Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

1971. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK rtrr filCGfKt *£fűrtap KISMAMÁK Növekedik az abortuszok száma. Könnyeden, aggoda- lommentesen vállalkoznak asszonyok tízezrei a műtétre. A veszély sem tántoríthatja meg őket, pedig lehet, hogy többé nem szülhetnek. Ceglé­den évente több mint kétezer asszony reménykedik abban, hogy átjut az ellenőrzésen, a beszélgetésen, a formaságokon és megszabadul magzatától. D. J.-né 26 éves, egymást követő két évben szült, 1967- ben, 1968-ban két fiút, Józsit és Karcsit. A gyerekek sokat sírnak, nem csoda, a szobában a levegő párás, a föld is ned­ves, ide bútorokat sem érde­mes venni. Széthulló szek­rény, egy ágy, két járóka, tán­coló lábú asztal, imbolygó szé­kek — ennyi a berendezés. A nap csak az udvarig ér, itt éj­jel-nappal neon ég, kivéve, amikor este maggyújtják a já­tékvödörbe szerelt körtét, an­nak halványabb a fénye és a gyerekek tudnak mellette aludni. — 1965-ben kerültem a Má­jus 1. Ruhagyár ceglédi tele­pére, 3,60 órabérrel vettek fel, 4,70-nel jöttem el. Augusztus 30-tól újra dolgozom. A négy év alatt kétszer kaptam szak­szervezeti, kétszer szülési se­gélyt. meg egyszer két szelet csokoládét. A négy év alatt hozzám nem jött senki, nem törődtek velem, öt éve lakunk itt, több gyereket nem aka­runk, és azt sein, hogy ők ket­ten itt nőjenek fel. Van egy portánk, ott szeretnénk épít­kezni, 2 szoba, komyhás há­zat. Dudás Józsefné krumplis krokettot süt. Ráborul a szobá­ra a nehéz olajszag. A Május 1. Ruhagyár ceglé­di telepének ezer nőd dolgozó­ja közül jelenleg 145-em. van­nak gyermek gondozási szabad­ságon. Z. Gy.-né két szoba, komyhás lakásban lakik. A bútorok mo­dernek, világosak. Az asszony mindegyik rokona a ruhagyár­ban dolgozik, ő hét éve került a szalagra, gépészként, napon­ta 160 kabátujjat varrt. 22 éves, lánya, Móniivá 27 hóna­pos. — Kellett a gyerek, a fér­jemmel nem is gondolkoztunk azon, bírjuk-e majd anyagi­lag. Édesanyám segít — min­denfélét vesz az unokának, kölcsön ad pénzt, ha kell. Két hete voltam a gyárban, kedve­sek voltak, kérdezték, mikor jövök már vissza, de nekem a gyerekem a legfontosabb: fel akarom nevelni. Ha egy mű­szakos munkahelyet találok, elmegyek a gyártól. Mikor utoljára dolgoztam, a fizeté­sem 1200 forint volt, de a kór­ház varrodájában is megkeres­hetnék ennyit, oda szeretnék menni. A férjem vasesztergá­lyos, 1900-ért. Ha nem szül­tem volna, már lenne porszí­vónk, centrifugánk, televí­ziónk ... Szeretnénk majd még egy fiút, amikor Mónika első osztályba megy. Két évvel ezelőtt 114-en, ta­valy 126-an mentek gyermek- gondozási szabadságra. A szak- szervezet évi segélyösszege 15 ezer forint. Eddig a rászorul­tak közül mindenki hatszáz forintot kapott, idén már kü­lönbséget tesznek, van, aki csali háromszáz forintot kap, így többen részesülhetnek a rendkívüli tizenharmadik havi segélyben. Petrö Józsefné. a szakszervezeti bizottság titká­ra: — Nekünk fontos, hogy a kismamák, szabadságuk letöl­tése után, visszatérjenek a gyárba. Igyekszünk hozzájuk ■figyelmesek lenni. Idán elő­ször kaptak üdvözlőkártyát nőnapra. Kismamaankétot is rendezünk az ősszel, itt pa­pírt kapnak arról, mennyivel emelkedett a fizetésük távol­létük alatt. A bizalmiak rend­szeresen látogatják őket, el­viszik nekik a tagbélyege­ket ... „Érettségi után két eszten­dővel házasodtam meg, fér­jem kőműves volt, de meg­emelte magát, agyvérzést ka­pott, azóta a rokkantsági nyugdíjból élünk. Albérlet­ben, földes szobában laktunk 1963-ig. A ruhagyárban hat éve dolgozom, mindenhol vol­tam, ahol a gyors munka kel­lett: kézimunkáztam, bélést, izsebeket varrtam. Negyfo­rintos órabérrel kezdtem, az­óta ötven fillért emeltek. Csil­la 1965-ben született. Akkor még nem volt gyermekgon­dozási segély, csak szülési, hat hónapig teljes fizetést kaptam, Judit tavaly szüle­tett. A szaJagvezetőm meg sem lát az utcán. Rossz, ha az ember így elszakad a gyár­tól. A gyereknek mikuláscso­magot sem küldtek. Az ka­pott csak, aki érte ment, szólt. Hogy vagyok, nem kérdezte meg senki, pedig tudják a bajunkat. Azt tartották ró­lam, egyik kezem többet ér, mint a másik; nem kávéztam, nem cigarettáztam. Rászoru­lunk a pénzre, otthon ülünk, nézzük a televíziót és számol­gatunk. Csilla iskolába megy, vennünk kell tanszereket, könyveket. Bedolgozni is pró­báltam, ágyneműgamitúrá- fcat csináltam, öltésről öltés­re, egy napig dolgoztam tizen­három forintért, precíz munka kellett, nem fizették meg... Jövőre oda megyek, ahol több pénzt kapok. Irodában lenne jó dolgozni, hiszen érettsé­giztem, de a pénz nagyon számít, oda megyeit, ahol többet kapok.” H. F.-né szögletes mozdula­tokkal kíséri, amit mond. Ide­ges, gyorsan beszél. 27 éves. Az első félévben Magyar- országon 75 ezer 751 gyerek született. A legtöbben május­ban, a legkevesebben feb­ruárban. Tamás Ervin Világtengerekre Ál.\ A Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföldi gyáregysé­gében szovjet és NSZK meg­rendelésre 1500, illetve 1900 tonnás tengerjáró hajók ké­szülnek. Svédországtól—Ku­báig számos ország vásárolja a magyar hajókat. A képen: az 1900 tonnás NSZK-export- ra kerülő tengerjáró. Electronok Új televízió-család a Videotonból A székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárban tizennégy év televíziós gyár­tási tapasztalataival alakítot­ták ki a legújabb szuper te­levíziós családot: az Electro- nokat. Már elkészítették a minisorozatot is, és felké­szültek a sorozatgyártásra. Nagy előnye az új készülék­nek, hogy nincsenek benne forgó és csúszó alkatrészek, hanem csak elektromosak. Így lényegesen kevesebb a hi­balehetőség. A hangerősítést úgy oldották meg, hogy kikü­szöbölődik az adóállomás hangerő-ingadozása. A készü­léken UHF- és VHF-sávolc egyaránt vehetők. A hét csa­tornán a vétel előre progra­mozható. A készülékek a vi­lág bármelyik részén üze­meltethetők. A színes adást az adóállomás körzetében fe­kete-fehéren veszik. A műsza­kilag világszínvonalú új ma­gyar televíziókból a negyedik negyedévben tízezer darabot gyárt a Videoton. Óránként 3 000 üveg Korszerű palackozóüzemet építtet a móri ezerjó hazá­jának legnagyobb „szőlősgaz­dája”, a Móri Állami Gazda­ság. A munka megkezdődött. A "hétmillió forintos költség­gel felépülő palackozóhoz ugyancsak a most épült bor­feldolgozó csatlakozik. Kor­szerű, NDIÍ-gyártmányú gé­pei óránként 3000 üveget töl­tenek majd mag. Uj üdülők Gárdony less a központ Nagyarányú fejlődés előtt áll a Velencei-tó második leg­nagyobb üdülőtelepe: Gár­dony. A tervek szerint itt hoz­zák létre a tópart közintéz­ményközpontját. A középüle­teken, lakásokon kívül új üdü­lőket is építenek, továbbá egy 500 vendég ellátására alkalmas éttermet 400 személyes üdü­lőt létesít Gárdonyban az egyik legnagyobb ipari üze­münk, a Csepel Vas- és Fém­művek, s a SZOT is tervbe vette egy hatszáz személyes té- len-nyáron üzemelő üdülő épí­tését. A megye mezőgazdaságának fejlődése meghaladja az országos átlagot Mit állapít meg a megyei tanács vb elé került MÉM- vizsgálat? A 44 oldalas doku­mentum ismertetésére volta­képpen még vázlatosan sincs lehetőségünk. A bizottság be­vezetőül a többi között meg­állapítja, hogy a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya által ki­dolgozott fejlesztési koncep­ciók megfelelő színvonalúak voltak, s azok alapján a ta­nács végrehajtó bizottsága ha­tékony határozatokat hozha­tott Az osztályon színvónalas közgazdasági munka folyik, az apparátus személyi összetéte­le, felkészültsége, munkastílu­sa jó. Az országos képhez ha­sonlóan a közgazdasági ösz­tönzők hatása egyértelműen kedvező a sertéstenyésztés­ben, de nem hozta meg a kí­vánt eredményt a szarvasmar­ha ágazatban. A megye állami gazdaságai és termelőszövet­kezetei most 62 szakosított te­lepet építenek, ebből 50 a szarvasmarha- és 12 a sertés­telep. Szövetkezeti társulások A közgazdasági szabályozók módosítása negatívan hatotta kertészeti ágazatokra, a me­gye zöldségtermő területe az utóbbi években fokozatosan csökkent. Az új szőlőtelepíté­sek megközelítően sem fedezik az elöregedett, kiselejtezett szőlők pótlását. A megyei osz­tály megítélése szerint a tsz- eknek az új támogatási rend­szer anyagilag hátrányos, mi­vel az ártámogatást negyed­évenként utólag kapják meg, míg korábban ezt a pénzt egy összegben bocsátották rendel­kezésükre. Emiatt a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek lénye­gesen több üzemviteli hitelt kényszerültek felvenni, ami jelentős kamatterhet okoz. A megyei tanács vb a ta­valy veszteséggel zárt tsz-ék közül kilencben rendelte el teljes körű szanálási eljárás lefolytatását. Több tsz-ben az idén is kisebb - na gy ob b pénz­ügyi nehézségekkel kell szá­molni, ezért a megyei osztály kiemelten kezeli a szanált szö­vetkezetek gazdasági helyze­tét. Pest megyében az országos átlagot felülmúló számban működtek szövetkezeti társu­lások — szögezi le a MÉM fölmérése. A legdinamikusabb fejlődés az építőipari vállala­toknál tapasztalható. E társu­lások jelentős mértékben já­rultak hozzá az ellátás, a szolgáltatás és a piaci Válasz­ték javításához, s további gyors fejlődésük várható. A tsz-szövetségek A megyei, városi és járási osztályok vizsgálatai megálla­pították, hogy a tsz-ek széles körű melléküzemi tevékenysé­ge nem szorította háttérbe az alaptevékenységet, ellenkező­leg: kifejezetten kedvezően hat arra. A megyei osztály és a három területi tsz-szövetség munkakapcsolata jó, a szövet­ségek rendszeres segítséget nyújtanak a tsz-ek gazdálko­dásához. (Korábban a megyei tanács vb különösen haté­konynak értékelte a szövetsé-’ gek érdekképviseleti munká­ját.) Az élelmiszergazdasággal kapcsolatos igazgatási felada­tok ellátását a vizsgálatot végző bizottság rendben levő­nek találta. Helyesek és a mi­nisztériumi törekvésekkel megegyezőik a megyei osz­tálynak az élelmiszerfeldolgo­zást fejlesztő tervei. Szüksé­gesnek tartja azonban a bi­zottság fölhívni a megyei osz­tály figyelmét arra, hogy fo­kozottabban foglalkozzék a gazdaságok, valamint a MÉM vállalatainak együttműködé­sével. Erdők, vadak Kitért a vizsgálat az erdő- gazdasági és vadászati igaz­gatási feladatokra, megálla­pítván a többi között, hogy öt erdőmémök dolgozik im­már tsz-efcben, s 86 vadász- társaság található a megyé­ben. A földhivatalok, a me­gyei növényvédő állomás, az állattenyésztési felügyelőség munkájának értékelése után kitér a jelentés a járási, vá­rosi élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályok mun­kájának elemzésére is, majd összefoglalásként a minisztéri­um vezetése elismerését fejezi ki a vb vezetőinek, továbbá a megyei osztály vezetőjének és dolgozóinak az eredményekért. Ötven javaslat a vitában A rendkívül szerteágazó, egyszersmind azonban módfe­lett gazdag vizsgálati anyagról élénk vita folyt a tegnapi vb- ülésen. összesen 13 hozzászó­lás hangzott el, s 50 javaslati Dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára például a A KÖVETKEZŐ LÉPÉS Mint a Dunakanyaré Kezdeményező: a népfront — A ráckevei járási ÁFÉSZ-ek terveiről A ráckevei járási népfront­bizottság kezdeményezését tu­domásom szerint eddig még nem követték a megyében, ho­lott igen figyelemre méltó: im­már harmadik éve, hogy közös megbeszélést tartanak a terü­letükön működő ÁFÉSZ-ek el­nökeivel, főkönyvelőivel s a járásból delegált megyei ta­nácstagokkal. Az idei talál­kozót Szigetszentmártonban rendezték, egyetlen napirendi ponttal: mit tehetnek a lakos­ság jobb ellátásáért, különös tekintettel a nyaralókra. Hét végéi a duplájáról A meghívottak — élükön dr. Dobray Lajossal, a járási párt- bizottság első titkárával és Szabó Józseffel, a járási hiva­tal elnökével — leszögezték: eddigi jelentős eredményeikkel nem lehetnek elégedettek. Ezt hangsúlyozta Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárhelyettese, Stály László járási népfrontel­nök és Dékány Sándor titkár is. A Ráckevei-Duna kereske­delmi ellátási gondjai szinte teljesen azonosak a Dunaka­nyaréval. Elsősorban a növek­vő létszámú helybeli lakossá­got kell jobban, kulturáltab­ban ellátni nemcsak a minden­napi kenyérrel, hanem a rit­kábban vásárolt tartós fo­gyasztási cikkekkel is. Ezenkí­vül tavasztól őszig ki kell elé­gíteni a nyaralók, a hétvégi ki­rándulók igényeit is. Dömsö- dön hét közben 6500 emberről kell gondoskodni, szombat-va­sárnap éppen a duplájáról! A felszólalásokból alakult a kép: egy év alatt mekkora utat jártak be, mivel lehetnek elégedettek, és mit kell még megoldaniuk. Nagyon jó, hogy a szigetszentmártoni, a kiskun­lacházi, a taksonyi és a döm- södi ÁFÉSZ-eknél több mint ötven százalékkal megnőtt a forgalom. Jó, hogy három új áruházát, több kisebb élel­miszer- és vegyesboltot építet­tek. Mind a négy ÁFÉSZ lé­pett egyet: a hozzájuk tartozó nyaralótelepeken közvetlenül a Duna-parton egyszerű sze­zon jellegű élelmiszer-árudá­kat, lacikonyhákat létesítet­tek, de még nem elegendőt. Az viszont nem jó, hogy a külső területeken — egy-két kis bolt­tól eltekintve — szinte nem lehet üzletet találni. Mindent helyben Erről is beszélt dr. Dobray Lajos hozzászólása során és ar­ról, hogy bár örvendetes: az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi tevé­kenysége a ráckevei járásban elérte az ötvenszázalékos rész­arányt, ez nemcsak az ő érde­mük. Az állami, a tanácsi ke­reskedelmi vállalatok keveset áldoztak bolthálózatuk fej­lesztésére. El kell érni, hogy az élelmiszert, apróárut mindenki helyben megvásárolhassa. Ugyanakkor az értékes ipar­cikkeket a nagyobb községek­ben, a közlekedési gócpontok­ban — a házhoz szállítás meg­szervezésével — vehessék meg. — Az nagyon jó — hangsú­lyozta —, hogy járásunkban a kereskedelmi forgalom az utol­só öt évben csaknem 400 mil­lió forinttal emelkedett. Főleg élelmiszert és vegyes iparcik­keket vettek, a vendéglátó-for­galom egy szinten áll. a ruhá­zati áruk iránt csökkent a ke­reslet. A statisztika biztosan más képet mutatna, ha az em­berek mindazt megtalálnák a boltjainkban, amit keresnek. Terveket, elképzeléseket is­mertettek. Kölcsönzőket, szol­gáltatóházakat kívánnak léte­síteni. Ezekkel Szabó József, a járási hivatal elnöke messze­menően egyetértett, és meg­erősítette a többek által el­mondottakat: javítani kell az építőanyag-ellátáson, máskü­lönben a sok jó elképzelésit nem tudják megvalósítani. A tanácskozáson ehhez kapcso­lódott Kerecsényi Sándornak, az ÁFÉSZ titkárának a felszó­lalása: Tény, hogy kellenek új üzletek. De van még más is, amivel máris élhetnek: hasz­nálják ki jobban a jelenlegi boltokat. A járás kereskedel­mi hálózata valóban eléggé el­maradott más, jobban kiépí­tett területekhez képest. A problémát tovább szélesíti a rendkívüli nagy nyári forga­lom. Mindezt mérlegelték, és a MÉSZÖV választmányának határozata alapján megfelelő támogatást nyújtanák a szö­vetkezetek kölcsönös fejleszté­si alapjából. Maximalista tö­rekvéseket egyelőre úgysem le­het megvalósítani, a további elképzeléseket a reális lehető­ségekhez kell alkalmazni. Kiegészítésekkel, saját erőforrásból A Hazafias Népfront által kezdeményezett tanácskozás eredménye: kölcsönösen meg­ismerhették egymás elképzelé­seit. A IV. ötéves tervben a ráckevei járás kereskedelmi ellátásának javítására közel 50 millió forint szükséges. A tanácsok, a belkereskedelem, a MÉSZÖV nyújtotta kiegészíté­sekkel, valamint saját erőfor­rásaikkal figyelemre méltó fej­lődést érhetnek el, ha az igé­nyeket nem is tudják teljes egészében kielégíteni. K. M. megyei és az országos erőfe­szítések harmóniájáról be­szélt; a többi között elmond­ta, hogy a tanácsi munka meg­lehetősen korlátozott, leg­alább is ami a hatását illeti. Fontos az érdekeltség megte­remtése: amíg az építő vállal­kozások például gyorsan sza­porodtak, a feldolgozás ösz­tönzése nem sikerült még ily módon. Dr. Pénzes János elnökhe­lyettes rendkívül hasznosnak minősítette a vizsgálatot, mint mondotta: a MÉM és a tanács között jó az összhang, a vizs­gálat megállapításaival egyet­ért. Dr. Soós Gábor, a miniszter első helyettese megköszönte azt a segítséget, amit a bi­zottságnak a megyei párt- és tanácsi szervek nyújtottak. El­mondta, hogy a minisztérium általában 4—5 évenként tud sort keríteni arra, hogy érté­kelje egy-egy megye élelmi­szergazdaságát, illetve állami irányítási színvonalát Pest megyében minden ágazat meg­található, speciális közgazda- sági adottságokkal, amelyek közepette bizony jócskán akadt útkeresés is. Az utób­bi öt évben azonban a megyei mezőgazdasági fejlődés üteme egyenletes, s meghaladja az országos ütemet. Alapvető ter­melésszerkezeti változtatásra a megyében nincsen szükség, igen szükségszerűnek tartja a hagyományos termesztési kul­túrák ápolását. Igaz, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jö­vedelmezősége vitatható, ké­szülnek is újabb tervek a mi­nisztériumban a megnyugtató rendezésre, ám nem szabad elfelejteni: több száz olyan tsz van az országban, amely gazdaságos szarvasmarha-te­nyésztést folytat — ugyan­azon közgazdasági szabályo­zók hatnak rájuk is. A miniszter első helyettese elmondta, hogy a megyei párt- bizottság és a megyei tanács részéről eddig is sok, az egész országot érintő-illető javaslat hangzott már el — szeretné, ha az észrevételek szaporod­nának. Dr. Mondok Pál zár­szavában megköszönte a mi­nisztérium munkáját. Keresztényi Nándor i

Next

/
Oldalképek
Tartalom