Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
2 1971. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Megkezdődő?! as országgyűlés őszi ülésszaka Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter expozéja Bevezetőben hangsúlyozta, hogy hazánkban a szövetkezeteit általában — különösen a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — számottevően járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. Igen jelentősek a szövetkezetek számszerűen nem mérhető társadalmi eredményei is, részvételük a szocialista tudatformálás, a kulturális élet, a nevelés, a szakképzés, a szociális ellátás különböző területein. Szövetkezeteink gazdasági és társadalmi tevékenysége, további erősödése és fejlesztése tehát — szögezte le a miniszter — fontos közérdek. — Az általános szocialista fejlődésen belül az utóbbi években szövetkezeti mozgalmunk számára is erős ösztönzést adott két fontos tényező: a gazdaságirányítási rendszer reformja, valamint a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelménye. Gazdaságirányítási rendsze- 1 rünk reformjának egyik központi gondolata a szükségletek minél teljesebb és jobb kielégítése. A gyakorlati élet tanúsága szerint számottevő azon szükségletek köre, amelyeknek kielégítése célszerűbb szövetkezeti úton. Ugyanakkor a szövetkezetek tevékenysége, a népgazdaság több területén nemcsak szükséges, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. — A szocialista demokratizmus fejlődése szempontjából a szövetkezeti viszonyok között kibontakoztatható aktivitásnak is nemcsak egy- egy szövetkező község látja hasznát, hanem annak társadalmi méretekben is sok féle előrevivő kisugárzása van. Ezek a tényezők, összhangban a szövetkezeti mozgalom szilárd voltával, igénylik a törvényhozástól és a kormánytól: jogi téren is adjon további segítséget ahhoz, hogy a szövetkezetek még hatékonyabban és intézményesen beilleszkedjenek népgazdaságunk rendszerébe. A szövetkezés nem átmeneti forma — A törvényjavaslat a szövetkezet fogalmának meghatározásánál abból indul ki, diogy a szövetkezet az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység céljából önkéntesen létrehozott szocialista közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján működik. Tevékenységével előmozdítja tagjainak anyagi jólétét, szocialista tudatának fejlődését, egyben pedig közreműködik a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésében. Dr. Korom Mihály ezután emlékeztetett az MSZMP szövetkezeti politikájának irányelvedre, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes építésének folyamán hasznos szolgálatot látnak el. Ebből kiindulva, a szocialista állam minden társadalmi, gazdasági és politikai segítséget megad számukra, hogy szerepüknek és jelentőségüknek megfelelően működhessenek és fejlődjenek tovább. — Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezeteket, mint az állam vállalataival azonos feltételek mellett működő egységeket, a népgazdaság szerves alkotórészének, ösz- szességében egyik fontos szektorának tekintjük. Jogilag is szabályozni kell, hogy a szövetkezetek vállalati gazdálkodást folytatnak. Mindehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik fajtájával, a szövetkezeti szocialista tulajdonnal gazdálkodó szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdon- forma azonos jogi megítélés alá essék. — A Magyar Népköztársaság azonban csakis a kizsákmányolástól mentes szövetkezés szabadságát ismeri el, azt védi ér támogatja. — A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy gazdasági céljuk a tagok anyagi jólétének előmozdítása és egyben tervszerű, gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. — A jól működő szövetkezetek cppen ilyen módon szolgálják helyesen a társadalom, de a szövetkezetek és a tagok egyéni érdekeit is; amely szövetkezetben elfeledkeznének erről a fontos elvről, ott megsértik a közérdeket és előbb-utóbb a törvényes rendet is. Ahol pedig ezt a fontos elvet tudatosan féírete- szik, ott csak álszövetkezetről beszélhetünk, amely fedőszervül szolgál egyes csoportok vagy egyének közösségellenes manipulációinak. Ezeket a szocialista állam nem tűrheti és gazdasági, valamint jogi eszközökkel megakadályozza ilyen működésüket, de maga az egészséges szövetkezeti mozgalom is kiveti magából az effajta kísérleteket. Egységes szabályozás A továbbiakban hangoztatta a miniszter, hogy a tör' vényjavaslat megszünteti azt a több mint két évtizedes egyenlőtlenséget, amely a különböző szövetkezeti ágazatok jogi szabályozását jellemezte. — Az egységes szövetkezeti törvény előkészítése kapcsán felmerült a kérdés: beszélhetünk-e egységes szövetkezeti mozgalomról, és lehetséges-e valamennyi szövetkezeti ágazat jogi kérdéseinek egységes szabályozása? Lehetséges, mert: bár az egyes szövetkezeti ágazatok eltérő tevékenységet folytatnak, és megvannak a maguk sajátosságai, mégis tisztázódtak és kiforrottak azok a közös vonások, amelyek mindegyik szövetkezeti formára egyaránt jellemzőek. Szükség van arra is, hogy az egy-egy szövetkezeti ágazat konkrét tevékenységi körét, a többi ágazattól eltérő sajátosságait az egységes törvényen alapuló, azzal összhangban álló ágazati jogszabályok rendezzék. Egységes elvek, egységes nézőpont, egységes szabályozás a fő kérdésekben, de lehetőség az egyes szövetkezeti ágazatok speciális követelményeinek rugalmas szabályozására: ez az előterjesztett törvény szabályozási módszere. Következésképpen: a korszerű szövetkezetpolitikai elvekhez korszerű jogi szabályozási módszer párosul. Az egységes törvénynek és az ágazati jogszabályoknak közös vonásaként említette meg Korom Mihály, hogy tág teret engednek a szövetkezet önszabályozása számára. Utalt arra, hogy a demokratizmus — a gazdasági önállósággal párhuzamosan — a szövetkezeteknek az önkéntességén alapuló létrehozása, szétválása, egyesülése vagy megszűnése, továbbá a belső önkormányzat útján kap igazi tartalmat A törvény rendelkezései ezt jól biztosítják. A szövetkezetre, mint a demokratikus ön- kormányzat alapján működő szervezetre jellemző, hogy minden alapvető kérdésben — természetesen a jogszabályok keretei között — a tagság dönt: a szocialista önkormányzat nemcsak a nagyobb hatáskört de a nagyobb felelősség- vállalást is magába foglalja. Azonos anyagi és erkölcsi elismerés A szövetkezetek országos és területi érdekvédelmi szerveinek kiépítése az önkéntesség és az önállóság elvéből következően szintén csak önkéntes alapon történhet. Lényeges annak az elvnek szabályozása, hogy a szövetkezetek és azok érdekképviseleti szervei között nincs semmiféle alá-, vagy fölérendeltségi viszony. A szövetkezeti kongresszusok, illetve a szövetkezetek maguk hozzák létre ezeket a szerveket azért, hogy azok társadalmi és gazdasági síkon védjék érdekeiket. Az érdekképviseleti szervek mozgalmi eszközökkel és szolgáltatások nyújtásával segítik a szövetkezeteket. Ennek érdekében a törvényjavaslat megfelelő jogosítványokat ad számukra. A törvényjavaslat demokratikus szemléletét érzékeltetve mutatott rá a miniszter, hogy egyenrangúnak ismeri el a szövetkezetben végzett munkát a társadalmi tulajdon más szervezeteiben végzett munkával, azonos anyagi és erkölcsi elismerésben részesíti azt. Ma még ugyan nem tudjuk teljesen azonossá tenni a társadalombiztosítási juttatásokat a két szektor dolgozói között, de a népgazdaság teherbíró képességével összhangban már eddig is sokr' tettünk ama célkitűzésűn!: megvalósítására, hogy a társadalmi gondoskodás körébe tartozó juttatások mértéke a szövetkezeti tagok számára fokozatosan megközelítse, illetve azonossá váljék a munkaviszonyban állókéval. A szocialista épités követelményeinek megfelelően — A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység a szövetkezeti életviszonyok jogi szabályozása, az állóm gazdasági irányítása és hatósági tevékenysége, végül a törvényességi felügyelet keretében valósul meg. Ennek kapcsán megemlítette, hogy jogszabályok határozzák meg — egyebek között — a szövetkezetek tevékenységi körének terjedelmét is, tehát azt, hogy mivel foglalkozhatnak, illetve, ml tilos a számukra. Növeli a törvényjavaslat a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezeten belüli ellenőrzés hatékonyságát, a vezető szervek felelősségét, a felügyelő bizottság jogkörét is. A szövetkezetek gazdasági tevékenységüket a jövőben is a mindenkori gazdasági szabályozók, a társadalmi vagyonvédelmi szabvány, közegészségügyi, biztonsági stb. követelmények állami előírásai szerint végezhetik. Befejezésül az igazságügyminiszter hangsúlyozta: — A törvényjavaslat célja, megállapítani egész szövetkezeti mozgalmunk számára irányadó elveket és azokat az alapvető közös szabályokat, amelyek minden szövetkezetre egyaránt vonatkoznak annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valameny- nyi ágazata szocialista építőmunkánk követelményeinek megfelelően fejlődjék tovább. Korom Mihály a kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a szövetkezetekről előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, és emelje törvényerőre. Parlamenti jegyzetek Az országgyűlés — mint ismeretes — az új, egységes szövetkezeti törvényt tárgyalta, csütörtöki ülésén pedig az ifjúsági törvényt. Szokás szerint erről nemcsak az •ülésteremben, de a folyosón is élénk vita folyik. Ihászi József, Pest megye 14. Ihász! József választókerületének képviselője, a dabasi járási pártbizottság első titkára már az első szünetben — egy kis csoport közepén — megfogalmazta benyomásait — Hogy mi is benne az új? Elsősorban az, hogy a különböző szövetkezéseket egységes törvénybe fogja össze. Eddig csupán a termelőszövetkezetek életét és működését szabályozta törvény. A kisipari termelőszövetkezeteket és az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezeteket csupán különböző kormányrendeletek és határozatok segítették a helyes működésben. Most mindezt egységes törvény rendezi és ez feltétlenül a gyorsabb fejlődés biztosítéka. Kell, hogy az legyen, hiszen az egységes törvény az eddiginél szorosabb együttműködések lehetőségeit is megteremti. És új vonása a most tárgyalt szövetkezeti törvénynek az is, hogy lehetőséget biztosít a szövetkezetek számára az állami vállalatokkal egyenrangú vállalati gazdálkodásra. A négy esztendeje megalkotott termelőszövetkezeti törvény igen nagyfokú demokratizmust biztosított a termelőszövetkezetek számára. Most ez a széles körű demokratizmus érvényesülhet majd a másik két szövetkezeti formában is. Győré Sándor, Pest megye 9. választókerületének képviselője, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke mintha csak Ihászi József szavait akarná bizonyítani, közbeszól: — A törvénytervezet természetesen több új vonással gazdagítja a már meglevő termelőszövetkezeti törvényt is. A többi között tovább szélesíti a termelőszövetkezeti demokráciát azzal, hogy az eddigi vezetőségi bizottság helyett a közgyűlési bizottság megalakítását javasolja. Hogy ez mit jelent? A döntések egy részét eddig a vezetőségből alakult vezetőségi bizottság hozta meg. Ez, mondjuk ki nyíltan, néha visszásságokat is eredményezett. Most viszont a közgyűlés által titkosan választott közgyűlési bizottság dönt majd ezekben a kérdésekben. Ez a bizottság már nem lesz semmiféle Győré Sándor alárendeltségben a vezetőségnek, felelősséggel kizárólag a közgyűlésnek tartozik. A törvénytervezetnek számomra nagyon fontos új vonása az is, hogy egyértelműen állást foglal a termelőszövetkezetek kiegészítő üzemágainak szükségessége mellett, törvényesíti azt, de ugyanakkor, nagyon helyesen, a mezőgazdasági vertikus felé hangolja működésüket. Ezzel sok, korábbi vita végére kerül pont végérvényesen. A kis csoport harmadik tagja, Béki Ferencné, Pest megye 13. választókerületének képviselője, az üllői Kossuth Termelőszövetkezet brigádvezetője. — Véleményem szerint, a törvénytervezet jó, de hog" mennyiben tölti be majd rer: - del tetősét, az a végrehajtás' utasítás kidolgozása és a gyakorlati megvalósítása során dől el. Igen helyesnek tartom azt is, hogy végre ez a törvény, elfogadása után, megnyugtatóan rendezi majd a termelőszövetkezetek kiegészítő üzemági tevékenységét is. A mi járásunkban nagyon sok gazdaság foglalkozik kiegészítő tevékenységgel. Ez alapjában még nem lenne baj, az viszont már igen, hogy ezen üzemek közül csak nagyon kevés kapcsolódik a mezőgazdasághoz. Maradjunk a mi termelőszövetkezetünk példájánál. A gazdaság létszámának fele különböző kiegészítő üzemekben dolgozik. S mivel ezek zömében alkalmazottak, viszonylagosan könnyebb munkával magasabb jövedelemhez jutnak. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy ez így igaz, hiszen jómagam is tizenöt esztendeig ipari munkásként dolgoztam és nem is éppen a legköny-
