Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

1971. OKTOBER 7., CSÜTÖRTÖK 'X^VÍnp 3 Ifjúsági gyűlés a Batthyány-emlékmécsesnél Október 6-ra emlékestek országszerte Az aradi vértanúkra és a Ságvári Endre szervezte há­borúellenes tüntetésre emlé­keztek szerdán a Batthyány- örökmécsesnél a budapesti fiatalok. Az ünnepségen meg­jelent dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a művelődésügyi miniszter .első helyettese és dr. Gombár József, a KISZ Köziponti Bizottságának tit­kára is. Az ünnepség végén koszorúkat helyeztek el a Batthyány-örökmécses talpa­zatán. Országszerte megemlékez­tek az iskolákban is az 1848- as szabadságharc mártírjairól, az Aradon kivégzett 13 tá­bornokról. A tanulóifjúság előtt a pedagógusok méltat­ták a korabeli események je­lentőségét, s a diákokkal együtt tisztelettel adóztak a vértanúk emlékének. Vízigabona­kísérletek Százholdas kísérleti rizs­mintatelep építését kezdték meg a szarvasi öntözési Ku­tató Intézetben. A kákái csa­tornából táplált rizstelepet kultúrteöhnikai vizsgálatra új termesztési módszerek kipró­bálására rendezik be. Az új szarvasi kísérleti telepen 1372 tavaszán vetnek először vízi­gabonát. ESZMEI ÚTRAVALÓ Alap: a tudományos világnézet Bátrak-e a fiafalok? - Közéleti aktivitás, anyagiasság A Kommunista Ifjúsági Szövetség elsőrendű hivatása, hogy a marxizmus—lerúnizmus szellemében nevelje, a szocializmus magasabb szinten való építésére szervezze és lelkesítse az ifjúságot. A kommunista típusú emberré válás a konkrét kö­zösségekben, az alapszervezetekbon kezdődik el és folytatódik, Hol tart az alapszervezetekben a kommunista nevelés? — erről beszélgettünk Nagy Sándorral, a KISZ Vác városi bizott­ságának titkárával. — Az utóbbi időszakban munkánk tartalmát „A X. pártkongresszus szellemében készülünk a KISZ VIII. kong­resszusára’’ akció tükrözi. A felkészülés — a vezetőségvá­lasztások és küldöttértekezle­tek —, a felajánlások, melye­ket KISZ-tagjaink egyénileg, vagy kollektiven kezdemé­nyeitek, azt jelzik: komolyan veszik és sokat várnak a de­cemberben összeülő kongresz- szustól. Nevelőmunkánkat ter­mészetesen alapvetően meg­határozza az a tény, hogy vá­rosunk az elmúlt években ro­A TÖRVÉNY TÜKRE Legfeljebb tíz százalék A törvények meghozatala mindenkor érdeklődést kelt, de a szó szoros értelmében vett . közérdeklődést csak a törvények egy része váltja ki. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott két tör­vény ez utóbbiak közé tarto­zik. Azért is, mert a jogsza­bályoktól sokféle ellentmon­dás, feszültség enyhítését vár­ták széles körökben, s azért is, mert az egységes szövetke­zeti, illetve az ifjúságról szóló törvény sokakat személy sze­rint érint. A közérdeklődés mérhető volt abban is, aho­gyan már az országgyűlés ülésszaka előtt beszéltek az előterjesztendő törvényjavas­latokról az emberek — bár tartalmukat inkább csak ta­lálgatták —, s abban is, aho­gyan az ülésszakról szóló hír­adásokat figyelték, magya­rázták. A legendák vége Valószínű, hogy jó néhány legenda köde szertefoszlik a törvények megvalósításával, s a legendák ködének eltűntével jobban láthatóvá lesznek a létező, sőt, itt-ott burjánzó jo­gi, felfogásbeli, bérezési stb.. vadhajtások is. Azaz, köny- nyebbé válik lenyesésük. E legendák egyike — bár nem alap nélkül keletkezett legen­da! — a termelőszövetkezeti kiegészítő üzemek tevékenysé­ge, az ott adott bérek nagy­sága. s az ebből származó csábító erő, amire ipari veze­tők nem győztek eléggé sűrűn hivatkozni. Tény, hogy a me­gye állami iparában a múlt év megfigyelt három hónapja alatt 8247 kilépővel szemben 8071 felvételre került csak 3or, s az üzemek majd’ mind­egyikében munkaerőhiányról panaszkodnak, A munkaerő­forgalom, azaz a ki- és a be­lépések száma azonban az összes foglalkoztatottak tíz százalékát sem teszi ki az említett időszakban, s aligha állíthatja bárki, hogy kizáró­lag a termelőszövetkezeti ki­egészítő tevékenység vonzotta, esábította el az embereket. Akadtak ugyan nyilvánvaló esetek, mint például az ikladi Ipari' Műszergyár, a Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyáregysége esetében, amikor öntőmunkások egész csoportja lépett ki, hogy — tsz-öntödében vállaljon mun­kát. A gyárak, vállalatok nagy' többségénél azonban nem, ri.gr/ nem csak ez okozta a ki­lépők meg sokasodását. . Az a felfogás, amelynek vallói már-már „testvérhábo- rúról”, a munkás-paraszt szö­vetség meglazulásáról beszél­tek a termelőszövetkezeti ki­egészítő ' üzemek okán, nem másra, csupán a tényleges ba­jok elkendőzésére szolgált. Divat mostanában a gondok, bajok forrását mindig a szom­széd portáján keresni, s e di­vat érvényesült — érvényesül — a munkaerő-forgalom meg­ítélésében is. Mert a termelő­szövetkezeti kiegészítő üze­mek — segédüzemek, mellék­üzemek, nevük is jelezvén az azonost többféle módon elbí­rálók tétovaságát — támasz­totta csáberő mellett sok min­den más közrejátszott az em­berek távozásában. A három műszak, a szervezetlenség, a rossz anyagellátás, a goromba hang, a lélektelen bánásmód, s így tovább. Erről azonban sze­mérmesen hallgatni illik. Hol a forinthullás? Annak idején lapunkban beszámoltunk róla: megkeres­tünk tíz olyan munkást, akik kilépve a Csepel Autógyárból, termelőszövetkezeti kiegészítő üzemben vállaltak . munkát. Kiderült, hogy a tíz közül csu­pán kettőnek emelkedett je­lentősen a jövedelme, négyé kisebb mértékben, s háromé semmivel. Igaz, a tíz munkás esetéből elsietettség lenne ál­talános következtetést levonni — nem tettük ezt annak ide­jén megjelent riportunkban sem —, de az adott eset is arra figyelmeztet, hogy. hiba a dol­gokat leegyszerűsíteni. Még in­kább erre intenek az összefog­laló — tehát általánosítható — adatok. A megye termelőszö­vetkezeteiben az állandó al­kalmazottak létszáma az 1968— 1969-ben végbement gyors nö­vekedés után 1970-ben csök­kent — nem is jelentéktelen mértékben, tíz százalékkal, háromezer fővel —, s évi kere­setük húszezer forintot tett ki! Hogyan? Hiszen ez havi 1700 forintra sem rúg?! .Igaz, né­hány járásban — a gödöllői- ben, a monoriban, a ráckevei­ben — az évi munkabér össze­ge fölötte volt a húszezer fo­rintnak, de éppen ezért má­sutt alatt fnaradt, ebből kere­kedik ki az átlag. Mi csábí­totta akkor az embereket? Hi­szen a megyei minisztériumi iparban dolgozó munkások át­lagos havi keresete 1902 forint volt 1970-ben, azaz több, mint a termelőszövetkezetekben. Anélkül, hogy a kérdés részle­tesebb taglalásába bocsátkoz­hatnánk — erre a cikk terje­delme nem ad lehetőséget —, a tényleges helyzet megértésé­hez számításba kell venni a következőket: a közvélemény érzékenyen reagált az itt-ott elért három-négyezer forintos keresetekre, de figyelmen kí­vül hagyta a kedvezőtlen munkakörülményeket, a napi 10—12 órás műszakot; a szak­munkások keresetét általáno­sítva hasonló jövedelmet tulaj­donított a kiegészitő üzemek­ben szép számmal dolgozó be­tanított munkát végző, havi 1200—1500 forintot hazavivő lányoknak, asszonyoknak is; a kiegészítő üzemek egy részé­ben a törvényesen kifizetett munkabér mellett különböző pótlékok, jutalmak, Célpré­mium címén kifizetett össze­gek is a zsebekbe kerültek. Azaz; a kiegészitő üzemek­ben dolgozókat nem szabad egységes jövedelmű csoport­nak tekinteni; reálisabb ké­pet alkothatunk, ha nem a ke­resetet, hanem az egy órára jutó bért vizsgáljuk; sokan vannak olyanok, akik a lakó­helyen való dolgozás, tehát a bejárástól való megszabadulás fejében azonos keresetért is otthagyták üzemi munkahe­lyüket; a kiegészítő üzemek jógii, ügyviteli stb. rendjének lazasága, s a törvényi szabá­lyozottság ellentmondásossága lehetővé tette az ügyeskedést, a bér és a jövedelem manipu­lációs növelését. 1 Ilyen helyzetben (Született meg az egységes szövetkezeti törvény, amely megszabja, hogy a termelőszövetkezeti munkavállalónak fizethető bé­rek a hasonló tevékenységet végző iparvállalatok dolgozói, nak béreitől — az alapbérhez a jutalmaikat és a nyereségré­szesedést is hozzászámítva — legfeljebb tíz százalékkal tér­hetnek eL Ésszerű rostálás Megkezdődhet tehát az ész­szerű rostálás, mit érdemes fönntartani, fejleszteni, s mi az, ami fölött megkondult a lélekharang. A történy ki­mondja a közvetlen ipari áru­termelés megtiltását, a meglé­vő üzemek fokozatos felül­vizsgálását, ugyanakkor azon­ban módot ad mézőgazdasági- ipari, illetve ipari-mezőgazda­sági szövetkezetek kialakítá­sára. Mielőtt az olvasó közbe- vetné, magunk megjegyezzük: nincs olyan törvény, amely teljes tökéletességgel képes lenne csupán paragrafusaival megakadályozni a kibúvók meglelését. Nem várható ez a szövetkezeti törvénytől sem, ám a végrehajtás és az ellenőrzés szaros egysége föl­számolhatja mindazt, ami ed­dig 'visszás, káros volt. Rosta persze létezett eddig is. Jó néhány termelőszövet­kezet — csak egy példát az átlagosok közül: a monori Kos­suth Tsz megszüntette textil- feldolgozó részlegét, mert rá­fizetéses volt — fölszámolta ilyen meg amolyan, legtöbb­ször sebtében, kellő gazdasá­gossági megfontolások nélkül létesített kiegészítő üzemét. A lázas igyekezettel — s némi gigantomániával — szervezett, tsz-cégért viselő maszekvállal­kozások hamvukba holtak, mert vagy a jogszabály vetett véget működésüknek — így például az inárcsi Március 21. Tsz sok száz főt foglalkoztató építőipari „kiegészítő üzemé­nek” —, vagy a szervezők és vezetők végülis á biróság előtt számoltak él cselekedeteik­kel. .. Mészáros Ottó (A cikk befejező részét la­punk holnapi számában kö­zöljük.) hamosan fejlődött. Vác 10 ezer fiatalja közül 4341 tagja az if­júsági szövetségnek. Ebből majdnem kétezren dolgoznak üzemekben, s a tanuló fiata­lok száma közel 2400 %— azt hiszem, a számokban is tükrö­ződik a haladás; fejlett ipari várossá lett Vác. — Üj városrészek, üzemek, szociális létesítmények épül­tek. Itt van Pest megye egyik kultúrccntruma. Miként követ­te ezt a fejlődést, az emberek tudatbeli változása? — Ahhoz, hogy valaki kom­munistává váljon, tudásra, tu­dományos világnézetre van szüksége. Közösségeink nagy része megköveteli tagjaitól, hogy ismereteiket bővítsék, tudásukat fejlesszék. Mozgal­mi munkánk jelentősége és eredményessége abból követ­kezik, hogy a fiatalok ilyen jellegű igényeit szervezetten, a pórt- és a tomegszervezetek- kel közösen elégítjük ki. Jó példák erre az ifjúsági klubok vitafórumai az \ Izzóban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Kötöttárugyár­ban. A DCM ifjúsági klubjá­ban is rendeztek politikai elő­adássorozatot. A taggyűlések pedig olyan fórumok, melyek minden tagnak lehetővé teszik a véleménynyilvánítást, bár* * * mikor, bármilyen témakörben. A fiatalok azonban csak rit­kán élnek ezzel a lehetőséggel, ismereteik hiányában. Megfe­lelő vitakészséggel a fiatalok 20—25 százaléka rendelkezik, de közülük sem jellemző mindegyikre a harcos kiállás, a bátorság. — Hogyan próbálja a KISZ megfelelően felkészíteni tagjait a vitakészségre, azaz miként ad fiataljai kezébe eszmei út- ravalőt, a helyes, ösztönző vi­tákra? — Az ismeretek bővítését, az alapszervezetek kommunis­ta eszmeiségét legjobban a politikai oktatás biztosítja. Propagandistáink mindegyike elvégezte a marxista középis­kolát, illetve egyetemet, vagy főiskolát — szilárd materia­lista világnézetűek. Oktatási köreink száma: 130. Az 1970— 71-es évben a X. pártkong­resszus határozatainak feldol­gozásakor az eredeti 2963 hall­gatóról 3248-ra emelkedett a létszám. Az oktatásokon ki­emelten foglalkoztunk az ala­pokkal: a materializmus és idealizmus magyarázatával és a két világnézet társadalmi gyökereivel. A nevelőmunka eredményei megmutatkoznak a különböző termelési mozgal­makban is. — Tehát az alapokat igyek­szik az ifjúsági szövetség meg­adni tagjainak. Nincs hiba a nevelőmunka termelési ered­ményeivel sem. Miért nem megfeleld mégsem a fiatalok közéleti aktivitása? — Politikai, világnézeti no> velősünk célja a fiatalok köz­életi aktivitásának növelése. Ösztönözzük tagjainkat a tár­sadalmi ellentmondások feltá­rására és az azok megszünte­tésében való aktív részvétel­re. A múlt évben lezajlott pártalapszervezeti választá­sok során 63 KISZ-tag került a pártalapszervezetek vezető­ségeibe, a tanácsvólasztások- kor 14 KISZ-es lett tanácstag. Ez az eredmény azonban még­sem kielégítő, mert munkánk során naponta meggyőződünk arról, hogy hiába a szilárd er­kölcsi alapállás, világnézet, hiába vallják magukénak pár­tunk politikáját a fiatalok — a végrehajtás több aktivitást, szerepvállalást igényel. A KISZ-tagság aktivitására ki­hatott a gazdasági reform be­vezetése is, ugyanis előtérbe került — néhol túlzottan —, az anyagiasság. Ezt tükrözik a gyakori munkahelyváltozá­sok, másodállások. E jelenség ellensúlyozásaként biztosítot­tuk a szabad idő gazdag, szí­nes programokkal teli eltölté­sét. Ugyanekkor mozgósítot­tuk fiataljainkat olyan infék-„ mények telepítésére, melyek városunk érdekeit szolgálják. — A KISZ-szervezetek kom­munista jellegének fontos fok­mérője, hogy mennyire bizto­sítja az utánpótlást a párt szá­mára* — Tavaly 82 KISZ-tagot vettek fel a pártba. Közülük 67-et a KISZ-taggyűlések ja­vaslata alapján. Idén har­minc alapszervezetünk össze­sen 151 fiatalt javasolt, illetve javasol a párttagok soraiba. A szervezeti szabályzat módosí­tása, amely lehetővé tette a 18 éves fiatalok párttagságát, nagyobb felelősség elé állítot­ta az alapszervezeteket. Első­ként a Fonógyárban éltek ez­zel a lehetőséggel, azóta nyolc KISZ-szervezet követte példá­jukat. Az ajánló közösségek igénylik, hogy a párttaggá ne­velt fiatalok továbbra is az ifjúsági szövetségben tevé­kenykedjenek, hiszen — ez természetes — ők voltak a legaktívabbjai az alapszerve­zeteknek. Vácott a jó KISZ-munkának szép hagyományai vannak. Két éve nyerték el az Izzó fia­taljai a KISZ KB vörös ván­dorzászlaját, tavaly a DCM, a Híradástechnikai Anyagok Gyára és a Vízmű KISZ-esei kaptak a központi bizottságtól dicsérő oklevelet. A tradíció kötelez. T. E. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökének vezeté­sével szerdán a Parlament gobelintermében értekezletet tartottak a fővárosi, illetve a megyei és megyei városi . ta­nácselnökök. Az ülésen arról tárgyaltak, hogy melyek _ a legfőbb teendők a beruházási egyensúly, az arányos fejlődés alapjainak megteremtése ér­dekében. Dreczin József, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese tartott vitaindító előadást. A referátumot követő vitá­ban a tanácselnökök számos, figyelemre méltó javaslattal járultak hozzá a későbbiek során megszülető konkrét ha­tározatok kialakításához. A tanácskozás dr. Papp Lajos zárszavával ért véget. Szüretelőgép Kísérleti „szüretelőgép” dol­gozik a Budafoki Állami Pin­cegazdaság etyeki célgazdasá­gában, ahol a világhírű ma­gyar pezsgő alapanyagát adó szőlőfajtákat termelik. A Gépkísérleti Intézetben konst­ruált gép úgynevezett „csép­lőmódszerrel” szedi és rakja az óriási „puttonyba” a szőlő­fürtöket. Befejeződtek az ország­u ban az ipari szövetke­zetek VI. kongresszusát előkészítő értekezletek, szeptember végéig 565 ..kongresszusi küldött, 116 * megválasztott országos ta­nácstag kézhez kapja a meghívót, az OK1SZ vá­lasztmányának és ellenőrző bizottságának beszámolóját az 1966 óta végzett munká­ról. Öt esztendővel előbb még öt szövetkezet dele­gált egy küldöttet, most minden megválasztott de­legátus két szövetkezetei képvisel. Teljesebbé vált tehát a szövetkezeti de­mokratizmus: az öt év előtti 290 küldöttel szem­ben most csaknem kétszer annyian viszik magukkal a 300 ezernél több ipari szö­vetkezeti tag javaslatait és vállalásait. Az öt esztendő előtti 16 milliárd forintos termelési értékről máig csaknem 30 milliárd forintra nőtt az ipari szövetkezetek gazda­sági teljesítménye. Munká­jukat kedvezően befolyá­solta a gazdaságirányítás megváltozott rendje, a kis- és középüzemek valóban rugalmasan alkalmazkod­tak a piac igényeihez, az egy foglalkoztatottra jutó kereset — évente 4,5 szá­zalékos emelkedéssel — mintegy 25 százalékkal nőtt. , A kormány gazdaságpo- litikai és szociálpoli­tikai célkitűzéseinek meg­felelően a fővárosi szövet­kezetek az elmúlt években 60 új vidéki telephelyet lé­tesítettek, 17 ezer dolgozó­nak tudtak ezáltal munkát és rendszeres kereseti le­hetőséget biztosítani. A vidéki szövetkezetek szerte az országban 900 új üzem­ben, műhelyben 12 ezer újonnan munkába lépőnek nyújtottak megélhetést. Ipari szövetkezeteinket általában eszközszegénynek tartják és ez igaz is. Ennek oka arra az időszakra ve­zethető vissza, amikor sok ezer kis műhelyből útjára indujt a mozgalom. Csak az elmúlt esztendőkben — ép­pen a gyarapodás arányá­ban — ért el erőteljesebb fejlődést az 1100 szövetke­zet. Az 1966—70 években 3 milliárd 400 millió forintot fordítottak beruházásokra. A VI. kongresszus állást foglal a szövetkezeti ipar fejlesztési tervéről, amely szerint a következő öt esz­tendő alatt 9 milliárd fo­rintos beruházással 40 mil­liárd forintra növelhető a termelési érték, Hinamikusan nőtt áz " árutermelés — a pia­ci igények hatására —, az elmúlt öt évben is. A nagyipar termelését kiegé­szítve, a szövetkezetek sok­fajta árucikkel jelentek meg: 1966 óta 17 ezer kü­lönféle új terméket adtak a bel- és külkereskedelem­nek. Jelenlegi árutermelő tevékenységük értéke meg­haladja az évi 21—22 mil­liárd forintot. Az építőipari — elsősorban egyedi, vagy társas kislakás — termelés évente 5 milliárd forintos árbevételhez juttatja a termelő kollektívákat. Je­lentős a’ szövetkezeti ipar részesedése a magyar kül­kereskedelmi forgalomban; a népművészeti és a ruhá­zati cikkek, illetve a kül­földi vásárokon aranyér­met nyert műszerek egy­aránt benne» foglaltatnak az évi 4,5—5 milliárd de­viza forint értékű terme­lésben. Az utóbbi időben fokozó­dik a társadalom érdeklő­dése az ipari szövetkezetek tevékenysége iránt. A fej­lődést szolgáló viták és esz­mecserék középpontjában többnyire az a kérdés áll: árut termeljenek-e az ipa­ri szövetkezetek, vagy szol­gáltatást végezzenek? Az egyértelmű válasz szerint elképzelhetetlen, hogy a lakosság áruellátásából akár csak 10—20 milliárd forint értékű áru ' is kima­radjon. A X. pártkongresszus " határozata is hangsú­lyozza, hogy fokozni kell a szövetkezetek részvételét a választék szélesítésében, a hiánycikkek számának csökkentésében. Ugyanak­kor kimondja e határozat: „Munkájuk ' középpontjába a szolgáltató ipari tevé­kenységet kell állítani”. Ezért zöld utat kapnak a fejlesztési tervek, hiszen je­lenleg a szövetkezeti szol­gáltatások értéke csupán 2 milliárd forint, tehát az ed­diginél sokkal nagyobb mértékű szolgáltatásra, vál­lalkozhatnak a kisipari szövetkezetek. J. U r Mérleg- kongresszus előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom