Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

PtäTT Hicrti 1971. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP Zavarosban halásztak Halászék A csaló család és a hiszékeny tőkéstársak Az ifjabb Halász Sándor egy ideig ipari tanulóskodott, aztán segédmunkás lett, majd alkalmi munkáidból élt. Apja, idősebb Halász Sándor volt segédmunkás és kőműves, s nem utolsósorban — elitéit. Üzérkedésért, lopásért, sik­kasztásért. A két Halász újab­ban foglalkozást változtatott. Kertészkedtek, állatokat te­nyésztettek. S e tevékenység ürügyén, leginkább csaltak. Nam megvetendő összeget, több mint félmillió forintot kaszíroztak be, minek követ­keztében idősebb Halászból újra elitéit lett — ezúttal fia társaságában. Palánták és nyulak Az első hirdetést a csömöri Haladás Tsz adta fel, a továb­biakat a Halász-famiLia. Az elsőben az állt: a tsz paradi­csomtermesztéshez részes vál­lalkozókat keres. S talált is a két Halász személyében, akik nagy fantáziát láttak e mun­kában, jóllehet nem értettek hozzá. De a tsz ezt nem tudta, s megkötötték a szerződést 20 hold megművelésére. Halászék feladata — a termés 45 száza­lékáért — a palánták kiülte- tóse és a növényápolás volt. Illetve, csak lett volna. Ha­mar kiderült ugyanis képzet­lenségük, s e hiányosságon bérmunkások alkalmazásával igyekeztek változtatni, ám ez sem segített. Alkalmazottaik bérét nem tudták kifizetni. Hogyan lehetne pénzt szerez­ni? — töprengett a családi ta­nács, s altkor támadt az ötlet: hirdetéssel. „Vállalkozáshoz tőkés társat keresünk” — szólt a szöveg, s az elsőként jelentkező Sz. La­jostól — a paradicsomtermesz­tés fellendítéséhez — 30 ezer forintot kértek és kaptak. Tő- késtártsuk — az ígért 30 ezer forint haszon reményében — családjával járt ki dolgozni a földekre. Egy idő után azon­ban kedvét szegte a feltűnő tény: Halászék egyáltalán nem dolgoztak. S mikor csalódottan kilépett a vállalkozásból, még örülhetett, hogy pénze felét visszakapta. Halászék tanultak az esetből, s következő klien­süknek már 180 ezer forint hasznot ígértek. Az újabb társ hitt, s ez 23 ezer forintjába került. A csalók azonban ezzel nem sokat törődtek, sőt egyre me­részebben és mélyebben bo­nyolódtak bele a kétes vállal­kozásba. Üjabb hirdetést ad­tak fel, s most nyúltenyésztés- hez kerestek társat. A nyulak iránt érdeklődő Sz. Jánostól 50 ezer forintot kaptak, s a hiszé­keny „részvényes” még akkor sem fogott gyanút, amikor újab 20 ezret kértek tőle, nem nyulakra — kacsákra... Ketrec, mint bizonyíték , Halászék, persze, nemcsak a hiszékenységre, hanem a kap­zsiságra is alapoztak. A tény­legesen felvett pénznél min- I dig jóval nagyobb összegről 1 adtak elismervényt, az ígért nagy haszon biztosítékaként. Dr. Sz. Tibor például 70 ezer forintot adott át nekik, de 130 ezer forintról kapott igazolást. Amikor sürgette a profitot, Halászék megnyugtatták, vál­lalkozásukhoz rendelkeznek anyagi alappal. Bizonyítékul megmutatták az udvaron épí­tett fémketrecet, ami — sze­rintük — 100 ezer forintot ért. S ez hatott. Csakúgy, mint az a két sebtében felhúzott épü­let, amely tenyésztési célokra szolgált, ám főképpen arra, hogy a tőkéstársak előtt de­monstrálja a vállalkozás nagy­üzemi és pénzügyileg megala­pozott voltát. És sorra jelentek meg a hirdetések, nyomukban pedig a gyorsan gazdagodni vágyó társaik. A 30 ezer forintját a tenyésztés nemes céljaira fel­áldozó M. Emilnének még azt is megígérték: baromfi­eladásra üzletet bérelnek szá­mára. Sz. József, a baromfi- tenyésztést 132 ezer forintjá­val igyekezett fellendíteni, s csak akkor kezdett gyana­kodni, amikor a tyúkokat — Halászéit szakszerűtlen bá­násmódja következménye­ként — sorira le kellett vágni. A soron következő ügyfél, B. Géza, hasonló kedvezőtlen ta­pasztalatok után búcsúzhatott el a kölcsönadott 50 ezer fo­rintjától. A sikertelenségek azonban csak a rászedett társakat ked­vetlenítették el. A két Halász változatlan ambícióval vezet­te az eladósodott gazdaságot, s adogatták fel a hirdetése­ket, amelyek élére — elisme­résre méltó .humorérzékkel — ilyen jeligéket írták: „Jó be­fektetés”, „Nagy beruházás — két haszon” ...Se kecseg­tető üzletnek nem tudott el­lenállná S. Ferenc, aki 60 ez­ret, és Sz. József, aki 40 ezer forintot fizetett, valamint M. Lászlóné, akinek 54 ezer forintja látta kárát, amiért el­hitte, hogy 300 ezer forintot és még egy piaci standot is kap Halászéktól. Sz. Bélának — akit 60 ezer forintra „vág­tak meg” — felajánlották: al­kalmazzák sofőrnek. Erre azonban nam került sor, idő­közben vásárolt mikrobuszu- kat ugyanis el kellett adni, hogy valamelyest csökkent­sék adósságukat. Ami már oly nagy összegre rúgott, hogy Csömörről sürgő­sen áttették székhelyüket Szár községbe, ahol 30 hold csemegekukorica termeszté­sére vállalkoztak. Egy hirde­téssel még hamarjában 70 ezer forintot csaltak ki egy jelentkezőtől, majd üzletük­ben rövidesen megkezdődött a rendőrségi „leltározás” ... Ezt megelőzően azonban Halászék még egy kísérletet tettek, hogy biztonságos tá­volságra kerüljenek mérges ügyfeleiktől. Elhatározták: disszidálnak. Ifj. Halász Sán­dor és édesanyja el is utazott Jugoszláviába, itt azonban a megbeszélés szerint hiába várták az idősebb Halász és 20 éves lánya érkezését Ök ketten ugyanis — útlevél hí­ján — illegálisan akartak szökni, de csak a határőrökig jutottak el. A történtekről már csak itthon szerzett tu­domást a visszaérkező ifjabb Halász és anyja, akiket szin­tén bíróság elé állítottak. Ráfizetés — ítélettel A tárgyaláson kiderült: a csaló családfő és fia egy év leforgása alatt közel 700 ezer forintot vett fel, ám tetemes költségeik miatt számukra sem bizonyult jó befektetés­nek egyik üzletág sem. Az ítélet után különösképpen nem. v. Gödöllői Járásbíró­ság a tiltott határátlépésért, illetve kísérletért, id. Halász Sándomét 1 évi, lányát 10 hó­napi felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélte. A két fő­kolompos büntetése: ifj Har lász 4 évre, az idősebb pedig 5 évre vesz búcsút a paradi- osomföldsktől... Szitnyai Jenő Síkfőldön hä vasi gyopár Miért nem ízlik a cigaretta ? - Flora Oleum a Mentha Aquaticábol — Egyszer arról olvastam valamelyik újságban, hogy Sopron környékén, a Lőverek- ben hosszú kísérletezés után kivirágzott a havasi gyopár, de a terület gazdái panaszkodtak: hiába a nagyszerű eredmény, ha a turisták letépik a virá­got ... Márpedig a havasi gyo­pár akkor ér valamit, ha a kirándulók eltehetik emlékbe, írtam Kanadába az egyik is­merősömnek, hogy küldjön ha­vasi gyopárt. Az első évben nem virágzott, de nem hagy­tam abba a kísérletezést, s a következő esztendőben Duna- harasztin, ezen a sík vidéken megfogant a havasi gyopár. Büdy Pál, a dunaharaszti agrármérnök-biológus így em­lékszik vissza a néhány évvel ezelőtti kísérletezéseire. Azóta már sok víz lefolyt a Dunán, s a virág végképp meghono­sodott udvarában. A havasi gyopárral a turis­táknak is örömet akart szerez­ni Büdy Pál. A turistaházak­nak préselt példányokat kül­dött, de pem ment az üzlet — a természetbarátoknak ez a vi­rág csak akkor kell, ha ma­guk szedhetik. A ház kertjében változatla­nul terem a virág, s préselve mindenki rendelkezésére bo­csátja a meghonosító, de szí­vesen ad tanácsot is, mert si­kerében mással is megosztozik. Az agrárménök-biológusnak életeleme a kísérletezés. Nem véletlen hát, hogy amikor egy­szer séta közben a Mentha Aquatica virág illatát szagolva nem ízlett a cigaretta — gon­dolkodni kezdett: — Lehet, hogy összefüggés van a virágillat és a cigaretta rossz íze között? A kísérletek azt bizonyítot­ták, hogy igen. — Korábban naponta 50—60 cigarettát szívtam, ma már megelégszem négy-öt darab­bal ... A növény szecsikájából Hogyan készül az oltóanyag ? Kísérleti alanyok: a kutatók Egy személyes emlékem­mel kezdeném: amikor édes­apám fertőző májgyulladást kapott, a kórházban gamma­globulin nevű injekciót adták be nekem, nehogy elkapjam a betegséget. Mint minden ér­deklődő ember, én is kíváncsi voltam, hogyan véd meg ez a gyógyszer a fertőzéstől, hi­szen egyszerű vérplazma ki­vonat, semmilyen kémiai ha­tóanyagot nem tartalmaz. A választ most kaptam meg a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet gödöllői gyár­egységében, Kiss Irén főtech­nológustól. Vérkonzervek No de, kezdjük az elején. Idén 170 éves a magyar oltó­anyagtermelés, tradicionális a kutatás és a termelés egysé­ge. Gödöllőn a termelő szak­emberek szakterületüket tu­dományosan is művelik: a meglevő oltóanyagokat állan­dóan javítják, kombinált ol­tóanyagokat készítenek. Az új terméket állatokon kísérlete­zik ki, majd a kutatók saját magukon próbálják ki. A gödöllői oltóanyagterme­lés a vérszármazékok gyártá­sára épül. Egyik részlegük­ben vérkonzerváló oldatot ké­szítenek, amely három hétig biztosítja a vörös vértestek életét. A vérkonzerváló olda­tokkal ellátott palackok Gö­döllőről az országos véradó hálózatba, kórházakba érkez­nek. Igenám, csakhogy három hét múltán a vérkonzerv al­kalmatlanná válik az infúzió­ra, a vérátömlesztésre. Gyógy­szerészeti alapanyagnak azonban kiváló, ugyanis a palackok felső harmadában megjelenik a vérplazma, amelyben 50 féle emberi fe­hérje is található. Ezek közül az orvosokat, a gyógyszerve­gyészeket a gammaglobulin és az albumin fehérje érdekli különösen. Vajon miért? Koncentrált immunitás A gammaglobulin fehér­jékhez kötődnek azok az el­lenanyagok, amelyeket az emberi szervezet Védőoltások, fertőzések stb. esetén termel immunitása, ellenálló képes­sége érdekében/ Gödöllőn al­koholos kicsapással nyerik a plazmából a gammaglobulint, méghozzá hatalmas mennyi­ségből, például több száz liter vér kell fél kilónál is keve­sebb gammaglobulin előállí­tásához. Tehát több ezer em­ber plazmája van néhány gramm oltóanyagban. E ha­talmas szám miatt biztos, hogy speciális fertőző betegsé­gek fehérjéhez kötődött el­lenanyaga is a fiolákba ván­dorol, s így teszi védetté az ilyen, drága injekciót kapó embert. Nos, engem is akkor több ember vérplazma-kivo­nata mentett meg a betegség­től. A harmadik részlegben Gö­döllőn liofilezés történik. Itt a fehérjét mínusz 40 fokon fagyasztják, s a cseppfolyós állapotot kihagyva, gőzzé vál­toztatják — közben kinyerve a por alakú fehérjét. Ennek az az óriási előnye, hogy a fehérjeoldat hozzáadásával bármikor újra oltóanyaggá változtatható. F. P. olajat pároltam le, s ehhez a tömény, sárga folyadékhoz al­koholt öntöttem — így ké­szült el a gyógyszer. Flora Oleumnak neveztem. — És a hatás? A feltaláló- nál bevált a gyógyír. De va­jon másokra milyen hatással van? — Néhány hét, és minden kiderül. A kúra két hónapig tart. Ez idő alatt minden ét­kezés után rendszeresen gő­zölni és gargalizálni kell. Az első adagok kiküldése óta még nem telt el a szükséges idő, de az első hírelr biztatóak. — Aki ezt használja, nem kívánja a szeszes italt sem, de ezenkívül jót tesz az asztmá­soknak, a légcsőhurutban szén. védőknek és azoknak, akiknek ho m lók ü reg - gyullad ás u k van. Hihetetlen? A KÖJÁL kí­sérletei nyomón bebizonyoso­dott, hogy az egészségre nem káros, s a KERMI azt állapí­totta meg, hogy — mivel nem veszélyes — a Flora Oleum forgalomba hozható, gyártha­tó. Az Egészségügyi Miniszté­rium is megkezdte már a vizs­gálatokat ... Amikor az AP-hírügynökség a világnak hírül adta, hogy létezik a „csodaszer”, egy vi­déki kórházból írtak a bete­gek, miszerint szükségük len­ne a gyógyszerre. Büdy Pál engedélyt kért az orvosuktól, ezt megkapta, ezért nyugodtan küldött mintapéldányokat, amelyek hasznosnak bizonyul, tak. — Rákkutatással is foglal­kozom. Most írtam meg a ta­nulmányomat, amelyet éppen lektorálnak, s ha minden igaz, az ősszel ki is adják. Mészáros Sándor Foto: Gárdos NYÁRI VÁSÁR AUG. 2-T0L 30-40%-os árengedménnyel kaphatók FÜRDŐRUHÁK, STRANDCIKKEK, SELYEM ÉS PAMUT MÉTERÁRUK, FEHÉRNEMŰK, NŐI, FÉRFI- ÉS GYEREKKONFEKCIÓ, KÖTÖTTÁRUK, CIPŐK, BŐRDISZMÜVEK. Nagy választék a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN ß

Next

/
Oldalképek
Tartalom