Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

PEST megyei MII. OKTÓBER n., VASÄRNAP Amikor magyar királynak felölték a Japán trónörököst „Koronázó” Turáni Vadászok Fantaszták vagy provokátorok? — Gömbös Gyula; a protektor Negyven esztendeje rend­kívül furcsa puccskísérlet le­leplezéséről számoltak be az újságok. Volt különítménye­sek és egyéb szélsőséges jobboldaliak kis csoportja, a rendőrség hivatalos jelen­tése szerint, az éppen euró­pai körúton lévő Hirohito japán trónörököst (a jelen­legi japán császárt) akarta királlyá választani. Az egész ügy vagy bűnügy remek kor­kép, amely megmutatja, mennyire nem válogattak eszközeikben a hatalomért egymás ellen is fondorkö­dők. Útban áll az államtitkár 1931 októberében már nem gróf Bethlen István a mi­niszterelnök, hanem gróf Ká­rolyi Gyula, aki csak ideigle­nesen és rövid időre vállalta el a kormányelnökséget. Egy ízben már volt miniszterelnök, igaz, csak Szegeden, 1919-ben. Mostani honvédelmi minisz­terét, Gömbös Gyulát, elődje kabinetjéből örökségképpen vette át. Ez az ambiciózus, századosból soron kívül tá­bornokká előléptetett férfiú nyíltan törekszik a miniszter- elnökségre, ám erre a poszt­ra nála komolyabb jelölt is van: Darányi Kálmán, a mi­niszterelnökségi államtitkár. A főkapitányság politikai osztályát akkor már évek óta dr. Hetényi Imre főkapitány­helyettes a bal-, de néha-néha a jobboldali illegális politikai szervezkedések leleplezője vezeti. Róla talán nem is na­gyon rossz nyelvek állítják, hogy gyakran szervezője is az ilyen szervezkedéseknek. S egyszerre csak meglepő lelep­lezéssel szolgál a nagy nyil­vánosságnak. Ennek most szin­te napra pontosan, negyven éve... Vannaytól Prónayig Fenn a várbaií, a Fortuna Utca 4. szám alatt Raics nyu­galmazott altábornagy laká­sán találkozgat egy csoport honmentő. Turchányi Egon katolikus lelkész, az Ébredő Magyarok Egyesületének volt elnöke és egy elveiben, mód­szereiben vele azonos, de ki­sebb létszámú társaság, a Tu­ráni Vadászok feje, Vannay László egykori különítményes főhadnagy, valamint velük egyformán gondolkodó több más férfiú. Összejöveteleiken arról beszélnek, megint nagy a vörös veszedelem, antibol- sevista szervezkedésre van szükség, közös nevezőre kell hozni a különféle egyesülete­ket, szervezeteket. Többen pedig kifejtik: Fegyver nélkül nem me­gyünk semmire. Egyik összejövetelükön aztán dr. Fazekas Endre ügy­Az Országos Takarékpénztár egyműszakos házinyomdába felvételre keres FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint VIZVEZETÉKSZERELÖT, ASZTALOST, GÉPKOCSIMOSÓT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés személyesen vagy írásban: Országos Takarékpénztár Budapest V., Münnich Ferenc u. 16. V. emel®t. véd bejelenti, a Vámház pin­cében (vendéglő volt akkor) tárgyalt Prónay Pállal, aki mögött még mindig ott áll megszűnt különítménye nagy része, dr. Szemere Béla fő­orvossal, aki az ellenforrada­lom első éveiben a többnyire házmesterekből álló állam­biztonsági szervezetet vezette és a feloszlatott szervezet tagjait még mindig kezében tartja, továbbá a frankhami­sításban részes Marsovszky Györggyel, akinek szintén nagy létszámú szervezete van — és sikerült őket egy neve­zőre hozni. Elhatározzák te­hát az altábornagy lakásán, hogy a megbízhatatlanná vált Horthy Miklóst elkergetik, és élve a törvényben biztosított királyválasztás jogával, be­töltik a trónt. A fegyveres puccs megszer­vezését rábízzák Vannay Lászlóra, a turáni vadászra. Szinte hihetetlen, de ha He­tényi hivatalosan jelenti, nem szabad kételkedni benne, hogy Vannay, Gömbösnek ez a bizalmas embere, gróf Ká­rolyi Gyulának pedig (még szegedi ellenforradalmi mi­niszterelnök korában) hűsé­ges testőre — most ugyanazt a Károlyit akarja megbuktat­ni. Mi több, Horthy életére tör! A résztvevők között ott van Gyulay Molnár Ferenc, Vannay régi barátja, akivel együtt évekkel előbb az ut­cán támadták meg dr. Vá- zsonyi Vilmos demokrata po­litikust. Aztán Raád Árpád, egykor, a darutollas szép időkben Héjjas Iván jobb- keze Kecskeméten, továbbá Temesváry László, aki. más­fél évtized múlva, Szálast kormánya idején, magas po­zícióba emelkedett (majd még magasabbra, tudniillik bitón végezte). Rajtuk kívül per­sze még sokakat letartóztat az éber rendőrség. Honnan volt a pénz ? Az egykorú újságok a hi­vatalos jelentésein túlmenően azt is megírják, hogy a puccsisták fényűző életmó­dot folytattak és vagyoni helyzetükkel arányban nem álló módon költekezve dor- bézoltak. Ugyan honnan sze­rezték a pénzt? Miből téko- zoltak? Erre még Hetényi nyomo­zása sem derített fényt, de megállapítja, hogy az éppen európai körúton levő japán , trónörökösnek, Hirohitónak akarják felkínálni a magyar szent koronát. Pogánynak a keresztény Magyarország trónját?! Miért ne? Hátha megér Hirohitónak Budapest egy misét. Különben is mi, magyarok tudvalevőleg a turáni fajhoz tartozunk és an­nak legkeletibb ága a japán. Ha pedig a japán és a ma­gyar vérségileg ilyen közeli rokon, miért ne lehetne a japán császár egyúttal magyar király is? Darányi belekeveredik A szervezkedők megbízták Tóth Ferenc vívómestert, utaz­zon Bécsibe és tárgyaljon a ja­pán követtel. Tóth elutazott, előadta a jövendő japán csá­szárra kétségkívül megtisztelő ajánlatot. Arra azonban, mint­ha azt a követ továbbította volna, nincs semmi adat. Tóth Ferenc viszont nemcsak lelkes harcosa a turáni eszmének, de vívómestere Oyama márkinak — vagyis Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtit­kárnak, a posszibilis miniszter­elnök-jelöltnek, akit ferde­vágású szeme miatt barátai a japán hadvezérről neveznek. Tóth azt vallja, beszélt bécsi útjáról Darányinak. És ahogy ennek a vallomásnak a híre el­terjed, nevetségbe fúl a királyt kereső puccskomédia. Kibújt a szeg a zsákból! Mert Darányi, aki a puccsistákkal érintkezik, nem lehet miniszterelnök. (Nem is lehetett volna, ha a Károlyi grófot a bársonyszék­ben követő Gömbös néhány év múlva meg nem hal.) Mindenesetre a lefogott puccsistákat a bíróság tessék- lássék két-három havi fogház- büntetéssel sújtja, de amikor nem sokkal ezután betöltik az újonnan szervezett mal oméi- lenőri állásokat, közülük Raád Árpádot, s vele együtt Héjjas Iván két öccsét is kinevezik. Mindhármuk protektora Göm­bös Gyula... A tábornok öngyilkos lett, Akad azonban halálos áldo­zata is ennek a puccsnak: Schill Ferenc tábornok, a csen­dőrség csak néhány héttel előbb nyugdíjba helyezett fel­ügyelője, Gömbös régi harago­sa, aki azért került a Margit körúti katonai fogházba, mert érintkezett a szervezkedőkkel. Letartóztatása harmadik nap­ján a fogház félreeső helyén holtan találják. Öngyilkos lett. Guggoló helyzetben kötötte fel magát az alacsony vízcsapra... Szokoly Endre Leszúrta a fiát Halállal végződött apa és fia vitája Veresegyházon. Ba­kos János 51 éves hentes itta- . san tért. haza Szabadság utcai .lakására; ahol valami miatt összeveszett fiával. Szóváltás1 közben Bakos előrántotta zsebkését, hátba szúrta a 29 éves fiút, aki a helyszínen meghalt. A gyilkos apát a rendőrség őrizetbe vette. Vadászoknak Koronglővőpálya Kecskeméten Megkezdték az ország első vidéki skeet-pályájának épí­tését Kecskemét határában- A koronglövő pályát a Bács- Kiskun megyei vadásztársa­ságok építtetik, a vadászsport fejlesztésére. A pálya teljes berendezésével még az idén elkészül. 1972-től itt kell majd vizs­gát tenni lövészetből a kezdő vadászoknak. A pálya ver­senyek lebonyolítására is al­kalmas lesz. Népgazdasági érdekfeladat .a beruházási egyensúly. (Zsoldos Sándor rajza) Bűnszövetkezet - tsz-cégér alatt Milliós kupeckedés Hizlalás napok alatt? Két lovat kétszer Az alapkérdés így hangzik: lehetséges-e egy vagy több lo- vat oly gyorsasággal felhizlal­ni, hogy a megvásárlást köve­tő néhány nap múlva a vétel­árnál jóval többet érjen? A laikus is kételkedik ebben, ám akadtak emberek, akik állítot­ták: lehetséges. Ez esetben vagy valamilyen állattenyész­tési bravúrról van szó, vagy pedig csalásról. Ez utóbbi a valószínű, tekintve, hogy az állítólagos igazuk mellett kar- doskodók valamennyien egy nagyszabású bűnügy vádlott­jai. Hizlalás — papíron A továbbiakban — a rendőri és ügyészi munka jóvoltából — választ kaphatunk még két kérdésre: hogyan lehet lóke­reskedéssel lóvátenni sok em­bert, 's ily módon százezreket keresni, és miként gazdagod­hat egy termelőszövetkezet — törvénysértő módon? A vecsési Ezüstkalász Tsz volt elnöke, Bohár Pál ugyan­is a gazdálkodás jobb meg­szervezése helyett így próbált segíteni az évek óta gyengél­kedő szövetkezet helyzetén. Történt ez még 1967 végén, 1968 elején, amikor Fülöp Ti­bor főkönyvelővel együtt lét­rehozták a fuvarozási és ló- hízlalási részleget, amelynek vezetője egy budapesti tsz főagronómusa, Nánási Balázs lett. Belépett még a részlegbe Báthory László kiskereskedő, Loviscsek György tuvaros és Szlávecz Ferenc közismert ló- lcupec, aki egy felfüggesztett szabadságvesztés árnyékában folytatta megszokott üzérke­déseit. Az üzemegység fel­adata az volt, hogy szerte az országban lovakat vásárolja­nak, amelyeket minőségi hiz­lalásra a tsz-tagok háztáji gazdaságaiba adnak ki, majd értékesítenék. Már az ügyrend és a lóhízlálási Szerződéster­vezet is törvénysértő volt, a benne foglaltakra azonban so­ha nem került sor. Valójában a tsz bélyegzőjét használó ku- pecek kezében összpontosult a felvásárlás és az értékesítés is. Méghozzá a tsz többi veze­tőjének beleszólása nélkül, nagy pénzekért. A haszon 60 százaléka a kupeceket illet­te ... Áremelkedés — ingajáratban A részleg alkalmazottai ezek után érthetően nagy szorga­lommal láttak munkához: százszámra vásárolták a lova­kat. Ott és annyiért, ameny- nyiért csak akarták. A tsz-nek egyetlen kikötése volt: az álla­tokon minél hamarabb adja­nak túl. Báthory Lászlót gyorsaság­ban nem lehetett lefőzni. Vett például két lovat 6500 forin­tért az egyiket kilenc nap múlva eladta 4680-órt, a mási­kat egy hónap múlva 4400 fo­rintért. A nyereséges üzlet közben ugyan a két állat ösz- szesen 120 kilót fogyott, de hát a hizlalás ebben az üzletben sosem volt szempont. Báthory, Orosházától Mátraderecskéig, sorra járta a szövetkezeteket, állami gazdaságokat, üzletelt magánszemélyekkel, s törzs­vendég volt a Pest és Nógrád megyei Állatforgalmi Válla­latnál. Ez a cég bizonyult a legjobb eladónak — de vevő­nek. is. Egy alkalommal 11 lo­vat vásárolt a vállalattól — több mint 33 ezer forintért. Az állatok közül ötöt tíz napi, ötöt három napi tartás után, ugyanennek a vállalatnak adott el — töjjb mint 62 ezer forintért. Más alkalommal 16 lovat 46 ezer forint értékben vett az állatforgalmitól, amely ugyanezeket az állatokat kis idő múlva több mint 80 ezer forintért vásárolta vissza. E fura esetek sorra megismét­lődtek: ingajáratban jöttek, s mentek a lovak, s röpke tá­vollétük alatt — a kupec ki­tűnő kapcsolatai révén — megdrágultak... Az üzérkedők között ily mó­don érhette el Báthory a leg­nagyobb teljesítményt: 1967 végétől 1970 februárig össze­Támadtis a Temelő utcában Kerítéseken át menekült a sértődött „beteg’ .FF Pikó Gábor 28 éves kocsi­kísérőt feltételesen helyezték szabadlábra a börtönből, s így újból lehetősége nyílt arra, hogy változtasson életstílusán. Leszokhatott volna például a rendszeres italozásról, vagy arról, hogy botrányaival ne keltsen riadalmat szórakozó­helyeken, ne törje be a nagy- kátai házak ablakát, ne dúljon fel kerteket. Súlyosabb bűn­tetteiről nem is szólva: Pikó Gábort ezen kívül lopásokért és erőszakos nemi közösülé­sért is elítélte már a bíróság. A kocsikísérő azonban, mit sem törődve a várható követ­kezményekkel, kiszabadulása után ott kezdte, ahol abbahagyta. Egyik este meglesett egy ha­zafelé tartó 27 éves lányt, kö­vette egy ideig, majd amikor kiszemelt áldozata a sötét Te­mető utcába ért, megtámadta. A sikoltozó lányt magával vonszolta, ütötte és fojtogatta. Az áldozat nagy szerencséjé­re segélykiáltásait meghallot­ta a közelben egy ismerőse és a támadó elmenekült. Nem telt el egy hónap, ami­kor Pikó újra hallatott ma­gáról. Akciójának előzménye enyhébb ételmérgezés volt, amit könnyen kihevert, ám úgy vélte, a disznósajt okozta betegség arra jó lesz, hogy ne dolgozzon néhány napig. Eb­ben a reményben kereste fel a körzeti orvost, aki felírta a gyógyszereket, ám nem látta indokoltnak, hogy Pikót be­tegállományba vegye. A kocsi­kísérő sértődötten távozott. Este bátyjával együtt előbb a Bagolyvárnak nevezett biszt­róban, majd az Aranyszarvas étteremben iszogatott. Az ét­terem mellett áll a körzeti or­vos háza, amelynek láttán eszébe jutott az őt ért sére­lem. Éjféltájban köveket hají­tott az ablakokba, majd elsza­ladt. A nagy csörömpölésre nemcsak az orvos jött ki az utcára, hanem még a szomszé­dok és az étterem vendégei is kitódultak a ház elé. Amikor elcsendesedett a környék, Pikó újra megjelent, téglát dobott a háza mel­lett álló orvos felé. Közben a rendőrök is megér­keztek, s üldözni kezdték a kocsikísérőt, aki beteghez nem illő gyorsasággal futott előlük, ugrotta át a kerítéseket... A feltételes szabadságnak ezzel természetesen vége sza­kadt, Pikó Gábort a nagyká- tai járásbíróság 1 év 6 hónapi börtönre ítélte. Megfojtotta Fehér István 56 éves foglal­kozás nélküli és büntetett elő­életű tárnoki lakos szóváltás közben a lakásán összevere­kedett Czikó József 67 éves nyugdíjassal. Az idős embert az ágyra lökte, és egy duny­hával megfojtotta. A bűncse­lekmény után a közeli kocs­mába ment, ahol italozás köz­ben talált rá a rendőrség. A Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság előzetes letartóztatás­ba helyezte, és megindította ellene a büntető eljárást. sen 811 lóval üzletelt. Társa, Loviscsek György, hasonló módszerekkel csupán 278 álla­tot vett és adott el. Szlávecz Ferenc félszáz lovával az utol­só helyen áll ezen a ranglis­tán, de ő másképpen is gon­doskodott magas jövedelméről: a szövetkezet tudta nélkül sa­ját szakállára dolgozott. S be­vált egy trükkje: két lovat két­szer adott el a tsz-nek. Kifizetődött? A lovak tartásáról — elhe­lyezéséről, takarmányozásáról, stb — a kereskedők gondos­kodtak, béreltek istállókat, sok alkalmi munkást foglalkoztat­tak, fizettek. Báthorynak pél­dául két istállója volt Buda­pesten, s lovakat tartott sa­ját és édesanyja házánál is. Az istállók zsúfoltsága miatt sok­szor közvetlenül a vétel után kiárusította az állatokat, ter­mészetesen a szokásos felár­ral. Ugyanezt tették a többiek is. Bohár Pál tsz-elnök és Ná­nási Balázs részlegvezető fe­dezte a kupecek működését, s Fülöp Tibor főkönyvelő előtt sem lehetett titok: a szövetke­zet több mint két éven át egy nagyszabású üzérkedéshez ad­ta nevét. Mennyit ért mindez a kupe- ceknek és a 1sz-nek? Íme a statisztika: az 1146 ló megvá­sárlására több mint 3 millió 700 ezer forintot költötték, el­adásuk után pedig csaknem 6 és fél millió forintot kaszíroz- tak be. A sokféle költséget le­számítva, Báthory több mint 600 ezer forintot, Loviscsek több mint 200 ezret, Szlávecz közel 70 ezer forintot nyert az üzleten. A vecsési Ezüstka­lász Tsz pedig csaknem 890 ezer forintot könyvelhetett el tiszta bevételiként... Kifizetődött? Aligha. A bűn­szövetkezetet a rendőrség le­leplezte, a főszereplők ellen a Monori Járási Ügyészség vá­dat emelt. A vádlottak nem érzik magukat bűnösnek, te­vékenységüket nem tartják bűncselekménynek. A Náná- si-csoport tagjain nincs csodál­koznivaló: rutinos „üzletembe­rek”. A tsz-elnök és a főköny­velő személyében azonban egy szemlélet ellen is vádat emel­nek. Ennek a szemléletnek képviselői az efféle törvény­szegéseket nem bűntettnek, ha­nem megengedhető ügyeske­désnek tekintik. A közösségért tettük érvelés nem fogad­ható el, mert a közösségnek nem törvényellenes szolgála­tokra varí szüksége. Ez nem mentség sem a tsz vezetői, sem azok számára, akik közvetle­nül nem vettek részt az üzér­kedésben, de hallgatólagos be­leegyezésükkel közvetve elő­segítették. A főszereplők fe­lelősségében a statiszták is osztoznak. A kupeceket egyébként le­tartóztatták, Nánási Balázst a budapesti rendőrség. A rész­legvezet ő ugyanis távozva Ve- csésről, a fővárosban saját el­nökletével megalakította a Pe­remvárosi Szolgáltató Ktsz-t, ahol újabb bűntetteket köve­tett el. A ktsz-nél a vecsési ügy többi vádlottja vezető ál­lást töltött be, a szabadlábon védekező főkönyvelő kivételé­vel. Szitnyai Jenő fc * t 4 A i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom