Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

s-\Míriap 1971. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Az utolsó falka A nagy munkabíró, nagy testű, lomha járású, fekete .bőrű bivaly néhány évtizeddel ezelőtt az egyik legfontosabb vonóerő volt a mezőgazdaság­ban. Sőt, az alacsonyan fekvő, vizes területek egyetlen „jár­műveként” tartották nyilván. Az igénytelen fekete állatok­ból ma már mindössze egy falka él az országban, a Nagykanizsai Állami Gazda­ság kisbalatoni területén. A zimányi rezervátumban a rend­szeres gondozás és tenyésztés eredményeként általában 50 bivalyt tartanak, munkára nem alkalmazzák őket, teljes szabadságban élnek. A rezer­vátum ezekben a hetekben if­jú egyedekkel gyarapszik, szü­letnek az apró, fekete bivaly­borjak. A kiöregedő állo­mányt az évről évre születő borjakkal fiatalítják és bizto­sítják a körülbelül 50-es át­laglétszámot. . Szőnyegparkett­kockák Húszmillió forint értékű, Dániában vásárolt gépsor sze­relését kezdték meg a soproni szőnyeggyárban. Az új beren­dezéseken először készítenek majd hazánkban 40—50 centi­méter széles, műanyag hab­háttal erősített és rugalmassá tett szőnyegparketí kockákat. A kísérleti gyártás a tervek szerint decemberben kezdődik. A kereskedelem 1972-ben kap­ja az első szállítmányokat az extrapuhaságú szőnyegpar­kettből. Négy társadalmi szerződés Szigetmonostor fejlesztésére Csőgyár épül — KISZ-esek falujukért Négy társadalmi szerződés kerül jóváhagyásra Szigetmo­nostor tanácsának legköze­lebbi ülése elé. Semmi kétség, a tanács mind a négyet elfo­gadja, hiszen a község fej­lesztéséhez nyújtott jelentős hozzájárulás felajánlásáról van szó. Terv az új művelődési ház A szigetmonostori Béke Szakszövetkezet szerződésben vállalta, hogy kikövezi a Köz­társaság utcát. Ebben az ut; cában van irodája és majorja is, itt járnak traktorai, teher­autói, de az utca ettől elte­kintve is egyike a legforgal­masabbaknak a községben. Te­hát a kövezés előnyeit nem­csak a szakszövetkezet, hanem az egész lakosság élvezi. Emel­lett a szakszövetkezet, a ta­náccsal közös beruházásban, a negyedik ötéves terv során részt vesz az előreláthatólag 1974—75-ben épülő új műve­lődési ház munkálataiban. Anyagiakon kívül azzal is hoz­zájárul, hogy építőbrigádját is erre a munkára állítja. Szer­ződési kötelezettség nélkül ugyan, de eddig is segített a szakszövetkezet a község fej­lesztését célzó munkálatok­ban. Például az idén anyagot adott a sportpálya kerítésé­hez. A Vízügyi Igazgatóság szin­tén szerződik a tanáccsal. A Szentendrei-szigeten lévő fa­lu mellett van egyik víznyerő forrása a Fővárosi Vízművek­nek. Sok a dolga 'Szigetmo­nostoron az igazgatóságnak, kirendeltsége dolgozói is nagyrészt helybeliek. Most elvállalja, hogy a jelenlegi sportpálya mellett kézilabda- pályát épít, éspedig úgy, hogy azt télen korcsolyapályává alakíthatják át. K erékpármegőrző őrökkel A Fővárosi Vízművek a köz­ség határából számos kútból szállít vizet a budapesti veze­tékbe, és tavaly vízóraüzemet létesített Szigetmonostoron. Most pedig csőgyárat épít, amely jövőre készül el. A köz­ségi tanáccsal kötött társa­dalmi szerződésben kötelezte magát, hogy kiépítik a község­ből üzemeihez vezető utat, amit, persze, a lakosság is használ. A Pest megyei Kishajózási Vállalatnak négy átkelőhelye is van a község határában, a sziget két partján. Naponta négy-ötszáz szigetmonostori jár munkába a fővárosba, Dunakeszire, Szentendrére és utazásuk azzal kezdődik, hogy a négy rév valamelyi­kén átkelnek a Dunán. Ha be­fagy a folyam, csak akkor jár autóbusz Szigetmonostorra (meg Póesmegyerre is), az év legnagyobb részében tehát a községbeli utasok kerékpáron mennek a révig. A kerékpár­jukat, persze, hazatértükig a parton hagyjak, és egész nap azon idegeskednek, vajon megtalálják-e biciklijüket. Évente ugyanis, legalább 5—6 eltűnik és vagy háromszor annyiról szerelnek le fontos alkatrészeket. A község taná­csa a lopások megakadályo­zására kerékpármegőrzőt épít mind a négy révnél, a Kisha­józási Vállalat pedig gondos­kodik azok üzemeltetéséről, vagyis a zárral ellátott megőr­zőhelyiségeket révészei keze­lik: Közös akcióterv Antal Gyuláné, a községi takács titkára elmondja, hogy a Hazafias Népfront és a ta­nács a IV. ötéves terv felada­tainak végrehajtására közös akciótervet dolgozott ki. — Rendkívül szoros a nép­front és a tanács kapcsolata. Mócsgi J. Rudolf, a népfront elnöke egyben tanácsélnök- helyettes is, de nem függetle­nített, hanem , társadalmi. A HÉV szentendrei műhelyében művezető. Kitűnő szervező te­hetséggel irányítja a társa­dalmi munkákat. Nemcsak mozgósítja a lakosságot, ha­nem mindig ott van maga is. Függetlenített elnöke sincs a tanácsnak, Budavári József, a Fővárosi Vízművek sziget­monostori telepének műveze­tője tölti be esd a tisztséget. Műszaki ember, tehát követ­hetjük tanácsait minden. köz­ségi építkezésnél, a folyamat­ban lévő munkákat pedig rendszeresen ellenőrizzük. — Ha a községfejlesztésről beszélünk, a községi KISZ- szervezetről is szólni kell, mert ez az ötven fiatal . nagyon so­kat tesz lakóhelyéért. Pedig csaknem valamennyi távoli munkahelyéről csupán este tér haza a faluba, s ezért szombat-vasárnaponként vég­zik el a magukra vállalt mun­kát. Titkáruk, Becsei Ilona, most választották meg másod­szor, élen jár a társadalmi munkában’ is. Budapesten a Duna Cipőgyárban dolgozik és még csak tizenéves. A KISZ-esek idei munkája: a sportpálya kerítését már meg­építették, most a ravatalozó környékét parkosítják, továb­bá nagy munkával, használ­hatóvá teszik az erősen roz­zant művelődési házat. Mert nem akarják, hogy amíg öt év múlva megépül az új, ad­dig Szigetmonostornak ne le­gyen művelődési háza. SZ. E. JÖVŐRE 100 millióval több téglát ígérnek Évek óta sok a magánépít- tetők panasza, hogy az év első felében, a legnagyobb szezon­ban kevés a tégla. A gyárak különféle intéz­kedésekkel próbálnak most javítani az ellátás gondjain. Az év végére mintegy 10 százalékkal szeretnék nö­velni nyerstégla-készle­tüket, s amennyiben ez sikerül, a jövő évi szezon kezdetére az ideinél 20—30 millióval több tégla kerülhet forgalomba. A téglagyárak most készítik jö­vő évi terveiket, amely sze­rint az ideinél 100 millióval több, összesen 2,2 milliárd téglát adnak az építőiparnak és a kereskedelemnek. A IV. ötéves tervben további javu­lás várható. Folytatják a téglagyárak fejlesztését. Most ősszel kezdi a munkát a szentesi új téglagyár, amely jövőre 25 millió, teljes üzem­ben évi 56 millió téglát állít elő. -A már működő kisbéri, bakonyszentlásizlói és keresz- tespusatai új téglagyár — ter­melésének fokozásával — jö­vőre 42 millió téglával segíti a kínálatot. Munkában a piktorok piktora A Mátrában is . megkezdő­dött az őszi hervadás. Napról napra több színben pompázik Épül a Sió és a Duna találkozásánál az új torkolati mű. A 350 millió forintos beruházás megvalósulása után állandóan hajózhatóvá teszi a Siót és a gemenci vadrezervátum árvíz- védelmében is szerepe lesz. az erdő. Október „a piktorok piktora” emberemlékezet óta az idén dolgozik a leggazda­gabb palettával. A sárgulási folyamat szinte tökéletes: a lombozatok hervadó színei gazdagabbak, változatosabbak, ámyaltabbak mint máskor. Az aranysárgától a rubin vö­rösig ezernyi színben pompáz­nak az erdei növények és ez október végéig állandóan vál­tozik, élénkül. A Mátra vad- gyümölcsökből is rekordter­mést érlel, s ezek is sokféle élénk színben kínálják magu­kat. A tisztásokat nyíló virá­gok lepték el. Az őszi kikerics milliónyi lila szirma valóságos virágtengert formál: Az őszi színeket néhol a cserjék má­sodik virágzása is gazdagítja. A vörösgyűrű hervadó lombjai fölött például ott díszlenek tejfehér virágai. Vártörténetek Érdekes munkához kezdett Papp Miklós, a tokaji hely- történeti múzeum vezetője. Elhatározta, hogy összegyűjti és megírja a tokajhegyaljai várak — többek között Ré­géé, Füzér, Sárospatak, Tállya és Boldogkőváralja — építés- történetét, bemutatja a vára­kat birtokló egykori főúri csa­ládok életét, és megírja a vá­rakhoz fűződő érdekesebb ese­ményeket, valamint népmesé­ket. A könyvet Tokaj község fennállásának 900. évforduló­jára, 1973-ra készíti el a szer­ző. Fiatal művészek MENNYIT KERES A KEZDŐ SZÍNÉSZ? Jegyzet A tulajdonos jogán A kívülállók, a közönség kö­rében valóságos „misztikum” övezi a színművészeti pályát. Nemcsak a személyes siker varázsa vonzza az érdeklődők figyelmét: leggyakrabban a feltételezett — de valóságban legritkábban létező — horribi­lis jövedelem a téma. Keve­sen-tudják, hogy a pályakezdő színész — ugyanúgy, mint bár­melyik diplomás — 1300—1600 forintos havi fizetéssel indul a jövedelemskálán. Nemrég fel­mérést készítettek, hogy az utóbbi öt esztendőben végzett színművészek, rendezők átla­gos fizetése hogyan alakult a színházaknál? Kiderült; hogy7 azok a színészek, akik egy-öt esztendeje lépnek fel a szín­padon, Budapesten, együttvé­ve a 2200 forintos átlagbért érték el, a vidékiek többet: 2315 forintot. Amíg a vidékiek az alapfize­tést illetően viszonylag kedve­zőbb helyzetbe kerültek a fő­városiakkal szemben, átlagjö- i'edelem vonatkozásába» lé­nyegesen alulmaradnak. Fel­mérést készítettek korábban a fiatal színművészek évi átla­gos bruttó jövedelméről is, Amely természetesen tartal­mazza a havi alapfizetést, és a vállalt különmunkákat — rá­dió-, televíziófellépést, film­szerződéseket, szinkronmun­kát, egyéb színházon kívüli szereplések jövedelmét is. En­nek alapján kiderült: Buda­pesten a Madách Színház fia­taljainak a legmagasabb a bruttó átlagjövedelme: évi 76 000 forint. A szóródás ezen belül azonban 110 000 és 60 000 forint között mozog. A vidéki társulatoknál dolgozó színész­fiatalok közül a kecskemétiek vezetnek — hiába, a főváros közelsége nagyobb „mellékes­lehetőséget” biztosít —, itt az évi bruttó átlagjövedelem 38 564 forint volt, a legkeve­sebb 26 000, , a legtöbb 69 000 forintos összeget jelentett az átlagon belül. Budapesten a legalacsonyabb bruttó jövede­lem az Operettszínház fiatal­jaié: 42 547 forint, a szóródás 48 000 és 34 000 forint között volt; a vidéki „minimumot” a kaposváriaké jelenti: 25 338 forint, ezen belül a szóródás 28 579 és 22 100 forint között mozgott. Várják a telet A Fővárosi Állatkert - már felkészült a télre. Felújított, korszerűsített helyiségekben gondoskodnak a szorgos ápolói kezek a sok ezer állat jó kon­díciójáról. Elkészült az új te­veház, ebben az eddiginél ked­vezőbb környezetben kaptak helyet a tevék, lámák, vad­disznók és más sertésfélák. A MUNKÁS SZÁMÁRA a gyár s a vállalat nem csupán a kenyérkereset színhelye. Emberi, szakmai képességeit is itt teszi próbára naponta, s igyekszik kiélni nemes am­bícióit, megvalósítani önma­gát. A gyárakban előállított termékekben pedig — e gyárt­mányok használhatóságában és minőségében — szorgalom és munka, fegyelem, rend és pontosság testesül meg. Egy- egy közösségre s ezen belül az egyénekre olyannyira jel­lemző magatartásbeli tulaj­donságok öltenek itt tárgyi formát szüntelen. Üzemeink, gyáraink nem­csak termelési, hanem társa­dalmi-politikai egységek, is. Minden munkahelyen embe­ri, társadalmi viszonylatok formálódnak (vagy esetleg deformálódnak) nap mint nap, attól függően, milyen az üzem, a vállalat légköre az ott folyó munka «szervezettsége és haté­konysága. Éppen ezért üzemeinkben a dolgozók rendszeres tájé­koztatása a vállalati élet sem­mi mással sem helyettesíthe­tő szerves része. A dolgozók — a tulajdonos jogán — is­merni akarják munkahelyü­ket, üzemük terveit, eredmé­nyeit, gondjait és jövőjét. AZ IDÉN a vállalati igazga­tóknak beszámolót kellett tar­taniuk arról, végrehajtották-e az elmúlt esztendőben megkö­tött kollektív szerződésben foglaltakat. Ezekhez a beszá­molókhoz fűztek azután meg­jegyzéseket s tették meg ki­egészítő észrevételeiket a vál­lalati szakszervezeti bizottsá­gok. E beszámolók nyomán megállapítható, hogy a szer­ződésbe foglalt megállapodá­sokat az üzemekben általában megtartották. Néhány helyen fel kellet figyelni azonban arra az egyáltalán nem örven­detes jelenségre, hogy az üze­men belüli szervezetlenség következtében az állásidők nö­vekedésével együtt nőtt az in­dokolatlan túlóráztatás. A tavalyi kollektív szer­ződésekről s a megkötendő szerződésekre vonatkozó ja­vaslatokról folyó vitákban a dolgozók 65—70, némely he­lyen 80 százaléka szólalt fel, s tett észrevételt vagy javas­latot. Minél jobb, kimunkál- tabb és igényesebb beszámo­ló hangzott el, annál több se­gítséget adott az eszmecsere az új szerződés előkészítéséhez. Legtöbbször éppen azokban az üzemekben sikerült az új szerződés, s a vállalat közép­távú tervének összhangját ki­munkálni, s ezzel együtt ha­tékony munkavédelmi, újítá­si, szociális és kulturális sza­bályzatokat is kidolgozni, ahol a körültekintő tájékoz­tatás már korábban is része­seivé tette a dolgozókat a vállalat örömének, gondjai­nak. A KOLLEKTÍV szerző­dések megkötése után most az üzemben folyó tájékozta­tásnak új feladatai kerülnek előtérbe. A Munka Törvény- könyve szerint a vállalat köte­les gondoskodni arról, hogy a dolgozók megismerkedjenek az üzemi élet alkotmányának minden pontjával. Több he­lyen az üzemi lap mellékle­teként adták közre a szerző­dés szövegét, máshol pedig fü­zetalakban terjesztették. Több vállalatnál levélben közölték a tanácskozáson fel­szólalókkal, mely javaslatait tudták a szerződés szövegezé­sekor felhasználni, s mely javaslatok megvalósításának mutatkoztak ma még akadá­lyai, illetve, mely javaslatok azok, amelyek teljesíthetetlen igényeket fogalmaztak meg. Ahol nem sikerül megtalál­ni az elhangzott javaslatokra történő reagálásnak a módját — beleértve a hasznosítha- tatlan javaslatokat Is —, ott a dolgozók körében olyan vé­lemény alakulhat ki: nem ér­demes felszólalni, a javasla­tokkal úgy sem foglalkozik érdemben senki. Azt minden érdekeltnek meg lehet ma­gyarázni, hogy valamely ja­vaslata megvalósíthatatlan, de azt nem, hogy a jó javas­latok közül akár csak egy is a vállalati s a szakszervezeti vezető szervek kezén észrevét­len elsikkadhat. A vállalat vezetőjének a jö­vőben is rendszeresen tájékoz­tatni kell a dolgozókat arról, hogy a kollektív szerződésben foglaltak miként segítik a vál­lalati — s a népgazdasági — célok megvalósítását, vala­mint a dolgozók érdekeinek védelmét. Most már minden esztendőben, még év elején, számot kell majd adni arról, hogy a kollektív szerződésben lefektetett, s e kétoldalú szer­ződésben kölcsönösén vállalt kötelezettségekből a szerződő felek mit valósítottak meg, s mi az, aminek teljesítése még várat magára. ILY MÓDON — többek kö­zött éppenséggel az üzemek­ben folyó rendszeres tájé­koztatás meghonosításával — sikerül elérni, hogy az elkö­vetkező öt esztendő során a dolgozók sokszor lapozzák majd fel az idén aláírt szerző­dés szövegét, s mind jobban megismerjék jogaikat, élje­nek e jogokkal, másrészt pe­dig felelősséggel teljesítsék szerződésbe foglalt kötele­zettségeiket. Csősztvai István ÉPÜL A SIÓ-MŰ Id^mítás Hid végi János rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom