Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

VÁCI MA A PEST MEGYEI HÍRtAP KÜlÖNKfACÄSa Um XV. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM 1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA A 80. SZÜLETÉSNAPRA Korszerűsíti gépparkját a kötöttárugyár Új kötőcsarnok és fonal raktár épül A nyolcvanadik évéhez kö­zeledő Váci Kötöttárugyár a IV. ötéves terv időszakában jelentősen növelni szeretné termelését, mégpedig az ed­diginél korszerűbb gyártmá­nyokkal. Ennek megvalósítá­sához a jelenlegi kötőgéppark összetétele és színvonala nem felel meg. A Sallai utcai üzem. körhurkoló gépeinek nagy ré­sze még az 1900-as évek ele­jéről való. Állapotuk nem megfelelő, karbantartásuk költséges, termelékenységük alacsony. Ezek a szempontok késztet­ték a vállalat vezetőségét ar­ra az elhatározásra, hogy a IV. ötéves fejlesztési terv során mintegy 90 ré­gi évjáratú és elavult kör­hurkoló gépet korszerű, nagy teljesítményű gépek­re cseréljen fel. A vállalat most megjelent üzemi híradója emlékeztet arra, hogy hagyományos kör­hurkoló gépeket ma már fő­leg csak speciális célra (szín­csíkos kelme, mintás plüss) gyártanak. Ezek termelékeny,- sége alig nagyobb a jelenlegi gépeiknél. A Vácott is ismert Tompkins-gépek termelékeny- | ség szempontjából kielégítik a mai követelményeket, azon- ' ban a rajtuk készült kelme I minősége nem minden tekin­tetben megfelelő. Beszerzése is — a tőkés import miatt — problémát okoz. A Váci Kötöttárugyár a leg­megfelelőbbnek a csehszlovák gyártmányú Jervy típusú gé­pet talált Ez a gép a termrlckeny- ség tekintetében megüti a világszínvonalat, a legkü­lönbözőbb kelmék előállít­hatok rajta és az ára Is elfogadható. Ezek alapján a régi kör­hurkoló gépek helyett, a ter­melés növelésének érdekében 22 Jervy-gépet szereznek be a régi 90 körhurkoló pótlására és további 15-öt a termelés mennyiségének növelésére. Ezzel a kötöttárugyár meg­oldja a hagyományos gyárt­mányaival kapcsolatos fej­lesztési feladatokat. Ugyanak­kor a következő években jelentősen növeli a szin­tetikus szállal készült ter­mékek mennyiségét, és az eddig alig használt po- liamid selyem mellett poliész­ter selymet is alkalmaz. A megnövekedett kötőgép­park elhelyezésére a jelenlegi kötődé mellett egy 1350 négy­zetméter területű kötőcsarnok épül, megfelelő klímaberen­dezéssel és egy 1200 négyzet­méteres fonalraktárral. A rekonstrukciót és a bőví­tést 1973 végére fejezi be a Váci Kötöttárugyár. P. R. Konzervgyári változások Űj szociális épülettel bővült a Dunakeszi Konzervgyár. Eb­ben kaptak helyet az öltözők és az irodák. Csutorka Lajos igazgatóval arról beszélgetünk, Röpülj páva Foton A Fóti ősz második rendez­vényeként került sor a Tápió- szecsői Népi Együttes „Röpülj, páva” című műsorára. Vasár­nap délelőtt izgatott szemek kémlelték az eget Foton: va­jon meg lehet-e tartani sza­bad téren a tervezett elő­adást. Sajnos, az időjárás nem fogadta kegyeibe a Fóti Ősz nyitórendszvényeit, hi­szen a kezdés időpontjában is lógott az eső lába, s így az előadást a Gyermekváros kultúrtermében kellett meg­tartani. A szép számú nézősereg kí­váncsi érdeklődéssel vette kö­rül a tápiószecsőiek autó­buszát. Már az előadás előtt nagy sikert aratott a vendé­gek színpompás viselete. Őrömmel fedezték fel az ér­kezők között Gál Károlynét, a televízió „Röpülj, páva” vetélkedőjének egyik győzte­sét is, aki Foton különösen nagy népszerűségnek örvend, hiszen Pest megyét ő képvi­selte. Telt ház előtt emelkedett szólásra Vincze József, a Fó­ti Nagyközségi Tanács elnö­ke. A vendéglátók nevében köszöntötte a tápiószecsőie- ket. Kiemelte a folklór ápo­lásának fontosságát, majd ar­ról szólt, hogy Főt tanácsa milyen szívesen fogadná, ha Foton is megalakulna egy „Röpülj, páva”-kör. Működé­séhez a község vezetősége minden támogatást megadna. Amikor felgördült a füg­göny, a tápiószecsői együttes megjelenése is lelkes tapsot váltott ki. Ez érthető is, hi­szen a pompás, színekben tarkálló Tápió menti népvi­selet első látásra megnyerte a fóti közönség tetszését. Az Ofella Sándor művelő- désiház-igazgató által nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel vezetett tápiószecsői együttes kétórás előadása valóban szí­nes, hangulatos csokrot mu­tatott be művészetéből. Zúgott a vastaps, amikor Gól Károlyné és a másik re­mek szólista: Lesti Istvánná szólóénekére került sor. A közönség szinte egy ember­ként követelt egyre újabb ráadásokat. Így mindkét szó­lista még négy-négy ráadás­népdalt is énekelt. Nem le­hetett meghatottság nélkül szemlélni az idős asszonykó­rus produkcióját, akik koru­kat meghazudtoló fürgeség­gel és fiatalos jókedvvel mu­tatták be műsorukat. A mindvégig nagy tetszéssel fogadott műsor csattanóját a végén érte el. Ekkor mu­tatta be a 16 tagú tánccso­port Rákosi—Ofella: Szecsői tapsos című táncát. A hosszú, nehéz táncszám alatt is fel­csattant a nyíltszíni taps, mely végül ütemesen kísér­te a táncosok produkcióját. A tánccsoportnak négyszer kellett újráznia. —k. —e. hogy milyen változásokat ho­zott az új épület. — Most egy helyen öltözhet­nek át asszonyaink, a férfiak számára a régi öltözőt alakít­juk át, sőt, az idénymunkások számára is létesítünk öltö­zőt. Sokszor gondot okozott, hogy a gyárnak nem volt tár­gyalóterme. Az új épületben kettő is készült. A szétszórt irodák felszámolása után az ideiglenes barakképületeket le­bontjuk, s helyére parkot épít­tetünk. A régi tmk-épületből orvosi rendelő, a régi rendelő helyén pedig könyvtár lesz. Egy felszabadult lakásban mű­szaki könyvtárat rendezünk be. Rendkívül zsúfolt a bölcső­dénk, ezért még ebben az év­ben három helyiséggel bővít­jük. — Most őszibarack- és szil­vabefőttet készítünk. A min­den évben visszatérő paradi­csomgyártás újdonsága, hogy 10 dekás dobozokba is töltünk paradicsompürét. (s. 1.) Nemzetközi gyógypedagógiai konferencia Vácott Október 6-án avatják a hallássérültek kisegítő iskoláját és nevelőotthonát tft.-gtfr-vs. y. r< - • efjpffSf«! " v * Az új intézet képe, az udvar felől 1 Szombaton délelőtt meglá­togatta Vác legújabb tanin­tézetét dr. Molnári Balázs, a városi tanács vb-titkára. An­gyal József igazgató és dr. Vá­ri Rezsőné igazgatóhelyettes végigkalauzolta őt a kéteme­letes, hatalmas épület helyi­ségein. A tanácstitkár elis­merését fejezte ki a látottak felett. A hét utolsó napján tett esküt az iskola két legfiata­labb pedagógusa: Hídvégi Márta és Pengyi Ágnes. Mind­ketten a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola utolsó éves hallgatói. A gyógypeda­gógus-létszámhiány enyhíté­sére kérték, hogy — tanulmá­nyaik folytatása mellett — már az idén megkezdhessék az oktatást. A 12 tagúra tervezett tan­testületből már tízen elfog­lalták helyüket. Az ország­ban elsőként létesített váci hafúasérü ek kisegítő isko­lája és nevelőotthona már szeptember elején megkezd­te működését, bár a 100 férő­helyre eddig csak ötven gon­dozott érkezett. Közben — az oktatás meg­könnyítésére — tovább sza­kosítják a siketek tanítását. A teljesen siket gyermekeket különválasztják azoktól, akik­nek van némi hallásmarad­ványa. A szétválasztás mind a két kategóriába tartozók­nak előnyös, mert így lehet a legnagyobb eredményt el­érni. A szakosítás során a siketek iskoláiból kiemelik a kétsze­resen sérült — egyszerre si­ket, illetve nagyothalló és értelmi fogyatékos — gyer­mekeket. Az ő számukra ké­A váci zeneiskola hullámhosszán i. „...magasfokú, intenzívebb zenei élet kívántatna" (1910) Több mint 80 éve a „Váczi Közlöny" hasábjain bőbeszédű hirdetmény hívta fel magára a város történetén dolgozó Kar­csú Arzén figyelmét arra, hogy „Weber Károly, az összes ze­netudományok oki. tanára, karnagy és zeneszerző... ki Bécsben végeztem zenetanul­mányaimat s a bécsi opera meg konzervatórium legelső kapaczitásai előtt tettem le az p összes zenetudományokból szakvizsgálatokat, itt Váczon szándékozom egy rendszeres zeneintézetet nyitni, mely a mai kor követelményeinek megfeleiend...” Hogy milyen sikerrel műkö­dött ez a magán-zeneiskola, ahol a hallgatók „a zongora kétkezű, négy- és nyolezkezű játéka s a zeneelmélet összes ágai (összhangzattan, zsnetör- ténelem, aesthetica)” tantár­gyakat ismerhették meg, s mindannyit „neveléstani ala­pon” (!) — nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy alig húsz esztendővel később, amikor a M. Kir. Zeneakadémia anya­gával megegyező tananyagú, első Váci Zeneiskola legelső félévi vizsgáit tartotta, dr. Herrmann Antal egyetemi ta­nár így beszélt: „Vác, kedvező fekvésénél, nevezetes múltjá­nál fogva arra volna hivatva, hogy Budapest Potsdamja, Versailles-e legyen. Ehhez azonban több tényező mellett magasfokú, intenzívebb zenei élet kívántatna". Most, amikor ünnepélyes avatásra várva áll a hétmillió forintos beruházással épült modern váci Zeneiskola, hogy otthont adjon a zenei tagoza­tú osztályokba járó diákok, s a többi énekelni, zenélni vá­gyó tanulók hangszeres képzé­sének, érdemes elgondolkoz­nunk a két idézet tanulságain. A néhai Weber Károly úr , jószándékában, valamint kép­zettségének kielégítő és „ne­veléstani alapjainak” szilárd voltában nincs jogunk kétel­kedni. Arról sem ő tehetett, hogy a századvég Vácának kö­zönségét még bécsi iskolázott­ságának emlegetésével kellett tanintézetéhez édesgetnie. Nyilvánvaló: akkor a bécsi is­kola volt a „kor követelmé­nye”. A bécsi iskola, amelj nem mondott ellent a város akkor híre magasán álló mu­zsikusa Banda Marci (és mél­tán elismert mestere RÓC2 Pa­li) zenei gyakorlatának. Ami pedig a másik idézetet illeti: nem, nem kíván Vác Potsdam vagy Versailles híré­vel vetekedni. Megelégszik az­zal, ha a magyar történelem­ben és kultúrhistóriában el­foglalt 900 éves önmagához lesz hű. De Herrmann profesz- szor úr jámbor szándékához — saját szavait idézve — „több tényező" lett volna szükséges. S azt hisszük, hogy e ténye­zők között nem kis helyet fog­lal el az a kultúrpolitika, mely a magyar gyermektársadalom minden rétege előtt szélesre tárja a súlyos állami áldoza­tok árán épített új zeneiskola kapuját S az sem közömbös, hogy ebben a — valóban a mai kor követelményeinek megfelelő — impozáns épület­ben a világ zeneoktatásának élvonalát jelentő magyar ze­nepedagógia elve alapján Bar­tók Béla és Kodály Zoltán szellemében folyik az oktatás. ... Többek között erről is beszélgettünk Cs. Nagy Tamás igazgatóval az új iskola igaz­gatói irodájában. Végh Ferenc (Folytatjuk.) szült a 10 tantermes váci in­tézet, melynek minden osz­tályát korszerű hallókászü- lékekkel szerelik fel. Angyal József igazgató, aki több mint negyedszázad óta vezeti a főtéri anyaintézetet, Európa számos gyógypedagó­giai intézetét meglátogatta. NDK-beli példa nyomán ve­tette fel a hazai hallássérül­tek kisegítő iskolájának a gondolatét. Ott már 12 év óta működik, s az eberswaldi Gehörlosen Hilfsschule, mely tekintélyt szerzett egész Eu­rópában. Itthon meg kellett küzdeni az olyan, kételkedőkkel, akik azzal érveltek, hogy elég a ré­gi intézetekben egy-egy el­különített osztályt létesíteni, nincsen szükség újabb isko­lára. A szakkönyvek, szak­cikkek sora s a helyszíni ta­nulmányok meggyőzték az illetékeseket. Közeledik az avatóünne­pély napja: október hatodi- ka. Ezt megelőzően, 4-én és 5-én kétnapos szolimái kon­ferencia. színhelye lesz a fő­téri sihstnéma-intézet dísz­terme. Svájcból, a Szovjetunióból, Lengyelországból, az NDK- ból, az NSZK-bóí, Bulgáriá­ból, Romániából és Csehszlo­vákiából érkeznek neves gyógypedagógusok a váci szümpozionra, és az avatóün­nepségre. Hans Joachim Orth tanár, az eberswaldi eredményeket (Dr. Boross Endre felvétele) ismerteti, Frido Albrecht Gürtler, a hallei rokoniskola működéséről beszél. Előadást tart dr. Otto Schmäl, az NSZK-beli Siketek Tanárai Egyesületének elnöke és hat kitűnő hazai gyógypedagó­gus. Az elhangzott előadások és viták szövegét könyvben is ki­adják, s eljuttatják valameny- nyi európai országba, hogy ezzel is elősegítsék a siket­némák oktatását. Papp Rezső i Előadó: dr. Korona Árpád A terUIeti 3-as számú (deák­vári) pártalapszervezet szep­tember 24-én, pénteken dél­után 18 órai kezdettel tag­gyűlést rendez. Előadó: dr. Korona Árpád osztályvezető főorvos, a Szőnyi István Kór­ház igazgatóhelyettese. Konzerv klub Délben étkezde, délután pe­dig a KISZ-fiatalok veszik bir­tokukba a Dunakeszi Kon­zervgyár ebédlőjét. Itt rende­zik be a gyár KISZ-klubját. ' # Uj osz’.ály a városi KISZ-bizottságon Még 16 ifjúsági brigád alakul A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagjait Vácott is két aktuális feladat foglalkoztatja a napokban: az alapszervezeti vezetőségválasztások és az if­júsági szövetség VIII. kong­resszusára való készülődés. Ennek jegyében alakult meg a napokban a városi KISZ- bizottság ipari osztálya, Pádár Sándor vezetésével. A bizott­ság tagjai társadalmi aktivis­ták, feladatuk a város 15 kö­zép- és nagyüzemében az if­júsági termelési mozgalmak szervezése, irányítása és ösz- szefogása lesz. Első ülésükön elkészítették az ipari osztály féléves mun­katervét. Ennek a munkai érv­nek is a KISZ-választás és kongresszusi felkészülés áll a középpontjában. A KISZ váci küldöttértekez­letének tiszteletére az ifjúsági brigádok között munkaver­senyt hirdettek. Eddig tíz if­júsági brigád jelentkezett a város különböző üzemeiből. A jelek szerint a városban a küldöttértekezlet időpontjáig még 16 új ifjúsági brigád ala­kul. A KISZ VIII. kongresszusá­ra való készülés jegyében az ipari osztály a vállalatoknak és a KISZ-szervezeteknek egyaránt hasznos munkaakciót szervez. Októberben a kong­resszus tiszteletére a város majd mindegyik üzemében kongresszusi műszakot tarta­nak. A KISZ szeretné, ha kez­deményezésükhöz a szerveze­ten kívüli fiatalok és az idő­sebb szaktársak is csatlakoz­nának. VASARNAP; Megyei úszóbajnokság a Népfürdőben Vasárnap Vácott a Népfür­dőben rendezi a Pest megye; Üsző Szövetség az 1971. évi úszóbajnokságot. Huszonegy számban avatnak bajnokot. Érdekessége a versenynek hogy versenyt rendeznek azok­nak a Pest megyei gyerekek­nek, akik idén nyáron tanul­ták meg az úszás tudományát. Ok egyszer úsznak végig a 33 és fél méteres medencén. Felveszünk kályhafütőket. kazán­fűtőt, hizlmunkást, konyhalányo­kat, syer.nek'eiügyelőket. Jelent­kezés- Sikstnlmák Országos Inté­zetének központi irodájában (Vác, Március 15. tér 6.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom