Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
1971. OKTÓBER 17., VASÁRNAP rr.sr mar E1MQ^!E23E3E5IE3 TECH3STIKA A holnap teleíonja Napjainkban a hírközlési berendezéseken keresztül áramló információ tömege egyre növekszik és földünket egyre sűrűbben hálózzák bs a vezetékek. A bonyolult hálózatok felszámolása érdekében kísérleteket folytattak rubin- és gázlázerekkel. A kutatók megállapították, hogy ezek alkalmazása bizonyos hátrányokkal jár, a rubin gyorsan felmelegszik, a gázt pedig rendszeresen cserélni kell. A Szovjetunióban, a Lebe- pyev Fizikai Intézetben kísérleteket folytattak félvezetőlézerekkel, mégpedig igen jó eredménnyel. A berendezés mindössze kézi filmfelvevőgép nagyságú és szobahőmérsékleten üzemel. A félvezetőre épülő megoldás olyan lehetőségeket biztosít, hogy műszaki fejlettségünk jelenlegi színvonalán csak ezredrészét tudjuk kihasználni. A magas frekvencia — több milliószor magasabb, mint a rádióhullámok frekvenciája — lehetővé teszi, hogy egy mesterséges hold, a másodperc tört része alatt, továbbítsa összegyűjtött adatait a földre. Tv-nézck figyelmébe ilyen készülékekhez kell adapter? A televízió második, kísérleti adásának megindulása óta érthetően sokakat foglalkoztat a kérdés: milyen készülékek alkalmasak az adás vételére, milyen körülmények között lehetséges az új műsor zavartalan megtekintése. Tófalvy József, a Magyar Televízió fejlesztési főosztályának vezetőhelyettese ezzel kapcsolatban nyilatkozott az MTI munkatársának. — A tévéműsor továbbítására alkalmas mikrohullámú frekvenciatartományt kát részre — úgynevezett VHF, illetve UHF tartományra — osztották a szakemberek. (Az UHF és a VHF egyaránt angol kifejezés — az ultramagas, illetve a nagyon magas frekvencia — nemzetközileg elfogadott és használt rövidítése.) Mindkét részt sávokra, a sávokat pedig csatornákra bontották. A VHF-tartományba sorolták az 1—3. sávokat, ezek határain belül működik (az 1—12. Oirt-csatornán) valamennyi magyar adó-, illetve reléállomás. Ez a hullámtartomány azonban napjainkban már telített. Az UHF-tarto- mány 4—5. sávjának frekvenciáit pedig felosztották 20—56 csatornára, s nemzetközi megállapodás alapján Magyarország ebből a sorból a 24. csatornát kapta meg, amelyen a Magyar Televízió jelenleg a színes kísérleti, majd augusztus 19-től a második program fekete-fehér adásait is sugározza. — A 24-es csatornán sugárzott műsorok vételéhez három műszaki feltétel szükséges: megfelelő térerősség, megfelelő készülék, végül erre a csatornára hangolt, illetve méretezett antenna. Az UHF-sáv- ba tartozó 24-es csatornánál különösen nagymértékben érvényesül az a fizikai törvény, hogy a hordozóhullám csak egyenes vonalban terjed. Tehát csak ott lehet megfelelő készülékekkel és antennával venni az adást, ahonnan „rálátás” nyílik az adóra. így az új műsor egyelőre csak Budapesten, valamint a főváros környékén vehető, mert a Szabadság-hegyi adóállomás hatósugara mindössze körülbelül 40 kilométeres. — A 24-es csatornán sugárzott műsor vételére egyes készülékek, mint az Orion 301, 302-es, az AT 501-es, az AT 501 M, az AT 401, a Tavasz, illetve a Carmen — tehát az egycsatornás készülékek — alkalmatlanok, Adapter csatlakozással lényegében megoldható bármely 12 csatornás készülék „átállítása” az AT 505, a Kékes, a Duna, a Budapest, a Tisza, az AT 603, az AT 602, a Munkácsy, a Benczúr készülékek esetében Orion UF— 100-as jelzésű adapter közbeiktatásával megvalósítható a vétel. Ennek segítségével ugyanis a kísérleti adóállomásról sugárzott frekvenciát (UHF-sáv- ról) „átteszik” a 4-es csatornára (VHF-sáv). Forgalomban vannak már olyan készülékek is, amelyekben UHF-turner beépítése esetén megvalósítható a nagyfrekvenciájú UHF- sávok vétele. Ilyen a VIDEOTON gyártotta Sztár, Minivi- zor, Fortuna, Olimpia, Mobilette, Horizont, Mona Lisa és Favorit, valamint az Orion készülékei közül az AT 651 SigTermészeti katasztrófák és az ember Az 1964. évi nagy alaszkai földrengés alkalmával e természeti katasztrófának az emberi viselkedésre gyakorolt néhány hatását vizsgálja a „Human Acology” című, nyolc kötetre tervezett tanulmány, melynek most adták ki második kötetét. Az 510 oldalas könyv sok megdöbbentő tényt közöl. Az emberek természeti katasztrófa alkalmával a beideg- zett, megszokott dolgokat cselekszik, tekintet nélkül arra, hogy talán hasznosabb lenne, ha máshoz fognának. Például: a tűzoltók azonnal a tényleges vagy vélt tűzeset színhelyére sietnek és nem a beomlott épületekben rekedt áldozatokat mentik. Vagy: a községi igazgatás tagjai ahelyett, hogy valamiféle, az adott helyzetnek megfelelő terv szerint szerveznék a lakosság teendőit — földrengés esetére ilyen tervet előzetesen rendszerint nem is készítenek —, üléseket hívnak össze. A rendőrök szintén nem csatlakoznak spontán a mentési munkálatokhoz, ehelyett utcákat zárnak le, irányítják a forgalmat és büntetéssel fenyegetik a közlekedési szabályok megszegőit. A gáz-, elektromos művek és a telefontársaságok dolgozói nem a katasztrófát túlélő áldozatokat kutatják, hanem a vezetékek javításához kezdenek. Munkájukat sötétedéskor, az általános szokásnak megfelelően, rendszerint abbahagyják. A szervezett kutatáshoz a fent említettek legtöbbször csak a katasztrófát követő reggel csatlakoznak. Addig a mentési munkálatok főleg az önkéntes mentőkre hárulnak, akiknek gyakorlatlansága folytán nem egyszer kerül életveszélybe a mentendő áldozat és maga a mentő is. Általános a fosztogatástól való félelem — ez azonban indokolatlan. A nagy alaszkai földrengés alkalmával, például összesen egy ilyen eset fordult elő. Viszont az emberek hajlamosak arra, hogy a földrengés okozta vagyonkárokat is fosztogatók nyakába varrják. Az életben maradottak, szinte kivétel nélkül tulajdonuk védelmét tartják a legfontosabbnak. Általában édeskeveset okulnak a katasztrófából. Például Alaszkában sokan újból olyan agyagrétegre építették fel házaikat, üzleteiket, amely a legközelebbi földrengéskor elkerülhetetlenül megcsúszik. ma, az AT 1550 Delta Super, az AT 751 Tokaj, az AT 759 Oretta, az AT 1651 Meteor, az AT 650 és az AT 550 Delta. Ugyanakkor árusítják már azokat a készülékeket is, amelyekbe a turner eleve gyárilag beépült. Ilyenek a VIDEOTON gyár Sztár típusú készülékei közül mindazok, amelyeknek típusszáma után jelzett betűk ben az „U” betű megtalálható (például Star TH 682 OC—U, vagy az Intsrstar, az AT 848, az AT 1848, a Victoria Super.) —• Jelentősen befolyásolhatják a második, kísérleti adás vételét a megfelelő antennák is. A Híradótechnikai Vállalat már gyártja, a KERAVILL pedig árusítja a 24-es csatornára méretezett szoba-, ablakra szerelhető, illetve tetőantennákat. A szobaantennák és az ablak rámájára szerelhető antennák ára 200—300 forint, a tetőantennáké pedig 300—600 forint között mozog. Mindig a vételi viszonyok, a térerősség szabja meg, hogy hány elemes antennára van szükség. — A második kísérleti program sugárzásának műszaki feltételei egyébként a közeljövőben számottevően javulnak. A jövő évben elkészül az új 700 négyzetméter alapterületű, színes stúdió. Ez a stúdiókomplexum alkalmas lesz színes filmek bejátszására, rögzítésére és műsorgyártásra is. December végére várják a második színes közvetítőkocsi érkezését is. így előreláthatólag 1972 második félévére „tettrekész” lesz a második program teljes műszaki lebonyolító rendszere. — A tervek szerint 1972 végéig elkészül a pécsi és a tokaji, második műsort sugárzó két adó. Jelenleg a kísérleti műsort még csak az ország területének mintegy 8—10 százaléka láthatja, ám ezen a viszonylag kis részen két és fél millió ember él és itt működik a vevőkészülékek mintegy 40 százaléka. Ha a korábbi elképzelések nem módosulnak, 1975 év végére Szentes, Kab- hegy, Kékes környékének műsorválasztéka is bővül, vagyis az ország lakosságának 60 százalékának szórakozási lehetősége gyarapodik. Ebben az időben kezdődik el majd a budapesti tv-nagyadó teljes rekonstrukciója is. 1980-ig Ózd, Szekszárd, Komárom, Sopron, Miskolc, Salgótarján