Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
1971. SZEPTEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK ^kMmJTÍOP 3 A jó szakember elmegy az iparba? Őszi beszélgetés a megye állami gazdaságairól A szervezeti és működési szabályzat a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt Anélfcül, hogy holmi polémiákba vagy összetéveszté- sekbe kívánnánk bonyolódni, változatlanul elmondható, hogy az állami gazdaságok termelési produktumok dolgában több terepen is megelőzik a termelőszövetkezeteket. így van ez Pest megyében is, amelynek állami gazdaságai az idén, korábban soha nem volt búzatermést takarítottak be. Igaz ugyan, hogy a tsz-ek eredményei szintén rekordnak számítanak, de mind az átlagokat, mind a fölfelé ívelés folyamatosságát tekintve, az állami szektor vezet. íme, a töretlenség számai: 1968-ban és 1969-ben egyformán 15,9 mázsát arattak le holdanként búzából, s a tavalyi — egyébként az országoshoz hasonló — visszaesés, de az akkori időjáráshoz képest szintén dicsérendő, 14,9 mázsa után az idén megszületett minden idők legjobb hozama: 19,8 mázsa. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának Pest— Nógrád megyei főosztályán tizenöt évre visszamenőleg elemezték a témakört, s a többi között levonták a következtetést: egy kiugrónak ^látszó év búzatermése az újabb ötéves periódus átlagárnak tekinthető már. S mivel a megyebeli tíz állami gazdaság IV. ötéves terve azt tartalmazza, hogy elérendő a 20 mázsás búzaátlag — ncs, ez immár szinte teljesültnek mondható. És a cukorrépa? Szigeti Ernő területi igazgatóval, a főosztály vezetőjével, amolyan rapszodikus beszélgetésbe kezdünk a növénytermesztés egyéb terepeit kutatván. A manapság úgyszólván mindenütt fölmerülő kérdést, hogy tudniillik, mi lesz a cukorrépa-termesztés sorsa, szinte automatikusan teszem föl. Annál is inkább, mert: — Ügy hallom, az állami gazdaságok szinte elsőként „irtották ki” a gyengébben fizető növényeket... — Nem így van — válaszol az igazgató. — Ellenkezőleg: jóllehet, a távlati tervben az idei évre már valóban csak 200 hold cukorrépa szerepelt, mégis 1100 holdat vetettek be a , népgazdasági szempontból oly fontos növényből. A területcsökkenési folyamat megértéséhez azonban tudni kell, hogy két esztendeje még majdnem mindenki azt mondogatta: nem kell magyar répa, inkább importáljuk a cukrot.,.. Valóban, jól emlékszem azokra a nem is olyan régi esztendőkre, midőn bizony meglehetősen nehéz volt elhelyezni a nemzetközi egyezményben számunkra engedélyezett kvótamennyiséget. Export helyett ma viszont jelentős az import, miközben az egykor — szakszóval — „nyomott” világpiaci árak éppen ellentétesen, vagyis fölfelé mozognak. — Most, hogy immár elfogadott koncepció: a magyar mezőgazdaság produltálja, teremtse elő az ország cukrát, nem tehetnének többet az állami gazdaságok? — Elismerem az állami gazdaságok felelősségét abban — így az igazgató —, hogy még nem alakult ki korszerű termelési mód a cukorrépára. Ne feledjük azonban, hogy a közgazdasági szabályozók egyként hrtnak, a reform elvei, így a nyereségre yaló törekvés nékünk is irányadók, tehát senki sem követelheti, hogy valamit ráfizetéssel termesszünk. * Kukorica- és sertésprogram Megtudom, hogy jóllehet Pest megye időjárása és talajadottságai nem a legalkalmasabbak a cukorrépának, bizonyos segítséget okvetlenül kívánnak adni az ágazat föllendítéséhez. A gödöllői . tangazdaság például hagyományosan és elismerésre méltóan foglalkozik vetőmagtermesztéssel, például kétezer holdon termeszt borsót, főleg exportra. Nos, itt 500 holdon kívánnak úgynevezett monogerm répavetőmagot előállítani, s ez a mennyiség elegendő az országos szükséglet ötven százalékához. . — így ősz elején, mit mutat a kukorica a gazdaságokban? —: A bevetett terület ötven százalékkal megnőtt egyetlen év alatt. Nagy tartalékok rejlenek ebben, s a kukoricatermesztés növelése előfeltétele a sertésprogramnak is. Az aratás idején még rekordterméssel számoltunk, ám az aszály jelentős visszaesést okozott, főként a homokos, rossz vízgazdálkodásé vidékeken. Mégis, a herceghalmi gazdaság 2900, a kiskunsági pedig 3 ezer holdon most is 28 mázsás átlagtermést vár. Kétségkívül szerepet játszanak ebben a ' hibridek, az új fajták, de változott a termesztés technológiája is. — Hoí épülnek sertéstelepek? ' — Ezer kocával működik már a herceghalmi hibridprogram, az év végére elkészül egy sertéstelep Gödöllőn, valamint Cegléden és Felsőbabádon is épül ilyen telep. Sajnos, kudarcról is beszámolhatok e fontos témakörben: Monoron elkészült ugyan a telep, de nem jó a technológiai rendszere. Negyven- millióba került, s még néhány millió kéne ahhoz, hogy kifo— Milyenek a lehetőségek a szolgáltatások fejlesztésére? — Júliusi közgyűlésünkön határozatban rögzítettük, hogy 1975-ig 50 százalékkal növeljük a szolgáltatásokat. Az 1970-es 58 millióval szemben 1975-ben 116 millió forint értékű lakossági szolgáltatást nyújtunk. A gépkocsi javításban lesz a legerőteljesebb a fejlődés. Nagykőrösön az év végére elkészül a szerviz, A budaörsi Vegyesipari Szövetkezet az M 7-es út mellett épít javítót, s megháromszorozza szentendrei szervizének kapacitását. Érden a mostaninak kétszeresére, Kiskunlacházán háromszorosára növelik a javítókapacitást. Szövetkezeteink továbbfejlesztik a motorkerékpárok szervizhálózatát is. ' — öt év alatt megkétszerezzük a lakáskarbantartói tevékenységet. Üj, általános szolgáltatóházat építenek á szövetkezetek Nagykátán, Szentendrén, Dabason, Cegléden és Aszódon. Kisebb szolgáltatóegységek épülnek: Nagykőrösön, Üllőn, Monoron, és Piliscsábán. Mindemellett a régi, kisebb szolgáltató helyiségeket is korszerűsítik, gépesítik, műszerezik — igyekeznek teljesítőképességüket növelni. Az említett beruházások értéke 56 millió forint. Ezt a szövetkezetek nem képesek önmagukban előteremteni, ezért a Pest megyei Tanácstól 24 millió forint támogatást kapnak 1975-ig, hogy tervüket megvalósíthassák, s növeljék a szolgáltatások mértékét és színvonalát. gástalanu! dolgozhassanak benne. Bérek, fiatalok E súlyos eset remélhetően alapos kivizsgálásban részesül, de vannak az állami gazdaságokban más természetű gondok is. A szigorúan termelési témákról folytatott beszélgetés átkanyarodik társadalmi, így foglalkoztatottság- beli tennivalókra. Hiszen a gazdaságok jövendőjét nemcsak a különféle beruházások formálják, hanem a bennük és velük dolgozók, így elsősorban a fiatalok. — A húszezer holdas mono- ri gazdaság igazgatója meséli — mondja Szigeti Ernő —, hogy összehívta a fiatal szakembereket. Úgyszólván meglepődve tapasztalta, hogy korántsem személyes panaszokat hangoztattak: megannyi jó javaslatot tettek a termelés korszerűsítése érdekében. — Jövedelmek? — Jó volt, növelte a termelékenységet, s ésszerű munkaerő-gazdálkodásra ösztönzött a bértömeg-gazdálkodás módszere. Sajnos, most csak 4 százalékos maximális béremelést engedélyeznek számunkra js már, az elv ugyanis: igazodjunk az ipari színvonalhoz. Ám, ha nem tudunk a magasan kvalifikáltaknak a sokkalta kényelmesebb körülmények közepette végzett munkáért többet fizetni, valami pluszt nyújtani, úgy mi lehet a következmény? Az, hogy a jó szakember elmegy az iparba — talál magának elfoglaltságot eleget, s kényelmeset. Keresztényi Nándor — Mi gátolta és gátolja a nagyobb arányú fejlesztést? — A jelenlegi közgazdasági szabályzók jobban ösztön őznek az árutermelésre, mint a szolgáltatásra. Sok esetben ráfizetéses egy-egy szolgáltatási ág fenntartása, vagy új szolgáltatás bevezetése; viszont, ha kelendő árucikkeket gyárt a szövetkezet, nagy jövedelemhez jut. Ezt az ellentmondást kellene feloldani. — Sok gandoit okoz az új lakástörvény is. A legtöbb falusi szolgáltató egységünk magántulajdonban levő házban van, amelyet évtizedekkel ezelőtt vett bérbe a szövetkezet, vagy a kisiparos a „helyiséggel együtt” lépett be a szövetkezetbe. A lakásrendelet kimondja, hogy egy éven belül vissza kell adni tulajdonosaiknak azoikat a helyiségeket, amelyek korábban lakásként szolgáltak, s jellegük nem változott meg. A tulajdonosok most sorra felmondják a bérleti szerződéseket. A szövetkezetek gyakran százezer forint felett költöttek a bérelt helyiségek rendbehozatalára, most ez a pénz elvész. Üj műhelyeket építeni a kis falvak- ! ban, nem lenne kifizetődő, — jelenlegi üzemeltetésük is veszteséges —, s a szövetkezeteiknek nincs is erre pénzük. Ha a szövetkezeteknek ki kell költözniük, cipész, fodrász stb. nélkül marad a község. A helyi tanácsok sokat tehetnének a szolgáltatások fenntartása érdekében. Szerdán délelőtt ülést tartott a Peat megyei Tanács Végrehajtó • Bizottsága. A megyei tanács szervezeti és működési szabályzatának tervezetét vitatták meg. Gondosan, felelősségteljesen készítette elő az e célra megválasztott bizottság a több mint ötvenoldalas, mellékletekkel ellátott szabályzatot. A szabályzat magába foglalja, miképpen kívánja szolgálni a megyei tanács az ország második legnagyobb megyéjének lakosságát. Hogyan képviseli a népi hatalmat, a szocializmus építését; a lakosság érdekeit; a városok, a járások, községek fejlődését; az agglomerációs • övezetnek a fővárossal összehangolt fejlesztését; az üdülőterületi és Idegenforgalmi szükségletek kielégítését; a megye mezőgazdasági területeinek a lakosság ellátásában való fokozott részvételét; a gazdasági, művelődésügyi, egészségügyi és szociális feladatok magasabb színvonalú ellátását; a gyorsabb, eredményesebb ügyintézést. A tanács húszéves gyakorlata, tapasztalata és a tanács- törvény alapján állították ösz- sze a szervezeti és működési szabályzatot. A dokumentum ismerteti az általános rendelkezéseket; a tanács sokrétű feladatát és hatáskörét; a nem tanácsi szervekkel való együttműködést; a tanácstagok jogait, kötelességeit; a tanács végrehajtó bizottsága tagjainak ténykedését; a választott testület munkáját. Részletesen elemzi a tisztségviselőkre háruló feladatokat, a tanácsi bizottságok teendőit és a szak- igazgatási szervek hatáskörét, illetve feladatát. * — Várható-e, hogry tovább nő az ellátatlan „fehér foltok’* száma? — Attól függ, milyen rendelkezések születnek. Mi mindent elkövettünk a „fehér foltok” felszámolása érdekében. Három éve bevezettük a ge- bines rendszert: helyiséget, munkaeszközt, anyagot adnak a szövetkezetek a munkát vállaló új szövetkezeti tagoknak. Most körülbelül 300—350 ge- bines dolgozik a megyében, legtöbbjük a váci járás „eldugott” falvaiban. — Sokat jelent a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása is. Megkapják a teljes nyugdíjat, s a munkájuk után járó fizetést. Több száz nyugdíjas segíti a községek ellátását. A dabasi járásban egy-két év múlva minden cipész nyugdíjba megy, s ha nem vállalják továbbra is a javítást, ez a szolgáltatás megszűnik a járásban. Nincs utánpótlás. — Várható-e, hogy egy idó után a szövetkezetekben Is munkaerőhiány lesz? — Már ma is van: kevés az autó- és rádiószerelő. Évente 7—800 ipari tanulót képeznek ki a szövetkezetek, köztük néhány szolgáltató szakmában is, ám egyre kevesebb a jelentkező. A divatos szakmákban nem várható hiány, más szakmákban — főként a szolgáltatások terén — viszont nagy gondot okoz a hiányzó munkáskéz. — Sokat várunk az új szövetkezeti törvény végrehajtásától. A szövetkezeti kongresszuson is számos fontos kérdés kerül napirendre, s a kongresszus határozatai nyomán segítséget várunk a kormányszervektől is, mert a szövetkezetek önmagukban nem tudnak 4 megoldani minden kérdést — mondta végül Borosa Gyuláné. „ Palád! József A szervezeti és működési szabályzatot októberben terjesztik elfogadásra a megyei tanácsülés elé. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén a jelenlevők megvitatták az alkotmány A dabasi sportpályán tegnap délelőtt lezajlott látványos és izgalmas versenyen a kellemetlen időjárást tartották a legcsekélyebb akadálynak a tizenéves vetélkedők. A fegyveres erők napja tiszteletére, három iskola úttörőcsapatainak polgári védelmi vetélkedőjét rendezte meg itt a járás és Dabas nagyközség polgári védelmi parancsnoksága. Az eseményre á járáshoz tartozó községek tanácsmegnyitója után startoltak a versenyzők: három csapat 8— 8 tagja. Fiúk és lányok lövészetből versengtek az első állomáson, majd futva érték él a „sugárszennyezett területet”. Innen természetesen csak gázálarcban folytathatták útjukat, egészen a következő állomásig, ahol a polgári védelmi totó kérdésem törhették fejüket. Dorog közelében %z úgynevezett Lencse-hegy alatt mintegy 30 millió tonna érintetlen szénvagyon rejtőzik. A gazdag széntelepek kisebb részének kiaknázására egy közepes teljesítményű almát építenek. A kedvező fekvésű, a föld felszínéhez közel húzódó szén művelésére mindössze egy lejtős akna szükséges. A dorogi aknamélyítők, akik vállalták, hogy meggyorsítják a munkát, már el is készítették az új lejtős aknát. Az első munkahelyeken már megkezdték a csapatok a széntermelést. Egyelőre naponta 6—8 vagon szenet termelnek, s jövő év elején azonban már napi 20 vagonra növelik a bánya kapacitását. A szénbányák közös fejlesztési alapjából épülő első lencse-hegyi almában Napi 800 módosításának szövegterve-! zetét, amelyet az országgyűlés által megválasztott bizottság dolgozott ki. Ezzel kapcsolatban több figyelemreméltó javaslatot terjesztettek az illetékes szerv elé. S ha ez is sikerült, újabb „roham” után már az egészség- ügyi állomáson vizsgázhattak elsősegélynyújtásból, vagy például „szennyezett terepein” végzett gyors ssbesültszállí- tásból. A következő versenyszám kézigránétdobás volt, majd pedig elmóiciti vizsga a zsűri előtt, a polgári védelem sokrétű tudnivalóiból. A csapatversenyben a 4068-as számú általános iskola Árpád fejedelem úttörőcsapata lett a győztes, a második helyet a 2763-as számú iskola Kossuth és a harmadik helyet az 1540-es számú iskola Petőfi úttörőcsapata szerezte meg. Az egyéni győztesnek járó jutalmat, a táskarádiót, Kancsár János, a Kossuth csapat tagja vehette át. Ajándékot kaptak az iskolák is: az egyetemi és főiskolai jegyzatellátó nyomda 10—10 ezer forint értékű kiskönyvtárát. 10—15 évig termelnek majd, s teljes kapacitás esetén naponként 80 vagon jó minőségű barnaszenet küldenek felszínre. Siketek nemzetközi napja Szeptember végén tartják Világszerte a siketek nemzetközi napját, amit a siketek világszövetsége kezdeményezett és 1959 óta minden évben megrendeznek. Célja a közvélemény figyelmének felkeltése a hallássérültek iránt. A nap célja az, hogy a hallássérültek a társadalomtól megkapják az őket megillető megbecsülést és a hatékony támogatást hátrányos helyzetük leküzdéséhez. A Közcp-magyarországi Tejipari Vállalat zsámbcki sajtüzemében naponta 800 kiló Sport sajtot készítenek és csomagolnak. A termék jelentős részét a fővárosba szállítják, de jut belőle a budai járásba is. Foto: Gárdos LÖVÉSZET, SEBESÜLTSZÁLLÍTÁS Vetélkedő — „szennyezett terepen’’ elnökeit, polgári védelmi parancsnokait is meghívták. Gémes Istvánnak, a megyei pv-parancsnokság főtisztjének A Lencss-h?gy a Iáit 30 millió tonnás szénvagyon KONGRESSZUS ELŐTT Mi lesz a szolgáltatással? Új autószervizek — Nyugdíjas cipészek — Felmondott bérletek Az országgyűlés megvitatta és elfogadta az új szövetkezeti törvényt. Október 11—13-án pedig az ipari szövetkezetek tartják VI. kongresszusukat, amelyen az ország 1123 kisipari szövetkezetének 700 küldötte — köztük 29 Pest megyei — vesz részt. Az új törvény és a kongresszus nemcsak a szövetkezetek 240 ezer tagját érinti, hanem az egész lakosságot. Azokat is, akik ruhát akarnak varratni, cipőt javíttatni, vagy hajat vágatni. Pest megye kisipari szövetkezeteinek problémáiról Baross Gyulánéval, a megyei KISZÖV elnökével beszélgettünk.
