Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
2 ”'T 1971. SZEPTEMBER 5., VÄSÄRNAP December 6-án ül össze a LEMP VI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) a kongresszusra a szervezeti szabályzatban rögzített időpontnál csaknem egy évvel korábban kerül sor — mondotta derek. — A központi bizottság ismeri azokat az okokat, amelyek a kongresszus előrehozását szükségessé tették. Tavaly decemberben a párt, a munkásosztály, az egész lengyel társadalom tragikus napokat élt át. Elég erőnk és eszmei szilárdságunk volt ahhoz, hogy országunkat kivezessük a veszélyes helyzetből. Feloldottuk a társadalmi válságot, és a munkásosztály, az egész dolgozó nép támogatásával hozzáláttunk a dolgok rendbehozásához. Végrehajtottuk a szükséges személyi változásokat, s számos lényeges társadalom- és gazdaságfejlesztési kérdésben helyesbítettük a párt politikáját. Pártunk tavaly december 20-i és ez év februári központi bizottsági ülése határozatainak helyességét az élet igazolta.” A KB első titkára aláhúzta, hogy az említett KB-ülések határozataira támaszkodva, és az elmúlt hónapok tapasztalatait számba véve ki kell dolgozni, és el kell fogadni az ország hosszú távú társadalom- és gazdaságfejlesztési programját. Ezért van szükség a pártkongresszus időpontjának előrehozására. Edward Gierek végül hangoztatta, hogy a KB mostani ülésével megkezdődnek a kongresszus közvetlen előkészületei. Az irányelvek vitájában tizenkilencen szólaltak fel. A széles körű vitát E. Gierek zárszava foglalta össze. A központi bizottság ezt követően határozatot hozott arról. hogy ez év december 6-ára Varsóba összehívják a LEMP VI. kongresszusát, majd elfogadta a „Lengyel Népköztársaság további szocialista fejlődéséről” szóló pártdokumentumot, amit a sajtóban közzétéve országos vitára bocsátanak. A KB plénuma szombaton a délutáni órákban befejezte munkáját. CSAK RÖVIDEN RENDŐRI KÍSÉRET mellett felkereste régi otthonát a bebörtönzött Rahman sejknek, az Avami Liga vezetőjének félesége. Az asszonyt férjének letartóztatása óta ugyancsak házi őrizetben tartották egy másik épületben. Megfigyelők a szombati látogatást úgy értékelik, hogy a pakisztáni hatóságok engedélyezik számára a visszatérést korábbi lakásába. Mint ismeretes, Rahman sejk bírósági tárgyalását elhalasztották. ★ ÉLETVESZÉLYBEN levő személyek cserbenhagyása címén keresetet nyújtott be pénteken a Heleanna nevű görög hajó kapitánya ellen egy milánói ügyvéd. interparlamentáris Unió — Párizs Általános vita Az Interparlamentáris Unió párizsi konferenciájának szombat délelőtti ülésén az indiai küldöttség ismét előterjesztette azt a javaslatát, hogy tűzzék a konferencia napirendjére a kelet-pakisztáni lakosság és a menekültek érdekében kifejtendő nemzetközi együttműködés kérdését. Az indiai javaslatot, amely az előző napon nem kapta meg a napirendre' tűzéshez szükséges kétharmados többséget, most a küldöttek nagy többsége támogatta, s azt 627 szavazattal 59 ellenében, 89 tartózkodás mellett a konferencia napirendjére tűzték. A konferencia elutasította viszont két chilei javaslat napirendre tűzését: az egyik a nukleáris kísérletek teljes eltiltását követeli, a másik pedig a természeti kincsek, a gazdasági fejlődés és a nemzeti függetlenség összefüggésével foglalkozik. Az Interparlamentáris Unió értekezlete ezután — Barcs Sándornak, a magyar küldöttség vezetőjének elnökletével — tovább folytatta az általános vitát. Yves Forest kanadai delegátus felhívta a figyelmet az egyre inkább elmérgesedő nemzetközi pénzügyi válságra, majd rámutatott arra, hogy a Nyugat-Berlin kérdésében való megállapodás után a nemzetközi enyhülés folyamata meggyorsulhat, s ez lehetővé teszi az európai biztonsági értekezlet megtartását, amelyen kívánatos az Egyesült Államok és Kanada részvétele is. Yagi Isiro japán képviselő ugyancsak a pénzügyi válsággal foglalkozott, s hangsúlyozta, hogy mielőbb véget kell vetni a nemzetközi kereskedelmet most fenyegető súlyos bizonytalanságoknak. Dr. Josef Plojhar csehszlovák képviselő kormánya és a csehszlovák parlament nevében felszólította mindazokat az államokat, amelyek még nem ratifikálták a nukleáris fegyverek elterjedését betiltó Szerződést, hogy azt mielőbb tegyék meg. Joachim Raffert, a nyugatnémet küldöttség helyettes vezetője hangsúlyozta: az NSZK helyesli"az európai biztonsági értekezlet és a leszerelési világkonferencia megtartását. A tőkés világ tükre... TIZEK Párizsban összeültek a tőkés világ iparilag legerősebb tíz államának képviselői, hogy megpróbálják közös nevezőre hozni álláspontjukat a dollárral összefüggő nemzetközi valutaválsággal kapcsolatban. Képünkön balról jobbra: Japán, Franciaország és az USA küldöttségének tükörképe. A tizek klubjához tartozó országok pénzügyminisztereinek képviselői szombaton folytatták tanácskozásukat a francia fővárosban a nemzetközi pénzügyi válság problémáiról. (Az úgynevezett tizek klubjához a következő országok tartoznak: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán, Kanada, Svédország, Nyugat- Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Belgium. Svájc képviselője megfigyelőként vesz részt a tanácskozáson.) Francia pénzügyi körökben általában azt hangoztatják, hogy nem lehet számítani a valutaválsággal kapcsolatos problémák gyors rendezésére, éppen ezért sem a Közös Piac pénzügyminiszterei, szeptember 13-i, sem a tizek klubjának szeptember 11-én kezdődő értekezleteitől nem várnak olyan lényeges eredményeket, amelyek már valamilyen végső megoldás felé mutatnának. Francia kormánykörökben ugyanakkor megnyugvással , állapítják meg, hogy a pári- . zsi tőzsdén ezen a héten sem , került sor nagyobb szabású spekulációs manőverekre, s úgy vélik, hogy a pénzügyminisztérium által alkalmazott védelmi rendszabályok, elsősorban a tőzsdén bevezetett kettős árfolyamrendszer, ezzel kiállták a tűzpróbát. Kairói per Zárt ajtók mögött folytatták szombaton AU Szabrinak és társainak összeesküvési perét. Az AFP jelentése szerint az ügyész kilenc vádlottra halál- büntetést, három másikra életfogytiglani kényszermunka kiszabását kérte. Az életfogytiglani kényszer- munka kiszabását az ügyész három volt miniszterre: Zajed lakásügyi, Helmi Szaid villa- mosenergia-ügyi és Ali Zein közlekedésügyi miniszterre kérte. U THANT ENSZ-főtitkár pénteken a leghatározottabban közölte, hogy december 31-én megválik tisztségétől. A közlést az IPU párizsi tanácskozása kapta. Ißr. Tíwmár Mátyás lutin-awsterihai útja Az Argentínába, Chilébe, Peruba és Ecuadorba látogató dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese elutazása előtt a következőket mondotta repülőtéri nyilatkozatában: — Utazásunk célja, hogy latin-amerikai országokkal tovább erősítsük kapcsolatainkat, gazdasági együttműködésünket. — Ütünk első állomása Argentina lesz, a dél-amerikai kontinens gazdaságilag egyik legerősebb országa. Ezzel az állammal kapcsolataink hagyományosak, s most az együttműködést tovább akarjuk fejleszteni. Úgy vélem, erre törekednek argentin partnereink is. — Chilével viszonylag csekélyek gazdasági kapcsolataink. Mivel azonban Allende elnökké választása után rendkívül erőteljes reformokat hajtottak végre az ország fejlesztésére, nagy várakozással tekintünk kapcsolataink további erősítése elé. Chilei partnereink örvendetes módon arra törekednek, hogy* gazdasági, politikai és kulturális területeken egyaránt fokozzák kapcsolataikat a szocialista országokkal, köztük hazánkkal is. — Utunk harmadik állomása Peru lesz, amellyel kereskedelmi forgalmunk jelentős. A Peruból származó import azonban jóval meghaladja az exportot. Fontos feladat tehát a Peruba irányuló export fokozása. Elképzeléseink találkoznak azzal a perui törekvéssel, hogy kereskedelmi kapcsolatainkban kiegyenlítsük az eddig kissé egyoldalú forgalmat. Ecuadorral intenzívek kereskedélmi kapcsolataink. Jelentős mennyiségű kávét, banánt és egyéb cikkeket hozunk be ebből az országból s exportunk is fejlődik. Az együttműködés fokozására azonban még további lehetőségek vannak. — Latin-amerikai utazásunktól általában együttműködésünk további elmélyítését várom. Az előrejelzések alapján úgy véljük, hogy partnereink is nagy várakozással tekintenek a tárgyalások elé. Az utazással kapcsolatban Somogyi Lajos, az MTI gazdaságpolitikai hírmagyarázója írja: Dr. Tímár Mátyás miniszter- elnökhelyettes vezette delegáció a legmagasabb szintű magyar küldöttség, amely a második világháború óta délamerikai országokba látogat. (Kivéve azt a delegációt, amely Cseterki Lajos vezetésével az Elnöki Tanács képviseletében Allende chilei elnök beiktatásán vett részt.) Mint