Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

1971. OKTÓBER 1#., SZOMBAT 3 Információs iroda - elsőként Tizen interpelláltak Helyi alkotmányát tárgyalta Gödöllő tanácsa Gödöllő tanácsa tegnap meg­tárgyalta a városi tanácsnak és szerveinek szervezeti és működési szabályzatát. A ta­nácsülésen részt vett és fel­szólalt Arany István, a me­gyei tanács vb-titkára is. A szabályzat-tervezetet, Gö­döllő helyi alkotmányát Roz- gonyi Ernőné dr., & városi ta­nács vb-titkára terjesztette elő. Több módosító hozzászó­lás alapján kialakult a sza­bályzat végleges szövege, amit jóváhagyásra a megyei végre­hajtó bizottság elé terjeszte­nek. A felszólalások során hasznos észrevételek hangzot­tak el a testületek működésé­vel, a tanácstagok tevékenysé­gévéi, a hatáskör öli átruházá­sával és a nem tanácsi szer­vekkel való együttműködés kérdésével kapcsolatban. Elénk vita alakult ki pél­dául abban a kérdésben, hogy a hitelek felvétele során hogyan osszák meg a hatáskört a tanács és a vb között. A tervezettel ellentétben nem járult hozzá a tanács ahhoz, hogy a pénzeszközök átcso­portosításának döntési joga és a tartalékok felhasználása minden megkötöttség nélkül vb-hatáskörbe kerüljön. A szabályzattervezet gondot fordít a tanácstagok megfele­lő tájékoztatására, a lakos­ságnak a hatósági ügyekben történő színvonalasabb kiszol­gálására. A megyében elsőnek hozták létre a városban a tanácsi in­formációs irodát, amely nem­csak a panaszügyek felvételét biztosítja, hanem a lakosság jogi tájékozódását, a különbö­ző ügyekben való jártasságát és könnyebb elintézését hiva­tott szolgálni. Jövő év január 1-től olyan híradó megjelente­tését tervezik, amely a testületi döntésekről, azok végrehajtásáról és közér­dekű kérdésekről tájékoz­tatja a lakosságot. A tanácsülésein volt a pre­mierje a szabályzatban rögzí­tett interpellációs jog gyakor­lásának. Tíz tanácstag vetett fel fontos, közérdekű kérdése­ket. —ny —n A zöldségtermelésről tárgyalt a parlament mezőgazdasági bizottsága Dr. Bélák Sándor elnökleté­vei pénteken a Parlament go­belin termében ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi mirfiszter, Patai János, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese és Simka István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának titkára — a képviselők megvitatták a zöld­ségtermesztés helyzetét, a fej­lesztés teendőit. Dr. Gergely István mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes vitaindító elő­adásában a többi kört elmond­ta, hogy a zöldségtermelés saj­nálatos módon visszaesett. A termőterület csökkenését nem sikerült a termésátlagok növe­kedésével ellensúlyozni. A zöldségáru mennyisége csupán egy esztendő alatt több mint 300 000 tonná­val csökkent. A gondokat az is sokasította, hogy a tartósítóipart sem tud­ják áruval ellátni. A visszaesés okai: a zöldség- termelés nem biztosítja az egyéb szántóföldi növényekkel arányos jövedelmezőséget, egyes zöldségfajok termelése pedig kifejezetten veszteséges. A gazdaságoknak szinte meg­oldhatatlan problémát jelent a hektáronként 132 kézi mun­kanapot lekötő paradicsom, vagy a 100 kézi munkanap igé­nyű uborka termelése. Dr. Gergely István referátu­mát követően élénk vita ala­kult ki. A képviselők egyebek kö­zött szóvá tették, hogy túl nagyT a felvásárlási ár és a kereskedelmi ár közötti különbség. Többen olyan szerződésrend­szert hiányoltak, amely évekre előre biztosítaná a termelők anyagi érdekeltségét, ez meg­hozná a termelőkedv növeke­dését. A palántaneveléssel is foglalkozó kerttársulásoknak nagyobb támogatásra, anyagi segítségre lenne szükségük, s a kertművelő kisgépek árát „háztáji zsebre” kellene mére­tezni. Dr. Dimény Imre vitaössze­foglaló zárszavában elmondot­ta, hogy az elhangzott indít­ványokat abban az előterjesz­tésben hasznosítja majd, ame­lyet a minisztérium a zöldség- termesztés helyzetéről a közel­jövőben a kormány elé ter­jeszt. REKONSTRUKCIÓ NAGYKŐRÖSÖN A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Aka­démia utcai központjában pén­teken az élelmiszeripari üze­mekben dolgozó fiatal értelmi­ségiek találkozóját rendezték meg. Dr. Lénárt Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában elmondotta, hogy az élelmi­szeripar csaknem 60 ezer dol­gozójának egyhármada fiatal; közülük mintegy 1500-nak fel­sőfokú iskolai végzettsége van. Az élelmiszeripar új munka­alkalmakat kínál a f la tál szak­embereknek. Rekonstrukciót valósítanak meg például a nagykőrösi, a paksi, a sziget­vári és a nagyatádi konzerv­gyárban; idén kezdték meg a munkát a békéscsabai és a du­nakeszi hűtőházban. Épülőben van a gyulai tejporgyár és a korszerű, napi 480 000 liter tel­jesítményű kelet-budapesti tejüzem. Tejüzemek építését kezdték meg Kecskeméten, Egerben és Keszthelyen. Kiváló egység or­Ezgfcben a napokban szágszerte ünnepélyes külsősé­gek között adják át az arra érdemes alakulatoknak az élenjáró és a kiváló címeket, valamint a vele járó különbö­ző elismeréseket. Ilyen jellegű ünnepség volt pénteken dél­után egyik tiszántúli alakulat­nál. Az ünnepségen részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter is. A felsorakozott egység előtt felolvasták a honvédelmi mi­niszter parancsát, majd Czi­nege Lajos vezérezredes átad­ta az egységnek kijáró kiváló címet és kitüntette az alegy­ségek kiváló parancsnokait, katonáit. A DÖNTÉS, TERVEZÉS, KIVITELEZÉS SZÍNVONALÁNAK JAVÍTÁSÁVAL Növeljük a beruház hatékonyságát Az MSZMP Pest megyei Bizottsága (mint lapunk első ol­dalán jelentjük) tegnapi ülésén széleskörűen megtárgyalta a beruházási tevékenység hatékonysága növelésének fontosabb feladatait Pest megyében. Az előterjesztett jelentés egyebek között azt állapította meg, hogy a Ili. ötéves tervben elő­irányzott beruházások értékösszegét a megyében jelentősen túlteljesítették. A megyei beruházások üteme meghaladta az országos átlagot: az ipari beruházásoké tíz százalékkal volt magasabb az országosnál, a mezőgazdaságiaké még ennél is több. A kommunális területen kétszeres a túlteljesítés. A kom­munális beruházások aránya azonban így is 7—8 százalékkal, a kommunális ellátottság színvonala még ennél is nagyobb arányban marad el az országos átlagtól. A beruházási tevékenység igen örvendetesen gazdagította megyénket az elmúlt öt esztendőben, noha a figyelemre méltó eredmények mellett megoldásra váró, lényeges problémák is mutatkoznak. A megyei pártbizottság e problémák megoldását vitatta meg és hozott rájuk határozatot. Öt év eredményeiből rekontsrukciója, a ceglédi vágóhíd korszerűsítése', a nagykútai gabonasiló, 22 nagy, korszerű tsz tehenészeti telep és tíz nagy, szakosított tsz sertéstelep, az állami gazda­ságok hat nagy, korszerű, sza­kosított tehenészeti telepe. A kommunális beruházások sorában olyan új nagy léte­sítmények dicsérik az elmúlt ötéves tervet, mint a váci és a ceglédi 476 ágyas kórházak, a szentendrei Danubius szálló, 201 általános iskolai tante­rem, 43 középiskolai tante­rem, több mint 23 ezer új lakás, 62 és fél millió fo­rint értékű vízügyi beruházás, amelynek zöme ár- és bel­vízvédelmi célokat, illetve a lakosság vízellátását szolgál­ja. Ezzel a hálózatba be­kapcsolt lakások száma 7,5 százalékról 11,5 százalékra A megye 1971 és 1975 kö­zött negyvennél több jelen­tős beruházással gyarapodott. Ezeknek az éveknek a fej­lődéséhez tartozik például Százhalombattán a Duna- menti Hőerőmű II. ütemének, s a Dunai Kőolajipari Vál­lalat II—III. ütemének kiépí­tése, az Országos Villamos­ipari Vállalat gödi transzfor­mátor-állomása, a szobi vas­útvonal rekonstrukciója, a váci mészművonal kiépítése, a nagykátai telefongyári üzemcsarnok, a budaörsi ezer- vagonos tároló, a Mechanikai Művek abonyi üzemcsarno­kának, a Mechanikai Labor és MÁV Járműjavító duna­keszi, a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi, a Betonáru- gyár szentendrei üzemcsar­nokainak, a kistarcsai kár­tolóüzemnek a felépítése. A mezőgazdasági beruhá­zások közül kiemelkedik Nagykőrösön a konzervgyár ■h nőtt. A lakások villanyellá­tottsága 75,4 százalékról 80 százalékra emelkedett, bővült a szennyvízhálózat hossza 21,2 százalékkal, a belterü­leti úthálózat kiépítettsége pedig 9 százalékról 11,6 szá­zalékra emelkedett. Igények és reális lehetőségek Kétségtelen és elismerésre méltó eredmények ezek. A beruházások iránt megnö­vekedett igények azonban na­gyobbak voltak, mint ami ter­vező és kivitelezői kapaci­tással, építőanyaggal, reáli­san kielégíthető. A feszültsé­get különösen fokozta a to­vábbra is kedvezőtlenül hosz- szú átfutási idő és a befeje­zetlen beruházások magas aránya. Mint a pártbizottság leszö­gezte: több esetben tapasz­talható volt a beruházási dön­tések hiányos előkészítése, megalapozatlansága, amit sú­lyosbított a személyes fele- lősségrevonás gyakori hiánya. A felelősség ugyanis ilyen esetekben nem egyértelmű, az érintettek többnyire kol­lektív döntésekre hivatkoznak. Az előkészítés fogyatéltossá- gai is gyakran akadályoz­ták a kivitelezést. Ehhez já­rult a beruházási célok idő­közbeni változtatása, vala­mint a tervezés hiányosságai, a kivitelezői tevékenység szer­vezetlensége, a kapacitás szétforgácsolása, az alacsony műszaki színvonal. Hármas beruházási feladatkör Otven gyereknek Forr a must Közepes termés — Tizenkétezer vendég a pincében Kocsis Irma versenyre készül Pest megyében 106 termelő­szövetkezetben foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Közülük ötvennégyben 50 holdnál keve­sebb, tizennégyben 50—100 hold, huszonháromban 100— 200 hold a szőlőterület, s mindössze tizenöt gazdaság­nak van 200 holdnál több sző­lője. Valamennyi üzemben megkezdődött már a szü­ret, sőt vannak olyan termelőszö­vetkezetek is, ahol arról tájé­koztattak, hogy már befejezték a termés betakarítását. Ezek közé tartozik a ceglédi Kos­suth is, ahol 400 hold termé­sét szüretelték le. A termelő- szövetkezet elnöke elmondta, hogy a múlt szombaton végez­tek a szürettel. Termésük nagy részét, közel kétezer mázsát a pincegazdaságnak adták el. Ezért most csak az alapárat kapták — kilónként 4 forint 80 fillért —, de a nyereségből is részesednek, mert beléptek a szövetkezetek és a pincegaz­daság társulásába. Év végén újabb pénzt kapnak termé­sükért. A tahi Kék Duna Szakszö­vetkezetben 70 holdon tegnap fejezték be a szüretet, ötszáz hektoliter mustot préseltek ki a leszedett szőlőből. Azért csak ennyit, mert ültetvényük nagy része csemegeszőlő, s ennek ter­mését piacon értékesítet­ték. Több, mint három vagonnal adtak el belőle. A szakszövetkezet a megyei és az országos borversenyen egy arany-, három ezüst- és két bronzérmet szerzett. Most bo­rászaik a borvilágbajnokságra' készülnek, ahol hasonló ered­ményeket szeretnének elérni rizlingjükkel, muskotályosuk- kal, s a gazdaság egyik legki­válóbb borával, a Kocsis Irmá­val. A szakszövetkezet egész termését saját pincéjében tárolja, ahová ebben az évben hatezer külföldi látogatott már el. Jö­vőre 12 ezer vendéget várnak borkóstolóra. A ráckevei Árpád Termelő- szövetkezetben még csak hét elején , kezdték a szüretet. A piros szlanka 16,8—17,7 cukor­fok közötti, de mikorra befe­jezik szedését, egy-másfél fokkal erősebb lesz. Az olasz rizling szüretét jövő hét köze­pén kezdik, addigra éri el a 20 cukorfokot. Idén még csak 100 hold termését takarítják be, de jövőre termőre fordul 56 holdnyi új telepítésük is. A szőlő feldolgozásához vásárol­tak egy új villanyprést és zúz­va bogyózó berendezést. Reméljük, az időjárás ked­vez a kései szüretelőknek is, s az eső elkerüli a szőlőskerte­ket, mert szükség van minden fürtre, hiszen a termés orszá­gosan kevés, s a tavalyi bor is szinte teljes egészében el­fogyott. — m.k. a. — Az ácsai Dézsa-telepen öt­ven kisgyermek elhelyezésé­nek gondját oldja meg az óvoda most készülő új épü­letszárnya. Hetvenezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá a köz­ség lakói azzal, hogy az ösz- szes ajtót és ablakot elkészí­tették, s ezenkívül az épület alapjait is ők ásták ki. Min­den remény megvan arra, hogy a jövő hónapban a gyer­mekek birtokukba veszik új otthonukat. Foto: Gárdos Vyletel Vták A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége a „Röpülj páva” népdalvetélke­dőhöz hasonló kulturális szem­lét hirdetett meg „Vyletel Vták” címmel szlovák nemze­tiségű népdalkórusok, zeneka­rok, ének- és hangszerszólis­ták számára. Nógrád megyé­ben, ahol huszonkét szlovák nemzetiségi település van, de­cemberben és januárban ren­dezik meg a vetélkedő selej­tezőit, illetve a legjobb együt­tesek és szólisták bemutatóit. Tervezik, hogy Salgótarjánban gálaestet tartanak, amelyre meghívják a közép-szlovákiai terület legismertebb szlovák népi művészeti együtteseit is. Ezek; a problémák tették szükségessé, hogy a megyei pártbizottság alapos vitával határozza meg a legfontosabb tennivalókat a IV. ötéves terv­ben megfogalmazott beruhá­zási célkitűzések megvalósítá­sa érdekében. Ezek különösen három feladatkörre összponto­sulnak: a beruházási döntések színvonalának emelésére, a tervezés színvonalának javítá­sára és a kivitelezési tevé­kenység megjavítására. Az első feladatkörre vonat­kozóan szükséges a beruházási döntéseknél a társadalmi kontrollnak, a választott tes­tületek szerepének továbbfo- kozása. Elengedhetetlen a be­ruházással összefüggő politikai követelmények megfelelő ér­vényesítése. Ezzel egyidejűleg egyértelművé kell tenni a sze­mélyes felelősséget. A beruhá­zási igények és lehetőségek kö­zötti szükséges összhang érde­kében mérlegelni kell o külön­böző lehetőségeket éppúgy, mint a termelést és a nem ter­melői célokat szolgáló beruhá­zások, valamint az építési és a gépi technológiai beruházások helyes arányát. Minden eset­ben számolni kell a helyi és a népgazdasági lehetőségekkel egyaránt. A tervezés színvonalának javítása megköveteli, hogy a jövőben fokozott szerepük le­gyen o tervek zsűrizésének, s ennek során megfelelően szá­molni kell az anyagi lehető­ségekkel. Mértéktartásra kell törekedni a tervek megrende­lésekor, és ahol lehetőség kí­nálkozik rá, típusterveket kell alkalmazni. A megyei tanács illetékes szerveinek felül kell vizsgálniok a megye területén rendelkezésre álló terveket an­nak érdekében, hogy közülük tanácsi és mezőgazdasági be­ruházásoknál ismételt felhasz­nálásra ajánlhassanak. A me­gyei pártbizottság elismeri a beruházási vállalatok fontos tevékenységét, de szükséges­nek tartja, hogy tovább fokoz­zák munkájuk hatékonyságát. Jól képzett mérnökökkel és közgazdászokkal kell megerő­síteni a megyében működő tervező szerveket. A kivitelezés előkészítésére irányuló munkában minőségi változást kell elérni. Csak ott szabad a munkát elindí­tani, ahol a határidős befeje­zést kielégítő előkészítés biz­tosítja. Helyenként még min­dig túl hosszú a kivitelezési idő. Törekedni kell arra, hogy egyidejűleg — és nem egymás után — több vállalat szakem­berei is dolgozzanak egy-egy beruházáson. A kivitelezési tevékenységet jelentősen segí­tené az építőanyag-termelés gyökeres javítása, amelyre az illetékes állami és gazdasági szervek hozhatnak megfelelő intézkedéseket Fontos feladat a munkaerőgondok csökken­tése, főként gépesítéssel, új építési technológiák bevezeté­sével. Ide tartozik a dolgozók erkölcsi elismerésének és anyagi érdekeltségének foko­zása ugyanúgy, mint a hatá­rozott intézkedések a munka- fegyelem megszilárdítására. Nagyobb gondot igiényel a szakmunlcásképzés fejlesztése is. Felhívta a pártbizottság a megyei tanács illetékes szak- igazgatási szerveinek és a já­rási hivataloknak a figyelmét arra, hogy a jövőben az új beruházások üzembe helye­zését akadályozó hibajegyzé­keket még nagyobb gonddal kezeljék és szigorúan járjanak el kirívó esetekben a felelő­sökkel szemben. A pártszervek segítségével Szervezeti intézkedéseket is szükségesnek látott a megyei pártbizottság a beruházási te­vékenység hatékonyságának növelésére. . Felhívta a beruházási dön­tésekre jogosult, valamint a tervező, bonyolító és kivitele­ző szervek pártbizottságait, pártszervezeteit, hogy segítsék elő a beruházások terén a szükséges helyi feladatok leg­eredményesebb végrehajtását. Harcoljanak a pazarlás és a munkafegyelem lazítása ellen. A szakszervezetekkel együtt segítsék a munkaidőalap jobb kihasználását, javítsák a mun­kafegyelmet és a munkamo­rált. Adjanak segítséget az építésvezetőknek és műveze­tőknek ahhoz, hogy végre­hajthassák a munkafegyelem megszilárdítására hozott in­tézkedéseket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom