Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-21 / 222. szám

Továbbra sem emeli az árakat a sülyi ÁFÉSZ Megfiatalodó üzletek — Tanácsiozás a hét végén Sülyben A szövetkezeti mozgalom hagy jelentőségű eseménye lesz december közepén a SZÖ- VOSZ VII. kongresszusa. Né­hány hóőappal ezelőtt az or­szágos tanács felhívást tett közzé, amelyben javasolta az ÁFÉSZ-eknek, készítsenek ak­cióprogramot a kongresszus tiszteletére. A Sülysáp és Vi­déke ÁFÉSZ csatlakozott a felhívásihoz. A vezetőség az akcióprogram tervezetét jú­niusiban küldöttértekezlet elé terjesztette, s az azzal egyet­értett A program legjelentő­sebb célkitűzése, hogy az ÁFÉSZ saját hatáskörében továbbra sem emeli fel üzle­teiben az árakat. Kivétel ter­mészetesen az esetleges ható­sági árváltozás. Tizenhat százalékos árbe­vétel-növekedést tervez­tek, s ez a lakosságnak több, olcsóbb árut, gazda­gabb választékot jelent. November 7-e tiszteletére vál­lalták, hogy átadják Űriban az új élelmiszerboltot. Az úri üzletház teljes külső tata­rozásának befejezési határ­ideje szeptember 30. A felada­tok között szerepel a sülysá­pi kisvendéglő tatarozása, vízvezeték-hálózat felújítása és a szövetkezet központi iro­daházának tatarozása, a töb­bi között. Mint Spanits Gyula, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke legutóbb elmondotta, az ak­cióprogramban meghirdetett és elfogadott feladatokat ez- idáig még sikeresen végre­hajtották. A sülysápi kisven­déglő és az irodaház felújítá­sa, tatarozása például már befejeződött. A vezetőség a kotigresz- szusi irányelveket tanul­mányozásra megküldte valamennyi küldöttnek, választott vezetőnek és üzemegység-vezetőnek. A közelmúltban azokat meg­vitatták, elemezték az azok­ból a szövetkezetekre háruló feladatokat. Hasonló beszél­getést folytattak néhány nap­ja a párttagsággal. Szomba­ton, küldöttártekezletan fog­lalják össze a véleményeket, s akkor választják meg a me­gyei értekezletre a küldötte­ket. Jandó István Pillanatfelvétel JÓ REGGELT Napsütéses szeptemberi reg­gel. Monoron mindenütt diák­csapatok, iskolába, kirándulni, dolgozni ménnek, örülnek, csivitelnek, kedvesek, mint ez a reggel. ★ A főtéren hősszú sorban fia­talemberek vonulnak katonás szép rendben, a sort egy ka­tonatiszt vezeti. Besorozott kis- katonák. Kedvesek, vidámak. Az új patika előtt kislány sírdogál, földet kutató szem­mel jár-kel. — Miért sírsz? Mi a baj? ‘— veszik körül a né­nik. — Elvesztettem a pénzt. — Milyen pénzt, mennyit? — Gyógyszerre kellett volna, anyuka beteg, 20 forintos volt... — Keresi, hiába. Szépen süt a nap, de neki bizony nem vidám ez a reg­gel. Fekete Gizella MOHOG’Vinm .•MT G Y E l~ H I.R-L.A P K 0 L Ö N KH‘A D Á.,S * T"*' XIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1971. SZEPTEMBER 21., KEDD VECSESI TUDÓSÍTÁS Naponta 300 ember az Ezüstkalász Tsz földjein Hatvan vagonos savanyító épül Száz holdon öntöznek Az eső aprón szitál, mintha soha nem akarná abbahagyni. A vecsési Ezüstkalász Tsz portáján a folyosóra húzódnak az emberek. Építkezésről, ter­melésről tárgyalnak, a társa­ságban ott az elnök is. Folytassuk a beszélgetést Dobrovitz József elnöki irodá­jában. Dobrovitz József a múlt év márciusában került a tag­ság bizalmából az elnöki székbe. — Az első és legfontosabb feladatunk az volt, hogy változtassunk a termés- szerkezeten, ismét a Ve- csésen hagyományos növé­nyeket termesszük. Ma már fő profilunk a kerté­szet, főbb növényeink a káposzta, a paradicsom, a sárgarépa és a főzőtök. Zöldségfélét 520 hob dón termesztünk, ebből 10Ó hold öntözéses. Ez utóbbi terü­letet tovább növeljük, 1973-ra 300 holdra. — A vecsésiek az ősszülők­Ä bényeiek nem vándorolnak tői örökölték a káposzta ter­mesztésének titkait. Az egyik ilyen „titok”, s ez már éppen 50 éve, hogy az általunk ter­mesztett magról szaporítjuk a növényt. Tehát a vecsési ká­poszta nemcsak a savanyítás módja, miatt vecsési. Az előbb a folyosón az eső­ről is beszélgettünk, örültünk neki. Számottevő csapadék jú­nius 10-én volt, július 13-án csak esett. Ennek ellenére, meg lesz káposztából a tervezett mennyiség, hol­danként a 260 mázsa, át­lagban. A jó agrotechnika alapvető tényezőit is örö­költük, de kell ehhez ter­mészetesen jó technológia és gép. .Ezért nálunk ma már a ma­gas földeken is jól terem a káposzta, s ez a magyarázata a szép termésátlagnak is. Ez a fajta persze állja a száraz­ságot, de az eső nem árt neki. És még a gépesítés terén is van tennivaló. Az idén azon­ban minden pénzt a sava­nyító üzem építkezésére fordí­tottunk. Meglevő 50 vagonos savanyító üzemünk mellé egy 60 vagonos, korszerű üzemhá­zat építünk. A munkákkal ok­tóber végére szeretnénk vé­gezni, s így már az idén 100— 120 vagon káposztát tudunk savanyítani. Kilencvenöt va­gonra már megvan a szerző­désünk is. A legfőbb vásár­lónk a Pest megyei MÉK és a budapesti gyermekélelmezési vállalat. Van helye a vecsési káposztának, ha tízszer ennyi teremne, annak is lenne. — Előbb azonban a termés! be kell takarítani, összesen mintegy 520 vagonny.i árut és rendeíkézésre áll 52 nap. Ez napi tíz vagont jelent. Emel­lett el kell vetni 350 hold ke­nyérgabonát. Hát nem kis gond, nem kis feladat. Fog azonban menni. A közös munkabrigádok­nál nagyobb munkabért, teljesítmény-százalékot li- zetünk, a részesművelők­nél pedig — ez is vecsési hagyomány — dolgozik majd a nagymama, az unoka is, mindenki. Az elkövetkező napokban na­ponta legalább 300 ember sü- rög-forog a határban, az Ezüstkalász földjein. Fekete Gizella Bényének 1400 lakosa van. Ez a szám évek óta alig vál­tozik, nerh csökken, nem nő: állandó. Akad, aki elköltözik, de annak jön a helyére más. Van az iskolában tanító, aki Vecsésről járt ide, aztán meg­telepedett a csöndes község­ben. A bényeiek 80 százaléka bejárómunkás. A hajnali bu­szokkal indulnak Monorra, on­nan vonattal Pestre. Legtöb­ben az EVIG-ben dolgoznak. Két busz jön reggelenként az egyik minisztériumból, az asz- szonyok legtöbbje oda jár, ta­karítani. Nemrég a Danuviától jöttek szervezni, kiragasztot­ták a plakátokat: felvesznek kézi és gépi munkásokat, ma­rósokat, esztergályosokat. Ügy számítottak, ha Bényéről is, Gombáról is lenne 35—40 je­lentkező, ők is külön buszt indítanának értük. . EGYETLEN ASSZONY jelentkezett. A bényeiek nem hagyják ott a régi munkahe­lyüket. Nem vándorolnak. A tanácskirendeltség előtt van a buszmegálló. Az út túl­só felén sárga fűvel benőtt lapos rét, libák téblábolnak rajta, rásziszegnek mindenki­re, alá a kanyargós, poros ös­vényen átmegy. A buszok dél­előtt minden félórában, dél­után minden órában innen zö­rögnek el Monor felé. Mindig megtelnek bejárókkal, szer­dán és szombaton piacosokkal is, akik zöldséget, tejfölt visz­nek a monori piacra. Vissza­felé emblémás csomagolópa­pírban hozzák a műszaki áru­kat, a ruhaféléket. A tanácskirendeltségen fia­talasszony ül az ablaknál. — Szereti Bényét? — Aki a csöndes helyeket szereti, az megmarad itt JÓ ITT ÉLNI Ha idegen jön és megismer­kedik a faluval, az is itt ma­rad. Pest nincs olyan nagyon messze, színházba, szórakozni oda elmehet, aki akar... Varga Árpádné 25 éves. Négy és fél éves kisfia van. A budapesti fehémeműgyár- ban dolgozik. — Én szeretem Bényét. Nem mennék el innen, bár estén­ként nincs egy hely, ahová ki­mozdulhatnánk a lakásunkból. Mindig tv-t nézünk vagy ol­vasunk. Mindenki ezt csinál­ja. Itt egy kocsma van, az is olyan, hogy... Hát oda nincs értelme menni. Otthon va­gyunk, hét végén is. — Ha jönne egy alkalom, hogy beköltözhetnének egy vá­rosba. .. — Még Monorra. sem. Jo itt. A termelőszövetkezet irodái melegek, villanykályha duru­zsol bennük. — Kétszáznegyvenegy ta­gunk van. ebből körülbelül 235—238 a bényei lakos. Az el­nökünk nem idevaló, de he­nyélnek számít, több mint tíz éve vezeti a tsz-t. A tagok mind időseit, kevés a munkás­kéz. A fiatalok nem nagyon jönnek. Mi sose _ voltunk jó gazdaság. Voltunk már nagyon gyengék, most olyan gyenge közepesek vagyunk. Az idén közbejött az aszály, nagy ter­méskiesést okozott, az ered­mények a fiatalok szemében nem túl vonzóak. Akik itt dol­goznak — már a fiatalok kö­zül — azok nem tagok. Al­kalmazottak. Traktorosok, sze­relők. Szerintem változás csak akkor lesz, ha a tagok ré­szesedése meghaladja a? al­kalmazottak bérét. De hát ar­ra még várni kell... , A tsz-elnök, Böszörményi András szobája, kisebb mú­zeum. Régi fegyverek az egyik falon, mindenféle. Forgópisz­tolyok, puskák, kardok. (A ta­karítónő csak akkor porolja le őket, ha nagyon muszáj... Kicsit félelmetesek.) A cse­réptálak gyönyörűek. — Ha nyugdíjba megyek, valamelyik iskolának ajándé­kozom majd, ahol gondozzák. A SZÖVETKEZETRŐL BESZÉLGETÜNK, a tehenészet új épületéről, amit benépesítettek, s augusz­tus végén teljesítették az éves tej termelési tervet. Böszörmé­nyi András tulajdonképpen bényeinek számít, mondták. Hozzánőtt-e a falu? — Igen. Az emberek itt eleinte zárkózottak, de befo­gadják az idegent. A fiatalok­nak nehéz, szórakozási lehe­tőség nincs, de talán most majd alakul valami... A ré­gi művelődési házat tataroz­zák, eszpresszó, bisztró lesz benne, a kocsmát alakítják klubbá. Nagy szükség van rá. Gombán kialakult egy kis kultúrközpont: a művelődési ház nagy és az újonnan épített tánc- és színházterem njnes eléggé kihasználva. A bé­nyeiek átjárhatnának Gom­bára. De a két község között még nem oszlott el az idegen- ség. Gomba és Bénye sokáig ellenségnek számított, ez ma már nem így van, de az év­tizedek alatt kialakult ellen­érzés nehezen oldódik barát­sággá. A Monorra induló busz zsú­folt. Trapéznadrágos mama leveti a kisfia orkándzsskijét, meleg van a buszban. Húsz perc, és a „városba” érünk. Monor központjába. (k. zs.) S ■ P !« O ■ R ■ T Súlyos vereség Tápióságon Tápióság—Monori SE 4:2 (1:1). Monori támadásokkal in­dult a mérkőzés, de a hazai csapat .csakhamar átvette az irányítást és fergetegesen ro­hamozott. Tápióság a 10. perc­ben szerezte meg a vezetést, Monor nem adta fel. s a 30. percben Szegedi egyenlített. Izgalmas és változatos má­sodik, félidő következett. Mo­nor kezdeményezett többet, s negyedóra elteltével Bajkai révén vezetéshez is jutott. A 25. percben 2:2 lett az ered­mény, s ennyi volt még a mérkőzés befejezése előtt 3 perccel is. A védők, érthetet­len zavar miatt aztán 3 perc alatt két gólt kaptak. A monori csapat gyenge na­pot fogott ki. Tápióság ifi—Monor ifi 6:3. Eredmények: Kartal—Mag­lód 2:1, Pilis-—Pomáz 1:2, Sülysáp II.—Monor II. 2:1. Betegen is kézbesített Az egyik gyömrői körzet lakói szerdán hiába várták az újságot, Bagi Jánosné kézbe­sítő megbetegedett. Bántotta őt, hogy nem tudtak senkit küldeni helyette. Ezért más­nap — bár alig állt a lábán —, felkelt, s a friss, valamint a” előző napi lapokkal végig­járta a körzetét. Segítettek neki gyermekei is. Mire isko­lába kellett mennlök, min­den háznál kinn volt az új­ság. Köszönet és elismerés Baginénak, bár a jó az lenne, ha megbetegedett dolgozóját a posta helyettesítené valakivel. fe.) SZERDÁN A HUNGÁRIA MONORON Az eredetileg tervezettnél korábban, 22-én, szerdán este 7 órai kezdettel koncertet ad Monoron, a járási művelődési házban a Hungéria-együttes Jegyek az Árpád u. 23. szám alatt kaphatók. Újdonságok a sülysápi MÉK-boItban Lassacskán lejár a paprika ideje, s a sülysápi boltokban egyre ritkább a friss paradi­csom is. Mindezek pótlására a MÉK zöldségesboltjában új­donságként már megjelentek a félliteres paradicsomlevek, s az idén gyártott zöldborsó- és zöldbabkonzervek. Még két újdonsággal talál­kozhattak a napokban a vásár­lók, egy tojásátvilágító beren­dezéssel, s egy elektromos szá­mológéppel. Ez utóbbi termé­szetesen főleg a boltvezetőnek öröm, hisz az üzlet forgalmá­nak a növekedésével (a múlt hónapban 100 ezer forint volt) nőtt az adminisztráció is, s ebben segít a számológép. <k. I.) MAI MCSOR MOZIK Gyömrő: Fehér robbantás. Mag­lód: A könnyűlovásság támadása. Mende: Ne búsulj. Monor: Hé ba­rátom, itt van Sabata. Nyáregyhá­za: A halál erődje. Pilis: Magas­iskola. Üllő: A skarlátruhás nő. Vecsés: Az utolsó Leó. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre OttÖrő- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. NŐI LABDARÚGÁS Monori sikerek Vetik a magot a Kossuth Tsz-ben Teljes erővdl folynak az őszi munkák a monori Kossuth Tsz-ben. Ezerkétszáz hold őszi vetésterületük van: 300 hold őszi búza. '300 hold őszi árpa és ugyanennyi rozs, 250 hold triticale és 50 hold takar­mánykeverék. ötszáz holdon végeznek őszi mélyszántást, 100 holdon pedig 70 centimé­teres mélyforgatást, a nyárfa­csemeték alá. A kukoricatö­résre most készülnek, a szüret már régóta folyik, de a „dan­dárjára” most kerül majd sor. Szakipari Építők SE—Mo­nori SE 1:2 (0:1). A mérkőzést csütörtökön ! játszották le, s a monori lá­nyok második bajnoki talál­kozójukon megszerezték az el­ső győzelmet. Értékét növeli, hogy a csapat tíz játékossal állt ki. A két monori gólt Knul Ilona szerezte 11-esből, illetve szabadrúgásból. , Monori SE—Hazai Pamut­szövőipari SE 2:0 (2:0). Knul Hona 20 méteres sza­badrúgásából már a 4. perc­ben megszerezte a vezetést. Továbbra is a hazai lányok tá­madtak és a 25. percben 11-es- hez jutottak. Knul Ilonának azonban nem sikerült a csü­törtöki bravúrt megismételni, ezúttal mellé rúgta a labdát Nem csökkent a monori nyo­más a második félidőben sem, a nagyobb gólarányú vereség­től a vendégkapus mentette meg csapatát. Fekete László traktoros, Bán Gábor vető és Béky László főmezőgazdász. Péterffy felvétele KOSÁRLABDA Sérülés a fővárosban Kandó SE—Monori SE 46:82 (22:40), NB ni. női. A monori lányok nagy ^ön­bizalommal indultak a fővá­rosba, hiszen háromszor mér­kőztek eddig a Kandóval, s mindháromszor győztek. Most is a monoriak kezdtek jobban, s már az első öt percben 12:4- re vezettek. A monoriak nyu­godtan, a hazaiak idegesen játszottak. Nem változott a helyzet a második félidőben sem. A 4. percben Kocsisné Ko­vács Mária egy támadásnál megsérült a vállán. A mentők a csepeli kórházba szállították, ahol a kiugrott vállat gipszbe tették. Kocsisné elhagyta már a kórházat. A monoriak győzelme annál is inkább értékes, mért a má­sodik félidőt négy játékos ját-' szotta végig. Kosárdobók: Bokros 28, Vi­téz 24, Szabó 11, kocsisné 10, Kovács 9. V. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom