Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

Kízl erőre nem számíthatnak £ CrV El H ÍR LAP * kÍÍJlO N K. 1 A DA* S X xv. évfolyam, 223. szám 1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA Gépek a kiskertek műveléséhez Zöldbabfermesztési bemutató és tanácskozás A JÓ SZÓT KEVESLI EMBEREK A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN S ü P b O ■ R ii T MEGYEI BAJNOKI KÉZILABDA juwell, Fortune fajtái és —; elsősorban fővetésre — az NZ 2323-as, az NZ 2711-es, NZ 2702 fajtái. Az NZ 2193 fejía bőtermő, de hüvelyei rövidéit, és sok köztük a görbe. A bemutatót tanácskozás követte, melyen a termelő- szövetkezetek és a konzerv­gyárak szakemberein kívül részt vettek a Kertészeti Egye­tem kecskeméti főiskolai ka­rának hallgatói, valamint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és az Országos Fajta- minősítő Intézet munkatársai is. A tanácskozás eredményes volt. Csak a konzervipar részére 3—4000 hektár zöldbabterület termése szükséges jelenleg. Ezenkívül több mint ezer hektár zöldbabterület ter­mése szükséges a lakosság el­látásához és a friss export céljára. Az egyre kevesebb kézi munkaerő miatt elterje­dőben van a zöldbab gépi sze­dése. Ebben az évben már 27 darab holland zöldbabszedő­gép dolgozik hazánkban a konzerviparnak. Jó gépnek ígérkezik a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár és Mező- gépfejlesztő Intézet 4 soros zöldbabszedőgépe is. Dr. Konrád Zoltán paprikát vinni kell. Nemigen csalódtam benne. Pár év múl­va egyesültünk a Dózsával. Én elkerültem a Hosszúhát dűlő­be, feleskertésznek. Házat vettünk. Azóta a Petőfi Ter­melőszövetkezetben dolgo­zom. — Teljesült-e a vágya? — Hogy is mondjam? Nem egészen. Nagyon fáj, hogy nincs gyerekem. Koraszülött­ként meghalt mindkettő. Ket­ten kezdtük el az életet, ket­ten is fejezzük be. Ma még petróleumlámpa vi­lágít a hosszúháti tanyában, s egy telepes rádió hozza el a nagyvilág híreit. De nemso­kára itt is lesz villany. Azt hihetnénk, hogy Ko­lozsvári Károly elégedett em­ber. Van a termelőszövetkezet­ben tisztességes kenyere, éte­le, itala. Van a feleségének is. Mégis néha panaszkodik. A jó szót kevesli... Ö is. mint a többiek. Miklay Jenő Elmaradt szereplés Szeptember 19-re énekkari hangversenyt tervezett a kecs­keméti Kodály-kórus, amelyre a nagykőrösi művelődési ház férfikara is meghívást kapott. A Bács-Kiskun megyei uta­sokat ért repülőgépszerencsét- lenségre, illetve a gyászra való tekintettel a hangverseny és így a körösiek szereplése is el­maradt. Új a szabad az út A Kecskeméti úton a gázve­zetékszerelők gyorsan lefektet­ték a csöveket: vasárnap dél­után a Kecskeméti és a Rákó­czi utak kereszteződésénél is­mét megindulhatott a közúti járműforgalom. Dicsérjük a gázosokat Vasárnap is dolgoztak néhá- nyan a Kecskeméti úti árkok­nál, a gázvezetékeken. Öröm­mel konstatálták ezt az arra járók és a lakók. Valóban jó lesz igyekezni, mert hamaro­san beköszönthet az esős idő­járás, s akkor nemcsak a munka haladhat lassabban, de a föld is elázhat a mély árok­ban! Kétszáz forint az új kukorica Megjelent a piacon az új csöves kukorica. Először 250 forintot kértek mázsájáért, azután alább szállt az ára, 230—220 forintra, most pedig a minapi piacon, már 200 fo­rintjával árulták. Majdnem elgázolták ■ Ittasan ült fel kerékpár­jára H. József, s megpróbált a Kecskeméti úton karikázni. Mi sem természetesebb, mint az, hogy pórul járt. Néhány­szor leesett, és az utolsó alka­lommal előzésben levő gép­kocsi mellé zuhant. A gép- kpcsivezető lélekjelenléte mentette ki a halál karjaiból, de már az 500 forint pénz­bírságból nem tudta „kihúz­ni”. A VAROS NEVÉT először említő oklevél 1266. május 5- én kelt, IV. Béla uralkodása idején. Már a város neve mel­lett említés esik a hozzá tar­tozó erdőről (Gáterdő?). Nagykőrös címerének etső ábrázolása egy 1579-ből szár­mazó pecsét lenyomatán lát­ható. Körirata magyar: „VI. Nagy Körösi Pecet” (Üj nagy­kőrösi pecsét). Közepén ma­gas derekú, ágas-bogas fa áll, jobb oldalán törzsébe vágott baltával, mellette, két olda­lán, az évszám: 1579. Ali koppányi bég rabságból való kiváltásakor a váltsága ügyé­ben keletkezett iratok között akad egy kezeslevél, melyen hat kezességvállaló magyar város szerepel, a hat közt van Kőrös város is. Az említett pecsétlenyomat ezen az Ira­ton található. A XVII. SZAZAD végéről is Ismerünk két pecsétet. Az egyik 1686-ból való acél pe­csétnyomó. A másiknak csak a lenyomata ismert. Mind a kettőn egyenes derekú, lom­Aki ismeri az ÁFÉSZ-t a városban, az azt is tudja, hogy dolgozói számtalan okos javas­latot, ötletet fogadnak meg a vásárlóktól, s nem várnak semmiféle utasítást ahhoz, hogy bővítsék kereskedelmi hálózatukat, áruellátásukat. A minap kisebb küldöttsé­get menesztettek Budapestre, egy olyan kiállításra, ahol kis­kertek műveléséhez szükséges gépeket nézhettek meg. A kiállítást a HERMES ren­dezte, a japán Honda céggel: kis traktorokat, boronákat, komplex kisgépeket mutatott be működés közben. A kül­bős fa látható. A lenyomat mutat szebb és művészibb címerábrát. Bállá Gergely „Nagykőrösi Krónika” című könyvében azt írta, hogy a körösiek cí­merüket Árpád vezértől kap­ták. A címerben levő fa kő­risfa. A feltevések szerint a város neve is a kőrisfára ve­zethető vissza. Valószínű, hogy nem a szerző találta ki ezeket, hanem az akkor élő szájhagyományt jegyezte fel. A szájhagyomány annyit iga­zol, hogy ismeretlen, meiy időben kapta a város a cí­merét. A Kőrisfa-erdő való­színű afeonos lehetett a Gát­erdővel, vagy legalább is a Gát-tó északi oldalán levő er­dővel. Arra, hogy a Kőrös- ér és a város neve milyen kapcsolatban van egymással, ma már csak következtethe­tünk. A CÍMER FELETTI korona ötágú, nemesi korona. Erede­te azzal hozható össze, hogy a város, mint közösség, bér­be vette a nemesi jogokat, döttség azért kereste fel a ki­állítást, mert a nagykőrösi ÁFÉSZ is szeretne a gépekből vásárolni, hogy azután a zárt- kertsk, illetve a hétvégi telkek művelésére kikölcsönözhesse azokat. Arról tanácskoznak a szak­emberek, hogy valamiféle tár­sulást hoznának létre a kis­gépek gazdaságos működteté­sére. A hétvégi telkek és zárt- kertek tulajdonosai a meg­mondhatói, milyen nagy szük­ség lenne a gépekre, melyek könnyen kezelhetők, gyorsan üzemeltethetők. A KISZ-vezetőségválasztás kapcsán is felmerült a keres­kedelmi tanulók állandó és ezért fordult elő a nemes vá­ros elnevezés is. A nemesi ko­rona tehát múltbeli rangját jelenti a városnak. Használa­tát szintén királyi engedély­hez kötötték. A címer ábrai­nak megváltoztatását ugyan­csak felsőbb engedélyhez kö­tötték, már csak azért is, mert más megye, város vagy község címerének ábráival nem egyezhetett. Ugyanez vo­natkozott a város zászlajára is. Minthogy egy meghatá­rozott emberi közösség jelvé­nyéül szolgált, a megtévesz­tés vagy összetévesztés bajt is okozhatott volna. A NEMESI KORONA al­kalmazása egyes magyar vá­rosok címeréről ma sem tűnt el egészen, legfeljebb annyira hangsúlyozottan nincs kiemel­ve, mint a miénken. Hogy városunk jelvényén az arany­koronát hagyománytisztelet­ből megtartsa-e, vagy sem, le­hetne vitatkozni. De a város­címer ma már nem hatalmi jel, csupán hagyománytisztele­tet jelent. Nem célja, hogy kifejezze a jelent, vagy a hol­napot. Készítményeink cso­magolásánál, népszerűsítő ki­adványainkon alkalmazzuk mint díszítő és megkülönböz­tető jelet. Dr. Balanyi Béla (Vége) A tápiószenbmártonl Rákó­czi Termelőszövetkezetben zöldbabtermesztési bemutatót tartottak. A termelőszövetkezetben 40 hektáron termelnek zöldba­bot, másod vetésként. A ter­ményt szedőgépekkel gyűjtik be. A Nagykőrösi Konzerv­gyár felkérésére, a Kertészeti Kutató Intézet vegyszeres gyomirtási és növényvédelmi kísérleteket végzett területü­kön. Dr. Bálint Istvánná ismer­tette e kísérleteket. A vegy­szeres gyomirtókat vetés után 4 napra permetezték ki. Kö­zülük az Ivorinból csak a szükséges mennyiség fele, hektáronként 3,6 kilogramm került ki'Oermetezésre, ezárt a babföld gyomos maradt, de az előírt mennyiség esetén ez a szer is gyommentes talajt biztosít. Eredményesen hasz­nálják a hollandok is. A vegyszeres gyomirtók kö­zül a legjobb a Tenorán + Ramrod (6,2 kg + 3,6 kg/ha), Patorán (7 kg/ha), Igrán (1,8 kg/ha), Afalon (5,2 kg/ha), Arezin (5,2 kg/ha). 700 liter vízzel valameny- nyit kipermetezték. Nálunk eddig csak a Tref- lámt engedélyezték. Kint, a paradicsomföldön ta­láltam rá Kolozsvári Károly­ra nem messze a tanyájától. Éppen az utolsó sor szedését fejezte be, s már indulni ké­szült befelé. Elkísértem ha­záig. Először fiatalságáról be­szélt. Korán, gyerekfejjel kez­dett dolgozni. Disznókat őr­zött, túrta a földet, mígnem behívták katonának. A háború keserű emlékét, a Kárpátokat sosem felejti el. 1945 őszén tért haza. Az egy holdacska juttatott sző­lőjén kezdett dolgozni. — 1946 őszén megnősültem, vettünk egy lovat, kocsit, s hordtam az erdészettől kapott j fát Ceglédre. E munkából szedtük kissé rendbe magun­kat. Aztán jöttek az agitálok. Kérdeztem, mi értelme van ennek? „Majd meglátja, hogy igy lesz jó” — mondták. Ti­zenkét mázsa árpát és búzát szakszerű továbbképzése. Nap­jainkban szinte divattá vált a tapasztalatcsere, de, sajnos, nagyon sokszor gyorstalpaló módon. E gond jegyében született meg az az elhatározás, hogy az ÁFÉSZ-nél a városban le­vő tanulókkal megismertetik nemcsak a szakmájuk elmé­leti ismereteit, hanem rend­szeresen elviszik őket egy- egy nagykőrösi boltba, ahol az emberekkel való bánásmó­dot szeretnék elsajátítattni a jövendő kereskedőkkel, s ahol a rendtartást és az új árukat is megismerhetik. Doktor úr Megkezdődnek a színházi esték Nagykőrösön is. A kecs­keméti Katona József Szín­ház első bérleti előadását szeptember 26-án, este fél 8 órakor tartja. A bemutatásra kerülő ze­nés bohózatot Molnár Fe­renc frta, Doktor úr címmel Kellér Dezső dolgozta át. Ze­néjét Zerfkovitz Béla szerezte. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Van, aki megteszi, van, aki nem. Szinkronizált, színes an­gol filmvígjáték. Kísérőműsor: Fekete fény. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Dr. Nagy Andrásné a nö­vényvédelmi kísérletekről be­szélt. Jó eredményt nyújt a gombabetegségek ellen a Di­fii ane M—45, a Cuprosan Su­per D. és az AntrakolL A termelőszöveükez'eit fő- agronómusa, Szőke Tibor, sa­ját tapasztalataikat összegez­te. A zöldbab előveteménye a búza volt, 48 centis sortávol­ságra vetették, hektáronként 250 kilogramm vatömagmeny- nyíséget használtak fel. Hek­táronként 200 kilogramm 34 százalékos nitrogén műtrá­gyát, 350 kilogramm foszfor és 350 kilogramm káli műtrágyát alkalmaztak. Három alkalom­mal öntözték vetés után. vi­rágzás előtt és virágzáskor, 20—20 milliméter csapadék­kal. A szemle időpontjában, szeptember közepén, a King- horn Wax sárga hüvelyű faj­tán általában 6—8 értékesít­hető hüvely volt. Gépi szedésre alkalmas, bő­termő fajtáknak mutatkoznak az angol Hurst cég Cascade és Blue Lake zöldbabfajtái, a holland Royal Sluis NR 2316, Sprite, Sanocrop, Garobell. Amboy zöldbabfajtái, az NSZK Van Vaweren cég Di­namit és Jaguár zöldbab­fajtái, a Coralle, Wax Gold­ígértek osztáskor. Nem nagyon hittem el, de azért beléptem a Vörös Októberbe. Még ak­kor is hitetlenkedtem, ami­kor a padlásra hordtam fel a gabonát. Az 1956-os események mély­ségesen megrendítették, de volt ereje, hogy kitartson a „miénk” mellett. — A mi termelőszövetkeze­tünk, a Vörös Október, fura kis alakulat volt. Amit ter­meltünk. azt szét is osztottuk, mind. Ha csak a személyes egyéni érdeket nézzük, akkor jó helyzet volt ez. A kertészet­ben minden akadt, de főleg a paprikát termeltük. Tud­tam, mindig ez a legkapósabb. Ha piacra szedtünk, mondtam, minden más maradhat, de a 19-én három együttes lé­pett pályára: Váci Híradás—Nk. Kinizsi 17:16 (11:6). Kinizsi: Szabó — Nagy A. (1), Vikartóczki (1), Pod- horszki. D. Kovács F. (3), Varsányi (4), Danes. Csere: Bekő. Szőke, Zuhany M. (3). Bessenyei (4). A bajnoki címre is aspi­ráns vendégek nyugodtab- ban kezdtek. A Kinizsi ide­ges volt a százegynahány­szor válogatott Fenyőt is szerepeltető váciak ellen, s több kihagyott helyzet után, csak a 7. percben, hetesből érték el első góljukat (1:3). A 10. perc után belelendül­tek a körösiek, de a nem eléggé kidolgozott akciókat vagy a jól blokkoló mezőny- játékosok, vagy a remek na­pot kifogó kapus hárították. A Híradás lelassította a játé­kot, de a gólok előtti utol­só átadásaik villámgyorsak voltak, s ez lélektanilag le­törte a hazaiakat. A váciak jó csapatjátékot nyújtottak. Szünet után a Kinizsi nagy akarattal kezdett, s a 40. perc után (9:15), a határtalan lelkesedéssel, jól játszó Bes­senyei, valamint a Fenyőt ek­kor jól fogó Szőke játéká­val, az iramot gyorsítva, fel­jött. Az utolsó 20 percben színvonalas és izgalmas volt a játék, s nagy a küzdelem. Bekő remekül védett. Az utolsó 3 perc forró légkörű volt. mert a bírók is „tisztel­ték” néhány ítéletükkel a volt válogatott, 10 gólt dobó Fenyőt. A körösi együttes a me­zőnyben egyenrangú volt, de 3 hetest és 10 biztos helyeis- tet kiliagyott. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy néhányszor sakk-matt volt a helyi védelem. Nők Nk. MEDOSZ—Fóti Vas­utas 14:10 (8:6). MEDOSZ: Hatvani — Fe­hér, Szomolányi, Apró (7), Szarka (6), Horváth Á. (1), Papp. Csere: Szebeni, Hor­váth E., Mathisz, Kovács M. Gyenge ellenfelük ottho­nában, végig vezetve, bizto­san győztek a körösi lányok. A színvonal közepes volt Ifjúsági férfiak Nk. Kinizsi iß—Váci Hír­adás ifi 2:1 (1:0). Kinizsi ifi: Csicsó — Ko- lács F., Juhász (1), Dér G., Horváth J., Varga (1), Si­mon. Mindkét csapat kevés jó akciót vezetett, s főleg a vé­dekezésre összpontosított. A nagyon kevés gól kialakulá­sában az is közrejátszott, hogy a játékvezetők késése miatt csak 2x10 percet ját­szottak. ★ 16-án, Martfűn játszották a Tisza Cipő—Nk. Kinizsi barátságos férfimérkőzést Az NB II-es hazaiak ellen, szépen szerepeltek a körö­siek: mindössze 5 góllal ma­radtak aluL Szerdai sportműsor Labdarúgás Kecskemét: Mezőíi SE— Nk. Kinizsi II barátságos mérkőzés. S. Z. Visszapillantó tükör Városunk címere és zászlója II. Gyakorlati méhészkedés Az illatos méz nemcsak a gyermekék kedvelt csemegéje, de számtalan betegség gyógyí­tására is a leghathatósabb szer. Különösen így ősszel, a gyakori meghűlések idején ajánlatos mézet nyalogatni. Hogy a méz megkedvelte té- se adta-e az ötletet az ÁFÉSZ vezetőinek vagy más, azt most ne firtassuk. A lényeg, hogy szeretnék segíteni az iskolák politechnikai oktatását. Ezért Szalma kapható Nagyon sokan, még olyanok is, akiknek, gyári munkások lévén, nincs sem zárt, sem hobby kertjük, nevelnek disz­nókat. S a legnagyobb gondot nem az élelem beszerzése je­lenti nekik, hanem az alom­szalma hiánya. Az idén is sok panasz futott be a szerkesztőségbe, hogy nem tudnak állami áron szalmát venni jószágaik alá. — Most éppen kapható alom­szalma — hallottuk a felvilá­gosítást az ÁFÉSZ Koszorú utcai telepén. A jó hírt öröm­mel adjuk tovább. Átvették az oklevelet A minap Foton járt a kon­zervgyár üzemi pártbizottsá­gának titkára, Leskó László, valamint az MSZBT ügyvezető elnöke, hogy a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság megala­kult tagcsoportjának hiteles okiratát ünnepélyesen átve­gyék. az ÁFÉSZ felajánlja a külte­rületi iskoláknak, hogy egy- egy méhcsaládot ad nekik gondozásra, nevelésre, termé­szetesen szakismeretek biztosí­tásával. így a külterületi isko­lákba járó gyerekek ápolnák, gondoznák a méhcsaládokat, és közben elsajátítanák a mé­hészkedés titkait. Az ötletet minden bizony­nyal elfogadják az oktatás szakemberei. NEM JÓ A TIKI-TAKl! Vasárnap is találkoztunk néhánnyal, de a kirakodó vásáron végleg meghódí­totta a nagykőrösi fiata­lokat a divatos játék, a ti- ki-taki. Lehet, hogy a gyerekek­nek tetszik a dobhártyát szaggató kattogás, de má­solóiak semmiképp sem idegnyugtató. Nem minden divat jő. S különösen akkor nem, ha az esetenként csendhábo- rítással is párosul. Kongresszus előtt TANULÓCSERE ...a-­0 h

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom