Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

1971. SZEPTEMBER 16.. CSÜTÖRTÖK MSt «ICC V« zJűrlap Több módszerbeli segítség Napirenden: Csemő és Nyársapát jövője A CEGLÉDI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG MUNKATERVÉBŐL Tervszerűség és aktualitás, szofos kapcsolat a gyakorlati feladatokkal ' és t^a politikai élet követelményeivel — így jellemezhetnénk címszavak­ban a Ceglédi Járási Pártbi­zottság és a végrehajtó bi­zottság második féléves mun­katervét, — A terv összeállításánál arra törekedtünk, hogy irá­nyító tevékenységünkkel, és módszertani útmutatásokkal egyaránt segítsük a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtását és a járás adottságain alapuló gazdasá­gi-politikai feladatok meg­valósítását .— mondja Varga Ferenc, a járási pártbizottság első titkára. — Nagy fontos­ságú például annak ellenőrzé­se, hogy a járá^ települései ötéves fejlesztési terveit mi­ként valósítja meg, hiszen e • terveknek kell biztosítania a lakosság alapellátásának za­vartalanságát,, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítását. Fontos tennivaló' a pártszervezetek felkészítése is a jelentős gazdasági-politi­kai feladatok végrehajtásának támogatására, vagy a kedve­zőtlen adottságú termelőszö­vetkezetek segítése. — Kedvezőtlen adottsá­gok — ebben a tipikusan mezőgazdasági jellegű já­rásban? —■ Sajnos, ilyen gondokkal is küzdünk, mégpedig kilenc termelőszövetkezetben. A leg­nagyobb problémát közülük is Csemő és Nyársapát jö­vője okozza. Ezeken a helye­ken v, a ! termelőszövetkezetek alaptevékenységében fő he­lyet foglal él a szőlő-, gyü­mölcstermesztés, Csakhogy nem korszerű, táblás művelé­sű, nagyüzemi szőlőik, gyü­mölcsöseik vannak, hanem ré­gi telepítésű, szétaprózott kis parcellák; ezekben a szö­vetkezetekben a fejlődés évek óta megakadt. Pártbizottsá­gunk kezdeményezésére most szakemberekből bizottság ala­kult és felülvizsgálta a hely­zetet, javaslatokat dolgozott ki olyan - termelési szerke­zet kialakítására, amely — figyelembe .véve az érvényes közgazdasági ösztönzőket és a földek eltartó képességét —, megfelelően biztosítaná a tag­ság megélhetését, életszínvo­nalának emelését. Ennek a tervezetnek a megvitatása, a legcélszerűbb megoldás jó­váhagyása is a végrehajtó bi­zottságra vár az elkövetkező hetekben. — Ezzel tulajdonképpen eljutottunk a termelés pártellenőrzésének kérdé­séhez. Mondana erről bő­vebbet? — A járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság munká­ját az utóbbi időkben fő­ként a felmérő-elemző tevé­kenység jellemezte. Erre szükség is volt, hiszen a gaz­dasági mechanizmus változá­sával a politikai munkának is lépést kellett tartania, s erre fel kellett készítenünk a pártszervezeteket. Ügy érez­zük, ez a lépésváltás sike­rült, most tehát arra törek­szünk, hogy erősítsük párt­szervezeteinkben a közgazda- sági szemléletet, és azt a ké­pességet, hogy az elemzések­ből levont következtetések alapján helyesen határozzák meg gyakorlati tennivalói­kat. Mire gondolok? Például több módszerbeli segítségre; vagy például arra, hogy eb­ben a járásban — ahol a la­kosságnak több, mint 50 szá­zaléka mezőgazdasági fog­lalkozású — sürgető feladat a termelőszövetkezetek belső szerkezetének . továbbfejleszté- áe, tökéletesítése; a gazda­sági vezetés ehhez joggal igényli a pártszervezetek se­gítségét. Ugyanígy szükségük van a községi tanácsoknak a kommunisták támogatására az ötéves fejlesztési tervek meg­valósításához. Ez a segítség sokoldalú; magába foglalja a kommunisták példamutatá­sát, a társadalmi munkában való aktív részvételüket, a munkaversenyben, a szocia­lista t brigádmozgalomban va­ló helytállásukat, de a bírá­Az ötezredik A dunakeszi házgyárban évente 4200 lakáshoz készítenek elemeket. A gyár munkába állása óta — a próbaüzemelést is beleértve — a jövő hónapban fejezik be az ötezredik lakás elemének gyártását. A 3. számú Házgyárban fejlesztették ki eddig legnagyobb mértékben az úgynevezett térelemek — komplett fürdőszobák — gyártását. latokat, a tervek, határoza­tok végrehajtásának számon­kérését is. — A munkatervben több­ször találkozni a politikai nevelés, az agitácjós-pro- paganda munka feladatai­val ... — Igen. Szinte szállóigévé vált napjainkban, hogy á gazdasági vezető legyen poli­tikailag is felelős vezetője az adott termelőegységnek. A pártszervezeteknek is fel­adata, , hogy erre alkalmasak legyenek a gazdasági veze­tők. A pártmunkásoktól is joggal várjuk el, hogy állan­dóan gyarapítsák ideológiai ismereteiket, hiszen a marxis­ta ideológia elsajátítása elő­segíti a párt gyakorlati poli­tikájának egységes értelme­zését, igényességre nevel, má­sokkal és önmagunkkal szem­ben is. Nyiri Éva Törik, szárítják a dohányt Albertirsán AZ ALBERTIRSAI DIMIT­ROV TSZ-BEN AZ IDÉN 300 HOLDON TERMELNEK HE­Honvúgy és megbecsülés Görög lány a Ganz-MÁVAG-ban A varázslatosan szép ógörög lantimelódia hangjegyei közét halk, finom női hang vegyül. A szabadsá gról és a szere- letarol énekel a görög lány. Rádiófelvételen van. Bacsila Anette, a produkció után, még mindig izgatottan szalfed le a dobogóról. A színházterem közönsége szinte visszafojtott lélegzet­tel figyeli a pergő lábú lányok és fi.űk táncát. A Görög Poli­tikai Emigránsok Klubjának táncosai Theodorakisz zené­jére, á maguk módján tilta­koznak hazájuk elnyomása ellen. A munkában A Ganz-MÁVAG moadony- mechanikai bérkiíróimaik min­dig akad bőven tennivalójuk. A bérltiírásnak követnie, kell, sőt, megelőznie az üzemben percekre kiszabott terv végre­hajtását. Itt találjuk Anettet. Leteszi a toldat, s beszélge­tünk. — A mechanika KISZ- alapszervezetén.ek titkára va­gyok — mondja. — A területet jól ismerem, s ez nagy segít­séget jelent ahhoz, hogy mind a gazdasági, mind a társadalmi munkámat pontosan ellássam. Helyük és szerepük — A vállalatnál sok fiatal és idős görög, nő és férfi dol­gozik. Mi az ő helyük, szere- •pük itt? — Ez a téma valóban na­gyon aktuális, ainnál is in­kább, mivel rólunk az utóbbi időben kevés szó esett a la­pokban. Huszonegy éves le­szek. 1956-ban jöttünk Ma­gyarországra, ezért beszélek jól magyarul. Apóm 1948-ban, a szabadságharcban vesztette életét. Sok görög hazafi halt abban az időben hősi halált, és sokunknak kellett elhagy­nunk hazánkat a terror miatt. Messze, távol, Previszben szü­lettem, de két testvérem már a szabad magyar földön látta meg a napvilágot Nevelő­apám is görög származású. Az Itt élő görögök élete sem­miben sem különbözik a bennünket befogadó magyar nép életétől. Valamennyien hasznos tagjai a tánsadalom- nak, megtalálják a szórakozá­si lehetőségeidet is. Csupán egyben különbözünk a ma­gyar fiataloktól. A mi ha­zánk a messze távolban van, szomorúan gondolunk a sok vértol áztatott Hallására. Az VÉSI DOHÁNYT. A TERMES A SZÁRAZSÁG ELLENÉRE JÓNAK ÍGÉRKEZIK, AME­LYET A SZOLNOKI DO­HÁNYFERMENTÁLÓ ÜZEM­NÉL ÉRTÉKESÍTENEK. MOST SZABVÁNY SZERINT VÁLOGATJÁK A ZÖLD DO­HÁNYT. MELY A SZÁRÍTÓ­BA KERÜL. Kitüntetés tel ef onkőzpontokért V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet megbízásá­ból A. M. Szór okin követ- tanácsos szerdán délben a Beloiannisz Gyár 15 dolgozó­jának átadta a szovjet posta­ügyi minisztérium és szak- szervezet kitüntetését, a Szo­cialista munkaverseny kiváló dolgozója cím viselésére «jo­gosító oklevelet és jelvényt. Á kitüntetést a Szovjetunióba nagy sorozatban exportált te­lefonközpontok jó műszaki színvonalának elismeréseként kapták a vállalat dolgozón A kitüntetésnél jelen volt dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettese, valamint N. K. Bara- basev, a Szovjetunió budapes­ti kereskedelmi képviselőjé­nek helyettese is. HOGY KÖNNYEBB LEGYEN A MÁSODIK MŰSZAK Nagyszabású háztartási gé­peket és eszközöket bemutató kiállítás nyílt szerdán Miskol­con, a Borsod megyei tanács kereskedelmi osztálya rende­zésében. A nők második mű­szakjának megkönnyítését szol­gáló eszközök felsorakoztatá­sára az adott indítékot, hogy a megyében ma már megköze­lítőleg 80 000 nő dolgozik az iparban, a kereskedelemben és más ágazatokban, s a felméré­sek szerint munkájuk mellett még hetenként átlagosan 30 órát töltenek el háztartási munkával is. Az érdekes tár­latnak már az első napon több ezer látogatója volt összetartás, az összetartoeás törvénye éis a testvériség írat­lan szabálya ezért talán erő­sebb bennünk. Nem naciona­lizmus ez. Ezt körünkbe!) a kölcsönös fájdalom megosz­tása, a szülőhazáért való aggódás érzése kelti. * — A legtöbb Magyarorszá­gon élő görög aktív résztve­vője a • kommunista mozga­lomnak is. Felismerték a nemzetközi összefogás szük­ségességét és erejét — Milyennek látja a mai if­júságot? — A szemlélet attól függ, hogy honnan, mikor és me­lyik ifjúságról ‘beszélünk, A régész nagyobb értékűnek tartja a miammutfogat, mint egy mai felfedezést, de más véleményt mond a pszicholó­gus. Az ifjúságot mindemkor viszonyítjuk a felnőtt gene­rációhoz, és ebből adódik a sok konfliktus. A csak álta­lános összehasonlításiból. Szomorú emlékek 1— Minek örülne leginkább? Mi a vágya? — Az egyik, hogy újba lás­sam a hazámat. A másik, az emberek állandó, életüket vé­gigkísérő vágya a megbecsü­lés. Ez utóbbit mi, görögök megkaptuk mán Magyaror­szágon ... Magas, széles vállú görög lép be az ajtón: Kalaidisz György, a VIII. lafcatosmű- hely kiváló dolgozója. Anette arca felragyog, ahyanyelvén beszélhet egy honfitársával. Magukra hagyom őket... Délután a mosdóban talál­koztam újra Kalaidisz Györggyel. Széles hátát régi forradások borítják ... Seb­helyek nvomai... Emlékek Görögországiból. Besze Imre Vörösmrty-présház; Vendéglátóhely lesz Vörös­marty Mihály hajdani velen­cei présháza. A nevezetes épületet — ahol utolsó évei­ben sokat időzött a nagy költő — a velencei-tavi inté­ző bizottság restauráltatta és Vörösmarty-pince néven hangulatos csárdának rendez­ted be. A Vörösmarty-pince előreláthatóan jövőre fogadja vendégeit. Alkohol a munkahelyen D immár nagyon régen jelszóként mondtuk ki: „Az alkoholizmus elleni küzdelmet tegyük társadalmi üggyé!” A jelszó ma is „forgalomban” van, sajnos azonban, az alkoholizmus ellenes küzdelem válto­zatlanul — csak küzdelem. Persze, más az alko­holizmus és más a mértékletes alkoholfogyasztás. Az utóbbi természetesnek tekinthető. Csak az a kérdés: hol és mikor? Ha munkahelyen történik az alkohol- fogyasztás — ha a fogyasztója nem is alkoholista — végkihatásában ugyanolyan tragikus lehet, mint a megrögzött alkoholizmus. Ezt bizonyítják a közúti és üzemi balesetek — gyakran halálesetek — számának emelkedését jelző statisztikák. A volán mellett ülő gépkocsivezető viszonylag könnyen alkoholhoz jut, ha akar, de miként kerül gyá­rakba, üzemekbe a szeszes ital? Ügy, hogy aki akarja, oda is beviheti magával, s ha megkívánja, akkor az öltözőszekrényéből előveszi és meghúzza az üveget. Építkezésnél dolgozók még könnyebb helyzetben van­nak, hiszen minden utcasarkon található — az ő ki­fejezésükkel élve — „kocsmahivatal”. Ügy tűnik tehát, hogy a munkahelyi alkoholfo­gyasztásnak — minden tilalom ellenére — polgárjoga van. ^ Beszélgetés közben egy esztergályos jegyezte meg: „Ha a górék legálisan ihatnak a gyárban, akkor én is feltaszíthatok munka közben egy féldecit”. Az esztergályos megjegyzése első hallásra demagóg, disszonáns... de azért valamit sejtet, valamit takar! Kétségtelen, vannak esetek: külföldi partnerrel való tárgyalás stb., amikor reprezentálni kell. Azonban az már feltűnő, hogy számtalan gyárban, hivatalban az igazgatók, s osztályvezetők szobájában berendezési, il­letve leltári tárgy a bárszekrény — tetemes italkollek­cióval felszerelve. S ha csak egy kicsit is „számottevő” ember jön, akkor nyílik a bárszekrény... Ezt az ak­tust még valamiféle „arisztokratikus” szokásnak sem lehét nevezni. És itt szeretnék visszatérni a külföldi tárgyalópartnerrel szembeni reprezentálásra. Már megfordultam néhány külföldi gyárban, de ezek egyi­kében sem kínáltai! alkohollal. Kávé, tea, cigaretta, sütemény volt, de alkohol nem. Gyáron kívül, étterem­ben a vendéglátó szolidan alkohollal is „reprezentált”. Hangsúlyozom, hogy csakis gyáron kívül. Pedig a szó­ban forgó külföldi gyárak egyike-másika meglehetősen gazdag volt... Nálunk mégis szinte mindegyik üzem­ben alkohollal kínálják a vendéget. Még a kis beosz­tásúak' fiókjában is nem egy esetben van némi itóka, mert ez amolyan rosszul értelmézett „sikk”. Szóval a külföldi gyárak „alkoholnélkülisége” nem a szegénység bizonyítéka, hanem egy igen fontos elv gyakorlati érvényesítése: munkahelyen, különösen ter­melő üzemben, ahol a gépek sokasága, és egyéb ténye­zők különben is magukban hordják a balesetveszélyt, semmi keresnivalója sincs az alkoholnak! Nincs igaza az esztergályosnak, amikor a „góréra” hivatkozva önmagát akarja igazolni. Viszont kimondott egy fontos igazságot is: a vezető — légyen az bármilyen beosztásban — ne fogyasszon alkoholt semmilyen eset­ben a munkahelyén. Noha őt kevésbé érinti a baleset- veszély, mint a munkapadnál dolgozót, az állványozót, a darukezelőt stb., de az egész kérdéskomplexum er­kölcsi vonatkozása, morális hatása azt kívánja, hogy a munkahelyről száműzzük az alkoholt. Időszerű lenne mindezt végre teljes komolysággal megszívlelni... Elvégre az üzemen belüli alkoholfo­gyasztás súlyos hazárdjáték, amelynek nem kisebb a tétje, mint a munkafegyelem, az ennek lazaságából eredő számtalan baleset, sőt esetenként az ember­élet! .„úr,Víncze György

Next

/
Oldalképek
Tartalom