környékét „szórják be” a második műsorral, s ezzel teljes lesz az ellátottság. Páncélosvadászat — rakétával Az irányzólövész feszült figyelemmel néz az optikai irányzókra és a lövészetvezető parancsát várja: „Céltávolság 1800 méter! Célsebesség 20 km/óra!” „Tűzkész!” — hangzik a válasz. — „Indítás!” — Az irányzólövész megnyomja az indítógombot és a rakétalövedék vijjogva röppen az indítóállványról. Másodpercenként mintegy 100 méteres sebességgel halad a cél felé, alig néhány méterrel a talaj felett. A gyorsító hajtómű ragadja el a rakétalövedéket az indítóállványról és a másodperc tört része alatt néhány méteres magasságba lendíti, miközben repülési sebességét egyre növeli. A sebesség erős növelésének korlátái éppen a kezelő reagálási képességének figyelembe vételéből adódnak. kódját magánviseli. Ez a kormányszerv befogadja, hallgat rá és elektromágnes segítségével végrehajtatja a kormányfelület kívánt mértékű és irányú elmozdulását. A rakétatestet körüláramló levegő szembetalálkozik a kormányfelülettel, nekifeszül és a rakétalövedék engedelmesen máris a kívánt irányba fordul. visszatér az irányzó síkba. Figyelni, irányítani — az irányzólövésznek minden idegszálával ezekre a feladatokra kell összpontosítania. A szükséges parancsjelek kialakításakor előálló késedelem csak megnehezíti, sőt esetleg kétségessé is teszi a rakéta pályájának megfelelő helyesbítését, célra irányítását. Tényleges harchelyzetben ez a feladat még bonyolultabb. GonAz irányzólövésznek időt kell adni arra, hogy miközben távcsövével szakadatlanul figyelemmel kíséri a célt, egyben rakétáját is nyomon követhesse. Amennyiben azt észleli, hogy a rakétalövedék kitér az irányzóműszer és a cél által meghatározott síkból, akkor irányzó kis botkormányával parancs jelet állít elő, amely annál erélyesebb, minél inkább kimozdítja a botkormányt középső, semleges helyzetéből. A helyesbítő parancs elektromos jel formájában végig fut a továbbító vezetéken a pályán haladó rakétalövedék fedélzetére. Ott erősítés után sorba „kopogtat” az egyes kormányszerveken, amelyek a le- fel és a jobbra-balra irányuló mozgásokat kiváltják. Ám csak azzal lesz szerencséje, amelyiknek ismertetői elét, dőljünk csak arra, hogy harc közben mennyi zavaró hatás érheti az irányzólövészt! A különben is megkívánt különleges képességek mellé tehát érthető módon sok-sok gyakorlás szükséges a rakéták irányzólövészeinél, hogy a rakétahajtás, a távirányí’ás és az üreges robbanótöltet kumulatív hatásának ez a szerencsés társítása, a púncélelhárí- tó irányított rakétalövedék valóban célba találjon és ott pusztító hatását kifejthesse. Ember és harceszköz tökéletes összhangja szükséges a páncélosvadászathoz. A táv- irányítású rakétalövedék nyújt tóttá lehetőségek valóra váltása az irányzólövész ujjaiban és szemén, nem kevésbé gyakorlottságán és bátorságán nyugszik. Izgalmas, valódi vadászat ez! — 1. 1. — Festik az útburkolatot A rohamosan fejlődő autóközlekedés sok új problémát vet fel. Ezek közé tartozik az útburkolati jelek felfestésének és rendszeres karbantartásának szükségessége is. Kézi munkával ma már aligha tudnák elvégezni ezt a feladatot, de még a gépeknek is lehetőleg nagy teljesítményűeknek kell lenniük. A képen látható angol gyártmányú festőgép óránként 7 kilométeres sebességgel „rajzolja” a széles fehér vonalakat a gyorsforgalmi utak burkolatára. A festéshez különleges műgyantából és adalékanyagokból összeállított festékanyagot használ fel, amely sokáig megtartja színét, nagymértékben kopásálló, és a szélsőséges hőmérsékleti hatások sem tesznek kárt benne. A legnagyobb előnye azonban az, hogy 30 másodpercen beiül megköt az útburkolaton, és így a festés művelete nem akadályozza a gépkocsiforgalmat. A festőkocsi tartályában termosztáttal szabályozott melegítőberendczés tartja állandó hőfokon a festékkeveréket, amelyet sűrített levegővel, fúvófejeken át szórnak az útburkolatra. Minden évszaknak megvan a jellemző bélyege a természet életében és képében.. Az élőlények természetesen mindig alkalmazkodnak azokhoz a körülményekhez, amelyek az adott évszakban jellemzőek, illetve az évmilliók során úgy változtak, alakultak, hogy élettevékenységeik a tavasz, nyár, ősz körülményeivel szinkronban játszódjanak le. Tarka lombok Ha ősszel kimegyünk a természetbe, az eddigi uralkodó zöld színt a lombozat jellegzetes sárgás-barnás-pirosas tar- ka-barkasága váltja fel, majd néhány hét után lehullanak az elszáradt, a növénynek eddig életet adó levelek. A megmaradó csupasz ágak, gallyak már jelzik a közelgő telet — és ezzel együtt a nyugalmi állapotba visszahúzódó növényvilágot. Látszólag az elmúlás képe ez, a valóságban pedig a megújhodásé, hiszen e nélkül nem jöhetne a tavaszi kibontakozás. Mindez a mérsékelt égövi lombos fákon játszódik le ilyen menetrendszerű pontossággal. Azt kevesen tudják, hogy „örökzöld” fáink, a fenyők sem igazán örökzöldek: ezek is időről időre lehullajt- ják leveleiket, csak nem egyszerre. Sőt a forró égöv trópusi fái is, pedig ott ismeretlen az ősz, a tél. Ebből az is következik, hogy a mi lombos fó-ink sem az ősz miatt vesztik el lombjukat. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a tenyészidő vége felé a levél — amely a növény „vegykonyhája” —, megöregedik és felhalmozódik benne sok Az őszi természet olyan anyagcsere-melléktermék, amely a növény számára káros. Meg kell tehát tőlük szabadulni. Mielőtt azonban erre sor kerülne, a növény kimenti leveleiből azokat az értékes anyagoloat, amelyre még szüksége lehet. Ezzel együtt lebomlanak a levél sejtjeiben a nagy molekulájú anyagok, így a levél zöld színét biztosító klorofill nevű színanyag is. És mivel a levélben nemcsak zöld, hanem sárga és vöröses színanyagok is vannak, a zöld klorofill elbomlása után a sárga és a vörös válik láthatóvá. Ez a magyarázata az őszi színpompának. Csupasz ágak A másik jellegzetes őszi jelenség a lombhullás. Mivel télen a növények a fagyott talajból nem vehetnek fel vizet, feleslegessé válnak a levelek, ahol a növény a felesleges víz- mennyiséget elpárologtatja. Miután az értékes anyagok már elhagyták a levelet, a levél és a szár találkozási helyén, az ún. levélalapon téglasorra emlékeztető sejtrétegek alakulnak ki, amelyek idővel teljesen elparásodtak. Ettől kezdve minden kapcsolat megszűnik a levél és a növény között, hamarosan tehát lehull a levél, mégpedig úgy, hogy a helyén nem marad nyílt sebhely a növény felületén. A lehullott levelek azután o földön a téli csapadék és a bennük elszaporodó baktériumok, gombák hatására szétbomla- nak, anyaguk visszakerül a talajpa — így évről évre megújul a talaj tápanyagokkal. Téli felkészülés Az állatvilág számára is a téli felkészülést jelenti az ősz. Szarvasbőgés idején A rovarok eltűnnek szemünk elől, úgy, hogy az utódaik hidegálló báb állapotban vészelik át a zord időjárást. Más állatok, pl. a hörcsög élelmet halmoznak fel földalatti lakásukban, ismét más emlősök felkészülnek a téli alvásra. A vándormadarak kellemesebb éghajlatú területekre vonulnak. Van azonban egy állatcsoport, amelynek jellegzetes őszi viselkedéséről évről évre beszámol a sajtó, az idén pedig a vadászati világkiállítás alkalmából társas kirándulásokra hívják az érdeklődőket, hogy a helyszínen figyelhessék meg ezt a furcsa természeti érdekességet. A szarvasfélék őszi bőgőséről van szó. Bőgő szarvasok A szaporodási időszakban figyelhető meg a szarvasbika jellegzetes búgó hangja. Árnyalatai elárulják a bika „érzelmeit”, s kapcsolatban van a hárem birtoklásáért vívott harccal. A bikák párviadala során lehajtott fejjel, agancsaikkal egymásnak támaszkodva igyekeznek megfutamítani a másikat. Sokszor vérrel áztatott az „aréna”, sőt olyan eset is előfordul, hogy mindkét bika, agancsaikkal szétvá- laszthatatlanul összefonódva győzelem nélkül pusztul el. S a bőgőskor hallasztott hant gyakran árulója a vadnak, A vadász a hang utánzásával csalogatja elő rejtekhelyéről a puskacső elé az ebben az időszakban kevésbé óvatos „erdők királyát”... I A i
