Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-15 / 217. szám
1971. SZEPTEMBER 15., SZERDA rtsr y terül zMírtap Gép mondja meg, mit ültessünk? Tervkészítés 89 perc alatt — A meggyes kert megnagyobbodik Új matematikai módszer a mezőgazdaságban Ésszerűsítésre hajlamos, egyben. arra ösztönző korunkban, ugyan mi csodálkozni való van azon, hogy lám, a termelőszövetkezetekben is teret hódítanak a mind nagyobb jövedelmezőséget célzó számi tga tások ? Arra a módfeletti alaposságra azonban alig találnék példát, amire — egy matematikai ábrákkal teletűzdelt tanulmányt olvasva — a kiskunlac- házi Kiskun Tsz-ben leltem. „A lineáris programozás alkalmazása a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek távlati tervezésében” — ez a tanulmány cílne, amely a Területi Statisztika című folyóirat idei 4—5. számában jelent meg, s amelynek szerzői: Hargitai Dániel, a KSH Pest megyei Igazgatóságának vezetője és helyettese, Kerekesné dr. Varga Éva. Közülük az utóbbi el is kísért Kiskunlaoházára, ahol most Öten ülünk az irodában: Csizmazia László és Juhász János elnökhelyettesek, Mészáros András főkönyvelő,. s mi ketten. Szakosodási folyamat Hallottam állami gazdasági vezetőt arra esküdni, hogy legyen csak minél szélesebb skálája a termelésnek, mert ha az időjárás, s egyebek, következményeként valami hiányzik, pótolja a másik növény, a másik állat adta bevétel. Olvastam sok " tanulmányt a mezőgazdaság specializálódásáról, s csakugyan: a nyáron, egy termelőszövetkezeti szakemberekből álló cso- port résztvevőjeként, alkalmam volt látni nyugatnémet, francia parasztgazdaságokat, amelyek már alig egy-két növényt termesztettek... — Az irányzat mindenesetre nálunk is ez — magyarázza Csizmazia László. — Mert ugyan csak 1967 óta foglalkozunk gazdaságossági számításokkal, a termelés céltudatos irányításával, de az akkori, majdnem 20 növény helyett már csak 6—7 maradt meg: az, amire rábólinthatunk, hogy érdemes termeszteni. De hol kezdődik, mi a kritériuma e fogalom — „érdemes” — jelentésének? Mi minden határolja közre, s szűkíti addig a pontig, hogy „rá.bólint- hatunk?” Mi függ a talajtól, mi az embertől, a géptől, az áraktól, nem szólva a mindezek fölött máig trónoló időjárásról? Egyáltalán, lehetséges-e tervezni a mezőgazdaságban, méghozzá távlatokban? (Gondoljunk például a mezőgazdasági szabályom rendszer meglehetősen változó birodalmára, amely az országos' érdekekhez igyekszik idomítani háromezer gazdaságot.) Nincs már cukorrépa... Megannyi kérdés, köztük néhányra minden, bizonnyal nehéz vagy éppen lehetetlen a megnyugtató válasz. Ám az is szerfölött indokolt, valamely közösség ügy igyekszik formálni jövendőjét, hogy tagjai a lehető legjobban járjanak. Éppen ama sokat emlegetett köz- gazdasági szabályozók hivatottak rá, hogy lehetőleg megteremtődjék a társadalmi igények és a gazdaságok törekvéseinek harmóniája. Ez nem mindig vág egybe, hiszen a Kiskun Tsz is megszüntette például a cukorrépa termesztését, s mivel sok-sok szövetkezet cselekedett ily módon — ma súlyos milliárdokat költhe- tünk cukorimportra. Erre a sorsra jut a burgonya is, most a kalászosok, a kukorica, a lucerna dominál; a specializálódás egyébként korszerű útja, íme, buktatókkal van tele. Ez azonban az elmúlt néhány év röpke krónikája: most, hogy már számítógépet is segítségül hívtak a korszerűsítéshez, ugyan mi a további program? — A kiindulópont az volt — mondja dr. Varga Éva, aki különben agrármérnök —, hogy megbeszéltük a számításba jöhető növényeket, közülük válogatott a gép. Igaz akadt zökkenő: a legkülönfélébb tényezők egybevetésével viszonylag nagy területén termelendőnek javasolta a szamócát, de a szövetkezet munkaerőhelyzete már nem olyan, hogy ez megengedhető lenne. Sajnos, a variánsok közé ezt az elemet nem vettük fel, ném volt betáplálva a gépbe. Kimutatta azonban a komputer, hogy, nagyon is érdemes például meggyet termeszteni; nem vagy legalábbis nemcsak háztájiban, mint néhány kertésztől egyébként hallani szoktam, hanem a közösben. Mesésebb szépségű cseresnyéskertet Csehov sem képzelhetett maga elé híres színdarabját írván: virágzó fák — persze, meggyfák — sora-sokasága tárul elénk a fényképekről, amelyeket a főkönyvelő az asztalra rakosgat A maximumot elérni — ötven hold van egyben, s most 25 holdat s később még 25-öt telepítünk, összesen tehát száz holdra rúg majd a cseresznyéskertünk — így Juhász János, akit fölismerek egyik-másik fényképen. — S az állattenyésztésről ne beszéljünk? — kérdi az-agrármémök-statisztikus-közgaz- dásznő, a lineáris programozás, a matematikai módszerek mezőgazdasági aljralmazásá- nak egyik kidolgozója. — A gép igénybevétele azt is célozta, hogy megteremtődjék a megfelelő összhang növény- termesztés és állattenyésztés között. Kimutatta például, hogy a borjúnevelésben legnagyobb a ráfizetés, míg a szarvasmarha-ágazat legjövedelmezőbb része a tenyé&züszők értékesítése. — Igen, de az egész szarvasmarha-tenyésztésben csupán valamelyes nettó eredményt mutatott ki a gép — folytatja a diskurzust Csizmazia László. Mégis, a Kiskunban fölépült már a 314 férőhelyes tehenészeti telep, amely jövőre benépesül. (A beruházás — miként egy másiké, a sertéstelepé is — jő részt annak köszönhető, hogy a szövetkezet bevételeit erősen növelte a kisegítő üzemág, vagyis itt is bizonyságát láthattam annak, amiről dr. Pénzes János megyei tanácselnök-helyettes is beszólt vasárnapi lapunk hasábjain: a gazdálkodási kör bővítése nélkül elképzelhetetlen lenne az alaptevékenység föllendítése.) A maximumot elérni: ez a matematikai beleszólás engedélyezésének célja. Gépesített könyvelés — A parasztember persze mindig is számolt — hallom —, legföljebb kalendárium szélén. De ma is vannak, akik az úgynevezett papírosmunkát egy kézlegyintéssel elintézett- nek vélik. A Kiskunban viszont három éve gépesített a könyvelés. Mindent összevetve, a matematikai útmutatás alapján, ahhoz igazodva 1969- hez képesít 1972-ben megkétszereződhet, 12,3 millió forintra növelhető a gazdaság nettó jövedelme. (A szerzők feladata a jövő esztendei tervnek a lehető legjobb — „optimális” — elkészítése volt.) A bekezdést összeötvöztem a szövetkezeti vezetők és a KSH- szakember információiból. Egyértelmű törekvés csendül ki belőle, érthetően és helyesen, vagyis a jövedelem minél radikálisabb emelése. Azt a 12 milliós impozáns számadatot a KSH ICL 1904/F típusú elektronikus számítógépe 243 lépéssel — 89 perc alatt kalkulálta ki— Az alap, az előfeltétel: a megbízható- könyvelés, ami még korántsem általános a tsz-ekben — fűzi mindehhez Kerekesné dr. Varga Éva; sejthettem persze, hogy nem véletlenül akadtak egymásra, elméleti és gyakorlati szakemberek. Végezetül egy sóhaj: ml lenne, ha mindenütt így dolgoznának? (Külön témakör a közgazdasági szabályozórendszer működésének egy-két — cukorrépa, burgonya — csikor- dulása, hatása a gazdaságok törekvéseire.) Az említett előfeltétel immár nagyon is szükségszerű megteremtésével, majd e matematikai módszer mind általánosabb bevezetésével bizonyára jócskán megsokszorozódhatna a termelő- szövetkezetek különben is emlegetett dinamizmusa. Keresztényi Nándor Érd, Vác, közvetlenül Bővítik a fehérvári telefonközpontot Megkezdődött a székesfehérvári távbeszélő központ bővítése és a távválasztó rendszer kiépítése. A központ bővítésével az év végére készülnek el a posta műszaki szakemberei. A munka befejezése után megszűnik a jelenlegi „áldatlan” telefon- helyzet — a hosszú, néha félórás vonalra várakozások, a mellékapcsolások, az áthallások és egyéb hibák — Székesfehérvárott. Megváltoznak a telefonszámok is: szeptember 25-től ötjegyű számokkal telefonálhatnak a székesfehérvári előfizetők. A jövő év első negyedében befejeződik a táyválasztó rendszer kiépítése is. Azután a székesfehérvári előfizetők közvetlenül hívhatják Budapestet, Győrt, Kaposvárt, Veszprémet, Szombathelyt, Zalaegerszeget, Siófokot, Érdet, Vácot, Gyöngyöst, Miskolcot és Szolnokot. Befejeződött a FiP kongresszusa Kedden délután a Magyar Tudományos Akadémián befejezte munkáját a FIP, a Bélyeggyűjtő Szervezetek Nemzetközi Szövetségének kongresszusa. Ülést tartott az országgyűlés honvédelmi és kereskedelmi bizottsága Kedden délelőtt a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen Kálazi József vezérőrnagy, a bizottság titkára elnökölt — az ifjúságról szóló törvényjavaslatot vitatták meg dr. Orbán Lászlónak, a művelődésügyi miniszter első helyettesének tájékoztatója alapján. Az előadd egyebek között rámutatott: az ifjúsági törvény megalkotását indokolja, hogy megnőtt az ifjúság szerepe, jelentősége, hiszen ma már hazánkban minden második állampolgár 30 éven aluli, vagy éppen csak hogy belépett a 30. életévébe. A törvénytervezetben helyet kaptak honvédelmi vonatkozású rendelkezések is. A tájékoztatót követő vitában felszólalt Gazsó Sándor, Halasi Lajosné, dr. Horváth István, Kálazi József, Nagy Richárd, Oláh Pál és XJszta Gyula országgyűlési képviselő, továbbá Nádor György, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára, dr. Rudas György rendőr vezérőrnagy, aki a Belügyiminisztérium képviseletében vett részt az ülésen, valamint Tóth Károly miniszterhelyettes, a kormány honvédelmi bizottságának titkára. A felszólalásokra dr. Orbán László válaszolt, majd a bizottság úgy döntött, hogy az ifjúságról szóló törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kedden a Parlamentben folytatódott a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat bizottsági vitája, ezúttal az ország- gyűlés kereskedelmi bizottsága foglalkozott a plenáris tárgyalásra előkészített törvényjavaslattal. Palkó Sándornak, a bizottság elnökének megnyitó szavai után dr. Szilbereky Jenő igazságügymi nszter-hely sites ismertette a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat főbb vonásait. Második napirendi pontként a bizottság a szövetkezeti kereskedelemnek a belkereskedelmi ágazatban betöltött szerepével foglalkozott, erről a témáról Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőkét . A bizottság a két előterjeszr tést megtárgyalta, s a miniszterhelyettesek válasza után mind a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot, mind a szövetkezeti kereskedelem helyzetéről előterjesztett beszámolót elfogadta. A vitában kifejtette véleményét Böllók Jó. zsefné, Kállai Árpádné, I\cr- kay Andorné, Mokri Pál, Molnár István, Mráz Tibor, Ba- meist Ferencné, dr. Révay Zoltán, Varga Tiborné, Vámos Géza képviselő, valamint Bar- tolok Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Pénteken tárgyalja Szentendre Tanácsa A tanácsok Önkormányzati jellegével főág össze, hogy saját maguknak kell megalkotniuk — természetesen az alapként szolgáló tanácstörvény és végrehajtási rendelete keretei között — a helyi sajátosságok figyelembevételével, részletes szervezeti és működési rendjüket, szabályzatukat. Ez a Épül a pálya A kiskunlacházi iparitanulő-Jntézet diákjai az első tornaórákon nem a fekvőtámaszokat gyakorol,ják, hanem építik a kézilabda- és a gyakorló futópályát. Képünkön: a második évfolyam víz-gáz szerelő tanulói munkálkodnak. Foto: Gárdos helyi végrehajtási rendeletalkotás egyszerűsítés is, mivel feleslegessé teszi a tanácsszervezet és -működés minden részletkérdését eddig központilag szabályozó különféle jogszabályokat. A helyi tanácsok ma már mindenütt „felnőttek” ehhez a megnövelyi-dett felelősséghez és feladathoz. Képesek arra, hogy részletesen meghatározzák és egységes szabályzatba foglalják szervezetüket és működési rendjét. Ezt teszi Szentendre Város Tanácsa is a szeptember 17-i, pénteki tanácsülésen, amikor az ügyrendi bizottság és a végrehajtó bizottság közös előterjesztése alapján a városi tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát tartalmazó tanácsrendelet-tervezetet tárgyalja. A szabályzattervezet igen körültekintő, alapos munkával készült el. Még június 29- én három munkabizottság alakult, amelyek a szabályzat egyes fejezeteinek kidolgozására, az azokhoz szükséges helyi feladatok összegyűjtésére kaptak megbízatást. A szabályzattervezet tíz fejezetből áll. Az első fejezet mintegy „általános rendelkezésként” a városi tanács megnevezése mellett tartalmazza a város területére, lakosságára vonatkozó legfontosabb adatokat és vázolja a település társadalmi, gazdasági és egyéb sajátosságait. Különösen érdekes a város történelmi, munkásmozgalmi múltjára és jelenéből a sajátos kulturális, idegenforgalmi adottságaira vonatkozó utalás. A második fejezet a városi tanácsnak — mint testületnek — jogosítványait, feladatait és hatáskörét tünteti fel. Természetesen nem vesz át és ismétel meg minden, a tanácstörvényben foglalt feladatot és hatáskört, de részletesen és hiánytalanul tartalmazza a tanács kizárólagos hatásköreit és azokat a hatásköröket, amelyeket a tanács a végrehajtó bizottságra ruház át. A harmadik fejezet szabályozza — sok vonatkozásban új módon — a tanács és a nem tanácsi szervek együttműködését. Meghatározza, hogy a tanács mely szervekkel kössön együttműködési megállapodást. , A tanács működését szabályozó negyedik fejezet á legnagyobb terjedelmű. Indokoltan, mivel a testület működési rendjére, az előterjesztésekkel szembeni formai és tartalmi követelményekre, a jegyzőkönyvvezetésre, a határozatok nyilvántartására és végrehajtására vonatkozó részletekkel foglalkozik. A „tanácstag” címet viselő ötödik fejezet bizonyára legjobban érdekli majd a tanácstagokat. Itt összevontan, tételesen rögzítik a tanácstagok jogait és kötelességeit, s itt nyer szabályozást a választókhoz fűződő kapcsolat különböző formája is. A végrehajtó bizottságra vonatkozó hatodik fejezetben — élve a tanácstörvény adta lehetőséggel — csak havonkénti végrehajtó bizottsági ülést ír elő. A hetedik fejezet a tisztségviselőkről, a nyolcadik pedig a tanácsi bizottságokról szól és tartalmaz munkájukra, működésükre vonatkozó alapvető szabályokat. A kilencedik fejezet a városi tanács szakigazgatási szerveinek kialakításáról, míg a tizedik fejezet a szabályzat jóváhagyására és hirdetésére vonatkozó rendelkezéseket foglalja magába. Biztosak vagyunk abban, hogy a városi tanács sorrakerülő ülésén jelentőségének megfelelő komolysággal és felelősséggel tárgyalja és alkotja meg a saját és szervei működésére, vonatkozó tanácsrendeletet, azaz helyi ,;alkotmányát”. Dr. Bertalan Ferenc, a Szentendrei Városi Tanács vb-titkára \ „Alkotmánytervezet" - tíz fejezetben
