Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

mi. OKTOBER 10.. VASÁRNAP nsr MECrCI '^Mirhsp 5 Belvíz előrejelzés KECSKEMET KÖZELÉBEN A NAGYNYIRI ER­DŐBEN TALAJ- VIZTÁROZŐ- DÄSSAL • KAP­CSOLATOS KÍ­SÉRLETEKET VÉGEZNEK A VITUKI TELE­PEN. A KÍSÉR­LETEK SORÁN A CSAPADÉK ÚT­JÁT KÖVETIK A TALAJBAN. TA­PASZTALATAI­KAT A MEZŐ­GAZDASÁG A TALAJVIZEK ÉS BELVIZEK ELŐ­REJELZÉSÉBEN HASZNOSÍTJA. Növekedett a lakásépítés üteme Jelentések az első háromnegyedévi lakásátadásokról A népgazdasági tervben 1971-re előirányzott 71 000 la­kásnak csaknem felét az ÉVM- vádlalatok építik. Az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium előzetes értékelése szerint október elsejéig 17 093 új otthont adtak át az ÉVM- vállalatok, 3614-gyel többet. mint a múlt év első háromne­gyedében. Idei előirányzatuk 30 500 lakás, tehát az előírt átadásoknak több mint a felét teljesítették. Más években ki­lenc hónap alatt általában az éves előirányzatnak, 45—47 százalékát váltották valóra. Az idei munka így arra mu­tat, hogy növekedett a lakás­építés üteme, és a szokásosnál kisebb lesz az év végi hajrá. Mitől zamatos a vecsési káposzta? MEGKEZDTÉK A SAVANYÍTÁST A vecsési Zöld Mező Terme­lőszövetkezetben és a háztáji gazdaságokban megkezdték a káposzta savanyítását. Ezek­ben a napokban szinte az egész község e keresett termék ké­szítésével foglalkozik. Szedik, tisztítják, gyalulják, tartósít­ják a káposztát. Az idén a hosszan tartó szá­razság ellenére is 190—200 mázsa káposztát szednek egy holdról. A savanyítás folya­matos munka, március végéig tart, addig gondosan elvermel­ve őrzik a még feldolgozásra váró termést. Hogy mitől za­matosabb a többinél a vecsé­si, miként nyerte el rangját — nem árulják el a községbeliek. A „titkot” a talajnak tulajdo­nítják, amely 9—10 kilós fe­jeket nevel. A vecsési savanyú káposzta nemcsak a főváro­si üzletekbe és piacokra, de most már az ország más tájai­ra is eljut. Október 29: VILÁGIAKARÉKOSSÁGI W Ajándékbetétkönyv Alkalmi bélyegző A világ takarékpénztárainak 1924-ben tartott első nemzet­közi kongresszusán hozott ha­tározat értelmében minden év októberének utolsó munka­napja vilá gtakarékossági nap. Az idén, mint utolsó teljes munkanapon, október 29-én, pénteken lesz a VTN. Ebből aZ alkalomból a megyékben, a városokban, a falvakban an- kótoikat tartanak, népszerűsí­tik a takarékosság gondolatát. Néhány OTP-fiőkban külön jutalomsorsolást rendeznek. Minden megyében az OTP betétkönyvvel ajándékozza meg az október 28-ról 29-re virradó éjszaka első szülötteit. A világtakarékossági napon a posta külön erre az alkalomra készült bélyegzővel látja el a küldeményekéit. LILLAFÜRED TejjeS-mézzel folyó Kánaán, ahol a víz hiányzik Beszélgetés dr. Siipek Zoltánnal, a gödöllői járási hivatni elnökével Fényben a vízesés A hazai és külföldi turisták tízezrei által látogatott Lilla­fürednek egyik idegenforgal­mi nevezetessége a Palota szálló szomszédságában leyő vízesés. A Szinva-forrás vizét az idén teljes egészében ivó­víznek használták fel, s emi­att a turisták nem láthatták ezt a természeti érdekességet. A miskolci vízművekben most olyan szivattyúrendszert ké­szítettek, amely a Hámori-tó­ból emeli a vizet a Szinva medrébe, s óránként , most már mintegy száz köbméter víz zuhog a sziklaszirtről is­mét a vízvájta természetes mederbe. A mesterséges víz­esés szombattól működik. Az a^konyi órákban fényszórók­kal világítják meg. — Kollégáim, sőt, a városi tanácselnökök is, akiket eddig megszólaltatott a Pest ntegyei Hírlap, kivétel nélkül egyfor­mán mondták el, hogy a lakos­ság alapjában véve jogos igé­nyeit csak fokozatosan, lassan lehet kielégíteni. Szóról-szóra ezt mondhatom el én is a gö­döllői járással kapcsolatban — így kezdődik beszélgetésünk dr. Süpek Zoltánnal, a gödöl­lői járási hivatal elnökével. A következő mondat pedig így hangzik: — Ebben a járásban, ahogy a fővárossal szomszédos többiben is, fokozottak az igé­nyek. A lakosság tekintélyes része, közel egyharmada, mint­egy 30 ezer ember eljár dol­gozni, s csaknem mind Buda­pestre. Lakásukat, községü­ket városiassá szeretnék ten­ni. — Ami a lakásokat Illeti, no­ha a házak földszintesek, egy­re kevesebb a falusias, a bú­torzat új és divatos. — A falvak jóformán telje­sen megújultak, évek óta any- nyi az építkezés. Van, aki csak korszerűsíti a házát, de a leg­többen újat építenek. Ehhez persze, pénz kell, nem is kevés, a járás lakói azonban előte­remtik. Nem spekuláns fajta éi mifelénk, hanem nagyon szorgalmas, ügyes emberek. Megragadják a munkát, úgy teremtik meg a jólétüket akár az iparban, akár a mezőgazda­ságban, akár kétlaki módon dolgozzanak. Ajkadnak persze szerencsétlen sorsúak, ma­gukra maradt öregek, rokonta­lan betegek, rokkantak. — Örömmel hallgatjuk és szavaiból azt vesszük ki, hogy s gödöllői járás tejjel-mézzel folyó Kánaán. — Ami a tejet illeti, abban nem szűkölködünk, öt tsz — a vácszentlászlói, a zsámboki, a dányi, a valkói és a túrái — összefogásából keletkezett a Calgatej. Ez a vállalkozás Gö­döllőt és a járás egy részét el­látja tejjeL Tavaly alakult és fennállásának háromnegyed éve alatt 900 ezer forint tiszta nyereséget hozott. Hasonló kö­zös tejüzem létesítéséről most tárgyal több más tsz. Tejben tehát nincs és nem lesz hiány, annál inkább van ivóvízben, ami a járás legnagyobb prob­lémája. Pécel és Isaszeg már jó vizet iszik, és Mogyoród meg Csömör Fóttal közös re­gyülekeztek a volt cselédek, napszámosok, szőlőmunkások. Volt közöttük egy „másfajta” ember is: Ménesi Árpád, a falu gépészkovács-ezermeste­re. Az egyetlen, aki cipőt vi­selt a bálon. Ha kopottat is, de cipőt. Jó ideje ropták már a dánosiak, amikor egy me­nyecske rákiáltott Ménesi Ár­pádra: — Add már ide, Árpi az egyik cipődet, hadd legyek egy kicsit „másfajta” én is! így táncoltak együtt, ki-ki fél pár cipővel a lábán... Czékus Piroska 18 éves* ne­gyedik éve szerződéses dolgq- zó a termelőszövetkezetben, á Cardinal ifjúsági szocialista brigád tagja. Fiús frizura, műbőrkabát, divatos esernyő. A lábán „tuskósarkú” cipő, * olasz fazon. Piroska szőlőmunkásként kezdte, 15 évesen, aztán ki­tanulta az oltványkészitést, és átkerült a szőlőiskolába. Havi keresete 1700—1800 forint, és csak azért nem lépett be ed­dig — szülei példájára — tagnak a szövetkezetbe, mert „hátha férjhez megy, és utána otthon marad”. Délután kettőig fehér kö­penyben ült a konzervüzem közepén, és nyomkodta a megfelelő gombokat a lésűrítő gépen. „Akár egy kompjúter- kezelő” — mondja nevetve Ménesi Árpád. A konzervgyárat nem egé­szen egy év alatt építette (!) a tsz három építőbrigádja, a Március 15-e, a Katona Gyula és a H. Kovács János szocia­lista brigád. Napi 3,5—4 va­gon nyersanyagból készül itt a paradicsomivólé és a -sűrít­mény. Üvegekbe palackozva vagy dobozolva, ahogy koope­rációs partnerük, a Budapesti Konzervgyár kívánja. — Azt akadtuk, hogy a mun­ka simán, zökkenő nélkül menjen, ezért elkértük Főző József né brigádvezetőtől a Cardinal szocialista brigád egy részét, hadd legyen itt mindjárt egy fegyelmezett, jól összeszokott gárda — ma­gyarázza a párttitkár. — Azt hitte szegényke, kölcsönbe, átmenetileg; aztán sírt is egy sort, amikor megtudta, hogy végleg gondoltuk. Hiá­ba, ez a jó brigádok sorsa: nekik kell segíteniük ott, ahol probléma van. Márpedig a Cardinal bri­gád jó munkáját olyan ered­mények fémjelzik, mint a ta­valyi első helyezés a tsz-ve- zetőség 11 ezer forintos pénz­jutalmával és a járási párt- és KISZ-bizottság első díja. — A tavaszi fordulat óta egymás után alakultak meg a szocialista elmért versenyző brigádok — magyarázza Kiss Varga Ferenc, e versenybi­zottság elnöke. — Jelenleg 17 brigád versenyez, közülük 11 átszerveződött vagy az idén alakult. Az úttörés ér­deme elvitathatatlan a Gaga­rin brigádtól; de már az eredmények tekintetében több brigád is túlszárnyalta. Még­hozzá nemcsak a termelési feladatok teljesítésében; min­den tekintetben megközelítik azt a nemes célt, amire vál­lalkoztak: szocialista módon élni, dolgozni és fhnulni. Néz­zük például az Űj Élet szo­cialista brigádot... * Nézzük. A brigád egy év­vel a Gagarin után alakult, tagja 20 állattenyésztő, veze­tője egy fiatal technikus: Barcza Sándor. Idézek a brigád idei válla­lásaiból: ....„Segítjük egymást a munkában, az idősebbeket és a női dolgozókat megkímél­jük az állattenyésztés nehe­zebb munkáitól... Vállal­juk, hogy az állattenyésztés árbevételi tervét 205 ezer forinttal túlteljesítjük... Az elhullást 20 százalékkal csök­kentjük, ezzel 17 ezer forint megtakarítást érünk el... A Füle-major területén mun­kaidő után rendet teremtünk, parkosítjuk, a sertésólak kö­rül virágot ültetünk és azt gondozzuk; a fülei területet dróttal körülkerítjük; ezek­ben a munkákban személyen­ként 1000 forint értékű tár­sadalmi munkát végzünk." Fiatal, mosolygós ember Barcza Sándor, de amikor a munkafegyelemről kérdezem, elborul az arca: — Két embert kellett kizár­nunk az idén a brigádból. Az egyiket Italozásért, a mási­kat a közös dézsmálásáért. Ménesi Árpád közbeszól: — Én ebben nem kudarcot érzek, hanem a kollektíva ere­jét. Azt, hogy kirekeszti ma­ga közül azokat, akik méltat­lanná váltak a szocialista bri- gádtagságrá. Ez is hozzátarto­zik ahhoz a minőségi változás-; hoz, ami a brigádok életében, működésében bekövetkezett. Épp úgy hozzátartozik, mint az, hogy a CardLnál brigád tag­jai, csupa lány, fiatal asszony, éjjel háromkor is kimentek lu­cernát gyűjteni, ha úgy hoz­ta a szükség; hogy Pálinkás Pál Ifjú Gárda szocialista traktorosbrigádja felfedezte: egy három éve használatlanul heverő szovjet vetőgéppel sok­kal jobb minőségű, gyorsabb munkát lehet elérni, mint a Saxon iával; tizenkettő helyett hatcentiméteres sortávolság­gal vetnek, pedig másutt még csak most próbálkoznak a 8 centiméteres sortáwal. — Nehéz lenne szavakba ön­teni azt a kölcsönhatást, amit a feladatok és az emberek gyakorolnak egymásra — fűzi tovább a gondolatot Kiss Var­ga Ferenc. — Az emberek igyekeznek hozzánőni a fel­adatokhoz, s a megvalósult tervek láttán újabb nagy cé­lokat tűznek maguk elé. Mondjam például a Gagarin brigádot, ahol nyolcán végez­ték el az öntözési és huszon­négyen a növényvédelmi szak­tanfolyamot? Ilyen gárdával aztán nem gond ezer holdat öntözni, rekord termésátlago­kat betakarítani, vagy elhozni az első díjakat a Ceglédi Ősz termékbemutatójáról! És vi­szont: a terveink megvalósí­tásához, az életszínvonal ter­vezett emeléséhez még több szakképzett mezőgazdasági munkásra, még több szocialis­ta brigádra van szükség. Mert ez a mozgalom nagy erő; hogy mekkora, azt 'csak most kezd­jük felismerni igazán! Nyiri Éva gionális vízműből kapja a vi­zet. Tavaly alakult meg a Kis- tarcsa—N agy tarcsa—Kerepes ivóvíztársulat, úgy hogy 1973 végére ebben a három község­ben már vizet ad a vezeték. Nyolc galgavölgyi községben, Túrától Kartalig most igye­keznek megszervezni az ivó- víztársulatot. Negyvenezer em­bert egy nevezőre hozni azon­ban nem könnyű feladat. Sze­retném remélni, hogy jövőre megalakul a társulat, de 1976 előtt aligha készül el a vízmű. Ez idő szerint a járás 26 köz­ségéből 16 vízellátása még tel­jesen megoldhatatlan. — Mi van a túrái melég víz­zel? — A Galgamenti Tsz, amely hajtatóházaiban és fóliás ker­tészetében hasznosítja, most költséges sókiválasztó beren­dezést állít fel, mert a 94 fo­kos, ásványi sókat bőségesen tartalmazó hévíz két hónapon belül mindig eldugaszolja a csöveket. Túra régen szeretné megteremteni a gyógyvizű strandot, ami most már belát­ható időn belül talán sikerül. Egész éven át működő gyógy­fürdő, persze, hasznosabb len­ne, meg is valósulhatna a szomszédos községek koope­rációjával. — Végeredményben a vfa- gond, ha lassan is, de csökken, néhány éven belül talán meg is szűnik. — Remélem. A másik nagy gondunk: az iskolák szinte minden községben korszerűt­len épületben, szűkösen hú­zódnak meg, igaz, hogy nagy erőfeszítésekkel és a megyei tanács jelentős anyagi hozzá­járulásával több községben javult a helyzet. Tavaly Verse- gen, idén Veresegyházán ké­szült el az új 12- tantermes is­kola, Kartalon pedig a napok­ban nyolc tanteríneset adtak át. Kistarcsán épül még új, Bagón és Dányban pedig bő­vül az iskola. Égető szükség lenne mielőbb Erdőkertesen, Galgamócsán, Vácegresen és Váokiskunfalüban is új iskola- épületre. Több óvoda is kelle­ne. Kern egy község saját alap­jából, részben társadalmi ösz- szefogással készül építeni, de a legtöbb óvodaberuházás a IV. ötéves terv időszakáról át­húzódik a következőre. Leg­nagyobb az óvodagond Karta­lon. Ebben az ötezer lakost számláló községben 380 az óvo­dás korú gyerek. Meg szeret­ném jegyezni, hogy gondjaink megoldásában számítunk és számíthatunk a járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek se­gítségére. Sző lehet-e újabb, nagyobb ipari üzemek létesítéséről a já­rásban? — Egyelőre a járás két je­lentős ipari nagyüzeme, az ik- ladi Ipari Műszergyár és a Ha­zai Fésűsfonó kistarcsai üzem­egysége mellett aligha lesznek újabbak a közeljövőben. A gö­döllői járás változatlanul me­zőgazdasági jellegű, bár 103 ezer lakosának, mint már em­lítettem, jó része az iparban dolgozik. — Milyen a termelőszövetke­zetek helyzete? Úgyszólván valamennyié jó. Az erősek és a gyengébbek is egyre erősödnek, gyarapod­nak. A IV. ötéves terv során a sertéshúsprogram keretéiben tsz-összefogással sertéstelepek létesülnek, Rendbe hozzák és újból megnyitják a gödöllői vágóhidat és húsfeldolgozó üzemmé alakítják át. Ezzel né­hány éven belül jelentős mér­tékben megjavul Gödöllő és a járás hús- meg hentesáru-el­látása, de jut a termékekből előreláthatólag a fővárosnak is. — Miután mezőgazdasági Já­rás hivatalának élén áll, bizo­nyára hasznosítja agrármér­nöki szaktudását. Hiszen mielőtt az államigazgatásba ke­rült volna, az Agráregyetem ál­lattenyésztési tanszékén volt adjunktus. — Igen, 1952-től 1970-ig. Ta­valy májusban választottak meg a járásban. Az államigaz­gatás átszervezése után meg­maradtam ugyanennél az író­asztalnál, mint a hivatal elnö­ke. A járás jellegéből fakad: nem szakadhattam el a mező- gazdaságtól. — Mostani munkája mégte csak más, és engedje meg, ki­mondjuk a bennünk felmerült kérdést: vajon szívesen cse­rélte-e el a katedrát ezzel az Íróasztallal? — Csak hosszú töprengés, talán azt is mondhatnám, ví­vódás után vállaltam el mos­tani tisztségemet. Nem bántam meg, mert ha sok izgalommal jár is, szép és érdekes, válto­zatos a munkám. Mindig sze- rettení emberekkel és ügyeik­kel foglalkozni. Erre itt bősé­ges az alkalmam és örülök, ha akár csak a legkisebb ügy­ben is segíthetek az emberek­nek. Sz. E. 300000 négyzetmétei falburkoló csempe A zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályhagyár 50 millió fo­rintos költséggel üzemi re­konstrukciót hajt végre tófeji kerámiagyárában. A héten megkezdett munkát a jövő év­ben fejezik be. Ezt követően a kerámiagyárban a konyhák, fürdőszobák falának burkolá­sára alkalmas csempékből évenként 300 000 négyzetmé­tert készítenek, amely mintegy 50 000 lakáshoz elegendő. A csempéket több színben, s mintás változatban is gyárt­ják. A csempe előállításához hazai alapanyagot használnak. A tófeji rekonstrukcióval várhatóan megszűnik a kró­nikus csempehiány és nem lesz szükség importra sem. Értesítjük vásárlóinkat, hogy a Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. n. alatti alkatrész-, műszakiáru- és gprdülöcsapágy-raktárunk IS71. OKTOBER 18-TOL OKTÓBER 30-IG éves készletmegállapító és elszámoltató leltározást tart. A leltározás alatt az árukiadás és kiszállítás szünetel. Ez idő alatt vásárlásaikat Nógród megyei kirendeltségünkön (Balassagyarmat Fáy u. 3.) és Komárom megyei kirendeltségünkön (Tata Katona József u. 25.) bonyolíthatják le. Kérjük vásárlóinkat, hogy a szükséges alkatrészt, műszaki árut és gördülőcsapágyakat még a leltározás megkezdése előtt szerezzék be, hogy a javítás és az üzemeltetés kellő időben elvégezhető legyen. BUDAPESTI AGROKER VALLA LAT Alkatrészosztály ♦ l v A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom