Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

8 "‘XJCírlap 1971. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Bekapcsolták a csárdát Bálatonfüred nemzetközi hű rű vendéglátóhelyét, a Barics- ka-csárdát mintegy kétmillió Törökbálint és Székesfehérvár között: ötvennyolc új híd az M 7-esen Előzetes a vadászati világkiállításról Még három hét... KI LESZ A SZERENCSÉS? forintos beruházással korsze­rűsítették és bekapcsolták a közműhálózatba. A csárda kül­sőleg nem változott, patinája a régi, a belső átalakítással csu­pán bővítették befogadó ké­pességét, és kulturáltabbá tet­ték a helyiségeket. 810 közúti hidat építenék, bővítenék és korszerűsítenek a IV. ötéves terv során — a fővároson kívül — hazánk­ban. A hidak összhosszúsága 17,4 kilométer lesz. Az összes új hídnak több VISSZAÜTON VISEGRÁDRA a természeti csapásokról A nemzetközi földrajzi konferencia előrendezvénysi Augusztus 10-én, kedden délután fél 3-kor lesz a Nem­zetközi Földrajzi Unió európai konferenciájának, egyben a Magyar Földrajzi Társulat centenáris közgyűlésének ün­nepélyes megnyitása a MÉ- MOSZ székházában. A nem­zetközi tudományos élet je­lentős eseményét a konferen­cia fővédnöke, dr. Ajtai Mik­lós, a kormány elnökhelyette­se nyitja meg. Mintegy 600 külföldi kuta­tó érkezik a világ minden tájáról és 200 hazai szak­ember részvételére számít a rendezőség. Az első vendégek már meg is érkeztek a konferenciát megelőző tudományos esemé­nyekre. Ezek sorát szerdán a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a természeti csa­pásokról rendezett nemzetkö­zi szeminárium nyitotta meg, amelyen az UNESCO meghí­vására számos ország mintegy 30 olyan szakembere vesz részt, aki a természeti csapá­sokkal kapcsolatban kifejtett tudományos tevékenysége folytán elismert szakértőnek számít. Az ünnepélyes megnyi­táson részt vett dr. E. M. Four­nier D’Albe, az UNESCO kép­viselője, az amerikai Gilbert White professzor, a szeminá­rium szervezője, dr. Maller Sándor, a magyar UNESCO- bizottság főtitkára és dr. Enye- di György, az Akadémia Föld­rajztudományi Kutató Intéze­tének igazgatóhelyettese. A szeminárium résztvevői pénte­ken a Közép-Tisza vidékének ártéri területeit keresik fel. Egy másik tudományos ta­nácskozás, az úgynevezett Du- na-szimpozion résztvevői — mintegy 50—50 külföldi és ha­zai szakember — szerdán es­te nyolc órakor a Felszabadu­lás nevű hajóval indultak Raj­kára, ahova csütörtökön reg­gel érkeznek és megtekintik a Duna- szabályozási munkálatok műszeres bemutatóját. A sszimpozion előadásai és vitái a hajón zajlanak I<e. A visszaúton megtekintik Győrt, Esztergomban felkere­sik a Keresztény Múzeumot és Visegrádon is elidőznek, töb­bek között előadást hallgatnak meg a Dunakanyar kialakulá­sáról. Ugyancsak a konferencia megnyitása előtt kerül sor a Nemzetközi Földrajzi Unió végrehajtó bizottságának ülé­sére. Ez a kétnapos tanácsko­zás 8-án és 9-én, vasárnap­hétfőn zajlik le. Első díj Windsorból nél híresebb istállókat látogat­tak, neves szakemberekkel ta­lálkoztak. Az apaji versenyen Papp Jó­zsefet, a dömsödi Aranykalász Tsz elnökét tartotta fogathaj­tásban a legnagyobb klasszis­nak. Amikor kérdem, miért nem indult ezen a hajtáson, amely egyúttal az országos hajtóbajnokság első fordulója is, mosolyog; — Még a gépnek is kell né­ha pihenni, nemhogy a lónak. Legelnek valahol a széles kecskeméti pusztaságon ... Komáromi Magda (Gábor Viktor fotó) tokig. Elég nagy számban marad­nak azonban itt­hon is, s a téli hó­napokban a Du­nán finnországi sirályok is vendé­geskednek. A se­regélyek nagy cso­portokban készül­nek már az indu­lásra. A párok, családok először csapatokba, sere­gekbe, majd töme­gekbe verődve ké­szülnek fel a nagy útra. A következő há­rom hónap alatt megnő a madár­idegenforgalom hazánkban. Becs­lések szerint több mint száz madár­faj érinti hazán­kat. Utolsóként október végén ér- • keznek kelet felől azok a varjútöme­gek, amelyek tíz­ezrével telelnek nálunk. Több mint három hét van még hátra a vadászati világ- kiállítás megnyitásáig, így a pavilonok között csak a mun­kásokat s tervrajzok fölé haj­ló rendezőket lehet látni. A kiállítás területe közepén fur­csa formájú torony áll. amelyhez modern lépcsősor vezet fel (1-es kép): ez a to­rony az alumíniumipart rep­rezentálja majd. (Az alumíni­umipar is kiállító, hiszen nem árt, ha a nagyszámú külföldi vendégsereg is látja világszín­vonalú termékeit.) Benéztünk a belga pavilon­ba (2-es kép), ahol szakállas flamandok — az ÉTABEL cég munkásai — rendezgették a kiállítási területet. Középre majd a vadászfegyverek ke­rülnek. Nem tudni, hogy a nemes vadak ennek mennyire örülnek, de az biztos, hogy a már csaknem kész emeletes vadászház szerencsés gazdája nagy fogást csinál — ezt a házat ugyanis kisorsolják a látogatók között (3-as kép). Foto: Gábor mint fele folyót, patakot ível át. Közülük a legjelentőseb­bek a háborúban lerom­bolt medvei Duna-híd és a drávaszabolcsi Dráva-híd (mindkettőn dolgoznak már), korszerűsítésre vár a győri Kis-Duna-híd, a kcröstarcsai Kettős-Körös-híd, a csengeri Szamos-híd, s külön közúti híd épül Algyőnél a Tiszán. 290 hidat az útkorszerűsí­tések miatt építenek át. Az autópályákon és autó- uiákon összesen 113 híd épül. Az M 7-es autópálya Török­bálint—Székesfehérvár kö­zötti szakaszán 58, az M 3-as autópálya budapesti beveze­tő szakaszán 19, s az M 1-es autóút Tatabánya—Győr kö­zötti szakaszán 36 hidat épí- teriek. Georgikon tudományos napok Augusztus 18- és 20-án ren­dezik meg Keszthelyen a Geor- gikon nyári egyetem befejező programjaként a nemzetközi rangú Georgikon tudományos napokat. A nyári egyetemet tegnap nyitotta meg dr. Bélák Sándor, a keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem rektora. A tizenegy országból érkezett több, mint 2Ö0 hallgató előtt el­sőként dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára tartott előadást hazánk társadalmi és gazdasá­gi fejlődéséről. Új üzlet nyílik Úriban A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa alkalmából akcióprogramot dolgozott ki a sülysáp! ÁFÉSZ igazgatósága. A program keretében többek között Űri községben legké­sőbb november 7-én megnyit­ják az új élelmiszerboltot, szeptember 30-ig pedig tata­rozzák az üzletházat. Dándók a Vadkacsában Együtt lopott törzsvendég és gebines Kompon jött a pálinka Huilámfogó — családi lakhoz PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LOKÖS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla u. 6. II. em. Levélcím: Bp. 70. Postafiók 10. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100, 142—220. Titkárság: 140—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest, INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Megkezdődött a madár-idegenforgalom Őszi esemény a kánikulában: meg­kezdték vonulásu­kat — még igen kis számban — a költözőmadarak. Az ország külön­böző részeiben lát­tak már gyüleke­ző réce- és canikó- csoportokat — az utóbbiak közt szá­mos, északról jött réti cankó is akad. Csoportosulnak már a gólyáit is. A közismert fehér gólyák a hónap utolsó harmadá­ban indulnák me­legebb éghajlatú vidékek felé. A ritkábban látható, erdőkben, patakok mentén rejtettebb életmódot folytató fekete gólyák ugyancsak költöz­ni készülnek, ki­húzódnak a pusz­tákra, s faképp a Tisza menti árte­rületeken halász­nak. A sirályok befe­jezték a fiókane­velést, s már igen sok elhagyta kö­zülük hazánkat. Csapataik most Jugoszláviában és a többi balkáni országban vadász­nak halakra, ké­sőbb onnan repül­nek tovább, egé­szen a tuniszi par­A Vadkacsa Százhalombat­ta egyik népszerű étterme, Garai István pedig a gebines üzlet — különösen néhány törzsvendég körében — nép­szerű vezetője volt. Hogy a gebinfőnökot miért fűzték szoros baráti szálak a néhány vendéghez, arra nemrég de­rült fény. Mindannyian tol­vajok voltak... A 28 éves, agilis üzletveze­tő előbb pálinka eladásával növelte egyébként sem meg­vetendő jövedelmét Egyik tököli ismerőse „nagyüzemi” módon gyártotta a pálinkát, amit aztán Garai a Vad­kacsában árusított — saját hasznára. Az ügyletbe beavatták a 28 éves Mészáros Józsefet is, aki kompján menetrend szerint szállította a teli ciemizsono- kat. A gebines miután úgy dön­tött, hogy családi házat épít Budakeszin — azon kezdte törni a fejét, hogyan csök­kenthetné az építkezés tete­mes költségeit Megállapo­dott a Vadkacsa egyik törzs­vendégével, Pallagi László gépkocsivezetővel, aki szíve­sen vállalt fekete fuvarokat. Garainak előbb téglára volt szüksége, loptak is több mint félezret Dunafüredről. Ha­sonló módon szereztek 51 vadonatúj gerendát, csak oda kellett állni a hőerőmű egyik építkezéséhez, ahol két rako­dómunkás segítségével jól megpakolták a teherautót. Aztán újabb fuvar: ezúttal a Duna-partra. Itt tíz köb­méter huilámfogó bazaltkő­vel gyengítették a partvádel- met, s erősítették a családi ház falait. A lopásokban részt vett a százhalombattai Baranya Jó­zsef és a hőerőmű 24 éves tápgépésze, Tóth István is, aki kérésire pontosan szállított munkahelyéről villanymoto­rokat, vízvezetékcsövet, szi­getelőanyagot, pvc-szőnyeget. A Vadkacsában olykor in­gyen fogyasztó és záróra után is mulatozó törzsvendégek hatékony segítségével így épült olcsón is, gyorsan is a budakeszi házikó. S hogy még gyorsabb legyen a tempó, a társa­ság a gebinfőnök vezény­letével a városi tanácshá­za építéséről ellopott egy betonkeverő gépet... A mindent • lopó gebines azonban aligha élvezheti majd a családi kör örömeit, a Bu­dai Járási Rendőrkapitányság nyomozói ugyanis bűnvádi eljárást indítottak ellene, és még több mint tíz társa ellen. A bírói íté’et után a Vadka­csa törzsvendégeinek száma, úgy tűnik, erősen csappanni fog. i Sz. J. Gyülekeznek már a gólyák Gödöllőn: zóiirielnöh — hajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom