Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

M res r bt tC V 'r-Míritm 1971. OKTÓBER 7.. CSÜTÖRTÖK. KUS2 Vendég a szavannák országából Kedves találkozásra került sor a múlt hónapban a buda­pesti vadászati világkiállítás tanzániai pavilonjában. Emest Hemingwaynek, a világhírű írónak Afrikában élő fia, Pat­rick Hemingway barátként üd­vözölte Fuchs Antal gödöllői fővadászt, kivel tavaly Tanzá­niában találkozott. A híres vadrezervátumban az európai vadászmódszerekre tanította a magyar vendégvadász többek között őt is. Fuchs Antal is­mertette meg az afrikaiakkal és az Afrikában vadászó — a világ minden tájáról odasereg- 15 idegeneket — többek között a „magaslesre” is, melyet még Patrick Hemingway sem is­mert, pedig ő tanár a tanzá­niai vadásziskolában. Ha a kelet-afrikai vadászte­rületekről, s különösen ha Tanzániáról esik szó idehaza, Kittenberger Kálmán, jut azon­nal eszünkbe, ki. megismertet­te velünk csodálatos vadász- ű ti naplóiban ezt a vadparadi­csomot. A szavanna-erdőik, füves sztyeppék, trópusi erdőik álom- világát idézi bennünk minden tanzániai látogató, most R. M. Kawawa, a Tanzániai Egyesült Köztársaság alelnöke is. Vajon valóban a szavannák és dzsun­gelek üzenetét hozták hoz­zánk? Távolról sem. Tanganyika 1961 decemberé­ben nyerte el fiiggatüemséigót, Zanzihár 1963 decemberében. 1964. április 25-én Tanganyika és Zanzábár megalakították a Tanzániai Egyesült Köztársa­ságot. Julius Nyersre köztár­sasági elnök vezetésével he­roikus , államalapító munka kezdődött ekkor. Hasonlattal élve — a mi történelmünkbe- tekintve — „első istváni” fel­adatok megoldására vállalko­zott. A törzsi életformából ki nem tört lakosságot iparkodik falukba tömöríteni, s elhinte­ni köztük a kultúra alapjait. Több mint száz törzs több mil­lió emberét kivezetni az ősál­lapotokból merni könnyű fel­adat. Az ország népének több mint 90 százaléka-' analfabéta, de ma már a gyerekek -több mint' fele iskolába jár. A me­zőgazdaság. az ipar. a közle­kedés fejleszt, ésének útjára léptek — alap fokon. Tanzánia vezetői tudják, hogy merre tartanak, mit akar­nak elérni, de hogy valóban oda is érhessenek, ahová in-' dúltak, ehhez nyújtunk mi magyarok is ■ segítséget nekik. Néhány éve vendégünk volt Nyerőre elnök, tavaly Losoncai Pál látogatott Tanzániába, s most a már kialakult kapcso­latok tovább-bővítése céljából tartózkodott nálunk R. M. Ka­wawa tanzániai aleinök. Alacs B. Tamás' Brosio Moszkvába utazik... A NATO-országok brüsszeli tanácskozásán 14 NATO-or- szág képviselői — mint várha- í tó volt — megáillapodtiak ab­ban. hogy megbízzák Brosio volt NATO-főtiitikárt, folytas­son puhatolózó eszmecseréket a Szovjetunió és más érdekéit országok kormányaival1 az Európában állomásozó katonai erőle kölcsönös és kiegyensú­lyozott csökkentésének problé­májáról. Brosio első útja Moszkvába vezet majd, melyre remélhe­tőleg november közepéig sor kerülhet, így Brosiónak mód­jában állna, hogy a NATO minisztertanácsának december elején tartandó ülésén már be­számolhasson moszkvai látoga­tásának eredményéről. Moszk­va után Brosio a Varsói Szer­ződés más országainak fővá­rosaiba és el nem kötelezett országok fővárosaiba is elláto­gat. Brosio nem tárgyalásokat folytat majd, hanem csupán felderítő, puhatolózó megbe­széléseket végez. Arai. az európai biztonsági értekezjet.és a haderőcsöjticen- tési tárgyalások összefügigésát illeti: a NATO szerint két tel­jesen különálló kérdésről van szó, a későbbiek folyamán azonban lehetséges, hogy kap­csolat támad a kettő között. AZ OSO—7 amerikai csil­lagászati űrállomásnak, a tu­domány történetében először, sikerült röntgenfelvételt ké­szítenie egy napkitörés kiala­kulásáról. , MA nyílik az 58-ik nemzet­közi párizsi autószalon. A KORSZERŰ, KÉNYELMES, TISZTA FŰTÉS feltételét On is megteremtheti otthonában, ha kazánjára PG1N-4G típusú OLAJÉGŐT SZERELTET Szeptember 15-től október 31-ig 700FT-TAL OLCSÓBBAN MEG­VÁSÁROLHATJA A VASÉRT-EÉL Viszonteladók is megrendelhetik a VASÉRT TÜZELÉSTECHNIKAI FŐOSZTÁLYÁN Budapest V., Szt. István tér 15. Magánvásárlók beszerezhetik a VASÉRT alábbi boltjaiban: Budapest V., Pesti B-irnabás u. 4. Budapest Vili., Mária u. 32. Budapest XIII., Váci út 195/b. Tata II., Somogyi Béla u. 18-21. Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem u 28., az AFÉSZ-VASERT közös vasboltjában Nagykőrösön és Rakamazon, valamint bárhol az országban, az olajégőket árusító szakboltokban. PÉNTEKEN mfflBM FBIYTMTJÁS Kohl—Sahr párbeszéd A német államközi tárgya­lássorozat szerdai ülése véget ért. A Berlinben, az NDK fő­városában tartott csaknem hét­órás megbeszélés után az aláb­bi hivatalos közleményt adták ki: „Dr. Michael Kohl. az NDK miniszterelnökségi államtitká­ra és Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalának állam­titkára, 1971. október 6-án to­vábbi tárgyalásokat tartott az NSZK és Nyugat-Berlin kö­zötti tranzitforgalomról szóló megállapodásról, valamint az NSZK és az NDK közötti köz­lekedési szerződésről. A felek folytatták, a napirenden lévő kérdések érdembeni megvita­tását. . A két ország küldöttsé­gét szakértőkkel bővítették ki. Az NDK. Minisztertanácsá­nak épületében tartott meg­beszélés ' 10 órakor _ kezdődött és 17 órakor fejeződött be. Megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat 1971. október 8- án Bonnban folytatják.” Bahr államtitkár ’a megbe­szélés után közölte a DP A tu­dósítójával: szerdán nem tár­gyalt négyszemközt Kohl ál­lamtitkárral. Mint mondotta, a két ország küldöttsége teljes létszámban azonnal megkezd­te az érdembeni tárgyalásokat. Egon Bahr azt is bejelentet­te, hogy a jövőben nem fog­ja a sajtót részletesen tájékoz­tatni Kohllal folytatandó tár­gyalásairól. A megbeszélések most olyan szakaszba jutottak — hangsúlyozta —, amelyben „már nem sok értelme lenne” az effajta információnak. Péter János U Thantnál Péter János külügyminiszter kedden folytatta megbeszé­léseit az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszakának napirendjén sze­replő időszerű kérdésekről. Mahmud Rióddal, az EAK külügyminiszterével, Väinö Leskinen finn külügyminisz­terrel, Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszterrel folytatott eszmecserét. Ked­den este a magyar külügymi­niszter hivatalában kereste fel U Thant ENSZ-főtitkárt, aki­vel az ENSZ személyi kérdé­seiről tárgyalt Furceva Bécsben oldalt) osztrák köz­társasági elnök hi­vatalában fogadta a Szovjetunió Bécsben tartózkodó műve­lődésügyi miniszteréit, Furceva asszonyt A képen középen Leopold Gratz, Ausztria oktatásügyi minisztere. ■ Az NDK ünnepe Az NDK megalakulásának 22. évfordulója alkalmá­ból Kádár Jarnos, az MSZMP KB első titkára, Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke távirat­ban köszöntötte Erich Hcxneckert, az NSZEP KB első titkárát, Walten- Ulbrichtot, az NDK államtanácsa el-1 nőkét Willi Stophot, az NDK minisztertanácsa elmükét és dr. Gerald Göttingiet, az NDK népi kamarája elnö­két. Az ünnep alkalmából Budapesten az NDK nagy- követsége fogadást adott,. melyen többek között részt vett Aczél György, az MSZMP KB titkára és Bemke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, Övári Miklós, az MSZMP KB titkára, Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint közéletünk számos vezető személyisége. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak évfordulóját ünnepli. Ez az alkalom visszatekin­tés az elmúlt évtizedekre és a jelen feladatainak számbavétele is egyúttal. 1949-ben az NDK kikiál­tása válasz volt a nyugati hatalmaknak arra a lépésé­re, hogy az általuk meg­szállt övezetekből külön államot hoztak létre. Az el­ső évek feladatai nem vol­tak csekélyek. Érvényben volt Nyugaton a szocializ­mus felgöngyölítésének doktrínája, a fejlődés első évtizedében hatottak még a kapitalizmus gazdasági tör­vényei is az NDK-ban. 1961 után a fejlődés — amely addig sem volt csekély — látványosan meggyorsult. Az ország által megtett utat Nyugaton elsősorban gaz­dasági eredményekkel mé­rik. A szocialista gazdaság sikerei alkalmasak arra, hogy még azok is elismer­jék az ország fejlődését, akik éles ideológiai ellen­tétben állnak társadalmi rendjével. 1950, az első öt­éves terv óta a nemzeti jö­vedelem 27,2 milliárd már­káról 108,3 milliárd márká­ra nőtt, vagyis megnégy­szereződött. Az ipari ter­melés húsz év alatt 530 szá- , zalékra emelkedett. Az NSZEP júliusi kongresszu­sán elfogadták az új ötéves terv irányelveit. A terv elő­írásai szerint a következő öt esztendő alatt a nemzeti jövedelemnek 26—28 szá­zalékkal, az ipari áruterme­lésnek 34—38 százalékkal kell •növekednie. A terv- előirányzat szerint — ugyancsak az előző ötéves tervhez viszonyítva — a la­kosság reáljövedelme 21— 23 százalékkal növekszik. Különös figyelmet fordít a terv a munkásosztály élet- körülményeinek további ja­vítására. Az NDK gazdasági súlya, nemzetközi tekintélye egy­re sürgetőbbé teszi, hogy mindazok az országok, ame­lyek eddig tartózkodtak az európai realitások figye­lembe vételétől, felvegyék a normális államközi kap­csolatokat az országgal. Európában — érezhetően — fokozatosan érvényesül az enyhülés tendenciája. A hi­degháború idejéből szárma­zó mesterséges akadályok azonban még mindig kés­leltetik az egészséges ki­bontakozást. Most, amikor a szovjet—NSZK, lengyel— NSZK szerződések, a Nyu- gat-Berlinről szóló négyha­talmi egyezmény kedvező helyzetet teremtett az euró­pai enyhülés számára, so­káig nem lehet halogatni már az NDK elismerését, nemzetközi szervezetekbe — teljes jogú tagként — való felvételét. A megalakulásra emlé­kezve, fölmérve az utat, amelyet az NDK megtett, világosan látszik ennek a fejlődésnek minden nem­zetközi tanulsága is. A szo­cializmus hívei szerte a vi­lágon ezért ünnepelnek ma együtt a Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozó né­pével, pártjával. Kívánunk ez alkalomból sok sikert, további eredményes mun­kát közös célunk — a szo­cializmus teljes felépítésé­nek megvalósítása érdeké­ben. Peking és a szocialista országok A moszkvai Mezsdunarod- naja Zsizny most megjelent októberi száma közölte Sz. Jurkov cikkét Pekingnek a szocialista országok irányában folytatott poIitikájáróL Bevezetőben Jurkov megál­lapítja, hogy a KKP kilence­dik kongresszusa után új mo­tívumok jelentek meg a kínai politikában, Peking most igyekszik „tisztes külsőt” adni ennek a politikának. Sok or­szágba nagykövetet és delegá­ciókat küld, s 1970-ben Kínába is 90 külföldi delegáció .láto­gatott el, amelyek némelyikét Mao Ce-tung is fogadta. Mind­azonáltal a kínai kormányzat gyakorlati cselekedeteinek elemzése azt mutatja, hogy csak taktikai, nem pedig stra­tégiai változásról van szó. A kínai vezetők legfőbb külpoli­tikai 'célkitűzése változatlanul az, hogy országukat a világ fő „szuperhatalmává” változtas­sák, amely képes rákényszerí­teni döntéseit más országokra. SZOVJETUNIÓ. Peking po­litikájának változatlanul az egyik leglényegesebb alapele­me a szovjeteilenesség. Bár az SZKP XXIV. kongresszusán a központi bizottság beszámolója ismételten hangoztatta, hogy a szovjet párt kötelességének te­kinti. hogy hozzájáruljon az egységtendenciák erősödésé­hez, a kínai vezetők ezzel az irányzattal merőben ellentéte­sen cselekszenek. Továbbra is rágalmazzák a Szovjetuniót, a Varsói Szerződést és a KGST-t azzal a céllal, hogy gyengítsék a szocialista közösséget. VDK. Ami a többi szocia­lista országot illeti, Jurkov emlékeztet arra, hogy a KKP IX. kongresszusán' Kínán kí­vül csak Albániát sorolták kö­zéjük. Utóbb azonban Peking differenciált bánásmódot dol­gozott ki a szocialista országok viszonylatában. Aktivizálta kapcsolatait a VDK-val. Az 1971. éfvi katonai és gazdasági segélynyújtásról szóló megbe­széléseik a szokásosnál vala­mivel előbb befejeződtek, s je­lentések szerint valamelyest növekedett a kínai szállítások volumene. A kínai sajtóból el­tűntek a VDK és a DIFK po­litikáját kritizáló utalások. Csou En-laj március elején azért utazott Hanoiba, hogy demonstrálja és a világ tudo­mására hozza: Kína nem ma­rad közömbös, ha az Egyesült Államok felújítja a VDK tö­megbombázását, és szárazföldi erőkkel behatol az országba. Washingtonban azonban nem vették komolyan ezeket a fe­nyegetéseket, nyugodtan foly­tatták a laoszi behatolást, s később maga Nixon elégedet­ten állapította meg, hogy az amerikai sajtó és televízió is­mét tévedett, amikor azt jó­solta, hogy Kína beavatkozik az események menetébe. Ez a nyugalom Nixon látogatásának bejelentése óta tettesen érthe­tő. hiszen márciusban már ja­vában folytak az előkészítő tárgyalások. KNDK ÉS MONGOLIA. A KNDK viszonylatában a fe­nyegetéseket és barátságtalan akciókat kínai részről a mo­solypolitika váltotta fel, a KNDK-t a kínai sajtó újabban ismét szocialista országnak ne­vezi. Peking beszüntette min­dennapos támadásait a Mon­gol Népköztársaság ellen, s csak időről időre „csap oda” egyet-egyet. Csökkent a határ­provokációk száma, bár to­vábbra is utakat és katonai létesítményeket építenek az MNK határai mentén. BULGARIA ÉS MAGYAR- ORSZÁG. 1970 augusztusában Bulgária kezdeményezésére a két ország nagykövetet cserélt, és ugyanabban a hónapban Magyarországra is megérke­zett az új kínai nagykövet. Fejlődés jelei mutatkoztak Peking és az említett európai szocialista országok egyéb kapcsolataiban is. A bolgár és a magyar vezetők azonban el­utasítanak minden olyan kí­sérletet, hpgy ezzel a „diffe­renciált” politikával éket ver­jenek a szocialista országok közé. LENGYELORSZÁG ÉS AZ NDK. Lengyelország viszony- latábán a kínai vezetők a bá­ránybőrbe bújt farkas módjá­ra viselkednek. Hol a zsarolás, hol pedig a kacérkodás mód­szereit alkalmazzák az NDK- val szemben. Lengyelországra való viszonyukra jellemző, hogy augusztusban elküldték az új varsói nagykövetet, de­cemberben viszont az Űj Kína a lengyelországi események kapcsán „revizionista rend­szerről”, a kapitalizmus res­taurációjáról beszélt. Az NDK irányában állandóan kifejezik Peking készségét a kapcsola­tok javítására, de közben mindent elkövetnek, hogy az NDK-t szembefordítsák a Szovjetunióval. A nyilvánvaló és ismert tények ellenére azt bizonygatják, hogy a Szovjet­unió „az NDK háta mögött kötötte meg a szovjet—nyugat német szerződést. ROMÁNIA. A KNK jelen­tékeny hitel nyújtásával és egyéb gesztusokkal próbálja aláhúzni „különleges bánás­módját” Romániával szemben. A Pekingbe érkező román de­legációkat különleges figye­lemmel veszik körül. A Ceau- sescu pekingi láogatásáról ki­adott közleményben mindkét fél elégedetten konstatálta a kapcsolatok sokoldalú bővülé­sét. CSEHSZLOVÁKIA. A kínai vezetők, akiket elkeserített a csehszlovákiai revizionista és ellenforradalmi erők szétzú­zása, időről időre támadáso­kat intéznek az ország új ve­zetői ellen, felforgató propa­gandát folytatnak velük szem­ben. A csehszlovák fél puha­tolózása az államközi kapcso­lótok normalizálásának . lehe­tőségei irányában, nem talált válaszra Peking ben. Csupán az árucsere bővült némileg a két ország között. JUGOSZLÁVIA. Több mint tíz éven át élesen támadta a pekingi propaganda Jugoszlá­viát, s azt állította, hogy Ju­goszlávia nem szocialista or­szág. A csehszlovákiai esemé­nyek óta viszont élesen meg­változtatta bánásmódját Ju­goszlávia irányában. Egyebek között nagykövetek cseréjére is sor került a két ország kö­zött. KUBA. Aktivizálódnak 1970 ősze óta a kínai—kubai kap­csolatok is. A kínai vezetők arra számítanak, hogy a kap­csolatok bővítésével teret nyerhetnek Latin-Ameriká­ban. A kubai hatóságok azon­ban nem engedélyeznek Pe­king képviselői számára sem­miféle olyan tevékenységet, amely beavatkozást jelentene az ország belü gyeibe, vagy kárt okozna a többi szocialis­ta országhoz fűződő viszonyá­nak. i k m

Next

/
Oldalképek
Tartalom