Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
1971. SZEPTEMBER 16;, CSÜTÖRTÖK A Bolsoj Budapesten, az Opera Moszkvában 56 helyre 7 jelentkező Változatlanul kevés a pedagógus Szerdán Budapestre érkezett a moszkvai Nagy Színház, a világhírű Bolsoj 400 tagú társulata J. V. Muricev igazgató vezetésével. A moszkvai Nagy Színház művészei kilenc alkalommal lépnek fel az Állami Operaházban. A bemutatkozó előadáson, szeptember 19-én, vasárnap a Borisz Godunovot állítják színpadra. A Borisz Godunovon kívül a Pique Dame és a Szemjon Katko előadását láthatja a budapesti közönség. A Magyar Állami Operaház 350 tagú társulata — dr. Lukács Miklós igazgatóval az élen — szerdán délután két IL—62-es típusú repülőgép fedélzetén Moszkvába utazott, ahol a moszkvai Nagy Színházban á alkalommal lép színpadra. Magyar könyvek külföldön ötvenhat pedagógusállásra hirdettek pályázatot az idén tavasszal és nyáron a dabasi járás iskolái. Az ok: több mint negyven pedagógusnő van szülési szabadságon. Helyettük, valamint az amúgyis hiányzó pedagógusok helyett hatvankét képesítés nélküli nevelőt alkalmaztak, az elmúlt tanévben. Június közepéig a meghirdetett ötvenhat ' helyre tizenöt jelentkező akadt. Szeptember elsején azonban rtár csak hét pedagógus foglalta el a felkínált állást, a többiek visszamondták jelentkezésüket — A gond nem jár egyedül — mondja Miskolczi Károly, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője. — Tavasszal, a pályázatok idején, mindössze három pedagógus jelentette be távozási szándékát. Ezzel számoltunk. Azzal viszont már nem, hogy szeptember elsején tizenöten kérik ki a munkakönyvüket és éppen a tanévnyitó napján hagyják cserben iskolájukat, óvodájukat. Gyálról például hatan távoztak szeptember elsején. Vincze Ferencné óvónő, Boda Istvánná, Szegeczki Lászlóné, Garai Tibomé tanítónő, valamint két orosz-ének szakos tanár: Vargha Anna és Pálos Marta. Európa és Ázsia értékes köveiből Szerszámok gyémántból Ócsárol négyen mentek el, például' Mózer Imréné,__ aki kéDesítés nélküli óvónőként kezdte, s most,- hogy megszerezte a diplomáját, eltávozott. A többségük Budapesten kapott állást. — Úgy ■ tűnik — mondja Miskolczi Károly —, hiába tettük szóvá már esztendőkkel ezelőtt a fővárosi iskoláknak azt a kollegiálisnak egyáltalán nem nevezhető módszerét, /miszerint nem a tanév végén — amikor a pályázati rendszer erre lehetőséget ad — viszik el a vidéken tanító pedagógusokat, hanem a kezdődő tanév elején, kényszerhelyzetet teremtve ezzel a vidéki iskoláidban, nem történik ellene semmi. Az ok persze világos: ezzel a módszerrel megtakarítják a pedagógusnak a három nyári hónapra eső bérét, amit a következő tanévben jutalmazásra fordíthatnak. Csakhogy ami kedvező a fővárosi iskoláknak, egyáltalán nem kedvező nekünk. így történhetett meg a többi között például az, hogy egy tanyai iskoja, a Da- bas-szőlői pedagógus nélkül ■ maradt a tanévkezdésre. Jelentkező volt ugyan már három is, de mind visszamondta. Most tárgyalnak egy Bács megyei, szintén tanyán tanító pedagógussal, azzal talán sikerül megegyezni. Addig azonban helyettesítéssel kénytelenéit megoldani az egy tanulócsoportos — egy-négy osztály — iskola működtetését. És a pedagógusihiány következménye az is, nemhogy csökkenne, növekszik a járásban a képesítés nélküli nevelők száma. A tanév kezdetén tíz új, diploma nélküli — gimnáziumot végzett — fiatal állt munkába a dabasi járás iskoláiban. — Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk annak ér* dekében — mondja Miskolczi Károly —, hogy ne csökkenjen a tanítás színvonala a járás iskoláiban. Hogy mit is tehetünk ennek érdekében? A két-három éve dolgozó, képesítés nélküli nevelők ma már szinte kivétel nélkül valamennyien esti tagozaton tanulnak a főiskolákon, illetve egyetemeken. A tíz új, di.ploma nélküli nevelőt pedig azok közül választottuk ki,‘ akik ugyan sikeres felvételi vizsgát tettek valamelyik főiskolán, vagy egyetemen, felvételükre azonban helyhiány miatt nem került sor. p. p. Frankfurt, Lipcse, Belgrád, Szófia, Bécs, Toronto — ezekben a városokban szerepeltet a következő hetekben, hónapokban a magyar könyvkiadásról keresztmetszetet adó kiállításokat a Kultúra külkereskedelmi vállalat. A frankfurti könyvvásáron, október 14—19 között ezer kötetnyi magyar kiállítási anyag zömmel a Corvina és az Akadémiai kiadó friss termését reprezentálja: művészeti albu- -mokaf, sokféle idegen nyelven közreadott tudományos munkát mutatnak be, s felsorakoztatnak jókora kollekcót gyermekkönyvekből, sportkiadvá- nyokból és szakácsikönyvekből is. A szépirodalmat idegen nyelvekre fordított magyar regények, verseskönyvek képviselik. Janus Pannonius-pályázüt 1972 tavaszán lesz ötszáz éve, hogy meghalt a magyar- országi humanizmus Európa- szerte ismert költője, Janus Pannonius pécsi püspök. A kiváló művész és nagy humanista emlékére országos művészeti pályázatot hirdetett a Baranya megyei és a pécsi városi tanács, valamint a szakszervezetek Baranya megyei tanácsa. A pályázat célja a magyar középkor kiemelkedő humanista költőjének szellemét ábrázoló és folytató alkotások létrejötte. A pályázatot hirdető szervek a beküldött tématervek és vázlatok alapján — a művészeti szövetségek javaslatának figyelembevételével — most döntöttek a megbízatásokról. Az irodalmi müvekkel pályázó 34 író és költő közül kilencen, a zenei művekkel pályázó hét szerző közül pedig öten kaptak megbízatást alkotásaik elkészítésére. A pályázat eredményét a jövő érv tavaszán hirdetik ki Pécsett, s ekkor nyújtják át a díjakat a legjobb irodalmi és zenei művek alkotóinak. Középületeink sokaságát ékesítik kőburkolatok. A hazai márványon és kemény mészköveken kívül számos ország nemes kőfajtáját is alkalmazzák épületdíszítésre. A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat Fehérvári úti telepén dolgozzák fel az olaszországi carrarai fehérmárványt, a szovjetunióbeli szürke és vörös gránitot, valamint a kéken csillogó labradoritot A skandináv államokból kvar- cit, azonkívül fekete, fehér és vörös színekben több gránitféle érkezik rendszeresen. Kisebb mennyiségben még a távoli Koreából, Kínából és Iránból is importálunk különleges díszítő kopeket. A Fehérvári úton találhatók hazánkban a legnagyobb méretű gyémánt szerszámok, amelyeket az utóbbi években szerzett be a vállalat, hogy ezzel megsokszorozza a termelést. Több méteres gyémánt- fűrészekkel szeletelik lapokra a nemegyszer százmázsás tömbökben érkező köveket. Heti filmjegyzet A cár tisztje és a komisszár Amelin komisszár hű bolsevik, tiszta és bátor ember. Csak a hadviseléshez nem ért, nyomdász volt. A frontról menekülő katonákat sem tudja meggyőzni, hogy lépjenek be az alakuló Vörös Hadseregbe. A körülmények azonban szinte önmaguktól döbbentik rá a katonákat, hogy megalakítsák a Vörös Hadsereg egyik zászlóalját. A filmből világosan kiderül, hogy az 1918,-as orosz- országi helyzet a Vörös Hadsereg megalakulásának kedvezett. A film érdeme, hogy nyilvánvalóvá válik a Vörös Hadsereg megalakulásának történelmi szükségszerűsége. A film hibája, hogy csupán a történelem illusztrálására törekedett, akár egy do- kumentumíilm. A történelmet ismerjük, ezért újat nem tudnak mondani számunkra az alkotók. A forgatókönyv arra készült, hogy szituációkat dolgozzon ki, amely egyenes vo- nalúan visz a cél, a , Vörös Hadsereg megalakulása — tehát a „tétel” — felé. E „tételt” illusztrálva olyan epizódokat látunk' az első részben, amelynek minden mozzanatát előre tudjuk, ezért kívülről szemléljük, átélni nem lehetünk képesek. A katonák közti viták, összetűzések is egy- egy ideológiai tétel bizonyítását, illetve megcáfolását hivatottak elintézni. Ezért az eleve vereségre ítélt érvek gyerekesen naivnak hatnak, a győztes érvnek nem lehetnek ellenfelei. A felülkerekedő vélemény ugyanakkor túlságosan -— egy az egyben — nevelő- szándékú, annyira, mintha iskolában órán hangzana el tanárok szájából. • A második részben jobban megismerkedhetünk a cár Volt tisztjéyel is, Kutaszowal, aki a Vörös Öadsereg hadosztály- parancsnoka lesz, bátor, egyenes ember, kitűnő katona. Ordinszkij rendező a forgatókönyv hibáin javítani nem tudott, sőt, ábrázolási módszere egy elavult, színházszerű, naturalista stílust követ. A medve és a baba Brigitte Bardot-nak könnyű dolga volt ebben a francia filmben: el kellett játszania önmagát. Ez sikerült is neki. Persze az B. B. szerencséje, hogy alakítania nem kellett, energiáit nem vette igénybe ez a főszerep, lehet, hogy nem is tehet erről. Annál inkább ludas a rendező, Michel De- ville, aki — minthogy mást kitalálni nem tudott — meghívta B. B.-t, hogy játssza el önmagát. Vagyis egy olyan babát, aki play-girl is, meg milliomos is, meg semmi dolga sincs, tehát unatkozik, néha kábítószert szív és így tovább ... Aztán a rendező elővette a legunalmasabb kaptafát, egy férfit, aki mindenben a baba ellentéte, megismerteti őket egymással — néhány banális jelenetben —, hogy aztán néhány unalmas bonyodalom után szerelmesek legyenek egymásba. Az érdekességet az képviselné, hogy látszólag két homlok- egyenest ellenkező típusú ember találja meg egymást. A több száz hasonló film megnézése után arra gondolhatunk, hogy a több milliós nézősereg vagy csömört kap és sírva fakad, vagy annyira megtanulja a sablonokat, hogy maga is rendezővé válhat. Csak jó megfigyelőképesség szükségeltetik, és türelem, még néhány ilyen film megnézéséhez. , A préri Szegény Cooper, a kamaszok kedvelt mesemondója, indiántörténetek fantáziadús alkotója, nem merte remélni, hogy felhasználják majd egyszer — román—francia—angol filmen — arra, hogy: Bebizonyítsák az indiánokról, nem többek, mint ope- réttfigurák; kiderüljön vadnyugat fehér hódítóiról,» nem mások, mint kabarétréfa-sze- replők; nyilvánvalóvá váljon, a préri az állandó cirkuszi romantika színpada, ahol egyetlen igazi emberi megnyilvánulás sem lehetséges, csak hamis pózok tömkelegé. Szegény Cooper, csak szeressék továbbra is a kamaszok. S ha megnézik ezt a filmet, még jobban fogják szeretni, mert nyomban rádöbbennek arra, hogy a Bőrharisnya, az Utolsó mohikán és társai mennyivel emberibbek, kedvesebbek és romantiku- sabbak voltak, mint Pierre Gaspard Hűit és Sergiu Nico- laescu rendezők hazug alakjai, akiken nem tudjuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk bánatunkban. Berkovits György „Pesten”. „Budán" Műsor Angéláról Az Irodalmi Színpadon szeptember elején megkezdődtek Karinthy Ferenc két egyfelvo- násosának, a „Pesten” és „Buckán” című daraboknak a próbái Mensáros Lászlóval, illetve Sulyok Máriával a főszerepben. A színház a legfrissebb dokumentumok és amerikai irodalmi anyag felhasználásával- műsort mutat be Angela Davis életéről, pályájáról, harcáról. A műsorban fontos szerepet kap a most meggyilkolt George Jackson börtönben írt levelei, nek gyűjteménye. Az Irodalmi Színpad szeptember 18-án kezdi idei évadját. Műsoron a „Hej, cigányok” című nagysikerű összeállítás. Tanévnyitás előtt a dolgozók iskolái A következő napokban a városi, ipari településeken megkezdődik az 1971—72-es tanév a dolgozók általános és középiskoláiban. A mezőgazdasági területeken a dolgozók általános iskolái csak egy hónappal később kezdik meg működésüket. Mint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, a felnőttek számára szervezett esti, illetve levelező tagozatok munkarendje az 1971—72-es oktatási évben is az előző évek gyakorlatának megfelelően alakul. Az esti tagozatok hallgatóinak az általános iskolákban hetenként kétszer, a középiskolákban háromszor van tanítás. A levelező tagozatosok mind az általános, mind a középiskolákban hetenként egy alkalommal vesznek részt az iskolai oktatáson. Az előzetes adatok szerint a dolgozók középiskoláiban a hallgatók létszámának lassú növekedése tovább tart. Ezzel szemben a dolgozók általános iskoláiba változatlanul kevesen jelentkeznek. Az utóbbi hat esztendő alatt ott 120 ezerről 20 ezerre csökkent a hallgatók száma. A minisztérium illetékesei hangsúlyozták: egyik fő oka, hogy a dolgozókat sok munkahelyen nem Ösztönzik a továbbtanulásra. Mintegy négyszázezer forintos költséggel, ötven gyermeket fogadó korszerű óvodát alakított ki félévi munkával Százhalombatta óvárosában az érdi Benta- völgye Tsz építőbrigádja, a volt községi tanácsházából. A város harmadik ilyen intézményének avatására szeptember tizennyolcadikán kerül sor. A tanácsi óvoda mellett a hőerőmű, és a kőolajfinomító is működtet egy-egy óvodát. Mivel egy régebbit az óvárosban, épületének veszélyessége miatt meg kellett szüntetni, a 'városban így is csak kétszázhuszonöt kisgyermeket tudnak elhelyezni. A fiatal Százhalombattán erre jóval több az igény. Ezért jövőre még egy új, száz gyermek befogadására alkalmas óvodát létesít a helyi tanács, a hőerőműben pedig hetvenöt hellyel bővítik a vállalati óvodát. Óvodaépítés Százhalombattán Az álom Giacomo és Umberto a legszebb férfikorban jártak. Novarában laktak, Giacomo ellenőr volt, Umberto asztalos, de ez egyáltalán nem akadályozta őket abban, hogy barátok legyenek. Gyakran jártak együtt halászni, kalandot keresni Torinóba. Az ottani kocsmáros- nénak azt füllentették, hogy nőtlenek, s Clara — így hívták az asz- szonyt — úgy tett, mintha elhinné, így aztán a két barátnak itt volt a világ közepe. Itt mesélték el bánatukat, csalódásukat és reményeiket. Egyik szombat délután, borozgatás közben megszólalt Umberto: — Képzeld, Giacomo, mit álmodtam tegnap éjjel? — Na mit? Beválasztottak a parlamentbe? — Dehogy! Politikáról sohasem álmodok! — Akkor biztos nőkről? Ugye? — Eltaláltad — mondta Umberto —, de most ez szörnyű álom volt. — Na, meséld már! — Szóval azt álmodtam, hogy fekszem az ágyban ... — Dehát tényleg ott feküdtél — szakította félbe Giacomo. — Persze! De úgy álmodtam, hogy egyedül fekszem, a feleségem nélkül. Érted? — Aha. — Aztán hirtelen nyolc nő .lépett a ■ szobába. Nyolc! Egyik csinosabb, mint a másik! Szőke, fekete, vörös. Mindegyiken csak bikini volt és szerelmesen néztek engem. Különben Clara is köztük volt és végre láthattam, milyen kitűnő alakja van! — Dehát, ez egy csodálatos álom! — kiáltott fel Giacomo. Miért mondod, hogy ez szörnyű? Umberto dühösen legyintett: — Azért, mert álmomban én is nő voltam. Tullio Lanucci (Fordította: Steiner Katalin) Hétezren a könyvművészeti kiállításon' Több mint hétezren nézték meg Szombathelyen a szerdát! zárult nyugat-magyarországi könyvművészeti kiállítást. A két hónapig nyitvatartott tárlaton Sopron, Győr, Pannonhalma, Esztergom és Kőszeg könyvremekeit, továbbá az Iparművészeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár ritkaságait mutatták be.