ismeretes, Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével 1967-ben már járt magyar delegáció Dél-Ameri- kában, hogy ezzel is elősegítse országaink kapcsolatainak elmélyítését, a gazdasági együttműködés fejlesztését. Hasonló feladattal Vályi Péter akkori pénzügyminiszter és Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes delegációk élén ugyancsak több latinamerikai országban járt. Valamennyi látogatás hasznosnak bizonyult, Magyarország és a latin-amerikai országok kapcsolatai fejlődnek. A gazdasági kapcsolatok a II. világháború előtt alakultak ki, annak idején azonban csupán néhány nagyobb országgal jött létre számottevő kereskedelmi árucsere. Az utóbbi évtizedekben, s különösen a hatvanas évek vége óta az- együttműködés intenzívebbé vált, s a földrajzi távolságok ellenére ma már csaknem valamennyi dél- amerikai országgal van hazánknak gazdasági kapcsolata. A fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 25 százaléka jut Dél-Amerikára. Mind a négy országgal — ahová Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes ellátogat — kereskedelmi megállapodásunk van, amelyben kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítjuk egymásnak. A forgalom alakulása, növekedésének dinamikája azonban eltérő. Argentínával 1967. novemberében jött létre a kereskedelmi megállapodás, ennek realizálásáról 1970 áprilisában a Czeitler Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes vezette magyar delegáció tárgyalt Buenos Airesben. Külkereskedelmi forgalmunk egyelőre hullámzó, ami elsősorban aluminium tömböket, gördülőanyag-alkatrészeket, gyógyszeralapanyagokat, kikötői berendezéseket, szerszámgépeket szállítunk, s nyersbőrt, esetenként pedig húst vásárolunk. Az Argentínába irányuló magyar export ma még jóval kisebb, mint az onnan származó import. Argentin gazdasági körökben az utóbbi időben nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a szocialista országokkal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztő-1 Tovább erősödött az NDK nemzetközi helyzete A négy hatalom nyugatberlini problémáiról kötött egyezménynek nagy jelentősége abban rejlik, hogy elősegíti a béke biztosítását és aiz európai enyhülést — hangsúlyozta Erich Honecker, a Neues Deutschland vasárnapi számának adott interjújában. A NSZEP első titkára aláhúzta annak a jelentőségét, hogy a négyhatalmi egyezmény már a bevezetőben hangsúlyozza: ez az egyezmény kontinensünk összes népeinek érdekeit szolgálja, és hozzájárul a feszültségek megszüntetéséhez. „Magától értetődik, hogy ez az NDK számára különösen fontos” — mondotta. Az egyezmény azonban minden nép számiára hasznos, „mert hozzájárul, hogy a békét biztosabbá lehet tenni mindenki számára. Ez nem utolsósorban az NSZK értelmesen és reálisan gondolkodó köreire ét vényeis.” „Négyhatalmi egyezményben a három nyugati hatalom — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — először nyilatkozott kötelező érvénnyel az NDK- ról úgy, mint szuverén államról, az NDK határairól és az NSZK-hoz, továbbá Nyu- gat-Berlinhez fűződő kapcsolatairól — hangsúlyozta Ho- necker. — A három nyugati hatalomnak ez az NDK-ról szóló megnyilvánulása tehát nemzetközi jogilag kötelező jellegű. Az NDK nemzetközi helyzete ezáltal kétségtelenül tovább erősödött.” Az NSZEP első titkára a továbbiakban arra utalt, hogy a nyugat-berlini egyezmény aláírása kedvező feltételeket teremtett a Szovjetunió és az NSZK, illetve a Lengyelország és az NSZK között megkötött szerződés ratifikálására. Szólt arról, hogy az egyezmény megkötésében „a világon kialakult reális erőviszonyok is megmutatkoztak, s ez a Szovjetunió és az egész szocialista államközösség (az NDK-t is beleértve), összeegyeztetett békepolitikájának köszönhető.” „Az összeütközések kikapcsolása és Európa biztonsága szempontjából különleges jelentősége van annak, hogy a három nyugati hatalom először írta alá nemzetközi jogilag kötelező formában, hogy Nyugat-Berlin nem a Szövetségi Köztársaság része, és hogy Nyugat-Berlint nem az NSZK-ból kormányozzák” — mondotta Honecker, majd kijelentette: „A mi részünkről tanúsított _ engedmény abból áll, hogy a Bundestag-frakció és bizottságai időről időre, de nem ugyanabban az időpontban ülésezhetnek Nyugat- Berlinben, ha olyan problémákról van szó, amelyek Nyu- gat-Ber'int érintik, például pénzügyi kérdésekről.” Honecker kifejezte azt a reményét, hogy az NDK és az NSZK, illetve az NDK és a nyugat-berlini szenátus közt folyó tárgyalások jól alakulnak majd, s hangsúlyozta, ezeket, a már korábban megkezdődött tárgyalásokat, az NDK eddig is az enyhülés és a békés együttélés szellemében folytatta. Végül az NSZEP első titkára hangsúlyozta, hogy ez a Nyugat-Berlinről kötött megállapodás teljesen a potsdami egyezmény szellemét tükrözi vissza, mivel 26 évvel Potsdam után most újabb négyhatalmi megállapodást írtak alá Az európai biztonság érdekében most újabb lépéseknek kell következ- niök. „S ezekre annál inkább szükség van, mert még egy sor komoly akadályt kell leküzdeni, amelyet az imperialista reakció állított és jfc r még állítani az útba,” — fejezte be az interjút Erich Honecker. se iránt, a kihasználatlan lehetőség mindenesetre még igen nagy. Chilével 1967-ben kötöttük első államközi egyezményünket, amit műszaki-tudományos együttműködési megállapodás követett. Jó néhány évig azonban továbbra is igen kicsi volt a két ország külkereskedelmi forgalma. Az együttműködés az elmúlt év közepe óta igen jelentős változáson ment át, mind a magyar, mind a chilei kormány erőteljesen törekszik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére. Ez ev májusában Budapesten járt Clodomiro Almeyda chilei külügyminiszter, s kifejtette kormánya pozitív álláspontját a szocialista országokkal, köztük Magyarországgal való gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről — és körvonalazta elképzeléseiket az együttműködés bővítéséről. Júniusban chilei gazdasági delegáció járt Budapesten, s tárgyalásai megállapodáshoz vezettek. Ennek alapján Magyarország különféle gépeket és berendezéseket, Chile cellulózét, faárut, rezet és egyéb fémeket, mező- gazdasági termékeket, ruházati cikkeket szállít. Elhatározták magas szintű gazdasági vegyesbizottság létrehozását is. Magyarország az áruszállításokra kormányhiteit ajánlott fel. Az is tisztázódott, hogy a magyar—chilei gazdasági együttműködésre elsősorban az alumíniumipar, az élelmiszer- ipar, a gyógyszeripar és bányaipar területén kínálkozik lehetőség. Peruval meglehetősen újkeletűek a kapcsolataink. 1968-ig lényegében perui halliszt vásárlására korlátozódott a két ország kereskedelme. 1968. augusztusában kereskedelmi megállapodás jött létre, s az intenzívebb együttműködés 1969-ben kezdődött. A perui pénzügyminiszter budapesti látogatása alkalmával 1969 novemberében gazdasági együttműködési megállapodás is létrejött, amely megszabta a kapcsolatok fejlesztésének kereteit. 1970. májusában Vályi Péter perui partnerével Limában műszaki-tudományos együttműködési megállapodást írt alá (ezt perui részről még nem ratifikálták), majd a két ország állandó vegyesbizottságot is létrehozott. Az árucsereforgalom — elsősorban Peruból származó import — növekvő tendenciát mutat. A perui cikkek behozatala az 1965. évi 26,3-ról tavaly 87,6 millió devizaforintra emelkedett. Az export ma még igen kismértékű, mindenekelőtt a magyar gépipari vállalatok igyekeznek új piacot szerezni Peruban, ennek eredményei azonban csak hosszabb távon várhatók. A magyar kereskedelem első ízben 1969-ben vett részt a limai csendes-óceáni vásáron, s ott kedvezően fogadták a bemutatott termékeket. Az idén novemberben ismét önálló pavilonban mutatják be Peruban a magyar árukat. A magyar—ecuadori kereskedelmi együttműködést az 1967 decemberében aláírt kereskedelmi megállapodás alapozta meg. Azóta több magyar delegáció járt az ecuadori fővárosban, s a múlt év májusában Quitóban megrendezték az első önálló magyar árubemutatót, amelyen 12 magyar vállalat állította ki termékeit. Ecuadorba irányuló kivitelünk fokozatosan emelkedik, főleg ipari fogyasztási cikket szállítunk ebbe az országba. A Medicor Művek 1970-ben másfél millió dollár értékű kórházi berendezések szállítására kötött megállapodást. Az export növekedése ellenére az áruforgalom még távolról sincs egyensúlyban, az import jóval túlhaladja az exportot. A magyar áruk kivitelének fokozására Quitóban ez év tavaszán megkezdte működését a magyar kereskedelmi kirendeltség. Jelenleg is gazdasági tárgyalások folynak olyan témákról, amelyekkel csökkenteni lehetne az export és import közötti különbséget.
