Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-24 / 225. szám
2 1971. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK rial ItECTtl •jffP Elfogadta az országgyűlés az ifjúságról széló törvényt llku Pál művelődésügyi miniszter expozéja — A gyermekeinkkel való törődés mindnyájunk legkedvesebb kötelessége. A polgári társadalom azt a mércét állítja a fiatalok elé, hogy kövessék szüleik példáját. Ezt hallottuk mi is gyermekkorunkban. A mi célunk az, hogy kövessenek és múljanak felül bennünket, az if júság szárnyalja túl apái nemzedékét. Ifjúságpolitikánk célja és tartalma nőkben, illetve vállalati juttatásokban. Jól tudjuk, erőfeszítéseink enyhítik, de még nem oldják meg valamennyi családala- pító fiatal problémáját. Ez is azt igazolja, hogy az ifjúság nem egy problémája össztársadalmi gond. A gyorsabb ütemű fejlődés elősegítése tehát ezért is elsőrendű érdeke az ifjúságnak. Szándékosan nem tértem ki az eddig hozott rendelkezések végrehajtásának fogyatékosságaira; a törvény ezek kiküszöbölésében is segítségünkre lesz. Éppen az ifjúságért érzett társadalmi felelősség fokozott felkeltése, a nevelőmunka javítását szolgáló tennivalók hosszú távra szóló kijelölése szempontjából van kiemelkedő jelentősége az MSZMP KB 1970 februári, az ifjúságpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozó és az ifjúsági törvény megalkotását is kezdeményező állásfoglalásának. Másfél évvel e határozat megszületése után megállapíthatjuk, hogy mind a szemléletben, mind a gyakorlati munkában figyelemre méltó javulás következett be. Sajátos érdekek és szükségletek A mai fiatalok tudása, általános és szakmai műveltsége szélesebb és korszerűbb, mint a mienk volt 30—40—50 évvel ezelőtt. Ez természetes, esnem a féltékenység, hanem a büszkeség érzésével szólunk er-1 röl. Ugyanakkor azt'", yattjtfvi hogy a nagyobb tudasnák még nagyobb akaraterővel állhatatossággal és felelősségérzettel kell párosulnia. Máig is él még az a nézet, amely az ifjúságot egyszerűen biológiai kategóriaként fogja fel, az ifjúkort „a fölösleges energiák kitombolása” időszakának tartja. A mi felfogásunk merőben más. Számunkra az ifjúság a fejlődésre ható, cselekvő erő; s hogy még inkább az lehessen, meg kell tanítanunk, hogy energiái a maga és a társadalom javára hasznosítsa. Ehhez lelkesítő távlatot, erejét próbára tevő feladatot kell adnunk a számára. Ilyen távlat, ilyen feladat a szocialista Magyarország felépítése, a szocializmus világméretű győzelmének elősegítése. Az ifjúságról szóló törvénynek — melynek tervezetét a kormány megbízásából vitára bocsátom — éppen az a jelentősége, hogy meghatározza a Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának célját és tartalmát, elősegítse az ifjú nemzedék felkészítését hivatására, a reá váró feladatokra, és, hogy ehhez mind kedvezőbb feltételeket teremtsen. Mi nem kényszerhelyzetben, nem az ifjúság lázadásától kísérve és szorongva foglalkozunk a fiatalok helyzetével. Az ifjúsággal való törődés nálunk nem kampányfeladat, nem taktikai meggondolás, hanem a társadalom, a szocialista állam tudatos gondoskodása a jövőről, a jövőt építő nemzedékről. Felszabadulásunk óta számos törvényben szabályoztuk az ifjúság életével, fejlődésével, nevelésével kapcsolatos olyan fontos kérdéseket, mint a családvédelem, a honvédelem. A közelmúltban hozott bérintézkedések az ifjúság anyagi helyzetét is kedvezőbbé tették. Ugyanakkor a lakáshelyzet és az életkörülmények javítása érdekében a tanácsi lakások mintegy huszonöt-harminc százalékát fiatal házasok kapják, és az új lakásrendelet alapján egyre többen részesülnek a lakásépítési akcióban való részvételt megköny- nyítő kamatmentes kölcsöRámutatott a miniszter: az ifjúság — számarányáttekintve is — a társadalom jelentős része. Az ifjú nemzedéknek, mint sajátos korcsoportnak, sajátos érdekei és szükségletei vannak. A törvény, a jogok és kötelezettségek összehangolt rendezésével segíteni kívánja az ifjúság szocialista nevelését, a társadalom és benne az ifjúság felelősségérzetének növelését. Amire a javaslat az ifjúságnak jogot ad, annak megvalósítását valamely szerv kötelességévé is teszi. Szándékainknak ugyanakkor határt szabnak reális lehetőségeink. A tör- •vényjavaslat elutasítva az íjgfe-Jetést, az indokalat- 'lan várakozást és követelőd- zést — azt kívánja tudatosítani, hogy az igények minél teljesebb kielégítésének, a problémák maradéktalan megoldásának, a kötelességvállalás, a szocialista fejlődés előmozdítása a legfőbb I záloga. liku Pál ezután a törvény- javaslatban érintett kérdések közül elsőként a fiatalok tanulásáról, képességeik fejlesztéséről szólt. Többek között megállapította: — A tanulás, a szakképzés elválaszthatatlan a neveléstől. Az ismeretek csak akkor érik el céljukat, ha a szocializmus ügyével, a szocialista haza iránti odaadással párosulnak. Az ifjúságnak a munkában való résztvételéről szólva aláhúzta a munka nevelő erejét. Rámutatott, hogy a munka csak akkor válik nevelő erővé, ha felismertetik a szépségét, jelentőségét, hasznosságát, ha a munka alkotást jelent a fiatalok számára, is. Különös súllyal kell foglalkoznunk az ifjúság művelődésével, a szabad idő hasznos felhasználásával, az ehhez szükséges feltételek megteremtésével — mutatott rá a továbbiakban a művelődés- ügyi miniszter. — Az ifjúságot meg kell ismertetni az emberi kultúra gazdagságával és meg kell tanítani ennek élvezetére. Arra keli törekednünk, hogy az ifjúság szabad idejében művelődjék, kulturáltan szórakozzék, érzelmileg is gazdagodjék, fejlessze testi erejét és védje egészségét. Rendkívül fontos, hogy jól készítsük fel a fiatalokat közéleti szereplésükre, állampolgári jogaik gyakorlására. Van e feladatnak képzési, is- meretnyújtó oldala is, de még inkább fontos, a demokratikus fórumoknak, önkormányzati szerveknek a fejlesztése, amelyek segítségével a fiatalok „gyakorolhatják” társadalmi felelősségüket. Az új törvény--általános szemléletével és konkrét rendelkezisei- vel ehhez is hozzá kíván járulni. Ugyanakkor ne tagadjuk, hogy sok helyen szemléletváltozásra is szükség van, hiszen sokszor — iskolában és munkahelyen egyaránt — túlzott óvatosságból még a meglévő jogszabályok adta lehetőségekkel sem élnek. Becsülettel élnek, dolgoznak a fiatalok A fiatalok felkészítéséről szólva llku Pál említést tett mindazokról, akik áldozatkész munkájukkal formálják, alakítják az.íjfjú nemzedéket. Köztük is.-mindenekelőtt a pedagógusokról. — Az iskolai nevelés, az állam gondoskodása, a hivatásos nevelők még oly felelősségteljes munkája sem feledtetheti velünk, hogy gyermekeink neveléséért elsősorban mi, szülők vagyunk a felelősek. Aláhúzta a művelődésügyi miniszter: — Joggal állapította meg a párt X. kongresszusa, hogy ifjúságunk túlnyomó többsége szorgalmasan tanul, becsületesén végzi munkáját, és készül jövőjére. Igazán fontos volna, hogy társadalmunk minden. rétegében egyetértsünk az ifjúság ilyen alapon történő megítélésében, hogy a szórványosan mutatkozó negatív jelenségeket ne minősítsük tipikussá, s ne vezessenek félm minket n a csupán divathoz tartozó szélsőségek.'TfjúSágunKnajfí is tartozunk azzal, hogy a közvélemény előterében a becsülettel élő, dolgozó nagy többség és ne — az egyébként joggal bírált — törpe, de hangos kisebbség álljon. Beszéde befejező részében a művelődésügyi miniszter elmondta: — Másfél évvel ezelőtt kezdődtek azok a munkálatok, amelyek eredményeképpen előterjeszthetem az ifjúságról szóló törvénytervezetet. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, vitassa meg és fogadja el az ifjúsági törvény tervezetét. Dr. Lázár György munkaügyi miniszter felszólalása — A törvényjavaslat kiemeli azokat a feladatokat, amelyeket az ifjúság munkára való felkészítésének, pályakezdésének elősegítéséhez kell megoldani. Ez érthető, mert az élethivatás megválasztása, a gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítása csak úgy, mint a pályakezdés, olyan feladatok, amelyek eredményes megoldása nemcsak egyént, hanem sajátos társadalmi érdek is — kezdte beszédét a miniszter. A kormány nagy gondot fordít arra, hogy megkönnyítse és elősegítse a szülők és a fiatalok szempontjából olyannyira fontos és felelős döntést. Tíz éve, hogy megkezdtük az intézményes pálya- választási tanácsadást. A kormány, értékelve az eddigi — szerénytelenség nélkül mondhatjuk nemzetközi érdeklődést kiváltó — gyakorlat tapasztalatait, ez év közepén új és átfogó határozatban jelölte meg a továbbfejlesztés feladatait. A szervezett és szakszerű pályaválasztási tanácsadás ismeretbővítő és felvilágosító funkciójánál fogva tudatformáló szerepet is betölt. Közvéleményünk egy részében még mindig téves vagy legalább is pontatlan képzetek élnek a fizikai munkáról. Valószínűleg nem ismerik eléggé azt az egyre szélesebb területre kiterjedő folyamatot, amit a korszerű technika meghonosodása vált ki, $r aminek következményeként a fizikai-munka tartalma is átalakulóban van. Mind több az olyan munka- terület, amely a munkástól komoly elméleti tudást, kombinációs készséget és alkotó gondolkodást kíván. Éppen ennek az átalakulási folyamatnak a jegyében az egyre növekvő követelmények talaján született meg a szakmunkásképzés korszerűsítését szolgáló törvény, amelynek végrehajtása az oktatást magasabb színvonalra emeli és utat nyit, lehetőséget biztosít a továbbtanuláshoz is. Más oldalról, főleg munkás és paraszt szülőknél találkozni olyan magatartással, hogy olyankor is kevesebb erőfeszítést tesznek gyermekük továbbtanulása érdekében, amikor az adottságok, a képességek az értelmiségi pályára való irányítást tennék indokolttá. Igaz, ebben más, gyakran olyan okok is közrejátszanak, amelyeket a család saját erőből nem tud megoldani. Éppen ebből a felismerésből születtek azok a kormányzati intézkedések, amelyek párosulva a társadalom segítőkészségével, mind több tehetséges munkás és paraszt fiatal számára nyújtanak támogatást, teremtenek kedvezőbb feltételeket a továbbtanuláshoz. Jó dolog, hogy ezt a fontos feladatot a törvényjavaslat külön is kiemeli. Az ifjúság életében a másik messzeható lépés, a választott életpálya megkezdése. Az utóbbi időben örvendetes módon egyre több elemzés, tanulmány tárja fel hozzáértő módon a pályakezdő fiatalok problémáit, segítve helyzetük, véleményük jobb megismerését, a tennivalók alaposabb megtervezését is. Számos vállalat tett vagy tervez olyan intézkedéseket, amelyek javítják a fiatalok bérezési helyzetét, életkörülményeit. A pályakezdő fiatalok ügyének felkarolására azonban továbbra is sok a tennivaló. A törvényjavaslat és annak indokolása kifejezésre juttatja, hogy megalkotásához szocialista társadalmunk fejlődésének eredményei, a pártós a kormány hosszú múltra visz- szatekintő és az eddigiekben jól bevált ifjúságpolitikája szolgáltatja az alapot. Fiataljaink többsége tudja és méltányolja ezt. A munkából, és ha kell, az áldozatvállalásból is becsülettel kiveszi részét. Minden bizonnyal így lesz ez a jövőben is, ezért meggyőződésem, hogy az elfogadásra ajánlott törvénytervezet jó ügyet szolgál. Parlamenti jegyzetek Az új egységes szövetkezeti törvény elfogadása után az ülésszak második napja az ifjúságé volt a Parlamentben. Az országgyűlés az ifjúsági törvény tervezetét vitatta meg. Vita az ülésteremben és Bánáti Gézáné vita a folyosókon — ez jellemezte leginkább a tegnapi napot. Nem véletlenül. Az ifjúsági törvény elfogadása nemcsak az ifjúság jogainak és kötelességeinek egyszerű rögzítése, de alapkérdése annak is, hogy milyen lesz egész népünk holnapja. Pest megye képviselői is a fiatalságról beszéltek egymással és másokkal a szünetekben. Ezekből a véleményekből gyűjtöttünk össze jegyzetünkben. Az egyik kis csoport közepén Novák Béla, Pest megye 23. választókerületének képviselője, a Budai Járási Párt- bizottság első titkára viszi a szót. — Véleményem szerint a gazdasági szervek részvételét nemcsak ajánlani, kérni kellene, hanem valamiféle nagyságrend alapján kötelezővé is tenni. Csak így változtathatunk a jelenlegi gyakorlaton, ami szerint jelentős nagyüzem mek egyszerűen kibújnak az alól, hogy segítsék az ifjúsági és művelődési kérdések megoldását. — Az bizony nagyon üdvös lenne — veszi át a szót dr. Baskay Tóth Bertalan, a megye 2. választókerületének képviselője, a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem profesz- szora. — Mi a lehetőségekhez képest az egyetemen a szakmai ismeretek elsajátíttatása mellett nagy gondot fordítunk arra is, hogy megtanítsuk hallgatóinkat a pihenőidő korszerű felhasználására. A kluboktól a különböző szakköNovák Béla rökön át a művészeti szereplésig sok lehetőséget biztosítunk számukra. Fiataljaink igénylik is ezt a fajta segítséget és tanulmányaik befejezésekor a diploma mellett a korszerű művelődés és ismeretszerzés állandó igényét is a magukénak tudhatják. Kikerülve azonban a gazdaságokba, ezek az igények — a helyi lehetőségek híján — gyakran csak igények maradnak. Pedig a gazdaságok nagyon sokat tehetnének azért, éppen a diplomás fiatalok bevonásával, hogy ne csak az újonnan érkező fiatalok, hanem saját fiatalságuk egyre erőteljesebben jelentkező igényeit is kielégíthessék. A mai magyar faluban a legjelentősebb gazdasági erő a termelőszövetkezeti nagyüzem. Éppen ezért különösen a gazdaságok segíthetnének az igények felkeltésében és az igények kielégítéséhez szükséges lehetőségek megteremtésében. — Pontosan így igaz — helyesel Tóth Attilává, a megyei 8. választókerület képviselője, az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője. Szavára érthető módon odafigyel mindenki, hiszen huszonnégy esztendejével, mint a megye legfiatalabb ország- gyűlési képviselője, <5 képviseli elsősorban azokat, akikről ezen a napon tanácskozik a parlament. — Közel félszáz fiatal dolgozik nálunk — mondta —, de az igények kielégítésének lehetősége, annak ellenére, hogy a községben modern művelődési ház és könyvtár is van, még messze áll a valós és jogos igényektől. Egy példát szeretnék csupán megemlíteni. Esztendőkkel ezelőtt jó néhány fiatal összefogott, hogy részt vegyen a meghirdetett KISZ- lakásépítési akcióban. A lakásoknak már tavaly el kellett volna készülniök. aztán határidő-módosítással az idén nyárra, de még mindig csak a falak állnak, s a legújabb határidő, tudomásom szerint jövő májusa. A gazdaságnak is, a falunak is jobban oda kellett volna figyelnie erre az akcióra, hiszen senki számára sem lehet közömbös, hogy nem emiatt fordítanak-e hátat szülőfalujuknak a fiatalok. — Valóban nem lehet közömbös senki számára sem — mond véleményt Bánáti Cézá-
