Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-21 / 222. szám

HÁROMNEGYED ÉVI MÉRLEG A KONZERVGYÁRBAN Tíz százalékkal kevesebb munkás - tíz százalékkal tö bb bér Csökkent a túlórák és a balesetek száma Nincs ok elkeseredésre T OfiO PCSTm £ CrY E. « HÍRLAP1 XV. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1971. SZEPTEMBER 21., KEDD Élénk forgalom az őszi vásáron A lóvásár szomorú szenzá­Igazi őszi hangulat volt, csepergős, hűvös idő, mégis sok jószágot hajtottak fal és a szokottnál is több árus jött el a gyalogvásárra. KAPÓS A, SÜLDŐ A sartésvásáron, a süldőé kivételével, egy kis árenyhü­lést észleltünk. Rengeteg vá­lasztási malac volt, de nem vették őket, mert télre már nem híznak meg. A kisebbek­ből egy párat már 400 forin­tért is vehettünk, nagyság sze­rint, 1000 forintig mozogtak áraik. dója volt, hogy egy 7 ezer forintos ló a vásárban kimúlt. Kupec árulta, aki reggel va­lami injekciói élét adott be a lónak, hogy jobban mutasson a vásáron. MŰANYAG TEHÉN Hiába, a vásárok még min­dig igatzi giccsparádék. A gyalogvásár ^Atrai alatt igen sok parfümmel illatosított 'művirág pompázott. 18 fo­rintért adtak egy szál orgo­nát. (De miért is ne annyiért adták volna, amikor az üveg­es porcelánboltok kirakatai is tale vannatk műanyag giccs- virágakkal, hasonló árért, mint a vásáron, — A szerk.) Az őszi vásár sztárja a fe­jét mozgató műanyag tehén volt, amelyet 10 forintért kí- nálgattak. Volt elég papagáj is a vásáron, a beszélőket 70- ért, a nem beszélő papagájt 50 forintért árulták. Jól ment a cukorica- és ital­árusoknak is, de nem kevés­bé a helyi és vidéki iparosok­nak, kereskedőknek, akik már a téli gúnyákat árulták. Kopa Elégedettek a termelők JÓL FIZETETT A FABLO - MOSTOHÁN BÁNNAK A BURGONYÁVAL A minap tanácskozásra gyűltek össze a konzervgyár társadalmi és gazdasági ve­zetői, hogy összegezzék az elmúlt időben végzett mun­kák tapasztalatait és a vár­ható feladatokat. A beszámolót Kovács Sán­dor, az üzem igazgatója tar­totta. A kedvezőtlen időjá­rás az idén kevesebb gyü­mölcshöz, illetve zöldség­nyersanyaghoz , juttatta az üzemet. Emiatt a dolgozók elkedvetlenedtek, pedig bo­rúlátásra semmi okul: sem volt. Bár igaz, hogy' a' gyár és a konzervipar kevesebb gyü­mölcsöt, zöldséget kapott a tervezettnél, mégis, az év vé­géig, termelési növekedés vár­ható a konzervgyárban. Az év első nyolc hónapjá­ban a .nagykőrösi gyár any- nyit termelt, mint a múlt év hasonló időszakában. Év végére az értékesítés is 105—106 százalékosnak ígér­kezik. Ez körülbelül 40 mil­lió forinttal több, mint a múlc évi volt Az első nyolc hónap után mérleget készítettek arról is, hogy hányán dolgoztak az üzemben. A gyár dolgozóinak létszáma 10 százaléklcal volt kevesebb, mint tavaly ebben az időszakban. Év végére kö­rülbelül 8—10 százalékkal lesz alacsonyabb a létszám, mint az elmúlt évben. Az át­lagbér körülbelül 10 száza­lékkal lett magasabb, ami, munkásonként, 7 ezer forint évi keresetnövekedést jelent. A termelékenység 13—15 szá­zalékkal magasabb, míg a túl­órák 10—15 százalékkal csök­kentek az elmúlt éviekkel szemben. Csökkent a balesetek száma Is. Ha semmi sem jön köz­be év végéig, akkor 50 szá­zalékos lesz az eredmény. A karbantartók jól dolgoz­tak, 6,7 millió forintot taka­rítottak meg a vállalatnak. Ebben az évben várhatóan A CÍMER „A Magyar Nyelv Értelmező Szótára” szerint valamely közösség ismertető, megkülönböztető (hivatalos) jelvénye. Meghatározott szí­nekből, alakokból alkotott ábra, kép, gyakran pajzs alakú keretben összefoglalva. Alkalmazásának kezdeti sza­kaszában zászlókon jelent meg. Később a ruhákon, paj­zsokon. Használata vissza­nyúlik a XII—XIII. század­ba. Megkülönböztető jelül szolgált oly időkben, amikor még az írni, olvasni tudás nem volt általános. Ilyen megkülönböztető jelül szol­gált a zászló, annak alakja és színe. Alkalmazása ott volt fontos, ahol az emberek­nek tömegesen kellett megie- lenniük. Például a háborúk­ban. A csata előtt, a gyüle­kezőhelyen, jelvényeik sze­rint vették számba és sora­koztatták fel a fegyveres né­pet. Akkor növekedett a cí­merek jelentősége, amikor a páncélviselés általánossá vált a csatákban. Az együvé tar-* tozó harcosok jelvényeikről 'ismerték fel egymást. 5 ezer vagonnal kevesebb gyümölcsöt kap a konzerv­ipar, a tervezetthez mérten is 4500 vagonnal kevesebbet. Viszont a gyár az idén 200 vagonnal több őszibarackot dolgozott fel, mint tavaly. A zöldségfélékből 6 etzer va­gonnal kevesebb érkezik a gyárba, mint amennyit fel le­hetne, illetve fel szeretnének ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Berkes Sándor és Vajda Er­zsébet: Sándor, Tóth István és Kovács Ilona: Judit, Győri An­tal és Platenik Mária: Antal, Bozsik István és Sipos Irén: Irén, Mészáros Ferenc és Fe­hér Mária: Zoltán, Szabó Jó­zsef és Kökény Katalin: Zsu- zsánna, Farkas János és Gál Mária: János, Nagy Albert és Paul Katalin: Albert, Barta József és Kiss Eszter: Szilvia nevű gyermeke. Házasságot kötött: Haraszti Sándor és Orbán Erzsébet, Orbán Péter és Bo­dor Róza, Bársony István és Gerecze Margit, Becze Sándor és Patkós Ilona. Hajagos-Bali György • és Kiss Julianna, Györffi András és Szűcs Má­ria, Gyulai Ferenc és Zsori Erzsébet. Meghalt: Mészáros Ferenc (Nyereg u. 9.), Tapolcsányi Pálné S~ent- péteri Rozália (Csiga u. 9.), Moravcsik József (Zsíros d. 3/a), Palotai Pál (Zrínyi u. 12.), Deák Józsefné Gyenge Terézia (Alpári u. 2.). MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Van', aki megteszi, van, aki nem. Szinkronizált, színes an­gol filmvígjáték. Kísérőmkor: Fekete fény. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. A HONVÉDELEM a neme­sek kötelessége volt. A csa­tákban a főnemes, előírt szá­mú fegyveressel, nemes bir­toka nagysága szerint állí­tott fegyverekkel volt köteles megjelenni. Zsigmond király idejében a városok felfegy­verzett népe is hadra kelt a haza védelmében. A nemesi címmel rendelkező kisnemes is vagy személyeseit vett részt, vagy kiállított fegyve­resekkel volt köteles képvi­seltetni magát. A köznemes­ség és a városok katonái vár­megyék szerint vonultak fel. A vármegyék tisztjei jelvé­nyeik szerint állították fel a csapatokat. Azt a csapatot, mely piros pajzsot viselt s azon zöld mezőben zöld lombos fa állt és piros-zöld lobogó alatt vo­nult fel, Nagykőrös város ál­lította ki. Az a csapat, mely­nek katonái világoskék paj­zsot viseltek s azon fekete bakkecske ágaskodott zöld mezőben és piros, fehér és kék lobogó alatt vonult fel, Kecskemét városé volt, ame­lyen kék mezőben arany oroszlán állt, azt Cegléd vá­ros fegyveresei viselték. dolgozni. Még szerencse, hogy az idén a paradicsom kiváló minőségűnek bizonyult. A kisebb-nagyobb bajok el­lenére az üzemben jól dol­goznak. A társadalmi és gaz­dasági vezetők bíznak abban, hogy~az év hátralevő idősza­kában tovább javulnak az eredmények. Dr. Konrád Zoltán Hegesztőtanfolyam A városi tanács ipari szak- igazgatási csoportja hegesztő- tanfolyamot szervez azoknak, akik e szakma betanított .mun­kásai szeretnének lenni. A tanfolyam 8 hónapig tart. Érdeklődni a városi tanács, földszint 34-es szobájában le­het. Ilyenkor, ősszel, a jó gaz­da már megkezdi a szám­adást: miként fizetett a ter­mény, a bele ölt munkáért. Erről beszélgettem .Illés Gyu­lával, a Szabadság Termelő- szövetkezet brigádvezetőjével. Keze alatt 108-an dolgoznak a kertészetben. — Mennyit vállaltak a ta­gok? — Általában 400 négyszög­ölet, de nem egy tag 800 négyszögöl paradicsomot is vállalt, sőt, akadt aki egy hold termelésére is vállalko­zott. — Milyen terményeket termesztettek? — Uborkából a\ hollandi fajtákkal próbálkoztunk, a Fablót, a Nimbuszt és a Hó- kuszt termeltük. Sajnos, az ÉVSZÁZADOKON át sok­szor felvonult Pest megye és vele együtt a Három Város fegyveres népe, az említett jelvényekkel mindaddig, amig a vármegyének katonai szerepet is be kellett töltenie. Az önálló hadsereg létre­hozása után, a XVIII. szá­zadban is lóra ültették alka­lomadtán a Három Város fegyver fogható népét. Bizo­nyára akkor is jelvényeit vitte magával, de már nem a pajzsán, hanem a zászló­ján. Mennyi dicsőség és mennyi gyász kapcsolódik ezekhez a jelvényekhez. Nem kell őket szégyellnünk. Elődeink ineg- szenvedtek értük. AZ ORSZÁG AKKORI feje, a király adta valameny- nyit, valószínűleg a várossá váláskor. Adománylevelet kellett szerezni^használatuk- ra. Városunk 6Q<) évnél ré­gebben használja cím,erét. Talán az egyetlen, mely, a város nevén kívül, megma­radl az egymást követő nem­zedékek hagyatékából. Amiatt se aggódjunk, hogy a zöld lombos fa nem kor­szerű jelvény. Nagykörös ha­tárában mindig voltak és ez­után is lesznek fák. Voltak erdők és lesznek erdők. így a zöld fa jelképe időtelen. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk.) Süldő kevés volt, 25—30 ki­logrammosak, darabonként 5—600 forintért cseréltek gaz­dát, az 50—100 kilogramm sú­lyúnkat pedig 1700 forinttól 2000 forintig adták. Az anya- disznó most sem volt kelen­dő, ára 2500 forinttól 4 ezerig ment fel. HULLÁMZÓ MARHAÁRAK A marhavásáron a hizlalt bikákat 20—23 forintos kilo- grammonjcénti áron vásárol­ták. Az új Bajza utcai híd­mérlegen még soha sem mér­tek ennyi 'eladott békáit. A te­hén és borjú kereslete gyen­gébb volt. Télre nemigen vesznek jószágot. A tehénárak 8—10—12 ezer forint között hullámzottak, 10 hónapos üszőborjút 3 ezer forintért adtak el. ■ SZENZÁCIÓ A LÓVÁSÁRON A lóvásár csendes volt. Jobb kocsislovakat 7—8 ezer forintért adtak, a fuvarosló 10 ezer forintnál kezdődött. idén semmi sem úgy ment, ahogy kellett volna. A tavasz késett, rosszigl keltek az ubor­kák. Sokat kínlódtunk, míg végül is elértük, hogy 30—35 mázsás terméshez jutottunk. Ez, pénzben, 15—20 ezer forin­tot jelent, amiből 40 százalék a termelőt illeti. A három hol­landi fajta közül a Fablo kez­dett a legkorábban teremni. — És a paradicsom? — Elég jó volt. Részes ala­pon, szintén 10—15 ezer fo­rint értékű paradicsomot ter­meltek. Az idén fordult elő­ször elő, hogy a vállalt para­dicsomföldön már akkor ter­mett a paradicsom, amikor még 10 forintot adtak kiló­jáért. — Burgonyájuk volt-e? — Igen, bár nem mindenki foglalkozik vele szívesen. 400 négyszögölön 35 mázsa körüli volt a termés, a vállalók eb­ből, természetben, 6—8 má­zsa részt kapnak. — Csak kertészeti kultú­rákkal foglalkoznak? — Több brigádtagnak a hangácsi telepen van szőlője is. Nagy Dezső például egy hold területen 25 mázsa ko­rai szőlőt termelt, 7 és fél mázsa részt vitt haza. — Mi a helyzet a kuko­ricával? • — Már kezdik törni nálunk is. Holdanként 30—50 má­zsa termést várnak. S ha ezzel végeznek, következik a gyö­kér, sárgarépa és zeller fel­szedése. Az idén valameny- nyinek jó ára lesz. Sokan foglalkoznak kel- és fejes káposzta, meg takarmányré­pa-termesztéssel is — fejezte be Illés Gyula.. K. L. Elveszett gyermekholmík A tanév kezdetével egyre több az elveszett gyermek­holmi. ’ A minap az Irodatechnikai Vállalat előtt egy új tréning­ruha felsőt találtak. .4 vállalat portájára adták be a ruha­darabot. Tököl—Nagykőrösi Kinizsi 2:1. Az őszi bajnoki forduló el­ső vereségét Tökölön, a kö­vetkező összeállításban szen­vedte el a Kinizsi labdarúgó- csapata: Kocza — Orbán, Szo- molányi, Faragó, Juhász, Vil- csák — Bari, Józsa Kecskés III, Abonyi, S. Szabó. Bari a védelmet segítette, Tokics őr­zésével, A hazai csapat — mint az várható volt — támadószel­lemben játszott, és elég dur­ván. A két 16-os között folyt a játék, illetve inkább a küz­delem. A 20. percben Tokics csúnyán belerúgott Juhász­ba. A'körösi összjáték nagyon döcögött, a védelem és a lá- madósor között nem volt meg a kellő kontaktus, sok volt a pontatlan átadás. Abonyi előtt elcsúszott a labda, nem érte el, helyzet volt. A 30. perc­ben a tököli csatár nagy lö­vése a kapufáról pattant ki. Szerencse volt. A 35. percben Kocza kivetődve védett. A félidő vége előtt már Ko- czát is elhagyta a labda, de a kapu előtt, keresztben el­gurult. A második félidőt jobban kezdte a körösi csapat. Az 55. percben Orbán jól ívelt kapu elé, de nem ment rá senki. A Kinizsi-védelem két szög­letet hárított. Kecskés III, jó helyzetben, csúnyán kapu mel­lé lőtt. A 60. percben a fele­ző vonaltól indult, jó S. Sza­bó — Józsa adogatás után, Józsa a kapu elé ívelt, " >cs- kés III jól vette át a labdát, és lapos lövéssel küldte a jobb sarokba. 0:1. A 67. percben Kecskés III átadását Józsa álig lőtte ka­pu fölé. A 77. percben Juhász szabadított fel, nagy lövéssel. Kocza szabadrúgást v dett szögletre. A 80. percben Fara­gó elvétette a labdát, Szomo- lányi elrúgás helyett kivárt, elvették tőle a labdát, Juhász szögletre mentett. Berúgás után a tököllek lövése gellert kapott, és pattogva jutott a hálóba. 1:1. Egy tököli játé­kos csaiknem a gólvonalon állt, les volt. A hazaiak erő­sen rohamoztak,' a körösi vé­delem kapkodott. A 85. perc­ben a bal oldali beadás el­ment a körösi védők mögött, a lesről induló jobbszélső rá­csapott, s a tehetetlen Kocza mellett a kapuba gurította a labdát. 2:1. S. Szabó jó labdát adott Kecskés Ill-nak, de sze­relték. Kocza egy erős sza­badrúgást védett még bizto­san. Nem ízlett a körösi csapat­nak som a közismerten rossz talajú pálya, sem a hazaiak szintén isméi t „játékmcdo- ra.” Nagyon durva mérkőzés volt, a játékvezető erélytelen­nek bizonyult. Ennek ellenére, kicsit fegyelmezettebb játék­kal, legalább aiz egyik pontot elhozhatta volna a Kinizsi. Nk. Kinizsi ifi—Tököli ifi 5:0 (2:0). Kinizsi ifi: Deskó — Mohá­csi (Dobozi), Varró, Fercsi — Somlyai, Pozsár — Suba, Rákosi (Fekete), Balogh, Ko­vács Z., Sebők. Az ifik tetszetős és ötletes játékkal, biztosan nyertek. Járási bajnokság Nk. Volán—Nk. Kinizsi II 2:1 (0:1). Volán: Patay — Kasza, Kristóf, Kiséri — Máté II, Száraz S. — Podmaniczki, Mé­száros, Szilágyi, Száraz J„ Nagy (Horváth). Kinizsi II: Tóth — Balogh, Kecskés I, Dávid — Todola, Szebelédi — Szűcs, Máté I (Marton), Baranyai, Szabó, Szokonya. A helyi járási rangadót a Volán nyerte, meglepetésre, de megérdemelten. Góllövő: Mészáros, Hor­váth, illetve Máté 1. P. S. .Visszapillantó tükör Városunk címere és zászlója i. Kacsáskosár (Foto: Gárdos) S ®) P sí O ■ R ■ T LABDARÚGÁS r • • Ötperces rövidzárlat — vereség

Next

/
Oldalképek
Tartalom