Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

6 “Vft'rfap 1971. OKTOBER 10., VASÄRKAP Kutatásuk tárgya: a bűnözés Egy kriminológiai vizsgálat tapasztalatai Örkényben Tíz éve éppen, hogy hazánk­ban — hosszabb szünet után — immár kedvező feltételek között, újra megkezdődött egy rendkívül izgalmas tudomány, a kriminológia művelése. Ör­vendetes, hogy most már mind­inkább elfoglalja jelentőségé­nek megfelelő helyét a tudo­mányok sorában. S számunkra különösen örvendetes, hogy ilyen irányú kutatásokkal Pest megyében is találkozhatunk. A budai járási ügyészség kri­minológiai munkássága után most újabb kezdeményezésfői, a dabasi járási ügyészség kuta­tásairól számolhatunk be. Büntettek és elkövetőik A járási viszonylatban úttö­rő jellegű munkáról dr. 'Nagy Zoltán járási vezető ügyésszel és dr. Orell Ferenc ügyésszel beszélgettünk. Mint vizsgála­tunknak, beszélgetésünknek is egy statisztikai adat a kezdő­pontja: az erőszakos, garázda jellegű bűntettek száméit or­szágos összehasonlításban te­kintve a járások között a da­basi a hatodik helyen áll. Ez a tény sarkallta azt a repre­zentatív felmérést, amelynek helyszínéül — a garázdaságok gyakorisága miatt — Örkényt választották. A községben két és fél év alatt — 1968-tól 1970 júliusáig — összesen 34 bűncselekmény történt. A bűntett-típusokat fi­gyelve szembe tűnt a szándé­kos súlyos testi sértések és a garázdaságok szaporodása. Az előbbi bűncselekményt 1969- ben háromszor, 19,70 első hat hónapjában kétszer követték el, s 1968-ban egész évben 4, 1970 első felében ugyancsak 4 garázdaság történt. A bűntet­tek leggyakoribb színhelyei az italboltok voltak. Az „Arany- fürt”-ben például a vizsgált időszakban 8 esetben húszán követtek el bűncselekményt, általában 21—24 .óra között. A felmérés tanulságéként java­solta az ügyészség a nyitva­tartási idő rövidítését, vala­mint az ittas embereket és fia­talkorúakat kiszolgálók szigo­rúbb felelősségre vonását. A kriminológiai kutatás ki­tért a 34 bűntett 57 elkövetőjé­nek vizsgálatára is. A tette­seknek több mint fele — 57- ből 32 — fiatalkorú, illetve fia­tal felnőtt volt. A nők aránya e bűntettekben csekély. A cso­portosan elkövetett bűncselek­mények között számbelileg a garázdaság vezet. Az elköve­tők közül kilencen már álltak bíróság előtt, főként garázda­ságért, egyiküket 29 éves korá­ra hatszor ítéLték el. Mindeb­ből adódott a,következtetés: a község szilárdabb közbiztomsá­tartások okainak feltárása és elemzése szempontjából volt lényeges. Az 57 tettes közül ki­lenc analfabéta volt, 18 pedig öt osztálynál kevesebbet vég­zett. Az analfabéták közül ket­ten fiatalkorúak, s a fiatal fel­nőttek közül tizenketten igen alacsony műveltségűek. A to­vábbi 30 tettes közül 17 vég­zett általános iskolát. Mind­össze tizenketten dolgoztak szakképzettségüknek ' megfele­lő munkahelyen, s akik nem fejezték be az általános isko­lát, valamennyien alkalmi vagy segédmunkából éltek. A bűnelkövetők jelentős resize műveletlen, tudatilag elmara­dott, primitív, tehát olyan em­ber, akinek cselekedeteit foko­zottabban motiválják az érzel­mek, indulatok. A kulturális elmaradottság szoros összefüg­gést mutat az erőszakos, ga­rázda bűntettek számával. Ez nem új, de különös figyelmet érdemlő megállapítás. Ügyészi javaslatok Az sem meglepő, hogy a bűncselekményt kiváltó okok között első helyre került az alkoholfogyasztás. Az ellene való küzdelem, mondhatjuk, a bűnözés elleni harc egyik for­mája. S az okok sorában em­lítést érdemel még a rende­zetlen családi élet, a rossz ba­ráti kör, a vél/t vagy valódi sérelmek, a hirtelen felindu­lás. Az életformáról alkotott képet egészíti ki, hogy a bűn­tettet elkövető segédmunkások közül huszonötén Budapesten dolgoztak, naponta 100 kilomé­tert utaztak oda-vissza. Az in­gázás pedig a szabad idő hasz­nos eltöltése helyett inkább kedvezett. A kriminológiai vizsgálat tanulsága itt kapcso­lódik egy alapjában más jelle­gű társadalmi törekvéshez: a helyi mimlialehotősógéfc meg-. teremtSsStíéz. l/’1 *** ** ' Az ügyészség több javaslatot is tartalmazó vizsgálati anya­gát megvitatták a járás veze­tőivel, Örkény tanácselnöké­vel, a pártszervezet titkárával és a rendőrség körzeti megbí­zottjával. így született az a közös munkaiterv, amelynek eredményes végrehajtásáról nemrég utóellenőrzésen győ­ződhetett meg dr. Orell Fe­renc. A változások égy része közvetlenül a kriminológiai vizsgálat eredménye. Másrészt olyan változások történtek, amelyek már egyébként is sze­repeltek az Örkényi vezetők terveiben, s amelyek sürgető megvalósítására a kutatás újabb ösztönzésként hatott. Csak a legfontosabbakat em­lítve: az ÁFÉSZ vezetősége határozott intézkedésekkel lé­pett fel a szabálytalankodó al­kalmazottakkal szemben az italboltokban, az „Aranyfürt’’ vezetőjét leváltották. Hatásos volt a rendőrség támogatása, sűrűbb lett a közbiztonsági el­lenőrzés, több zugbormérő he­lyet leleplezitek. A gazdasági vezetők — ^fiol erre szükség volt — nagyobb figyelmet for­dítottak dolgozóik családi kö­rülményeire, hatáskörükben léptek fel a rendszeresen italo- zóklzal szemben. A Béke Tsz klubot nyitott a fiataloknak, a Haladás Tsz kedvezményes kölcsönökkel segíti dolgozói lakásépítését, vagyis letelepe­désüket. A tankötelezettség be­tartásáról — a szülők figyel­meztetésével, végső esetben pénzbírsággal — szigorúbban gondoskodik a tanács, újjáala­kítják a kültúrházat. A helyi munkalehetőségeket bővítik többek között azzal, hogy az Örkényi Ruhaneműkészítő Ktsz után a közeli Hemádon 500 munkást foglalkoztató konzervüzem épül. Egy bizonyító adat A dabasi járási ügyészség vizsgálata természetszerűen nem térhetett ki mindarra, amit ’a kriminológia tárgya masában foglal, s amit sokré­tű módszereivel kutat. A fel­mérés a legfontosabbra szorít­kozott: a bűnözés visszaszorí­tása érdekében egy községben jelezte olyan változások szük­ségességét, amelyeket egyéb­ként jogszabályokkal befolyá­solni nem lehet. Ugyanakkor a vizsgálat tanulságai minden bizonnyal hatással lesznek a területi bíintetopcái ti kára is, a " jogpröpáfíaftdátóT a Bűncselek­mények elszaporodását szigo­rúbb ítéletekkel megakadályo­zó bírói gyakorlatig. De, mint minden kriminológiai kutatás­nak, ennek a vizsgálatnak is az a legnagyobb jelentősége, hogy a bűnözés megelőzését célul tűzve, állami és társadal­mi szervezeteket ösztönzött kö­zös munkára, s ezt sem Ör­kényben, sem másutt nélkü­lözni nem lehet. Ennek igazo­lására tekinthetjük bizonyító erejének a friss statisztikai adatot: 1971 első hát hónapjá­ban egyetlen garázdaság sem történt Örkényben... Szitnyai Jenő 700 éves Tiszaroff Az alapításának 700. évfor­dulóját ünneplő Tiszaroffon szombaton ünnepi tanácsülé­sen emlékeztek meg a törté­nelmi jubileumról. Oláh János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, ország­gyűlési képviselő ünnepi be­szédben méltatta az ősi tele­pülés történelmét, a felszaba­dulás utáni szocialista fejlő­dést. A tanács . díszkönyvében is megörökítették a 700 éves jubileumot. Faházak a kempingben A szép környezetű soproni kempingben egymillió forin­tos költséggel 30 faházat állí­tanak fel, s 400 ezer forintos költséggel autóparkírozót ál­lítanak ki. Az új mosdóépület­re félmillió forintot költenek. A győri kempingben ugyan­csak 30 újabb faház felállítá­sára kerül sor másfél millió forintos költséggel. Ezeknek az alapozási munkáit még a tél beállta előtt befejezik. A jövő évben Sopronban, az Oj utcában 90 személyes tu­ristaszálló építését kezdik meg. NEHÉZIPARI ERŐPRÓBA (Zsoldos Sándor rajza) Műkincsek, értékes könyvek — hulladékban ÚJABB GYŰJTÉSI VERSENY AZ ÚTTÖRŐKNEK Az 0 ttörő Szövetség és a MÉH Tröszt az úttörőmozga­lom jubileuma alkalmával több évre szóló megállapodást kötött. Ennek célja, hogy irányt szabjon a gyerekek gyűjtőtevékenységének^ segít­se a múhkára-takar éli ős ságra való nevelést. Az Ű ttörő Szövetség és a MÉH az idei tanévre újabb országos hasznosanyaggyűjtési versenyt hirdetett. A felhívás­hoz a Központi Múzeumi Fő- igazgatóság is csatlakozott. Az ok: gyakran megtörtént már, hogy a gyerekek által gyűjtött hulladék között értékes ritkaságokat talál­tak. Néhány évvel ezelőtt például Alsónémedin találtak egy igen értékes bronzszobrot, Kisfa­ludy Stróbl Zsigm&nd alko­tását. Más értékes tárgy is volt már a , hulladék között, nemegyszer ritka könyv. Gö­döllőn például első kiadások kerültek elő. Elhatározták, hogy ezeknek a műkincseknek a megtalálását nem bízzák többé a véletlenre. Ahogy ed­dig a levéltárak bizonyos idő­közben átnézték a MÉH-te- lepeken a papírhulladékot, úgy a jövőben a. múzeumok, is szá­mítanak a gyerekek segítségé­be. Az országos versenyfelhí­vás szerint azok a pajtások, akik a legértékesebb darabokat találják meg, jutalomüdü­lésben részesülnek; oz ország összes múzeumába szóló bérletet és más jutalmat kapnak. A legtöbb és legérté­kesebb tárgyat megküldő út­törőcsapatok munkáját irányí­tó pedagógusokat pénzjutalom­ban részesítik. A jövő május 31-ig beérkező értékes tárgyakat szeptember­ben önálló kiállításon mutat­ják' be. A hulladékgyűjtési versenyt a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH is meghirdette a tröszté­vel azonos feltételekkel. Any- nyi az eltérés, hogy a vállalat­tól azok az iskolák is — lét­számuktól függően több kate­góriában — jutalomban része­sülnek az egy tanulóra jutó gyűjtési érték arányában, ame­lyek a meghirdetett országos eredményeket nem érik el. k. m. Acélos » a vízigabona Az idei meleg nyár rendkí­vül kedvezett a rizsnek. Nem­csak a hozam magasabb, az elmúlt évek átlagában, hanem a termés minősége is kitűnő. Régen takarítottak be olyan acélos, nagyszerű rizst a Ti­szántúlon, mint az idén. A ví­zigabona zöme alkalmas minő­ségi fényezett rizs előállításá­ra. TLSTVÉRMECYÉNK, OMSZK (6.) Ide épül a falu ga érdekében fokozni kell a kötekedő, garázda és többszö­rösen visszaeső bűnözők el­lenőrzését. Műveliségvizsgálat A bűnözők műveltségének vizsgálata a bűnözésre ösztön­ző individuális emberi maga­Oicsón eladó nagy mennyiségű, használt és új JUTA- ÉS PAMUTZSÁK Az árra, a minőségre, a mennyiségre és a méretre vonatkozóan felvilágosítást ad bármelyik cukorgyár, vagy a CUKORIPARI VÁLLALATOK GAZDASÁGI IRODÁJA Budapest tel.: 832—508. Lenyűgözött M omszki megye mdzőgazdaságának nagyszerűsége, de az igazi újszerűség élményét a szűz­föld jelentette. Sokat hallottunk, so­kat olvastunk róla, de látni először láttuk valamennyien. A megye leg­délibb járása, a Kazahsztánnal hatá­ros Ruszkaja Poljana a szűzföld mű­velésbe vételének köszönheti kultú­ráját. Ebben a járásban a mezőgaz­dasági művelésbe vont terület 320 ezer hektár. — 1954-ben kezdtünk — mondta a járási pártbizottság első titkára. — Fiatalok, akik az ország különböző részeiről jöttünk ide. Akkor még jurtákban, sátrakban laktunk. Szavai hihetetlennek tűnnek, amint a járási székhelyen mérnöki pon­tossággal tervezett utcákat látunk szépen sorakozó házakkal, üzletsor­ral, kultúrkombináítal, fákkal, virá­gokkal. — A- település úgy született, hogy egyik idősebb társunk levert egy karót a földbe, és rámutatott: „Ide épül a falu.” Azóta rengeteget válto­zott a vidék. Az erdősávokat, ami­ket az utak mellett láttak, mi tele­pítettük a homokviharok ellen, de még kevés. Nagyon sokat szenve­dünk a homokeséstől. A másik nagy gondunk a vízhiány. Az idén meg­épül az Irtiszből Kazahsztán felé hú­zódó csatorna, és akkor ez is meg­oldódik. Gépkocsink S2éles, földből reme­kül kiépített úton száguld 90—100 kilométeres sebességgel. Körülöttünk végtelen gabonatáblák. Már jó ideje haladunk, de még mindig ugyanaz a tábla. A végtelen látóhatárt az út melletti tábla szelén felsorakozó kombájnok törik meg. Tizenhat kombájn egymás mellé felsorakozva látványnak is szép. A delegációnkat várják, búzacsokorral köszöntenek bennünket. Ebben az időszakban valóban rajtuk a szovjet nép szeme. — Ne gondolják, hogy csak a ga­bonatermesztés jelenti itt a mező- gazdasági kultúrát. Az állattenyész­tésben is legalább akkorát léptünk előre. Korábban itt csak juh és ri­degmarha-tartás volt. Most már in­tenzív tej-, hústermelés folyik, meg­honosodott a sertéstartás; kitűnő juhállományunk van, hat és fél kiló a nyírósúly. Az út mellett juhnyáj legel, megállunk, megnézzük. Két kazah pásztor őrzi a nyájat lóháton. A ka- zahok nagyon értenek a juhokhoz. Az idősebb kazah odafurakodik a megyei első titkárhoz: — Szergej Joszifovics, mikor ka­pom már meg az új Volgát, két éve benn van a kérvényem. A megyei első titkár felnevet, hoz­zánk fordul: — Látják, ilyenek nálunk a sztyeppéi legények! Száguld a Csajka, nyeli a kilomé­tereket, nehéz betelni ezzel a végte­len sztyeppel. Mit rejtegethet még? — Háztáji földet kapnak-e a gaz­daság dolgozói? — Természetesen — hangzik a vá­lasz —, 180—200 négyszögöl, de ez függ a család nagyságától is. Tart­hatnak egy-két tehenet, anyakocát, és hathónapos korig a szaporula­tot. Baromfit tetszés szerint és lovat. — Lovat? Nálunk azt nem enge­dik a gazdaságok. Az oroszok itt sem tarthatnak lovat. Csak a kazahok és a moha­medánok. A lótej igen fontos élel­mük, abból készítik a kumiszt is. Maróthy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom