Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-06 / 184. szám

1971. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK Tömegku Itúrdt! Csepel Autógyár Művelődé­si Központ. Harmincöt-har­minchatezer kötetes könyvtár. Kiváló címet nyert művelődé­si központ, kiváló könyvtár. E közművelési intézmény: népművelő centruma a több mint 9000 dolgozót foglalkoz­tató gyárnak, a 10 ezres né­pességű Szigethalomnak, a 20 ezer lakosú Szigetszentmiklós- nak. A közönség, amelyet fo­gadni, szolgálni hivatott, zöm­mel munkásság. A könyvtári olvasók száma kétezer-nyolcszáz. Köztük na­gyon sok a gyermekolvasc. A gyermekkönyvtár — nemcsak itt, mindenhol — szinte áhí­tatot kelt. Csak Szigethalom­ról, a könyvtár és úttörőcsa­patok közötti szerződést kö­vetően, 400 általános iskolás fordult meg a közelmúltban náluk. Akik igazán rákapnak az olvasásra — pedig soknak a szülője nem helyesli ezt — gyakran négy-öt órát eltölte­nek a polcok között. A gyer­mekkönyvtár nem ismeri a túlterhelés fogalmát. Hogy is­merné, mikor az ottani bú­várkodás a fantáziát, az ér­zelmeket, az egész embert foglálkoztatja, szabadságigé­nyüket is kielégíti? A gyer­mekkönyvtárban nem kell fe­gyelmezni — miért kéne, hi­szen a legjobb fegyelmező a feszült érdeklődés, a belső el­mélyülés, az nem tűri a ren­detlenséget. Itt valódi a tisz­telet, itt nincs szükség mes­terséges tekintélyteremtésre. Itt ritka az értetlenség, a gye­rekek megértik Weöres gyer­mekverseit. (Volt olyan peda­gógus, aki féltette tőlük őket.) Egy jó állapotban levő Zsuk kístehorgépkocsí jutányos áron SÜRGŐSEN - ELADÓ Megtekinthető: < Vas­ős Műszeripari Ktsz-néi Nagymaros, Bajcsy-Zs. u. 5. A gyárbeliek 14—15 száza­léka könyvtári olvasó — messze elmaradnak a vasas­üzemek 26 százalékos átlagá­tól. Az olvasók között csak 733 szakmunkást és 221 segéd­munkást találunk. Még egy sor más dolog figyelmeztet a különbségre, amely jól mér­hető a jó irodalomra, megis­merésre éhes, az olvasmány kaptatóit könnyedén vevő gyerekek és a zömében ne­héz érdeklődésű, vagy a mű­velődés élményétől elzárkózó felnőttek között. (És ebben a különbségben nemcsak az el­múlt évtizedek gyermekeket felkaroló ténykedésének ered­ményei tükröződnek.) A tíz témakörben tartott munkás- akadémiákról való lemorzsoló­dás csakúgy, mint az érdekes, technikai, szakmai filmek — Volks wagen-tervezés, gyártás, próbapálya stb. — gyér sike­re. A szervezésükben indított dolgozók általános iskolájá­nak 1967-ben 120, 1969-ben 60, 1970-ben már csak 40 hall­gatója volt. Az elmúlt 10—15 évben e gyár dolgozóinak, a két szom­széd település lakóinak száma is rohamosan nőtt: vidékről kerültek új tömegek az ipar­ba, új, városiasodott társa­dalmi réteget is képezvén. A 9300 gyári dolgozó közül há­romezernek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Elsősorban a gyári beilleszke­dés, lakáskérdés, életforma­váltás köti le őket, nem pe­dig az olvasás. A ponyva, operett, kaland­film, hakni, minden, ami lak­kozott, manipulált — könnyen elérhető, kelleti magát, utat talál a keveset olvasó embe­rekhez is. Mit lehetne szem­beállítani? Olyan műveket, amelyeknek témájához, mon­danivalójához a széles nép­rétegeknek közvetlen közük van. Például Gábor Pál mun­káskörnyezetben játszódó filmjeit vagy az újabb kori magyar irodalom plebejus ágának — Karikás Frigyesnek, Kassák Lajosnak, Veres Pé­ternek, Fejes Endrének és másoknak a munkásokról író­dott, közérthető, de sohasem sematikus műveit. És jó volna végre felismer­ni azt a tényt, A hogy ugyan­az a közönség, amely még nem olvas Tolsztojt, nem néz Jancsó-filmet, megyénkben ’s szinte mindenhol, ha alkal­ma van rá, zsúfolásig meg­tölti a színháztermet az Ál­lami Népi Együttes előadásain. Volt erre példa a Csepel Au­tógyár művelődési központjá­ban is. És a Röpülj, páva kö­rök sikere azt bizonyítja, sze­retettel fogadják be, mint Ipari tanulónak felveszünk 14-16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az álábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZO, VAS- ES FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETLAKATOS, FAPADLOZO ÉS MUANYAGBURKOLO, VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ, EPULETBURKOLO (hidegburkolatok), MOKOKÉSZITO, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ. Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. jelentkezés levélben vagy személyesen a kővetkező címen; Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXI., (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19-21. ismerős kultúrát, a népművé­szetet. Ugyancsak többet le­hetne törődni a munkáskul­túra, a munkásdalok, mun­kás zenei hagyományok nép­szerűsítésével. Kultúra és életforma szo­rosan összefügg. Az, aki ke­véssé tájékozott a munkahe­lye problémáiról, aki a szép­séget nélkülöző, értéktelen, tehát értékteremtésre sem ösztönző mindennapi tár­gyak között él, ha el is jut Tolsztojig, még nem mondhat­ja él magáról, hogy kultu­ráltan él. Ezért a tömegkul­túra felkarolása, eljuttatása nem lehet csak a tömegkom­munikációs központoknak vagy népművelőknek a kizá­rólagos dolga. Egy magasabb és teljes, nemcsak befogadó, de alkotó kultúra megterem­tése az egész társadalom fel­adata. Ezek jutottak eszembe a Csepel Autógyár művelődési központjában járva. Ott egy csarnok méretű vendéglátó egység műszak végén min­dig megtelik emberekkel. Egy- két-öt-tíz-tizenöt üveg sör az asztalokon. A sör jó dolog — de csak, ha önmagáért, s mér­tékkel, nem pedig pótszerként fogyasztják. Padányi Anna VACRATOT Vezényel: Ferencsik 0 A hazánk legnagyobb élőnö­vény gyűjteményével rendel­kező vácrátóti botanikus kert, ahol több mint 15 000 féle nö­vényben gyönyörködhetnek a látogatók, szombaton zenei esemény színhelye lesz. A ha­talmas fákkal övezett kutató­épület teraszán hangversenyt ad a Magyar Állami Hangver­senyzenekar. Ferencsik János vezényletével Mozart három művét adják elő. Devecseri Gábor végtisztessége BÉKÉSCSABA Fél évszázados dalkör Fennállásának fél évszáza­dos jubileumára készül a Bé­késcsabai Általános Munkás Dalkör, amely a felszabadulás előtt a munkásmozgalom har­cosainak egyik legális szerve­zete volt. Az énekkar augusz­tus 19—20-án kétnapos ünnep­ségsorozattal emlékezik az év­fordulóra. Az ünnepség során emléktáblát lepleznek le és kiállítást rendeznek a kórus életéből. Gyászolók sokszázas sere­ge vett részt csütörtök dél­után a farkasréti temetőben Devecseri Gábor hamvasztás előtti búcsúztatásán. Az 54 éves korában elhunyt Kossuth- díjas költő és műfordító csa­ládtagjain kívül a gyászszer­tartáson megjelentek a Ma­gyar írók Szövetsége és a Magyar Pen Club vezetői, .el­jöttek a pályatársak, a társ­művészetek és a tudományos élet neves személyiségei és körülállták a ravatalt Deve­cseri Gábor olvasói, tisztelői is. Keresztury Dezső iroda­lomtörténész, a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Pen Club nevében búcsúzott, mél­tatta Devecseri Gábor embe­ri és művészi nagyságát. Je­les gondolkodó, a munkát és a játékot szerető, derűs kedvvel végző barátunk távozott el — mondta. Gazdag formavilág a kifejezésmód tökéletességé­vel párosult Devecseri Gá­bornál. Műfordítóként Homé­rosz tolmácsolásával és az ókori kultúra más óriásainak magyarításával örökbecsűt alkotott, egyik vezéralakja lett a klasszikus költészet szinte páratlan újjászületésé­nek hazánkban. Mesterségbe­li tudásánál, alkotói felelőssé­génél is nagyobb volt huma­nizmusa, életszeretete. A tudományok művelőinek nevében Szilágyi János György, a Szépművészeti Múzeum antik osztályának vezetője, a bará­tok részéről Vájná János, az írótársak képviseletében Som­lyó György mondott gyász­beszédet a ravatalnál. Magyar abszurdok A Bábszínház kísérleti stúdiójának új bemutatója elé Üj bemutatóra készül a Bábszínház kísérleti stúdiója. Urbán Gyulával, a színház rendezőjével erről beszélget­tünk. — Két éve alakult a stúdió Szabadtéri színpad, mászórúd, térsakk Úttörő- és ifjúsági ház Cegléden A tervek már elkészültek Régi vágy és régi kívánság: legyen ifjúsági ház Cegléden. Eddig egyetlen akadálya volt a megvalósulásnak: a pénz hiánya. De talán most fel­épülhet a ceglédi fiatalok szórakozókombinátja. Leg­alábbis a tervek elkészültek. A miskolci ÉSZAKTERV Festői környezetben kellemes pihenést nyújt Szentendrén a Pap-szigeti strandfürdő Nyitva — kedd kivételével 9-től 19 óráig. KISZ Társadalmi Tervező Irodája kedvezményes áron, mindössze negyvenezer forin­tért elkészítette az ifjúsági ház tervdokumentációját. A fiatal tervező, Bodonyi Csaba figyelme mindenre kiterjedt és ha a papírra vetett elkép­zelések megvalósulnak, min­den bizonnyal a ceglédiek mondhatják magukénak az ország egyik legszebb ifjúsági házát. A kivitelezést a Ceg­lédi Városi Tanács építőipari vállalata végzi, az építkezés 1972 negyedik negyedévében kezdődik. Az úttörő- és ifjúsági ház egy 200 személyes előadóte­remből, klubokból és kisebb szakköri helyiségekből áll. Az előadóteremhez színpad tar­tozik, öltözőkkel, vetítőhelyi­séggel. A klubszobákban kü­lön játékterem és úttörőmú­zeum kap helyet. A nyolc szakköri helyiséghez raktá­rak, mosdók tartoznak, beépí­tett szekrényekkel. A közpon­ti aula — az előadóterem — kétszintes épületéhez galéria kapcsolódik és körülötte úgy helyezkednek el a termek, hogy függönyökkel, harmoni­ka- és tolóajtókkal 10—15 használati variációt lehet al­kalmazni, kialakítani. Az ifjúsági házat park öleli körül. Itt hintákat, mászó- rudakat, céltáblákat szerel­nek fel, s különböző sport- , pályáknak adnak helyet — a | kuglitól a tollaslabdáig. Hat- I szór négyméteres térsakkot is építenek — egy-egy oldala 6 méter — műkő burkolattal. A park szabadtéri színpadán nyaranta előadásokat, hang­versenyeket tarthatnak. A tervek szerint az épület 1974-re, a park pedig egy év­vel később készül el. Az ösz- szes költség: 13 és fél millió forint. Képünkön: a makett. T. E. Foto: Urbán Jutalom — dénárokért Amint a sajtó közölte, a közelmúltban Molnár Sándor verebi traktoros szántás köz­ben összetört agyagedényre és egy halom csillogó ezüst­pénzre bukkant. A leletről azonnal értesítették a székes- fehérvári István király Mú­zeumot, amelynek tudomá­nyos főmunkatársa, úr. Kra- lovánszky Alán a honvédség segítségével elvégezte a hite­lesítő ásatást. A lelet a XIII. század első negyedéből szár­mazó 1719 darab friesachi dé­nárból áll. A verebi tanácsházán csü­törtökön adták át a Fejér me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának és a Fejér me­gyei Múzeumok Igazgatósá­gának képviselői Molnár Sán­dornak a múzeum 2000 forin­tos jutalmát a fontos törté­neti lelet beszolgáltatásáért. — mondotta —, amely új, kí­sérleti jellegű törekvéseknek kíván lehetőséget adni, ka­maraszerű előadásokkal, vi­szonylag szűkebb közönség előtt. Így kerül most sor egy új bemutatóra, Bartók, Ligeti, Karinthy, Örkény és mások müveiből, Magyar abszurdok címmel. — A nevek után felvetődik a kérdés: mi ebben az új? Az abszurd színház is visszate­kinthet néhány éves múltra a hazai színpadokon... — Azt hiszem, a legfonto­sabb: az előadás szemlélete lesz új. Például Ligeti nyugta­lanítóan groteszk konkrét ze­néjéhez Szilágyi György, a színház igazgatója olyan szi­nopszist írt, amely nemcsak az ember elidegenedését pél­dázza, de az elidegenedés ed­digi színpadi ábrázolásának paródiáját is adja. Ebben ele­ve segítségünkre van maga a műfaj, a bábjáték is. — Az abszurd színház ná­lunk nem túlságosan nép­szerű. Eddig megoldhatatlan dilemmát jelentett a színre- vitelben, hogy vagy túlságo­san elvonttá, „vértelenné” és így unalmassá vált, vagy kö­zönséges burleszkké válto­zott, elveszítve mélyebb je­lentését. Szembenéz-e a ren­dezés ezzel a dilemmával, ké­pes-e feloldani? A bábszínpad eszközei nem fokozzák még jobban az elvontság veszé­lyét? — Meggyőződésem, hogy nem. Saját darabomban, a Kompozícióban — amely ugyancsak színre kerül — az abszurditás gyökereit éppen azáltal próbáltam feltárni, hogy felmutatom a lüktető ólet lendülete mögött a moz­gások rutinszerűségét, sablon jellegét, a folytonosság és fo­lyamatosság mögött a meg- szakítottságot és a megsza­kadást. Véleményem szerint a bábszínpad stilizáltsága kü­lönösen alkalmas az élet mechanisztikus oldalainak ér­zékeltetésére, és így a színre- vitel mellett dilemmája fel­oldható. Természetesen az abszurd színház nem nélkü­lözheti a burleszk elemet, de a vita így kissé akadémikus, végül majd a közönség dönti el úgyis — és döntse el — a bemutató után, decemberben! Veres András Dalok a kuruc korból Befejezéséhez közeledik Vi- segrádon A muzsika minden szerelmesének című hangver­senysorozat. Augusztus 7-én, az utolsó előadáson — címe: Megjártam a hadak útját — fellép Csengery Adrienne, Fischer Iván, Kecskés András, Sallay Imre Máté, Stadler Vilmos és Takács Márta. A kétrészes műsort a kuruc-' kor dalaiból állították össze, s részletek hangzanak el Mi­kes Kelemen leveleiből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom