Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-26 / 200. szám

1971. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK rt*T 0Eerei C/üvSap Fokozó dó kö ve te/mé Beszélgetés a ráckevei járási pártbizottság vezetőivel A párt X. kongresszusa nem jelentette új szakasz kezdetét, éppen ellenkezőleg: politikánk helyességét igazolta, és válto­zatlansága mellett foglalt állást. Annak, hogy ez a kongresz- szus mégis méltán került barát és ellenség figyelmének közép­pontjába, az a magyarázata, hogy feltárta a megoldásra érett problémákat, és reális érzékkel jelölte meg a pártmunkában követendő utat. Melyek azok, a társadalmi-gazdasági életünkben végbe­ment változások, amelyek a pártmunka új vonásait, a párt­irányítás módszereinek további javítását, tökéletesítését igény­lik a kommunistáktól? Ha céljaink és feladataink változatla­nok, mi szükség van mégis a pártmunka megújítására? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az MSZMP Rác­kevei Járási Bizottságának vezetőivel: dr. Dobray Lajos első titkárral és Csömör József titkárral. — Mindazok a megállapítá­sok, amelyeket eredményeink­ről a X. pártkongresszus tett, az elmúlt évek munkájában gyökereznek. Maguk a kong- ressszusi határozatok is politi­kánk folyamatosságát tükrözik és célozzák. Évekkel ezelőtt már nyilvánvaló volt, hogy a gazdasági mechanizmus re­formjának széles körű kibon­takoztatása, az államigazgatási jogkörök további decentralizá­lása, a közéleti demokrácia el­mélyülése, az állami és gazda­sági szervek munkájának fej­lődése a pártmunka, a pártirá- nyítás továbbfejlesztésének le­hetőségeit fogja eredményez­ni. A X. pártkongresszus — felismerve, hogy ez az időszak bekövetkezett — e lehetősége­ket igényekké minősítette át, s mint követelményeket állí­totta a pártszervek elé. Csömör József bevezető sza­vai után Dobray elvtárs foly­tatja: — Mindannyian tudjuk, hogy az állami, a közéleti, az üzemi, a termelőszövetkezeti demokrácia elmélyítése nem új törekvése pártunknak. Számtalan párthatározat, kor­mányrendelet, törvénycikkely, átfogó intézkedés szolgálta már eddig is ezt a célt. Most azért kapott nagyobb hang­súlyt, mint korábban bármi­kor, mert az utóbbi időkben hozott rendelkezések — köz­tük az új tanácstörvény — még inkább megérlelték a demok­ratizmus elmélyítésének felté­teleit — Ilyen új feltételek között — új módon vetődik fel pél­dául a tanácsok pártirányítá­sának kérdése. Köztudott, hogy a különböző hatáskörök decentralizálásával, a döntési jogkörnek az alsóbb fokú ta­nácsokra való átruházásával, a járási tanácsok megszünte­tésével nagymértékben meg­nőtt a községi, nagyközségi ta­nácsok önállósága és ezzel együtt politikai-gazdasági fe­lelőssége. Csakhogy mindezek­re fel is kell készülni. A párt­irányításnak ezt a felkészülést kell a maga politikai eszközei­vel elősegítenie. Ügy is, ho«y megfelelő szintű politikai be­iskolázással biztosítjuk a ta­nácsi apparátusban dolgozók ideológiai továbbképzését; úgy is, hogy rendszeresen tájékoz­tatjuk és beszámoltatjuk a kommunista tanácsi vezetőket; a közbeeső pártbizottságok, csúcsvezetőségek, alapszerve­zetek és a tanácsi apparátus, illetve a választott testületek közötti közvetlenebb kapcso­lat megteremtésével; azzal, hogy a tanácsnál dolgozó kom­munistákat bevonják a politi­kai feladatokba, pártmegbiza- tásokkal látják el; azzal, hogy a pártszervezetek részt vesz­nek a közsásoolitikai, -fejlesz­tési tervek kidolgozásában, a különböző gazdasási egységek fejlesztési elképzeléseinek ösz- szehansolásában, anvasi erő­forrásaik koncentrálásában. A járási pártbizottság veze­tői a helyi szervek együttmű­ködésének különös fontosságot tulajdonítanak. Dobray elvtárs így indokolja: — Az alsóbb fokú államha­talmi szervek hosszú időn át korlátozott jogkörrel működ­tek; hozzászoktak a járási ta­nácsok irányításához, a felül­ről jövő döntésekhez. Most. amikor ez a „gyámkodás” megszűnt, amikor a gazdasági kérdésektől a személyi kérdé­sekig önálló döntési jogkörrel rendelkeznek, nyilvánvaló, hogy nagyobb politikai-gazda- sági-társadalmi felelősség há­rul a helyi tanácsokra. És ugyanígy a helyi pártszervek­re. Szavait példával is illuszt­rálja. A ráckevei járás ötéves kulturális fejlesztési alapja 18 millió forint volt. Most — ki­egészülve a községek, a gazda­sági egységek, költségvetési szervek anyagi eszközeivel, a helyi erőforrásokkal — 28 mil­lióra emelkedett. Világos, hogy ebből a 28 millióból másképp lehet — és másképp kell! — gazdálkodni. Ehhez a pártszer­vezetek azzal nyújtják a leg­nagyobb tátmogatást, ha segí­tenek felmérni a lakosság jo­gos igényeit, és megnyerni tá­mogatását a fejlesztési tervek megvalósításához. — Rendkívül fontos a helyi erőforrások koordinálása is — folytatja Dobray elvtárs. — Ma még a különböző gazdál­kodási szervek — tsz-ek, álla­mi gazdaságok, kisüzemek, in­tézmények stb. — egymástól függetlenül, nemritkán azo­nos rendeltetésű létesítmé­nyekre költik a pénzüket, ho­lott egymással összefogva, sók­kal ésszerűbben gazdálkodhat­nának. Külön-külön építenek irodaházat, lakájokat, üzlete­ket, üdülőket, szolgáltatóegy­ségeket stb.; tetemes kisajátí­tási, közművesítési, kivitelezé­si költségekkel, amelyek — ha közösen építkeznek — arányo­san oszlanának meg közöttük. Az együttműködésnek nincse­nek adminisztratív szabályo­zói. Elrendelni nem lehet, a tanács ilyesmire utasítást nem adhat. Itt csak a józan érve­lés. a politikai meggyőzés se­gíthet. Ez a koordináló szerep tehát a pártszervekre vár. Ve­gyük a dömsödi példát. Az ot­tani Dózsa Termelőszövetkezet szarvasmarha-hizlalót akar lé­tesíteni. Csakhogy Dömsödön még három mezőgazdasági üzem — két tsz és a Kiskun­sági Állami Gazdaság — fog­lalkozik szarvasmarha-te­nyésztéssel. tehát a hizlaláshoz szükséges alapanyagot is tud­ná biztosítani. Nem az lenne az ésszerű és gazdaságos, ha a négy mezőgazdasági üzem összefogva, közösen építené fel a hizlaldát?! Ám a tanács er­re nem kényszerítheti a Dózsa Tsz-t; a községi pártszervek feladata, hogy szót értsenek ez ügyben az illetékesekkel Csömör József a pártszer­veknek a tömegszervezetek irányításában, a népművelés­ben és a kulturális életben megnövekedett szerepéről, fe­lelősségéről beszél. — Napjainkban már nem­igen találni olyan népművelőt, aki csak pénzért és ne hiva- tásszeretetből végezné fontos tevékenységét. Áldozatkészsé­gük, ügyszeretetük még akkor sem vitás, ha nem áll mindig arányban eredményeikkel. Mi­vel segíthetnének a pártszer­vek a népművelőknek? Gaz­dag helyismeretük, tapasztala­taik hasznosításával, a továb­bi sikerekhez nélkülözhetetlen koncepciók kialakításával. Az­zal, hogy elemző módon fel­mérik az adott lakóhely világ­nézeti „fehér foltjait”, a mű­vel tségbelj elmaráóésóíkat;. ta­nácsot, útmutatást adnak, hol van szükség a természettudo­mányos ismeretek terjesztésé­re, hol pedig a hasonló érdek­lődésűek klubéletének megte­remtésére; hol kell harcba szállni a nacionalizmus ma­radványaival, és hol szükséges erősíteni az ateista propagan­dát. A pártmunka alapvető célja — a tömegek megnyerése a párt politikájának támogatására, ötéves tervünk célkitűzései­nek megvalósítására — változatlan. Csak a követelmények vál­toztak: nagyobbak lettek. Ezeknek megfelelni — minden kom­munistának megtisztelő kötelessége. Nyíri Éva Húsz éves a Családi lap A Magyar Vöröskereszt ha­vi folyóirata, a Családi lap 20. születésnapjáról emlé­keztek meg bensőséges ün­nepségen szerda délelőtt a Magyar Vöröskereszt székhá­zában. Magyar János, a lap főszer­kesztője elmondotta: az öt­venes évek elején a 15 ezres példányszámban megjelent újság ma már havonta 280 000 példányban lát napvilágot. Hasábjain épp úgy megtalál­hatók a lakosságot érintő fon­tos egészségügyi kérdések, mint a Magyar Vöröskereszt állandóan bővülő, szerteága­zó feladatairól szóló tájé­koztatók. Szeptember 5-12 Lipcsei őszi vásár Dr. Kurt Rödiger, az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa szer­dán sajtótájékoztatót tartott a közelgő lipcsei őszi vásár al­kalmából. A hagyományos vásárt az idén szeptember 5. és 12. kö­zött rendezik, s ezúttal 55 or­szágból 6500 kiállító sorakoz­tatja fel az ipar legújabb ter­mékeit. A magyar ipari és külkeres­kedelmi vállalatok közül 24 viszi el termékeit Lipcsébe, mindenekelőtt nemzetközileg is egyre inlkább elismert ma­gyar vegyipari berendezéseket és műanyagíeldolgozó gépeket, közlekedési eszközöket, iskola­bútorokat, orvosi készüléke­ket, laboratóriumokat. A kereskedelmi tanácsos el­mondta, hogy a lipcsei őszi vásártól a többi között a ma­gyar—NDK gazdasági- és mű­szaki tudományos együttmű­ködés továbbfejlesztését is várják. A vásár időszakában Berlint a szokásos légijárato­kon kívül különjáratokkal is összekötik számos európai or­szág fővárosával, köztük Bu­dapesttel is. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünne­pe, a függetlenség kikiáltá­sának közelgő 26. évforduló­ja alkalmából Hoang Cuong, a VDK budapesti nagyköve­te, szerdán sajtókonferenciát tartott, . amelyen Nguyen Hung Khanh, a Dél-vietna­mi Köztársaság nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője is részt vett. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a VDK megala­pítása óta, az elmúlt 26 év során politikai, gazdasági, kulturális és katonai téren egyaránt jelentős eredménye­ket ért el. A továbbiakban Hoang Cuong részletesen foglalko­zott az amerikai imperialis­ták vietnami agressziójával, amelyet már Laoszra és Kambodzsára is kiterjesztet­tek. Megemlítette, hogy 1969 eleje óta 1970 augusztusáig, az amerikaiak 2,1 millió ton­na bombát és 2,3 millió ton­na lövedéket „használtak fel” Vietnamban. Ez megha­ladja az Egyesült Államok által a második világháború idején felhasznált robbanó­anyagok mennyiségét, * egyenértékű 340 olyan atom­bombával. amit Hirosimára dobtak. A háború „vietnami- zálása” olyan téves politika, amely zsákutcába és csődbe juttatja híveit. — Á vietna­mi nép mélységesen békesze­rető, de igaz békéért, a füg­getlenségben és szabadság­ban virágzó békéért száll sík­ra — mondotta és méltatta a Dél-vietnami Köztársa,ság ideiglenes forradalmi kor­mányának 1971. július 1-én nyilvánosságra hozott hétpon­tos javaslatát. Hoang Cuong nagykövet végül elismeréssel emléke­zett meg arról, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar nép ilyen értékes segítséget nyújt az amerikai agresszió ellen har­coló, hős vietnami népnek. Szívből jövő köszönetét fe­jezte ki a pártnak, a kor­mánynak, a tömegszerveze- tekmek, a testvéri magyar népnek a sokoldalú támoga­tásáért. Újszilváson kevés a kút Kialakul a község központja A TANÁCS MÁR A BOR ADÓT VÁRJA Fiatál község Újszilvás a nagykátai járásiban, csak 1950 decemberében alakult, tehát mindössze 21 éves. Ta­nácselnöke, Fekete Bálintné, alig idősebb a községnél, aipelynek élén áll. Mégis hét esztendeje dolgozik az állam­igazgatásban, érettségi után nyomban a tanácshoz került, s a tavasszal választották el­nökké. — Amikor Újszilvás elsza­kadt Tápiószelétől, itt 1500 ember élt. Ma 3112. Húsz éve még tanyákon vagy télen is lakható présházakban, a sző­lőkben laktak — ennyit mond Fekete Bálintné községe múltjáról. Jelenéről annál több a mondanivalója: — Lassan, de már kialakul a község központja. Meg­épült az óvoda, a kultúrház. Az Újpesti Szövőgyár varrómű bel y élre n 90 nő dolgozik. A tsz mellék­üzemében ugyanennyi férfi gyárt a Ganz-MÁ- VAG megrendelésére ru­gókat. Sok munkalehetőséget ad az állami gazdaság, a Kossuth Tsz, a pincegazdaság, ahol más községbeliek is dolgoz­nak. Még sok a bejáró is, Pestre, Szolnokra vagy Ceg­lédre,. — Az eljárók most már itt­hon fizetik be a községfej­lesztési hozzájárulást, de a hozzánk bejárók már nem. Emiatt idén még kevesebb a közsógfejlesztési alap, mint az előző években. Hozzájá­rul a csökkenéshez az is, hogy újabban sokan lépnek be a tsz-be, és ők már kevesebbet fizetnek. — Ebben az évben 179 ezer forintot terveztünk a községfejlesziési alapra. Mire telik ebből? Hát, bizony, nem sokra. Van összesen egy arté­zi kutunk, fúrunk még egyet, csakhogy legalább még kettő kellene, hogy egészséges ivó­vízzel lássuk el a lakosságot. — Tavaly kezdődött, idén fejeződött be tíz kilométer hosszúságban a villanyháló­zat bővítése. Háromezer hektár a köz­ség határa, mindenfelé lakóépületek, néhány száz házhoz még most ér el az áramvezetek. Ebben az ötéves tervben alig­ha lesz minden házban vil­lany. — 1973-ban két tanterem­mel bővítjük az iskolát, 74- ben két pedagógusil-akást épí­tünk. Telkeket adunk az ÁFÉSZ-nek üzletsorokhoz. Az élelmiszerbolthoz 70 ezer forinttal hozzá is járultunk. Ez még az idén megnyílik, november 7-én, a húsbolt és az iparcifckbolt pedig a kö­vetkező években. Nem tudom, hogy mikor kerül sor a köz­ség útjainak rendbehozatalá­ra. — A borforgalmi adót a 72-es szüret után a község megtarthatja és 57 százalékát a fejlesz­tés céljaira felhasznál­hatja. Ebből évente mint­egy 600 ezer forint bevé­telre lehet számítani, amely jelentős összeg. De ne igyunk előre a medve bőrére, ne tervezgessünk, várjuk be, amíg 72-ben kiforr a bor, és befizetik utána a forgalmi adót. Majd akkor meglátjuk. Sz. E. Csöndes délelőtt Százhalombattán. MTI-foto, Balassa Ferenc fclv. Kétszáz személyes hangversenyterem Szeptemberben avatják a váci zeneiskolát összesen hét és fél millió fo­rintos költséggel épült fel a váci zeneiskola, amely a ma­ga nemében közép-európai vi­szonylatban is egyedülálló: a többi között kétszáz személyes hangversenytermet, 200 ezer forintos akusztikai berende­zést foglal magában. A zene­iskola már megkezdte a be­költözést új székházába, régi otthonából, a városi művelő­dési házból. A tanévet szep­tember 1-én kezdik, helyben 500, vidéken 240 növendék­kel. Az iskola ünnepélyes fel­avatására előreláthatóan szeptember 24-én kerül sor. Az ünnepi műsorban négy váci együttes lép fel: a zene­iskola vonós zenekara, a vá­rosi KISZ-kórus, a Musica Humana és Vox Humana. Több gép úttisztításhoz Mint szinte mindenütt, Vá­con is nagy gond az utcák tisztítása, hiszen jóval keve­sebb a munkaerő, mint kelle­ne. A jelek szerint nem is vár­ható, hogy a hiányzó munka­erőt pótolni tudják. Most, hogy korszerű aszfaltutakkal cserélték ki Vác főútvonalain a régi, nehezen tisztítható macskaköves utakat, tervbe vették az úttisztítás gépesíté­sének fokozását. Fügeszüret A Balaton északi partjának mediterrán éghajlatú szőlőhe­gyein, Balatonfüreden, Bada­csonyban, Szepezden és Ábra­hámhegyen beérett a füge. Az idei hozam gazdag: a szépen fejlett bokrok sok közepes nagyságú, körtéhez hasonló gyümölcsöt érlelnek. A termés jó részét friss állapotban fo­gyasztják, de néhány présház és nyaraló teraszán füzérekbe kötve aszalják a déligyümöl­csöt. Szabadságban virágzó, igaz békéért Sajtőkonferenda a VDK budapesti nagykövetségén

Next

/
Oldalképek
Tartalom