Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
s-\Míriap 1971. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Az utolsó falka A nagy munkabíró, nagy testű, lomha járású, fekete .bőrű bivaly néhány évtizeddel ezelőtt az egyik legfontosabb vonóerő volt a mezőgazdaságban. Sőt, az alacsonyan fekvő, vizes területek egyetlen „járműveként” tartották nyilván. Az igénytelen fekete állatokból ma már mindössze egy falka él az országban, a Nagykanizsai Állami Gazdaság kisbalatoni területén. A zimányi rezervátumban a rendszeres gondozás és tenyésztés eredményeként általában 50 bivalyt tartanak, munkára nem alkalmazzák őket, teljes szabadságban élnek. A rezervátum ezekben a hetekben ifjú egyedekkel gyarapszik, születnek az apró, fekete bivalyborjak. A kiöregedő állományt az évről évre születő borjakkal fiatalítják és biztosítják a körülbelül 50-es átlaglétszámot. . Szőnyegparkettkockák Húszmillió forint értékű, Dániában vásárolt gépsor szerelését kezdték meg a soproni szőnyeggyárban. Az új berendezéseken először készítenek majd hazánkban 40—50 centiméter széles, műanyag habháttal erősített és rugalmassá tett szőnyegparketí kockákat. A kísérleti gyártás a tervek szerint decemberben kezdődik. A kereskedelem 1972-ben kapja az első szállítmányokat az extrapuhaságú szőnyegparkettből. Négy társadalmi szerződés Szigetmonostor fejlesztésére Csőgyár épül — KISZ-esek falujukért Négy társadalmi szerződés kerül jóváhagyásra Szigetmonostor tanácsának legközelebbi ülése elé. Semmi kétség, a tanács mind a négyet elfogadja, hiszen a község fejlesztéséhez nyújtott jelentős hozzájárulás felajánlásáról van szó. Terv az új művelődési ház A szigetmonostori Béke Szakszövetkezet szerződésben vállalta, hogy kikövezi a Köztársaság utcát. Ebben az ut; cában van irodája és majorja is, itt járnak traktorai, teherautói, de az utca ettől eltekintve is egyike a legforgalmasabbaknak a községben. Tehát a kövezés előnyeit nemcsak a szakszövetkezet, hanem az egész lakosság élvezi. Emellett a szakszövetkezet, a tanáccsal közös beruházásban, a negyedik ötéves terv során részt vesz az előreláthatólag 1974—75-ben épülő új művelődési ház munkálataiban. Anyagiakon kívül azzal is hozzájárul, hogy építőbrigádját is erre a munkára állítja. Szerződési kötelezettség nélkül ugyan, de eddig is segített a szakszövetkezet a község fejlesztését célzó munkálatokban. Például az idén anyagot adott a sportpálya kerítéséhez. A Vízügyi Igazgatóság szintén szerződik a tanáccsal. A Szentendrei-szigeten lévő falu mellett van egyik víznyerő forrása a Fővárosi Vízműveknek. Sok a dolga 'Szigetmonostoron az igazgatóságnak, kirendeltsége dolgozói is nagyrészt helybeliek. Most elvállalja, hogy a jelenlegi sportpálya mellett kézilabda- pályát épít, éspedig úgy, hogy azt télen korcsolyapályává alakíthatják át. K erékpármegőrző őrökkel A Fővárosi Vízművek a község határából számos kútból szállít vizet a budapesti vezetékbe, és tavaly vízóraüzemet létesített Szigetmonostoron. Most pedig csőgyárat épít, amely jövőre készül el. A községi tanáccsal kötött társadalmi szerződésben kötelezte magát, hogy kiépítik a községből üzemeihez vezető utat, amit, persze, a lakosság is használ. A Pest megyei Kishajózási Vállalatnak négy átkelőhelye is van a község határában, a sziget két partján. Naponta négy-ötszáz szigetmonostori jár munkába a fővárosba, Dunakeszire, Szentendrére és utazásuk azzal kezdődik, hogy a négy rév valamelyikén átkelnek a Dunán. Ha befagy a folyam, csak akkor jár autóbusz Szigetmonostorra (meg Póesmegyerre is), az év legnagyobb részében tehát a községbeli utasok kerékpáron mennek a révig. A kerékpárjukat, persze, hazatértükig a parton hagyjak, és egész nap azon idegeskednek, vajon megtalálják-e biciklijüket. Évente ugyanis, legalább 5—6 eltűnik és vagy háromszor annyiról szerelnek le fontos alkatrészeket. A község tanácsa a lopások megakadályozására kerékpármegőrzőt épít mind a négy révnél, a Kishajózási Vállalat pedig gondoskodik azok üzemeltetéséről, vagyis a zárral ellátott megőrzőhelyiségeket révészei kezelik: Közös akcióterv Antal Gyuláné, a községi takács titkára elmondja, hogy a Hazafias Népfront és a tanács a IV. ötéves terv feladatainak végrehajtására közös akciótervet dolgozott ki. — Rendkívül szoros a népfront és a tanács kapcsolata. Mócsgi J. Rudolf, a népfront elnöke egyben tanácsélnök- helyettes is, de nem függetlenített, hanem , társadalmi. A HÉV szentendrei műhelyében művezető. Kitűnő szervező tehetséggel irányítja a társadalmi munkákat. Nemcsak mozgósítja a lakosságot, hanem mindig ott van maga is. Függetlenített elnöke sincs a tanácsnak, Budavári József, a Fővárosi Vízművek szigetmonostori telepének művezetője tölti be esd a tisztséget. Műszaki ember, tehát követhetjük tanácsait minden. községi építkezésnél, a folyamatban lévő munkákat pedig rendszeresen ellenőrizzük. — Ha a községfejlesztésről beszélünk, a községi KISZ- szervezetről is szólni kell, mert ez az ötven fiatal . nagyon sokat tesz lakóhelyéért. Pedig csaknem valamennyi távoli munkahelyéről csupán este tér haza a faluba, s ezért szombat-vasárnaponként végzik el a magukra vállalt munkát. Titkáruk, Becsei Ilona, most választották meg másodszor, élen jár a társadalmi munkában’ is. Budapesten a Duna Cipőgyárban dolgozik és még csak tizenéves. A KISZ-esek idei munkája: a sportpálya kerítését már megépítették, most a ravatalozó környékét parkosítják, továbbá nagy munkával, használhatóvá teszik az erősen rozzant művelődési házat. Mert nem akarják, hogy amíg öt év múlva megépül az új, addig Szigetmonostornak ne legyen művelődési háza. SZ. E. JÖVŐRE 100 millióval több téglát ígérnek Évek óta sok a magánépít- tetők panasza, hogy az év első felében, a legnagyobb szezonban kevés a tégla. A gyárak különféle intézkedésekkel próbálnak most javítani az ellátás gondjain. Az év végére mintegy 10 százalékkal szeretnék növelni nyerstégla-készletüket, s amennyiben ez sikerül, a jövő évi szezon kezdetére az ideinél 20—30 millióval több tégla kerülhet forgalomba. A téglagyárak most készítik jövő évi terveiket, amely szerint az ideinél 100 millióval több, összesen 2,2 milliárd téglát adnak az építőiparnak és a kereskedelemnek. A IV. ötéves tervben további javulás várható. Folytatják a téglagyárak fejlesztését. Most ősszel kezdi a munkát a szentesi új téglagyár, amely jövőre 25 millió, teljes üzemben évi 56 millió téglát állít elő. -A már működő kisbéri, bakonyszentlásizlói és keresz- tespusatai új téglagyár — termelésének fokozásával — jövőre 42 millió téglával segíti a kínálatot. Munkában a piktorok piktora A Mátrában is . megkezdődött az őszi hervadás. Napról napra több színben pompázik Épül a Sió és a Duna találkozásánál az új torkolati mű. A 350 millió forintos beruházás megvalósulása után állandóan hajózhatóvá teszi a Siót és a gemenci vadrezervátum árvíz- védelmében is szerepe lesz. az erdő. Október „a piktorok piktora” emberemlékezet óta az idén dolgozik a leggazdagabb palettával. A sárgulási folyamat szinte tökéletes: a lombozatok hervadó színei gazdagabbak, változatosabbak, ámyaltabbak mint máskor. Az aranysárgától a rubin vörösig ezernyi színben pompáznak az erdei növények és ez október végéig állandóan változik, élénkül. A Mátra vad- gyümölcsökből is rekordtermést érlel, s ezek is sokféle élénk színben kínálják magukat. A tisztásokat nyíló virágok lepték el. Az őszi kikerics milliónyi lila szirma valóságos virágtengert formál: Az őszi színeket néhol a cserjék második virágzása is gazdagítja. A vörösgyűrű hervadó lombjai fölött például ott díszlenek tejfehér virágai. Vártörténetek Érdekes munkához kezdett Papp Miklós, a tokaji hely- történeti múzeum vezetője. Elhatározta, hogy összegyűjti és megírja a tokajhegyaljai várak — többek között Régéé, Füzér, Sárospatak, Tállya és Boldogkőváralja — építés- történetét, bemutatja a várakat birtokló egykori főúri családok életét, és megírja a várakhoz fűződő érdekesebb eseményeket, valamint népmeséket. A könyvet Tokaj község fennállásának 900. évfordulójára, 1973-ra készíti el a szerző. Fiatal művészek MENNYIT KERES A KEZDŐ SZÍNÉSZ? Jegyzet A tulajdonos jogán A kívülállók, a közönség körében valóságos „misztikum” övezi a színművészeti pályát. Nemcsak a személyes siker varázsa vonzza az érdeklődők figyelmét: leggyakrabban a feltételezett — de valóságban legritkábban létező — horribilis jövedelem a téma. Kevesen-tudják, hogy a pályakezdő színész — ugyanúgy, mint bármelyik diplomás — 1300—1600 forintos havi fizetéssel indul a jövedelemskálán. Nemrég felmérést készítettek, hogy az utóbbi öt esztendőben végzett színművészek, rendezők átlagos fizetése hogyan alakult a színházaknál? Kiderült; hogy7 azok a színészek, akik egy-öt esztendeje lépnek fel a színpadon, Budapesten, együttvéve a 2200 forintos átlagbért érték el, a vidékiek többet: 2315 forintot. Amíg a vidékiek az alapfizetést illetően viszonylag kedvezőbb helyzetbe kerültek a fővárosiakkal szemben, átlagjö- i'edelem vonatkozásába» lényegesen alulmaradnak. Felmérést készítettek korábban a fiatal színművészek évi átlagos bruttó jövedelméről is, Amely természetesen tartalmazza a havi alapfizetést, és a vállalt különmunkákat — rádió-, televíziófellépést, filmszerződéseket, szinkronmunkát, egyéb színházon kívüli szereplések jövedelmét is. Ennek alapján kiderült: Budapesten a Madách Színház fiataljainak a legmagasabb a bruttó átlagjövedelme: évi 76 000 forint. A szóródás ezen belül azonban 110 000 és 60 000 forint között mozog. A vidéki társulatoknál dolgozó színészfiatalok közül a kecskemétiek vezetnek — hiába, a főváros közelsége nagyobb „mellékeslehetőséget” biztosít —, itt az évi bruttó átlagjövedelem 38 564 forint volt, a legkevesebb 26 000, , a legtöbb 69 000 forintos összeget jelentett az átlagon belül. Budapesten a legalacsonyabb bruttó jövedelem az Operettszínház fiataljaié: 42 547 forint, a szóródás 48 000 és 34 000 forint között volt; a vidéki „minimumot” a kaposváriaké jelenti: 25 338 forint, ezen belül a szóródás 28 579 és 22 100 forint között mozgott. Várják a telet A Fővárosi Állatkert - már felkészült a télre. Felújított, korszerűsített helyiségekben gondoskodnak a szorgos ápolói kezek a sok ezer állat jó kondíciójáról. Elkészült az új teveház, ebben az eddiginél kedvezőbb környezetben kaptak helyet a tevék, lámák, vaddisznók és más sertésfélák. A MUNKÁS SZÁMÁRA a gyár s a vállalat nem csupán a kenyérkereset színhelye. Emberi, szakmai képességeit is itt teszi próbára naponta, s igyekszik kiélni nemes ambícióit, megvalósítani önmagát. A gyárakban előállított termékekben pedig — e gyártmányok használhatóságában és minőségében — szorgalom és munka, fegyelem, rend és pontosság testesül meg. Egy- egy közösségre s ezen belül az egyénekre olyannyira jellemző magatartásbeli tulajdonságok öltenek itt tárgyi formát szüntelen. Üzemeink, gyáraink nemcsak termelési, hanem társadalmi-politikai egységek, is. Minden munkahelyen emberi, társadalmi viszonylatok formálódnak (vagy esetleg deformálódnak) nap mint nap, attól függően, milyen az üzem, a vállalat légköre az ott folyó munka «szervezettsége és hatékonysága. Éppen ezért üzemeinkben a dolgozók rendszeres tájékoztatása a vállalati élet semmi mással sem helyettesíthető szerves része. A dolgozók — a tulajdonos jogán — ismerni akarják munkahelyüket, üzemük terveit, eredményeit, gondjait és jövőjét. AZ IDÉN a vállalati igazgatóknak beszámolót kellett tartaniuk arról, végrehajtották-e az elmúlt esztendőben megkötött kollektív szerződésben foglaltakat. Ezekhez a beszámolókhoz fűztek azután megjegyzéseket s tették meg kiegészítő észrevételeiket a vállalati szakszervezeti bizottságok. E beszámolók nyomán megállapítható, hogy a szerződésbe foglalt megállapodásokat az üzemekben általában megtartották. Néhány helyen fel kellet figyelni azonban arra az egyáltalán nem örvendetes jelenségre, hogy az üzemen belüli szervezetlenség következtében az állásidők növekedésével együtt nőtt az indokolatlan túlóráztatás. A tavalyi kollektív szerződésekről s a megkötendő szerződésekre vonatkozó javaslatokról folyó vitákban a dolgozók 65—70, némely helyen 80 százaléka szólalt fel, s tett észrevételt vagy javaslatot. Minél jobb, kimunkál- tabb és igényesebb beszámoló hangzott el, annál több segítséget adott az eszmecsere az új szerződés előkészítéséhez. Legtöbbször éppen azokban az üzemekben sikerült az új szerződés, s a vállalat középtávú tervének összhangját kimunkálni, s ezzel együtt hatékony munkavédelmi, újítási, szociális és kulturális szabályzatokat is kidolgozni, ahol a körültekintő tájékoztatás már korábban is részeseivé tette a dolgozókat a vállalat örömének, gondjainak. A KOLLEKTÍV szerződések megkötése után most az üzemben folyó tájékoztatásnak új feladatai kerülnek előtérbe. A Munka Törvény- könyve szerint a vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók megismerkedjenek az üzemi élet alkotmányának minden pontjával. Több helyen az üzemi lap mellékleteként adták közre a szerződés szövegét, máshol pedig füzetalakban terjesztették. Több vállalatnál levélben közölték a tanácskozáson felszólalókkal, mely javaslatait tudták a szerződés szövegezésekor felhasználni, s mely javaslatok megvalósításának mutatkoztak ma még akadályai, illetve, mely javaslatok azok, amelyek teljesíthetetlen igényeket fogalmaztak meg. Ahol nem sikerül megtalálni az elhangzott javaslatokra történő reagálásnak a módját — beleértve a hasznosítha- tatlan javaslatokat Is —, ott a dolgozók körében olyan vélemény alakulhat ki: nem érdemes felszólalni, a javaslatokkal úgy sem foglalkozik érdemben senki. Azt minden érdekeltnek meg lehet magyarázni, hogy valamely javaslata megvalósíthatatlan, de azt nem, hogy a jó javaslatok közül akár csak egy is a vállalati s a szakszervezeti vezető szervek kezén észrevétlen elsikkadhat. A vállalat vezetőjének a jövőben is rendszeresen tájékoztatni kell a dolgozókat arról, hogy a kollektív szerződésben foglaltak miként segítik a vállalati — s a népgazdasági — célok megvalósítását, valamint a dolgozók érdekeinek védelmét. Most már minden esztendőben, még év elején, számot kell majd adni arról, hogy a kollektív szerződésben lefektetett, s e kétoldalú szerződésben kölcsönösén vállalt kötelezettségekből a szerződő felek mit valósítottak meg, s mi az, aminek teljesítése még várat magára. ILY MÓDON — többek között éppenséggel az üzemekben folyó rendszeres tájékoztatás meghonosításával — sikerül elérni, hogy az elkövetkező öt esztendő során a dolgozók sokszor lapozzák majd fel az idén aláírt szerződés szövegét, s mind jobban megismerjék jogaikat, éljenek e jogokkal, másrészt pedig felelősséggel teljesítsék szerződésbe foglalt kötelezettségeiket. Csősztvai István ÉPÜL A SIÓ-MŰ Id^mítás Hid végi János rajza
