Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-22 / 197. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS 'PEST ímegyei VILA« PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ' XV. ÉVFOLYAM, 197. SZÄM ÁRA ISO FILLER 1971. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ Magyar—iraki közös közlemény ! Péter János külügyminiszter meghívására 1971. augusztus 15—19 között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Nép­köztársaságban Abdul Karim Al-Sheikley, az Iraki Köztár­saság külügyminisztere. Az iraki külügyminiszter magyar- országi látogatásáról vasárnap közös közleményt adtak ki. KAIRÓ-TRIPOLI-DAMASZKUSZ Államszövetség Közel-Keleten SZADAT VILLÁMLÁTOGATÁSA SZAUD-ARÁBIÁBAN ÉS SZUDÁNBAN Artyek ötszáz külföldi kisdiák, köztük tizenöt magyar út­törő üdült csaknem egy hó­napig az artyeki nemzetközi pionírtáborban. Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad Szíriái elnök pénteken Damaszkuszban alá­írta az Arab Köztársaságok Szövetségének alkotmányter­vezetét, amely a szeptember 1-i népszavazás eredménye­ként emelkedik törvényerőre. Losonczi Pál ma Finnországba utazik Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és felesége — Urho Kekkonen elnök meghívására — hétfőn hivatalos látogatásra Finnországba utazik. H ét hónapon belül immár másodszor ismét ma­gyar nemzeti lobogókat lenget a szál Helsinki fenyvesekkel övezett repülőterén. Fock Jenő miniszterelnök és Péter János külügyminisz­ter hivatalos látogatása után most Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke érkezik a finn fővárosba. Szemé­lyében az első magyar államfő lép finn földre, hogy el­vigye népünk forró köszöntését északi nyelvrokonaink­nak. A magyar—finn kapcsolatoknak, amelyek — bátran mondhatjuk — kiállták a történelem próbáját, újabb fontos szakasza nyílik a küszöbönálló látogatással. 1925-ben kötötték az első kereskedelmi és hajózási egyezményt a két ország között. Napjainkban a két or­szág együttműködését több hosszú lejáratú szerződés szabályozza. Két évvel ezelőtt, 1969 októberében Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatásának idején Ahti Karjalaínen külügyminiszter írta alá a magyar—finn gazdasági, műszála és ipari együttműködési megállapodást, amelyet egy évvel meg­előzött az 1973-ig érvényes hosszú lejáratú árucsere- forgalmi egyezmény. Ez annál is inkább nagy figyel­met érdemel, mivel két különböző társadalmi rendszer­ben élő ország kapcsolatában — példamutatóan — a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös alkalmazá­sát rögzíti. Több magyar miniszter látogatását viszonozták finn politikusok az elmúlt években. A két nép közti barát­ság ápolásának kitűnő és tartalmát tekintve mindig újabb és újabb elemekkel gazdagodó, szinte már ha­gyománnyá fejlődő formája a Budapestet Helsinkivel összekötő légihíd, a kölcsönösen megrendezett barátsá­gi hét. Rendkívül örvendetes, hogy ma már nemcsak a Kalevala hősei, a „komoly öreg Veinemöinen”, „Uma­rmen, a vasverő” s a népköltészet más halhatatlanjai révén alkothatunk képet távoli rokonaink mindennap­jairól, hanem egyre szaporodnak a hivatalos és a nem hivatalos érintkezések is. Színházak és művészek, ipari szakemberek és turisták, külkereskedők és tudósok ke­rekednek fel, hogy személyes élményekkel gazdagod­janak. Találóan fogalmazta a magyar kormányfő januári lá­togatása alkalmából kiadott közös közlemény: „A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy Magyarország és Finnország kapcsolatai az élet minden területén folya­matosan és fokozatosan fejlődnek, új szálakkal erősítve a két nép hagyományos barátságát.” Kétségtelen, hogy az együttműködés lehetőségeit még korántsem merí­tettük ki.' Elsősorban az ipari kooperációban, a kétolda­lú kapcsolatok új, modern formáiban rejlenek még fel­táratlan, gyümölcsözőnek, hasznosnak ígérkező lehető­ségek. Bár a múlt évi kereskedelmünk értéke megha­ladta a 20 millió dollárt, tartós gazdasági kapcsolataink szilárd alapján, a kölcsönös bizalom talaján — úgy véljük — az Elnöki Tanács elnökével Finnországba lá­togató magyar politikusok további eredményes együtt­működés távlatairól folytathatnak eszmecserét finn partnereikkel. Népeinket nemcsak a nyelvrokonság, hanem a béke biztosításának nemes eszméje is összefűzi. Urho Kek­konen jegyezte meg egy régebbi beszédében: „Csak a béke kérdésében nem vagyunk semlegesek!” A két ál­lamfő találkozója alkalmat ad arra is, hogy Európa^bé- kéjéről, biztonságáról, a kontinens zavartalan fejlődé­sét szolgáló konferenciáról is kicseréljék nézeteiket. Bu­dapest és Helsinki az elmúlt években nagy jelentőségű kezdeményezéseket tett. Ha a világpolitika fókuszába olykor más földrészek problémái is kerülnek, kontinen­sünk jövőjéért változatlan a felelősségünk. Ez a fele­lősségvállalás csendült ki a magyar és a finn állam­férfiak állásfoglalásaiból. Ezért tekint nemcsak hazánk, hanem a nemzetközi közvélemény is nagy érdeklődés­sel a hétfőn kezdődő magas szintű magyar—finn esz­mecserék elé. Gyapay Dénes A tervezet kiemeli, hogy az államszövetséghez csatlakoz­hatnak „mindazok az arab köztársaságok, amelyek hisz­nek az arab egység és szocia­lizmus eszméjében’’. Az államszövetség egységes külpolitikát folytat nemzetközi kapcsolataiban, s összehangolt külképviseleti rendszert hoz létre. Háború és béke kérdé­sében az elnöki tanács dönt egyhangú szavazattal. Az al­kotmánytervezet értelmében az elnöki tanács tervet dol­goz ki az egyes tagállamok nemzetbiztonságának védel­mére. Az államszövetség nemzet- gyűlésébe mindegyik tagállam húsz képviselőt küld. A kö­zös parlament évente két ülést tart. Katonai téren a védelem szervezése és irányítása az ál­lamszövetség hatáskörébe tar­tozik. Közös, parancsnokság alá helyezik a katonai kikép­zést ás összehangolják a há­rom ország hadiipari termelé­sét. Az egyes tagállamok poli­tikai szervezeteinek képvise­lőiből közös politikai frontot hoznak létre. A damaszkuszi csúcstalálkozó végeztével köz­zétett nyilatkozat azt a meg­győződést fejezi ki, hogy az államszövetség létrehozásával az arab egység szilárd magját teremtik meg, az arab népek nagy reményét váltják valóra. A három államfő a közel- keleti helyzetet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy döntő fordulóponthoz érkezett a cionista ellenséggel való ösz- szecsapásra. Az Arab Köztár­saságok Szövetségének meg­(Folytatás a 4. oldalon.) Bcnesik István a veszprémi, Jakab Sándor a gyöngyösi, dr. Orbán László a fehérgyarmati nagygyűlésen Ünnep — lángoló nyárban. Tartalmas — és mozgalmas ünnep. Félmillióan nézik végig Budapesten a vízi és légi parádét, ezrek és ez­rek vesznek részt a városokban és falvakban a nagygyűléseken, rendezvényeken — és ez­rek és ezrek vándorolnak a Dunához, a Tiszá­hoz, a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz és a he­gyekbe. A MÁV rekordforgalomról beszél, s a kilenc órakor kezdődött gellérthegyi tűzijáté­kot is rekordszámú érdeklődő nézte. Sportversenyek, kulturális programok, nagy­gyűlések, bálok — az ünnep komoly és vidám megnyilvánulási formáit ki győzné felsorolni? ízelítőül néhány megyei esemény. Cegléden már augusztus 18-án megkezdőd­tek az ünnepi események. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz tagjai munkás-paraszt találko­zón látták vendégül a KÖZGÉP Vállalat, a téglagyár, a Volán 1-es telepe és a Vízkutató Vállalat dolgozóit. Ugyanezen a napon min­den szövetkezeti tag tizenhat éven aluli gyér- meke után 300 forintot kapott — a családi pótlék kiegészítéseként Csütörtökön és pén­teken a város és a járás számos termelőszö­vetkezetében tartottak munkás-paraszt talál­kozókat a környékbeli üzemek dolgozóival. Kőröstetétlenen ünnepség keretében adták át a korszerűsített művelődési otthont a község lakóinak. Nagykőrösön első ízben rendeztek városi SZÍNES MENET GALGAHÉVÍZEN sportnapot az alkotmány ünnepe alkalmából. Programjából a női futballmérkőzések és az I. országos ifjúsági autómodellező-verseny ese­ményei emelkedtek ki. Monoron az állami gazdaság kultúrtermé­ben tartották az ünnepi nagygyűlést, amelyen dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal vezetője méltatta a nap jelentőségét. Ünnepi beszéde után a termelőszövetkezetek és az üzemek képviselői megajándékozták egymást. Ünnepi műsor következett ezután, amelynek fény­pontja a maglódi Röpülj, páva együttes sze­replése volt: dalait a közönség együtt dúdolta az énekesekkel. A budapesti központi programokon kívül három városban rendeztek ünnepi nagygyű­lést központi előadóval. Veszprémben Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Gyöngyösön Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Fehérgyar­maton dr. Orbán László, a Központi Bizottság tagja, a művelődésügyi miniszter első helyet­tese mondott ünnepi beszédet. (A beszédeket a 2. oldaíon ismertetjük.) Pest megyében G«I- gahévízen rendezték a központi ünnepséget Szobon új művelődési házat avattak, Rácke­vén búvárbemutatóval és tűzijátékkal színesí­tették a programot. (Beszámolóink a megyei eseményekről a 2—3. oldalon.) Népünk jogos büszkeséggel ünnepelhet és emlékezhet Amerre csak a főúton embe­rek jöttek, mindenütt köszöntő táblák, nemzeti színű és vörös szalagok, fellobogózott házak. Mindenki ezen a környéken Galgahévízre igyekezett, ahol Sok ezer érdeklődő jelenlétében tartották meg alkotmá­nyunk ünnepén a hagyományos tisztavató ünnepséget. Az ün­nepi eseményen megjelent Fehér Lajos, a kormány elnökhe­lyettese, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titká­ra, a Politikai Bizottság tagja, Borbándi János, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára is. Jelen volt I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának ma­gyarországi képviselője, B. P. Ivanov vezérezredes, a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban állomásozó csapatainak pa­rancsnoka. Az ifjú tisztek fogadalomtétele után Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. A képen: Czinege Lajos ellép a felsorakozott tisztek előtt. augusztus 20-án Pest megyei központi alkotmánynapi ün­nepségét tartották. Előbb lovasok érkeztek, ké­nyesein lépkedő, tüzes jószágo­kat tartva rövid , kantáron, hogy annak rendje szerint az ország, a megye, a járás, s a négy település vezetőitől kér­jenek engedélyt a felvonulás megkezdésére. Néhány perc múlva az elvágtató lovasok után megindult a tarka, népi ruhás, táncos, éneklő áradat a főúton: Galgahévíz, Hévíz­györk, Túra és Bag lakossága nyitotta meg színpompás vo­nulásával az augusztus 20-i ünnepségeit. Aztán könnyű ho- mokfutó kocsi gördült elő, uta­sai — egy férfi, s egy asszony, népviseletbe öltözött aratópár — az emelvényre lépve jelen­tette: 45 ezer mázsa gabona betakarításával járult hozzá a négy település a bőséges min­dennapi kenyérhez. Ezt köve­tően szólásra emelkedett az ünnepség szónoka: Bugár Já­nosné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese. — Tisztelt ünneplő közön­ség! Galga mente dolgozó né­pe! Augusztus 20. már hagyo­mányosan, több mint két év­tizede alkotmányunk ünnepe. Ez az ünnep alkalom minden esztendőben, hogy felmérjük a megtett utat, hogy összegezzük mai tennivalóinkat. — Augusztus 20-i ünnepsé­günkön méltó helye van I. Ist­ván király államalapító tevé­kenységére való emlékezésnek. Tavaly kezdődtek el augusztus 20-án István király születése ezredévének ünnepségei. Az ő nevéhez fűződik az első sors­döntő változás népünk életér ben, az államalapítás... A ke­letről érkező nomád népek mind megtörtek a korabeli Európa ellenállásán, szétszó­ródtak és megverettek. A ma­gyar volt az egyetlen nomád nép, amely Európában fenn­maradt és államot alkotott.., (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese fogadta dr. Szabó Ká­rolyt, a Magyar Népköztársa­ság új washingtoni nagykö­vetét, aki a közeljövőben, uta­zik állomáshelyére. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására Budapesten tartóz­kodott. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság külügyi osz­tályának vezetője. Dr. Mohamed Zakaria Is­mail, a Szíriái Arab Köztár­saság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete vasárnap végleg elutazott Budapestről. ' A nagykövetet dr. Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője búcsúz­tatta. Ünnep — lángoló nyárban Galgahévízen rendezték a megye központi ünnepségét. Bugár Jánosné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkárhelyettese ünnepi beszédét mondja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom