Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

1971. AUGUSZTUS 1.. VASA RN AP rr.31 H er. K/Církíp Hajók — szárnyakon A hatvanas évtizedben a hordszárnyas hajók, az egész világon elterjedtek. Ennél a módszernél a víz alatti szárny­szerkezetek kiemelik a hajót a víz színe fölé, így a súrlódás csökkenésével párhuzamosan nagyarányú sebességnövekedés érhető el. Szárnyashajókat mind a polgári személyszállításnál, mind a haditengerészetnél egy­aránt alkalmaznak. Vízbe me­rülve Diesel-motor hajtja, a vízből kiemelkedve gázturbina biztosítja előrehaladásukat. A Szovjetunióban jó szolgá­latot tesznek a Rakéta típusú szárnyashajók, különösen a fo­lyami személyszállítás lebo­nyolításánál. „Géppisztoly" fúráshoz _ A vasbeton fúrása sok gondot okoz az építőknek és a sze­relőknek. Különösen a hosszú, közepes átmérőjű lyukakkal van sok vesződségük. Kisebb átmérők esetén ugyanis jó segítőtárs az elektromos ütve-fúró gép, a nagy átmérőjű nyílások készí­tése pedig légkalapácsokkal oldható meg. A képen látható hosszú csövű, géppisztoly formájú, pneu­matikus falfúró gépet a 15—35 milliméter átmérőjű lyukak ké­szítésének megkönnyítésére gyártja a szovjet ipar. A tokmány­ba befogott, üreges szárú gyémántfúrót, melyben hűtés céljá­ból víz vagy emulzió áramoltathat ó, a támasz tó ,áruhoz csatla­kozó rúd vezeti. A főtengely végén levő lokmányt sűrített le­vegővel működtetett, kb. egy lóerős motor hozza forgásba, melynek sebessége változtatható. A fúró maximálisan 220 mil­liméterré képes behatolni az anyagba. A fúrógép súlya mind­össze 5 kilogramm. A szívátültetések után Bamard professzor híres új szíves betegének, dr. Blai- bergnek halála óta alábbha­gyott a szívátültetési láz. Sőt, e műtétek sikerét és lét- jogosultságát illetően a kez­deti lelkesedés pesszimiz­musba csapott át. A sikerte­lenség oka mindenekelőtt az. hogy jóllehet a műtét techni­kai része tökéletesen megol- doít, ma még jó részt tehe­tetlenek vagyunk a szerve­zetnek az idegen szív kilöké­sére irányuló immunológiai reakcióival szemben, és nem tudjuk megakadályozni, a mű­tét nyomán föllépő súlyos komplikációkat sem. Sikeres állatkísérletek Az állatokon végzett szív­átültetési kísérletek sokkal biztatóbbak. Még él az a Nou- nouche nevű kutya, amelyen Cachera professzor 1967 de­cemberében hajtott végre szívátültetést. Természetesen ez a szívátültetés sem volt problémamentes. Az új szív­vel, mint testidegen fehérjé­vel szemben ennek az állat­nak a nyiroksejtjei is termel­tek ellenanyagokat, de a szív kilökődése elmaradt, mert a szervezetébe folyamatosan adagolt juh-antilimfocita-szá- rum elpusztította az ellen­anyag-termelő sejteket. Nou- nouche szervezete immuno- I lógiailag, fokozatosan alkal- í mazkodott az idegen szív je- j lenlétéhez, és több hónap után, „sajáttá” vált. A Halpem professzor föl­fedezte antiiimfocita-szérumot, amely tulajdonképpen egy juhokkal termeltetett ellen­anyag (úgy nyerik, hogy a juhok bőre alá kutyából ki­vont nyiroksejteket injek­cióznak, és ez ellen az idegen fehérjével szemben ellen­anyag termelődik a juhok vérében), az emberi szívátül­tetéseknél is kipróbálták — eredménytelenül. Ezért föl­merül a kérdés: miért van az. hogy átültetett szívvel az emberek meghalnak, míg a kutyák életben maradnak? Ezt a kérdést ma még nem tudjuk megválaszol,.i. Embernél sikertelen, kutyánál sikeres? Több olyan tényező isme­retes, amelyek az emberi szív- átültetések sikertelenségéhez hozzájárulhatnak. Mindenek­előtt a sikeres szívátülteté­Szeparátor a próbapadon A szeparátor a vegyi és a gyógyszeripar nélkülözhetetlen eszköze. Segítségével az anyagokat megfelelő fizikai elv alap­ján tulajdonságaik szerint rendezik, szétválasztják. A szepará­lás rendszerint ülepítésscl történik; a szeparációs folyamat meggyorsítása érdekében az ülepítő erőt a centrifugális ható­erő előidézésével növelik. Az üzemi szeparátorokat ma már sok területen használ­ják. Hajók nagy teljesítményű erőgépeinél a gépolajat szilárd szennyezéstől és a víztől tisztítják segítségükkel. A gyógyszer- iparban különösen a penicillingyártásnál alkalmazzák. A nagy teljesítményű szeparátorok óránként 10 ezer liter folyadékot szűrnek meg. Űj típusú szeparátor gyári próbája Ólom a levegőben A motorbenzin oktánszámú­nak növelése céljából ólom- tartalmú vegyületeket adnak a benzinhez. A benzin elégése után az ólom a motorból a ki­pufogógázokkal a levegőbe ke­rül és szennyezi a levegőt. San Biegóban, Kaliforniában több éven keresztül vizsgálták a le­vegő ólomtartalmának alaku­lását és amellett, hogy azt ve­szélyesen nagynak találták, azt is megállapították, hogy az ólomtartalomban évi mintegy 5 százalékos növekedés tapasz­talható. A levegő ólomtartal­ma évszakonként is változik, legkisebb nyáron, legnagyobb december—januárban, amikor a nydri érték 8—10-szaresét is eléri. Holdkőzetből víz és oxigén Száz kg holdkőzetből mint­egy egy liter víz nyerhető. A NASA houstoni űrhajózási központjában végzett kísérle­tek során ilmenitet — mely a holdkőzethez rendkívül ha­sonlítható, vasat és titánoxidot tartalmazó anyag — napke­mencében 600—1300 fokra he­vítettek, majd hidrogénkezelé- ses eljárást alkalmaztak. Ezál­tal az ilmenitből kivonták az oxigént, aminek következtében víz képződött, amely azonnal elpárolgott. A kondenzált víz­gőzből elektrolízis útján köny- nyen állítható elő hidrogén és oxigén. A hidrogén azután to­vábbi oxigén kinyeréséhez használható fel. Az űrhajósoknak víz- és oxigénszükségletük fedezésére megfelelő napkemencét es a kőzet redukálásához szükséges hidrogént kell magukkal vin­niük. Az eljárás kimeríthetet­len energiaforrása a Nap le­hetne. Növénytermesztés talaj művelés nélkül Korunkra jellemző az egyre kiterjedtebb kemizálás, ami a mezőgazdaságban mind na­gyobb mértékben hozzájárul a kézimunka-igény csökkenté­séhez és a terméseredmények növekedéséhez. A kemizálás- ról Erdey-Grúz Tibor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke az MSZMP politikai akadémiáján „A tudományos­technikai forradalom és a tár­sadalmi haladás” címmel tar­tott előadásában a következő­ket mondta: „A kemizálás a mechanikái munkának ké­miai folyamatok által való részbeni helyettesítése. Ez más szóval azt jelenti, hogy a sok milliárdszor milliárd moleku­lából álló makroszkopikus tes­tekre kifejtett emberi és állati izomerőt, valamint gépi erőt a közvetlenül a molekulákra ható kémiai erőkkel váltjuk fel. A kémiai erőle nagy elő­nye a mechanikai erők felett hatásuk specifikus mivolta. Általuk megvalósítható, hogy ugyanabban a közegben levő különféle molekulák közül ké­miai hatással csak egyfélét változtassunk meg, alakítsunk át céljainknak megfelelően...” Földművelő vegyszerek E megállapítások alátámasz­tására egyik példaként a jó gyomirtó szereket említette. Ezek ugyanis a növényekbe felszívódnak, és a gyomnövé­nyek létfontosságú enzimjei­nek molekuláit működésre képtelenné teszik, meggátol­ják a sejtosztódást, a normális növekedés;. a fény energia hasz­nosítását, vagyis az asszimilá­ciót. esetleg egyéb életfolya­matokat. Ugyanakkor a ha­szonnövények gyomnövények­től nem nagyon eltérő felépí­tésű enzimmolekuláira nin­csenek káros hatással, mert más a haszonnövények anyag­csere-folyamata, mint a gyom­növényeké, vagyis ártalmatlan anyagokká bomlanak szét bennük a gyomirtó szerek. Ilyen mólon hatnak a korsze­rű felszívódó, szelektív hatá­sú gyomirtó szerek, közöttük a gabonafélék gyomtalanítására mind nagyobb területeken al­kalmazott Dikonirt, a kukori­ca- és a négyévesnél idősebb alma-, körte-, szőlőültetvé­Gyűrű a Nap körül A Nap rutinfényképezése közben két amerikai csillagász eddig egyedülálló felvételt készített. A képen látható 20 ezer km átmérőjű, gyűrű formájú alakzat 30 ezer km-re lebegett a Nap-felszín felett. Miután a felvételek percnyi időközönként készültek, a plazmagyűrű keletkezését is követni lehetett. A Nap-fáklyáról először egy fényes plazmafelhő vált le, amely mintegy 100 km ínp sebességgel haladt előre. Valószínűleg erős mágneses mezővel ütközött össze, visszapattant és eközben képződött az óriásgyűrű. Az egész folyamat 15 perc alatt zaj­lott le. nyék gyommentesítésére már gyakran használt Hungazin és a legtöbb zöldségféle, valamint az egyéb kultúrnövény gyom­talanítására ajánlott Merka- zin is. Ezekkel részben vagy teljesen helyettesíthető a fá­radságos kézi és gépi gyomir­tás, sőt a gyomirtó szerek és a kijuttatásukra alkalmas gépek további tökéletesítésével a rendszeres talajművelés nél­küli növénytermesztés is be­vezethető lesz sok növénynél Harcban a rovarokkal A mezőgazdaság kemizálá- sával az utóbbi évtizedekben rohamosan nőtt a különböző növényi és állati kártevők el­leni növényvédő szerek száma is, és legalább azonos mérték­ben fokozódott a felhasználá­suk is. Ezt bizonyítja az, hogy hazánkban az elmúlt években már kétszer annyi növényvé­dő szert használnak fel, mint az 1950-es években, és ennek eredményeképpen évente több mint 5 milliárd forint értékű terményt sikerül megmenteni a kártevők elől. Azonban a becslések szerint még ma is közel 7 milliárd forint veszte­séget okoznak évente a külön­böző növénykárosítók, ami legnagyobb mértékben a még hatékonyabb növényvédő sze­rek kidolgozásával, előállítá­sával csökkenthető a jövőben. Hatékony műtrágyák Míg a növényvédő szerek el­sősorban termésmegóvók, a műtrágyák termésfokozó hatá­súak. Ezért használják a nö­vénytermesztők már több mint 150 éve a különböző műtrá­gyákat. A műtrágyák széles körű és nagy mennyiségekben való használata azonban ugyancsak az utóbbi évtize­dekben indulhatott meg a ké­miai ipar rohamos fejlődése alapján, ami lehetővé tette a műtrágyák ipari úton, nagy mennyiségekben való előállí­tását. A mennyiség növelése mellett egyre nagyobb hatású műtrágyák kerülnek forga­lomba. A hatékonyságnövelés egyik módja, hogy növelik a műtrágya hatóanyag-tartal­mát, ami a növények számára fontos nitrogén, foszfor, ká­lium vagy más tápelemtarta- lom növelését jelentik. így az újabb nitrogén műtrágyáknak már 34—40%-os a nitrogén­tartalma, ami csaknem két­szerese a régi pétisó ható­anyag-tartalmának. Még haté­konyabbak a két vagy több növényi tápelemet is tartal­mazó keverék és összetett mű­trágyák, mert ezek kiszórásá­val egy menetben többféle tápanyagot is juttatunk a nö­vényeknek, és csökkentik az egyoldalú trágyázás veszélyét. A jövőben ezért egyre több keverék és összetett műtrágya várható, amelyek a különböző növények tápanyagigényének megfelelő összetátelűek lesz­nek. Természetesen ezek mel­lett is szükség lesz egy-egy tápelemet tartalmazó egyszerű műtrágyákra az átlagostól el­térő tápanyagigények kielégí­téséhez. Vegyszerből fehérje A növényvédő szerekhez ha­sonló- jelentőségűek az állatte­nyésztésben a hatékony állat­gyógyszerek. Ezek nélkül el­képzelhetetlen a nagyüzemi állattartás, amikor egy-egy pe- csenyecsibe-nevelő telepen 60 —120 ezer húscsibét, a tojó­üzemekben 20—40 ezer tojót tartanak, és a juhokból, a ser­tésekből, de még a szarvas- marhákból is több százat ne­velnek egy-egy .telepen. Nem­csak a különböző betegségek elleni hagyományos gyógysze­rek, oltóanyagok, takarmány- adalékok használata fokozó­dik, hanem általánossá válik olyan új vegyszerek használa­ta is, amelyek a tápanyaggal egyenértékűek. Közülük leg­fontosabb a karbamid vagy az ammónium, ami az összetett gyomrúaknál a nyers fehérje pótlására használható, vala­mint az iparilag előállított fe­hérjeépítő aminósavak. Pillantás a jövőbe Mind a növénytermesztés­ben, mind az álattenyésztés- ben új utat jelentenek a fej­lődés mesterséges szabályozá­sában a serkentő vagy más néven stimulálóanyagok fel­fedezése és mesterséges úton való előállításuk kidolgozása. Ezek megfelelő adagolásával ugyanis befolyásolható a nö­vények növekedése, mert ki­sebb adagban rendszerint ser­kentő, nagyobb adagban vi­szont ugyanaz az anyag gátló hatású. Így többek között hi­deg tavasszal, amikor még erős lehűlés várható, késlel­tethető a gyümölcsfák rügy- fakadása, virágzása, meggá­tolható a téli időszakra tárolt burgonyag’imók, hagymafejek kihajtása. Az állatoknál fokoz­ható a tojás- és tejtermelés, a sertések hízásánál és még sok más kedvező hatás elérhető a stimulálóanyagokkal. A kemizálás jelentőségének további részletezése nélkül is látható, hogy a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében nagy szerepet tölt be, amely a jövőben még tovább nő, an­nál inkább, mert a fejlődés le­hetővé teszi, hogy a mezőgaz­daság mintegy előre jelezze, hogy milyen anyagokra van szüksége, és ezeket a tudo­mány kidolgozza, a vegyipar pedig gyártsa és szállítsa. Komiszár Lajos sokét háromhónaposnál fia­talabb kutyákon és mély hű­tésben, hipotermiában végez­ték. Az éterrel altatott álla­tokat olvadó jégbe helyezték, ezzel testhőmérsékletük 25 C-fokra süllyedt, amikor is a légzés, az anyagcsere és a szívműködés lényegében megszűnt. Az embernél és a háromhónaposnál idősebb ku­tyáknál ugyanakkor szívát­ültetés mély hipotermiában nem végezhető. Nem bizonyult elegendő­nek az új szíves embereknek adott antilimfocita-szérum mennyisége sem. Az eddigi megfigyelések szerint az új szíveseknek adott szérum- mennyiség csupán annyi volt, mint amennyit Nounouche is kapott. Ennek az volt az ólra, hogy az antiiimfocita-széru­mot a farizomba nem lehet korlátlan mennyiségben ad­ni. A jövőben ez az akadály leküzdhető lesz az intravénás injekciókkal, ehhez azonban a szérumot megfelelően tisz­títani kell, nehogy sokkot váltson ki a betegben. Egy másik nehézség: az emberben az új szívnek nem álakul ki a külső beidegzé­se. Ezzel szemben a Tibou és Kiss nevű kutyák szívei 7, il­letve 6 hónappal az átültetés után. visszanyerték beideg­ződésüket. Ez azért nagyon fontos, mert a külső beideg­zés nélküli szív állandó ütem­ben működik függetlenül at­tól, hogy az ember jár, fut, alszik vagy éppen izgul, emel­lett gyorsan elfárad és el­használódik. Fiatal szív _ öreg szervezet Vé gül azt tapasztalták, hogy a kutyák az új, fiatal szívvel egészségesek, ellentétben . a súlyosan érelmeszesedett em­berrel, aki az új szív ellenére is beteg marad. Itt egy na­gyon fontos kérdést kell fon­tolóra venni: egy szianilis szervezetben az öregedési fo­lyamat megtámadja-e a fia­tal szívet vagy pedig a szív fiatal marad-e? Dr. Blaáberg esete az előbbi lehetőséget példázza. Amikor meghalt, a boncolás kiderítette, hogy az új szíve rendkívüli módon hasonlított a régi, súlyosan érelmeszesedett szívéhez. A veseátültetések terén szerzett tapasztalatok viszont nem tá­masztják alá ezt a megfigye­lést. Dr. Blaibergnél valójá­ban arról lehetett szó, hogy a műtét után sok úgynevezett kilökési krízise volt, amelyek az új, egészséges szívben sú­lyos elváltozásokat hoztak létre Ha dr. Blaiberg esete álta­lános lenne, a szívátültetés jövője megpecsételődne. Ezért e kérdés végleges tisztázásá­hoz további kísérletek szük­ségesek. Halpem professzor a Broussais kórházban ezt vizsgálván ültet át idős ku­tyákba és patkányokba fiatal szíveket. Az eredményekre, amelyektől végül is az embe­ri szívátültetés jövője is függ, azonban várni kell. P. T. Infarktus ellen Vannak, akik rendszeres fu­tással küzdenek a civilizációs ártalmak (túltápláltság, szív­ás vérkeringési zavarok stb.) ellen, mások sportolással igye­keznek megelőzni az ülőfoglal­kozásból eredő későbbi kelle­metlenségeket. A nyugat-ber­lini posta irodaházában kis sportszobát rendeztek be, s — munkaidőn kívül — bárki igénybe veheti a helyben járó kerékpárt, az evezőpadot, azj expandert, s a többi izommoz-i gató sporteszközöket. A ta^ pasztalat azt mutatja, hogy az irodai dolgozók szívesen rá­szánnak egy-egy félórát a test­mozgásra, ha az ott helyben megoldható, s nem kell elmen­niük máshová.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom