Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-06 / 184. szám
1971. AUGUSZTUS 6.. FUNTUK "‘‘^Cíviap 3 PIACI HELYZETKÉP Hullámzó felhozatal A tavalyinál alacsonyabb árak Kis jövedelem — felszámolt kertészetek Mit mond a SZÖV052 illetékes elnökhelyettese? Csütörtök reggel csendes piaci nap ígérkezik, hiszen hét I végén ugrik meg a kereslet.! Valóban, a Tolbuhin körúti 1 nagycsarnokban semmi zsú- j foltság, ráérősen szemlélődhet a vásárolni szándékozó. „Legfőbb ideje, hogy olcsóbb már a paprika” — zsörtölődik mellettem egy idős asszony, vagyis úgy elégedett, hogy közben panaszkodik is: a korábbi he- j tek és hónapok, mi tagadás, adtaik is erre némi okot — A tavalyinál nem jobb a felhozatal, de az árak most alacsonyabbal;... Nagykő;ősi Isz-áruda így összegezi tapasztalatait Pajlócz András, a nagykőrösi Rákóczi Termelőszövetkezet árudájának vezetője, aki hat esztendeje van ezen a poszton. Lássuk, milyenek hát az árak? — Még a hivatalosnál is olcsóbbak vagyunk például paprikában: 5,60 helyett 4,80 forintért adjuk kilóját az első osztályú árunak, mivel nagyobb a kínálat a keresletnél... Ez persze csak a pillanatnyi helyzetre jellemző, hiszen az elmúlt héten éppenséggel zavar támadt. Felszöktek akkor az árak, nyilván a kisebb kínálat következményeként. Igaz, jobb volt ez a termelőnek, de bosszankodhatott a fogyasztó. Hogy mcst meg mi kedvetlenedtünk el? Azt hiszem, ha a mostani kánikula tovább tart, a paprika lesárgul, gyorsan piacra kerül, az a termelőnek és a vásárlónak egyformán kellemetlen lesz ... Még egyszer csaik azt mondhatom: rendkívül hullámzó az idén az ellátás, a kínálat. — Mennyi kertészete van a j nagykőrösi Rákóczinak? — Hatvan hold, ezen fölül persze még a háztáji, amelynek termése részben szintén hozzám kerül, ebbe a havi félmillió forintot forgalmazó árudába. Itt, a fővárosban egyébként három árudája van a szövetkezetnek, Nagykőrösön négy, de most nagyon jól, bőségesen kapok mindenféle cikket. Amit a tsz nem termeszt, azt természetesen megveszi mástól. — Ma, csütörtökön, mi mindent kapott? — A többi között 11 mázsa paprikát, 34 mázsa dinnyét, 4 mázsa paradicsomot, 3—3 maisa uborkát és fejes káposztát. Új intézkedések? Ha voltak — és lesznek? — ellátási panaszok, annak kettős oka van: az időjárás szeszélyei ma még kivédhetetlenek jobbára, továbbá közismert, hogy szinte katasztrofálisan visszaesik az ország zöldségtermő területe. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetőinek véleményét így összegezhetném: mivel ez az ágazat rendkívül sok kézi munkát igényel, a kelleténél kevesebb embert állíthatnak rá —, ugyanakkor gépesítés dolgában teljesen elmaradt a zöldségtermesztés. Magyarán: így már nem érdemes, sőt ráfizetéssel jár ezt csinálni! Az általánostól nem tér el a Pest megyei gazdaságok törekvése sem, amire jó bizonyíték például a KSH megyei igazgatóságának egyik felmérése. A statisztikusok a megye 17 termelőszövetkezetében tájékozódtak a fejlesztési, ötéves tervbeli elképzelésekről, ám e tsz-eket úgy válogatták _ ki, hogy a vizsgálódás eredménye alkalmas legyen bizonyt» általános következtetések levonására. íme: az említett tsz-ek fegyharmada nem kívánja növelni zöldségtermesztését, további egyharmada pedig a hem kielégítő jövedelmezőség tniatt kertészetének fölszámolását, illetve csökkentését határozta el. Igaz, mindent ösz- Izevetve a zöldségfélék menynyisége talán nem lesz kevesebb, ám a növekvő igények, valamint Pest megye speciális helyzete megkövetelné, hogy dinamikusabb előrelépés váltsa föl az egyhelyben topogást. A mezőgazdasági kormányzat jól ismeri az ebbéli gondoltat, a SÉM illetékes osztálya most készíti intézkedési tervezetet. Nyilvánvaló, a gépesítés meg- í'gyorsítása immár elengedhetetlen, hogy a tennivalóknak csupán egyikét említsük. Félévi mérleg Mindenesetre ez annyit is jelent, hogy a Lakosság ne számoljon valamiféle radikális zöldség-gyümölcs árcsökkenéssel, mert ilyesmire alig lesz mód a következő években. Az- ám, a gyümölcs! A sárgabaracknak magas ára volt, hiszen kevés termett, míg az őszibarack jóval olcsóbb, mint tavaly. Egészen pontosan! 1970. augusztus 4-én 3,60 volt a sárgabarack, az idén 6,60 ugyanezen a napon, míg őszibarack dolgában így fest ez a kép: 2,60-tól 9 forintig tavaly és 2,40—7,60 most. Ezeket az egy napnál Icoráb- bi árakat már a SZÖVOSZ- ban tudom meg, ahol Patay János elnökhelyettes összeállíttatott számomra egy komplett listát a témakörben. Akinek nem fáradságos, kövessen hát — igazodik a nagykőrösi árudavezető tapasztalata. Vagyis: az árak valóban alacsonyabbak most, mint 1970-ben ilyentájt. A fokhagyma kilója 17 — tavaly 26 forint volt, fejes káposzta, kel- káposza egyformán 3,20, míg tavaly 4,20 és 4 forint volt, a zöldbab ára azonos: 6,60, ugyancsak 4—4 forint az uborka kilója, 3,60 a görögdinnyéé, ami tavaly 4,50 forint volt Paprika: 6 forint az első osztályú, 4,80 a másodosztályú, 2,50 a leggyengébb, a lecsónál; való. Ugyanez tavaly: 8,80, 6 s 4 forint... — S tavaly ilyenkor szőlő még nem is volt a piacon — mondja Patay János. — Most 10 forintért kapható már. — Miként ítéli meg az idei ellátást? — Ha az árakra gondol, a következőt tudom mondani: januárban 113,1, márciusban 114,2, áprilisban 104,6, májusban 91,3, júniusban ismét 104,2 százalékra rúgott a termékek átlagára a tavalyihoz viszonyítva. Most az várható, hogy az árak csökkennek; a baj ott kezdődhet, ha a szárazság még 1—2 hétig eltart, s elfogy az áru. Mindent ösz- szevetve, az elmúlt hónapokban három időszakot különböztethettünk meg: az év első harmadában szűkös volt az áruhelyzet — 1970 rosszul fizetett, kevés volt a tartalék —, tehát az árak megugrottak; április közepétől május végéig kedvezőbben alakultak az árak, mint tavaly, míg júniusban ismét magasabbak voltai; az árak. A szövetkezeti kereskedelem ugyan általában megfelel árszabályozó feladatának, ám egyes időszakokban oly kevés terméket l;ap, hogy erre már képtelen. Ilyenkor az őstermelők és magánkereskedők 25 százalékkal többet is elkérnek, mint a mi árudáink. A kör bezárul Ne feledjük, hogy a MÉK- ek és ÁFÉSZ-ek csupán hozzávetőleg a felét viszik piacra a zöldségnek és gyümölcsnek. Az első félévben 12 450 vagonnyit értékesítettek, 12 százalékkal többet, mint 1970 azonos időszakában. Intenzívebb az átvétel a háztájiból az idén — a SZÖVOSZ elnök- helyettesével egyetemben úgy találjuk, hogy ez örvendetes. Patay János, mint egyik gazdájuk, végig figyelemmel kísérte a MÉK-ek átszervezését. Ha talán korai is, mégis helyénvalónak érzem a kérdést: milyenek a tapasztalatai? — Jó és szükséges volt az átszervezés — válaszol az elnökhelyettes. — Ma már azok vannak a MÉK-ek vezetésében. akik a legnagyobb termelők, a TOT és a SZÖVOSZ elnökségének együttes ülése eredményesnek mondotta ezt a korszerűsítést, ami azonban nem zárult le teljesen, akad még teendő. Bizonyos azonban: bármilyen rugalmas is lesz a kereskedelem, áru nélkül nem sokra megy ... Tehát, sokadjára, bezárul a kör: a háttér, a termelés dolgában sürgető immár valamiféle összefogás — visszalépés helyett a zöldségtermesztés növelése. Keresztényi Nándor A Gyógynövénykutató Intézet budakalászi kísérleti telepén jelenleg 23 növényfajtával folytatnak módszeres kísérleteket és csaknem 100 fajtával pedig alapkutatásokat. Szépen fejlődik a kísérleti telepen az Amsonia Tabernaemontana. A 70 cm magas növény vérkeringési zavarokat gyógyító alapanyagot tartalmaz. A képen: Nyá- rádi Józsefné tudományos munkatárs a növény fejlődését ellenőrzi. Két hét se its iá — hat k&sséybeBi Egy képviselőnő hétköznapjai Í A tanács egyik szobájában ül tobbedmagával, s figye- j li, mit mondanak a partnerek. Azokat kísérte ide, akik hivatalból választókörzetéhez tartoznak, hogy élő szóval, j| önmaguk tolmácsolják gondjaikat. A kistarcsai vidéken mindenki ismeri Kovács Istvánnét. Kovács Istvánná országgyűlési képviselő a kistarcsai fé- sűsfonó munkásnője. Olyan ember, aki tele van energiával, szereti a tréfát, csíp is egyet-egyet a szavaival, de ő s.em bánja, ha talpraesett ellenfelet kap. Tudja élvezni az életnek ezt a színét-ízét is. Ahogy belemelegszünk a beszélgetésbe, félreteszi a tréfát, s csak egyszer-egyszer kacsint, ha valamilyen ügyet elmesél és megtalált valamilyen tisztességet kiskaput, ami az ügyel; elintézését is jelenti egyúttal, — Két hét alatt 6 községben tartottam fogadóórát. És ktsz- ekben. — Hat község, hat téma? — Hatvanhat! Nem kell megrémülni, nem mondom el mind, de egy-két érdekesség megérdemli, hogy az újságoldalra kerüljön. Pécelen azt panaszolják, nem tudják használni a csatornát, pedig ez a község az országban is elsők között tett nagyon sokat azért, hogy a városi élet feltételeit megteremtsék vidéken. Gázvezeték, vízvezeték, szennycsatorna, ez volt a nagy program. Az utóbbit mégsem tudják használni és várnal;- várnak, miközben múlik az idő. — Mi az akadály? — Csak annyi, hogy a derítőt nem működtethetik, mert egészségügyi előírások szerint 300 méteres körzetben nem állhat lakóépület. Itt bizony van. Vagy 15 ház áll a tilalmas körzetben. Jó néhány millió kellene ahhoz, hogy lakóinak máshol adhassanak hajlékot. — Mit lehet tenni? — Most bizony mást nem tehetünk, minthogy megvárjuk az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatát, mit mond a körülmények mérlegelése után. Ha engedményt tesznek, gyorsan megoldódik minden. Ha nem, a képviselőnek tovább kell törnie a fejét. — Mit tesznek szóvá leggyakrabban az emberek? — A kisebb községekben, különösen özvegyek, igen kis pénzű nyugdíjasok azt, hogy sok nekik a községfejlesztési adó. Nem tesz különbséget a rendelkezés egy 5 ezer forint keresetű vagy egy 500 forint nyugdíjból élő ember 'között. Aki azt a nagyon keveset kapja, annak az évi 250 forint is sok. — S lehet-e orvosolni? — Ilyen esetekben mindig arra kérem a nekem panaszko- dót, írjon egy kérvényt a tanácshoz, hogy csökkentsék az adóját. Meg is teszik. Négyöt példát is tűdnél; a közelmúltból. Persze, van gond-baj elég. Isaszegen már régóta szeretnék felújítani a főutat. De neon tudjál;, mert az ott vezető nemzetközi postakáfcel ezt megakadályozza. At kellene helyezni. Ugyanitt panaszolják, hogy májas elseje óta készen áll a szép, új postaépület. de valamilyen műszaki kifogás miatt nem veszik át. A mostani posta egy ötször ötméteres helyen kínlódik. Fölkerekedek. s elmegyek a Rózsikéhoz. .. Már a Nagynára gondolok a Budapest-vidéki posta igazgatónőjére. Mindketten Rózsik vagyunk. Biztosan tesz valamit mindkét ügyben. Nekiindul, jár-kel, ide-oda kopogtat be. Egy tárcsái útkereszteződés megsüllyedt, bizonyára azért, mert alámosta a csapadék. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium egyik illetékese azt mondta, árkol- ják szépen, hogy ne folyjon alá a víz. Ezt meg is kell tenni. De ettől még veszélyes marad az út, amelyről könnyűszerrel lefordul a kocsi. A képviselőnő rövidesen bekopogtat az útügyekkel foglalkozó megyei igazgatóhoz... — Én senkit el nem küldök, jó szó, biztatás vagy remény nélkül, ha úgy érzem, igaza van. Eddig — el ne kopogjam — sikerült még, amibe belefogtam. Saját portámon is kell tenni egyet mást; most a tárcsái fésűfonónál intéztük. el, hogy a környék gazdaságai gyümölcsöt, de re/í paprikát is hozzanak az üzembe nagykereskedelmi áron. Ott vehetik az asszonyok, eszik a melegben a szaftos barackot vagy viszik haza eltenni. Hát ez is hozzátartozik a képviselőséghez. Tóth György C------ . . . .. - ü KÉ RDEZEK, PEDIG TUDOM A VÁLASZT M eg akartam kérdezni: kié a Margitsziget;? Kié a Casino? Ügy kérdezem, ahogy a Népszabadságban nemrégen megjelent sorozat cikkírói kérdeztél;: Kié a Balaton ? Azután elvetettem, nem kérdezem, mert tudom: a miénk. Minden hű- süini, szórakozni vágyó emberé. Mindenkié, aki pihenni jön a százados fák alá. aki vizsgára készül, és csak ott tud nyugodtan tanulni. Minden ifjú páré a sziget romantikája. Minden diáké, aki télen teletömte magát tudománnyal, és most végre kiszellöztetheti fejét. Az ifjúságé elsősorban a Casino. A fiataloknak szól a tánczene, számukra csinosították, bővítették nagyobbra az éttermet. De visszajárhatnak az idősebbek is ide, gyönyörködni a párokban, a tán- colókat figyelve kissé visz- szapillantani a letűnt ifjúság éveibe. Tehetik. Több mint negyedszázada nyílott meg számukra, és csakis számukra a Sziget. El is feledtük már az akkori lelkes újságcikkeket. Megszoktuk, ami akkor új volt: nem kell fizetni többé a bejáratnál a fák árnyékáért, nem kell félni, hogy valaki meglátja üres zsebünket, kedvünkre jöhettünk, mehettünk ... J elképpé nőtt mindany- nyiunk számára a Margitsziget: játszótereivel, szabadtéri színpadával, strandjával, uszodájával, Casinójával. S most majdnem megkérdezem: kié a Casino, kié a Sziget? Miért bizonygatom újra magamban, hogy a miénk, miért nem természetes ez? Miért kedvetlenedtem el, amikor éppen derülni, üdülni ültem égjük este a meghitt Casinóba? Miért hökkentem meg, amikor a bejáratnál tíz forintért belépőt kellett váltanom? Miért tűnt úgy, mintha a pincér idegen nyelven beszélt volna hozzám, amikor t kérdeztem és közölte: csak tizenkét és tizenhét forintos külföldi sörrel szolgálhat. Olcsó magyar sör — egyáltalán nincs. A drága sem hűtött, iszonyú meleg. Egy sört és egy colát ittunk — ketten. Mire békétlenül távoztunk, a belépővel együtt ötvenest hagytunk a Casinóban. Mi tehettük, mert nem a szülők adta zsebpénzen szórakoztunk, és nem egyetemi ösztöndíjból kell kijönnünk. De mit tegyenek a gyerekeink? Hogyan hívjanak meg egy kislányt, amikor félhavi zsebpénzük menne rá egy sörre és egy Colára? K érdezgettem a felszolgálót: mit szólnak a fiatalok, nem sokallják az árakat? De, természetesen sokallják, de akinek nincs pénze, ne jöjjön ide. S különben is, a Casino inkább a külföldiek számára van — válaszolta. Sajnos. hasonló a hivatalos válasz is. Pedig nem túl erős az érv: ne jöjjenek ide az egyetemisták, az ipari tanulók, az érettségizői; — a jövedelem nélküli ifjúság. A Nagyszálló, a Casino, a Balaton szép szállodái, éttermei mind a pénzes külföldieket várják! A budapesti három ifjúsági park — legyen bármilj’en nagyszerű — képtelen befogadni a főváros valamennyi fiatalját, és nem is a Balatonba Sziget, a Dunakanyar helyett épí tették. Milyen egyszerű lehetne a megoldás. Igazolványt kellene kapniok a diákoknak, ne kelljen belépőt fizetniük. S egyszerű lenne olcsóbb magyar sört is felszolgálni az osztrák és lengyel sör helyett. Nem ítélem el a vendéglátóipar illetékeseit, tőlük azt várják, hogy számoljanak, csal; számoljanak, nyereséggel, nagy bevétellel dolgozzanak, de ... A régi lelkesedés most lázadássá érlelődik bennem. Mit jelentett nekünk, negyedszázaddal ezelőtti fiataloknak a Sziget. Jelkép, politikai jelkép volt. És sehogysem akarom elhinni, hogy valami megváltozott. Annyira megváltozott, hogy csak számolni tudunk, és néhány ezer forint többletbevételért megfeledkezünk arról, amiért tulajdonképpen megnyúlt a Casino, a Margitsziget, min. denki előtt. Hogy közkincs ’egyen, és ne csak dekoráció a külföldieknek. —sri (Folytatás az 1. oldalról.) én ünnepi tanácsüléssel, másnap munkás-paraszt találkozókkal, különböző ünnepsé- ■ gekkel emlékezik az alkotmányra. A nagykátai járás több községében aratóbált, tábortüzet, felvonulásokat és utcabálokat rendeznek. A váci járás l;ót nagyobb szabású ün. népségét Szobon és Dunakeszin tartják. A szabi napok keretében augusztus 19-én átadják az új zeneiskolát, és a Börzsöny Múzeumban megnyitják a Pest megyei népművészeti kiállítást. Bizonyára sok résztvevője lesz az esti Duna-parti tábortűznek is. Másnap nagyszabású nemzetiségi találkozót rendeznek. Megnyitnak egy Csehszlovákiát bemutató kiállítást is. Pó. diumra lépnek a váci járás nemzetiségi kultúrcsoportjai. Az ünnepségeken a határmenti szlovák községek is képviseltetik magukat. Dunakeszin vendégművészek lépnek fel, ezután a zeneiskolások hangversenye, majd egy irodalmi est következik Nagy László Kossuth-díjas költő részvételével. Délután átadják a javarészt társadalmi összefogással létesített ifjúsági parkot. A dabasi járás legjelentő* sebb műsorát Öcsán tartják. Egész napos műsor, kulturális és sportvetélkedő, s a Felsőbabádi Állami Gazdaság saját termékeiből ösz- szeállított kiállítás is szerepel programjukban. Eljönnek majd egy szovjet katonai alakulat képviselői is. A budai járás Érden, augusztus 18-án rendezi munkás-paraszt találkozóját. Sóskúton másnap felavatják az új klubkönyvtárat. Az ünnepi szónok Barin- kai Oszkárné, a Pest megjrei pártbizottság titkára lesz. Ráckevén a zenés ébresztő után az István téren gyülekeznek a felvonulók, együtt mennek el a Savoyai-kastély udvarára, ahol a járási központi ünnepségre kerül sor. A nap érdekessége lesz a tömegszervezetek székhazában összegyűjtött repülő-, hajó-, autó- és technikai modellek sokasága, s a könnyűbúvár- és lég'bemutató, ejtőernyős ugrással. Alkonyaikor kajak-kenu verseny, vízi felvonulás és tűzijáték zárja a napot a Duna-par- ton, míg az István téren esti utcabál tesz pontot az alkotmánynapi programsorozatra. tgy. MIJÁTÉK, A AUGUSZTUS 20-ÁN
