gógiai értékét, azaz a néző kri­miktől elgyengült figyelmének ráirányítását a valóságra. Ta­nulságosak a negatív jellem- portrék — mint a cinikus rab­lógyilkosé —, bár a mindenki által ismert következtetések levonása szükségtelennek lát­szik. (Kézenfekvő ugyanis, hogy a tettes első gondolata a menekülésé; aligha ül le a helyszínen sakkozni.) A kö­zönség bevonása a különféle súlyú bűnügyek felderítésébe változatlan, s nem eredmény­telen. Némely esetekben azon­ban az ügy túlzottan késői is­mertetése miatt az emlékezet elhalványulása fenyeget; ilyenkor nem ártana az idő­tényezőre gondolni. Röviden. A hivatalos ün­neplés sosem annyira vonzó, mint az alkalomhoz kötődő, mégis éltményszerű megemlé­kezés. Ezért helyeseltük októ­ber 6-án az amúgy is kitűnően sikerült tévéfilm, a Tizennégy vértanú, újbóli műsorra tűzé­sét (író Nemeskürfy István, rendező Hajdufy Miklós, ope­ratőr Nagy József). Felszaba­dulás útáni filmművészetünk egyik jeles alkotása, a Kör­hinta kétszeresen is kiállta az idő próbáját: a filmesztétikai meggondolás&k mellett koráb­rázoló ereje is figyelemre méltó. Ilyen mű sosem puszta tananyag, mert múltat előhívó ereje is töretlen. A Lehetőség és valóság cí­mű riportsorozat első része még csak látlelet, diagnózis. A kép csak akkor kerekedik ki, amikor a továbbtanulási nehézségek megoldási lehető­ségeivel is megismerkedünk — a filmre még visszatérünk." Mn délután a kommunista harcosnak emléket állító Hans Beimler bajtárs című négyré­szes NDK tévéfilm sugárzása kezdődik. Mindennapjainkat érintő témát dolgoz fel a Nyi­tás jövő héten című riportfilm, Garai Gábor verses indiai úti- beszámolója, este pedig a nyá­ri hangulatot idéző János vi­téz-közvetítés teszi változatos­sá a műsort. Az éjszakai elő­adást a félelmetes-furcsa iro­dalmi csemegék kedvelőinek ajánljuk: egy Franz Kafka-el- beszélés (Értekezés egy akadé­mián) filmváltozatát láthatjuk monodráma formájában. Va­sárnap egy érdekes irodalmi műsor (Emberek és emberkék) mellett megint a sorozatoké a főszerep, a reggeli Flippertől a késő esti Kicsoda-micsoda ?­ig. Lehotay-Horváth György DISZNÓTOROS SZEZON Szabad szombat györgyén a metróról HELTAI-MATINE Egyre hűvösebb az időjárás, s mint ilyenkor hoindig, most is megkezdődnek a disznótoros vacsorák. A TIT budapesti szervezete ezen a héten ren­dezi meg az első kirándulás­sal egybekötött disznótorost: szombaton Budapestről indul az autóbusz, a résztvevők meg­nézik Szentendrét, Visegrá- dot és Dunabogdányt, majd a tahi Vöröskő étteremben ebé­delnek. Kiállítások — tárlatvezetés Javában tart a múzeumi hó­nap, éppen ezért felhívjuk ol­vasóink figyelmét néhány ki­állításra. A Nemzeti Galériá­ban a Pest megyei képzőmű­vészek tárlatát szombaton és vasárnap is 11—19 óra között lehet megtekinteni, sajnos, er­re a hétre nem szerveztek tár­latvezetést. A Fővárosi Mű­velődési Házban október 1-én országos fotószakköri kiállí­tás nyílt, az Iparművészeti Mú­zeumban kaukázusi szőnyege­ket és hímzéseket lehet lát­ni, a budapesti Történeti Mú­zeumban Domanovszky End­re festőművész kiállítását te­kinthetik meg az érdeklődők, míg a Képzőművészeti Főis­kolán a 100 éves iskoláról szól a bemutató. Vácott vasárnap V Elő múzeumváros KIFEJTIK AZ ŐSI FALAKAT Feltárják Kőszeg középkori városfalát. Az 1328-ban szabad királyi városi rangot kapott települést — a többi jelentős középkori városhoz hasonlóan — 4,5—5 méter magas fal vet­te körül. Az évszázadok fo­lyamán a falra házak épültek, s most nagy nehézségek köze­pette „fejtik ki” a maradvá­nyokat. A munka során több Tossz állapotban lévő értékte­len házat lebontanak. Feltárták az úgynevezett gyilokfolyosót, amelynek lő­résszerű szűk ablakai straté­giai, városvédelmi célokat szol­gáltak. A több éves munka eredményeként Közép-Európá- ban ritkaságnak számító „élő múzeumvárost” alakítanak ki. Évezredes leletek Az idei ásatások során 1500 —1700 éves leletek kerültek a felszínre Madaras határában, Európa legnagyobb késő­szarmatakori, roxolán sírme­zőjében. 1963 óta csaknem 600 sírt tártak fel, mintegy hat­vanezer négyzetméter terüle­ten. Az utóbbi hónapokban a vé­geláthatatlannak tűnő temető­ben megtalálták a korábban feljárt Árpád-kori kis falu te­metőjét, amelyben mindössze 48 sír volt és egyetlen tárgy, egy S-végű ezüst női hajkari­ka, amely elősegítette a kor­meghatározást. Ilyen hajdíszt a 11—12. században használtak a nők. Felszínre került a második madarási torz koponya is. Tu­dományos szempontból fon­űícsón eladó nagy mennyiségű, használt és új JUTA- ÉS PAMUTZSÁK Az árra, a minőségre, a mennyiségre és a méretre vonatkozóan felvilágosítást ad bármelyik cukorgyár, vagy a CUKORIPARI VÁLLALATOK GAZDASÁGI IRODÁJA Budapest tel.: 832-508. tos tény, hogy hatszáz sír kö­zül csupán kettőben volt mes­terségesen eltorzított koponya; e furcsa ősi szokás okait vi­tatják a tudósok. Szenzációnak számít az egyik halomsírból kiásott vaszabla. Hazánkban ez a lószerszám tartozék az első az időszámításunk, utáni első fél­évezredből. Őzek, vízimadarakkal A Kis-Balafon háborítatlan rezervátumában a különféle vízimadarak seregein kívül, erdei vadak is tanyát ütöttek. A nádas és a hozzá tartozó nagy kiterjedésű berek a ter­mészetvédelmi őrök megfigye­lései szerint kedvenc és állan­dó tartózkodási helye az őzek­nek. A Diás-szigeten régebben vaddisznók is feltűntek, de valószínűleg élelem hiánya miatt, nem maradtak meg ezen a területen. Az őzek azonban annál inkább élvezik a rezervátum nyugalmát. Cs'iky emlékére Csiky Gergely halálának 80. évfordulója alkalmából a Bé­kés megyei Jókai Színház ma ünnepi bemutatót tart. Máté Lajos rendezésében előadják az író, „Buborékok” című da­rabját. zárja kapuit Gebora László festőművész kiállítása a váci képtárban, a cifra-kertben, a Vak Bottyán Múzeum érdekes­sége pedig a munkásmozgal­mi emlékek bemutatója. A vi- &grádi Salamon-toronyban 9—17 óra között tekinthető meg Mészáros Dezső szob­rászművész kiállítása. A Szépművészeti Múzeum­ban vasárnap reggel 9 órakor a francia életet és a francia grafikát mutatja be Kaposy Vera művészettörténész. A Nemzeti Galériában két tár­latvezetés lesz, a XX. század magyar festészetét Borbély László művészettörténész, Munkácsy Mihály és Paál László művészetét pedig Csengeryné, Nagy Zsuzsa dr. ismerteti. „A kínai rekeszzo­máncok művészete és Japán művészete a Meidzsi korszak­ban” mottóval tart tárlatve­zetést a Keletázsiai Múzeum­ban Kecskés Lászlóné múzeo- lógus vasárnap délelőtt 11 órá­tól. Ismerkedés a fővárossal Vasárnap délelőtt 11 órakor a Várban levő Szent István- szobor előtt találkoznak azok, akik kiváncsiak a vár rejtett emlékeire, amelyeket művésze­ti séta keretében Theisler György mutat be. A X—XI. századi mezőgazdasági emlé­kekről Miklós Zsuzsa tart elő-; adást vasárnap délelőtt 11 óra­kor a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban. Hadd soroljuk a budapesti művészeti hetek ese­ményeit is ide: szombaton a Zeneakadémián fél nyolckor a Magyar Állami Hangver­senyzenekar lép fel Mario Ros­si vezényletével. Műsoron: Respighi, Petrassi, Busoni és R. Strauss művei. Vasárnap ugyancsak fél nyolckor a Ze­neakadémián ad hangversenyt a 25. születésnapját ünneplő Tátrai Vonósnégyes Fischer Annie közreműködésével, mű­sorukon Haydn-, Bartók- és Schubert-művek szerepelnek. Kirándulások — túrák Mielőtt elkezdenénk a kiránt dulásokat, túrákat ismertetni, hadd javasoljunk a jövő va­sárnapra is egy programot: 17-én az Országházba szervez látogatást a TIT budapesti szervezete. Jelentkezni előre kell — ezért szóltunk most —, a TIT-jegyirodában (Bp. VI. Lenin krt. 96.) szombat kivé­telével fél 9—17 óra között Ma félnapos kirándulás lesz a Budai hegyekbe és Gerecsé­be, a résztvevők többek között megnézik Solymár, Zsámbék, Tök és Budakeszi érdekessé­geit. Vasárnap a Pilis-hegység a cél, Akasztólyuk, Prédiká­lószék és Vadállóköveii érinté­sével. A gombászati szakkör tagjai a Csúcs-hegy alatti er­dőbe -látogatnak, találkozás a 18-as autóbusz Miklós utcai kiinduló állomásán vasárnap fél 9-kor. Túravezetők: dr. Gálffy Zoltán és Vámosi Ákos. Zene — tánc Sajnos, kevés Pest megyei rendezvényről kapott értesítést a szerkesztőség.,. Tápiógyör- gyén műsorral egybekötött társadalmi esküvő lesz ma dél­után. Este a budapesti Metro- pol-együttes közreműködésé­vel diákbált rendeznek. Az aszódi fegyveres erők (klubjá­ban szombaton, s vasárnap délután 5-től táncestet rendez­nek. A dunakeszi József Attila művelődési központ szombati vendége a táncdalfesztiválon nagy sikert aratott Non Stop­együttes lesz. Előadás — matiné Érdekesnek ígérkezik a Kos- suth-klubban (Bp. VIII., Mú­zeum u. 7.) megrendezendő Heltai Jenő-emlékmatiné, amelyet az író születésének 100. évfordulója tiszteletére rendeznek vasárnap délelőtt 11 órakor. Bevezetőt mond He­gedűs Géza, a műsorban köz­reműködik Bálint András, Bánffy György és Váradd Hé­di. A csillagászati hét utolsó napja ma van, s ez alkalomból a Természettudományi Stúdió­ban (Bp. XI., Bocskai út 37.) délután 6 órakor az égbolt esz­tétikájáról tart előadást dr. Kulin György. Mészáros Sándor „Ki miben tudós?'' A televízió és a Kommunista Ifjúsági Szövetség az 1971-72- es tanévben ismét megrendezi történelemből és fizikából a „Ki miben tudós?” televíziós vetélkedőt. A versenyen, min­den olyan fiatal részt vehet, aki valamilyen középfokú ok­tatási intézményben, gimná­ziumban, szakközépiskolában, valamint a. szakmunkásképző intézetek a), b) és c) tagoza­tán folytatja tanulmányait és az év végéig nem tölti be 20. életévét. Jelentkezni november 1-ig lehet az iskolai KISZ- szervezetekben. TfcSTVÉRMEGYÉNK, OMSZK (5.) Szeptemberi betakarítás A Luzínszkí szovhoz igazgató- sági épülete előtt sok ember össze­gyűlt jövetelünk hírére. Előállt a szovhoz légidősebb és legtekintélye­sebb dolgozója, Iván Andrejevics Gurztov, és orosz népszokás szerint kenyérrel, sóval, vodkával fogadott bennünket. Az - idős ember bal mel­lén nyolc kitüntetés. Köztük a Hon­védő Háború Érdemérem első foko­zata, Berlin bevételének, Varsó fel­szabadításának érme. Törtünk egy falat kenyeret, meg­sóztuk, megettük, és fenékig ürítet­tük rá a pohár vodkát. A kedves szertartás után Majorov elvtárs. a szovhoz igazgatója, aki egyébként a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa, irodájába invitált bennünket. Azzal kezdte ismertetőjét: rendkí­vül sok gondot fordítanak a tájé­kozódásra, hogy egyetlen fontos köz­lemény se kerülje el figyelmüket. — Még azt is tudjuk — mondta mosolyogva —, hogy tegnap a ma­gyar—jugoszláv labdarúgó-mérkőzé­sen Magyarország győzött 2:l-re. Mondanom ^ kell, hogy az igaz­gató ezzel máris belopta magát a szívünkbe. Érkezésünk óta igyekez­tünk megtudni az eredményt, de azt öt és fél ezpr kilométerre otthonról nem tudhattuk meg. Itt kinn. a sztyeppén viszont tudják. Minden­esetre figyelmességből a legkitű­nőbbre vizsgázott. A Luzinszki szovhoz hatalmas ser­tésgazdaság. Az igazgató ismertetőjét mégis a gabonatermeléssel, a beta­karítással kezdte. Harmadik napja voltunk Szibériában, ezért nem cso­dálkoztunk rajta. Tudtuk, hogy a. betakarítás egész Szibériának nagy ügye; önmaguk és az ország kenye­réről van szó. A zord éghajlat em­berének gyengéd szeretete nyilvánul meg az „élet”, a gabonatermés iránt. Az idén különösen nagy figyelem fordul a szibériai területek termése felé. A Szovjetunió nagy gabonater-- mő területein a szárazság miatt gyengébb a termés a tervezettnél. Szibériában pedig kiemelkedően jó termés mutatkozik, országos érdek, hogy ne vesszen kárba az éghajlati viszontagságoknak kitett gabona. NálunF szólás-mondás, hogy a mezőgazdaság január 1-től december 31-ig merő idegesség. Omszkban az éghajlat gondoskodik, hogy ez ösz- szesűrűsödjön három hónapra. Ezen a területen kilenc hónapig tart a tél. Rövid átmenetekkel három hónapig nyár, Vagy ahogy a nagyon derűs hangulatú szibériaiak fhondják: „Ki­lenc hónap tél, aztán meg csak nyár, meg nyár, meg nyár.. A mezőgazdaság fő szezonja még rövidebb időszak. Nem is időszak — csupán napok. A gabonabetakarítás , szeptember elején kezdődik. A sok­évi átlag szerint 10-én már felhősö­MELEG FOGADTATÁS A LUZINSZKI SZOVHOZBAN dik, elkezdődik az esőzés, szeptem­ber második felében leesik a hó. Hallatlan apparátus dolgozik a be­takarításon. Talán mondanak vala­mit a számok: 20 ezer kombájn, 30 ezer tehergépkocsi. De ez sem elég. A betakarítandó gabonaterület két­millió feektár. A gabonabetakaritás ebben az időszakban azonban csak az egyik feladat. Vele egyidőben fő­ijük a kukoricasilózás, a téli takar­mány betárolása. Az őszi szántást ugyanebben az időben kell elvégez­ni, azonnal, amint a gabona vagy kukorica bekerül a tábláról. Nem tudtuk, hopr milyen erők állnak a mezőgazdaság rendelkezésé­re ennek a hallatlan mennyiségű munkának az elvégzésére. Felvilágo­sítanak bennünket: emberi erőből az egész megye lakossága, az ország más tájairól a felszabadítható embe­rek és munkagépeik jönnek ide, kombájnosok, gépkocsivezetők. Va­lamennyi ipari üzem segíti a mező- gazdaságot szakemberekkel, jármű­vekkel, alkatrésszel. — Az üzemekben erre már számí­tanak a tervezésnél — mondta egy gyárigazgató. Ha ebben az időszak­ban lemaradunk, a negyedik negyed­évben ráhajtunk. Itt nem kevesebb­ről van szó, mint az ország kenye­réről. Maróthy László I \ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom