Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-22 / 197. szám
2 7“%Mtrlap 1971. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ ÜNNEP LÁNGOLÓ NYÁRBAN BENCSIK ISTVÁN: Naponta cselekvőén kell növelni egységünk erejét Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára veszprémi beszédének bevezetőjében arról szólt, hogy az elmúlt évben Székesfehérvárott kezdődött és most itt, Veszprémben fejeződik be az István király millenniumi év, így a történelmet formáló nagy király személyére való visszaemlékezést korának két nevezetes városa foglalja keretbe. A továbbiakban Bencsik István elmondta: sajátos arculata alakult ki nemzeti ünnepeinknek, közöttük, augusztus 20-ának is. Ezen a napon államalapító királyunkra, a felszabadult népünk által megfogalmazott alkotmányra, a munkás-paraszt szövetségre, a nemzeti egységre fordítjuk figyelmünket, és ez arra kötelez bennünket, hogy az új kenyér ünneplése során áttekintsük belpolitikai fejlődésünk fő tendenciáit, és lemérve a gazdasági és kulturális területen megtett Utat, meghatározzuk további céljainkat. — A nagy jelentőségű gazdasági feladatok megoldása, a fejlett ipari szint elérése, az egyes iparágak elé tűzött program megvalósítása, a mezőgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítése nem csupán gazdasági relaaat. Ivlinaez nem valósítható meg az érintett dolgozo tömeged helyeslő támogatása nélnül. Az utóbbi években jól észlelhetően megnövekedett népünk közéleti érdeklődése. A párt és a kormány állásfoglalásai, a kitűzött célok végrehajtásában mutatott határozottság messzemenő egyetértést váltott ki a lakosság széles rétegeiből. A szó es a tett egysége ma már annyira nyilvánvaló, hogy ritkán beszélnek róla. A nemzeti egységről tudjuk, hogy nem elég egyszer létrehozni, hanem állandóan vizsgálva a társadalmi mozgásokat, politikai, gazdasági tennivalókat, naponta cselekvőén kell növelni egységünk erejét. Az állandó kétoldalú párbeszéd következtében, amely a nép és választott vezetői között folyik, azonos a helyzet megítélése és a célok meghatározása. — Szövetségi politikánk szilárd elvi bázisa a munkásparaszt szövetség, amelyhez azonban sok egyéb igény, feladat is járul. Törekszünk például a hívők és nem hívők közötti hasznos egvütt- működésre. A Hazafias Népfront választási felhívása joggal hivatkozott az e termeten megvalósított, rendezett jo viszonyra. Állami va- zetoink, egész államigazgatásunk, a társadalmi es a tömegszervezetek nagy gonddal ügyelnek arra is, nogy a hazunkban élő nemzetisegek ne csak a törvény előtt legyenek egyenjogúak, hanem az alapvető állampolgári jogok mellett a társadalmi életben való részvétel, a művelődés, a szabad alkotás örömében is maradéktalanul osztozzanak. Bencsik István beszédét igy zárta: — Az új kenyér ünnepén, amikor a bő gabonatermésért köszöntjük a termelő- szövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozóit, egyben tisztelettel és megbecsüléssel kell megemlékeznünk azokról az ipari munkásokról, akik a jó munkához nemcsak a termelés eszközeit, hanem a jobb életkörülményekhez szükséges termékeket is biztosították. Az új búzából sütött kenyeret azzal a tudattal szeghetjük meg, hogy ismét eredményesen dolgoztunk, s megvannak nemes, lelkesítő céljaink, amelyek megvalósításáért érdemes tovább fáradozni. JAKAB SÁNDOR: A kipróbált, jó politikát minden szinten jól hajtsuk végre Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője a gyöngyösi nagygyűlésen — egyebek között — a következőket mondotta: — Pártunk mindig kötelességének tartotta, hogy az ország nyilvánossága előtt adjon számot politikájáról, és annak megvalósulásáról. Ezzel mint kormányzó párt, felelősségteljesen önmagára vállalja az önkritika funkcióját és egész tevékenységét aláveti a legszélesebb társadalmi ellenőrzésnek. — Ugyanezt tesszük most a X. pártkongresszus határozatával is. A X. pártkongresszus óta eddig eltelt viszonylag rövid idő után is van miről beszélnünk és számot adnunk. — A X. kongresszus határozata szellemében tervszerűen fejlesztjük tovább a szocialista gazdasági rendszer alapjait és gazdasági tevékenységünket, amitől a IV. ötéves terv teljesítése, a növekvő társadalmi és személyes igények kielégítése függ. Népgazdaságunk fejlődése — egészében — töretlen és kedvező. Az ipari termelés növekedésének üteme csaknem 6 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévi ütemet. Bíztató, hogy az iparban a termelés növekedése a szervezettebb, jobb munkából származik. Mezőgazdaságunk is egyenletesen, jól fejlődik. A lakásépítési program végrehajtása a tervezett ütemben halad. — Népgazdaságunkban azonban néhány gond is mutatkozik, mégpedig olyan kérdésekben, amelyekben a közvélemény megítélése szerint is feltétlenül szükséges az előrelépés. A párt- és az állami vezetés, éppen a kongresszus határozataiból kiindulva, több intézkedést tett a népgazdasági érdekek következetesebb érvényesítése, a munkaerőgazdálkodás, a beruházási tevékenység, a gazdasági hatékonyság javítása érdekében. Kormánydöntés született a törzsgárdatagok jobb megbecsülésére a bérezésben és a különböző juttatásoknál; a munkáskereseteket tovább differenciáljuk a szakképzettség, a munka jellege és a teljesítmény szerint; intézkedések vannak folyamatban vagy készülőben a szocialista munkaerkölcs javítására, a vállalati árpolitika ellenőrzésére, és egyes visszás jelenségek megszüntetésére; napirenden van a társadalmilag indokolatlan jövedelmek keletkezésének megakadályozása. Az ország gazdasági erejéhez mérten tervszerűen javítjuk az élet- körülményeket, a június 1-től végrehajtott központi béremeléssel csökkentettük egyes társadalmi rétegek, csoportok anyagi helyzetében az évek során kialakult indokolatlan különbségeket. Jakab Sándor befejezésül a szocialista demokrácia fejlődéséről szólva, egyebek között megállapította: — A szocialista demokrácia részeként fejlesztjük az üzemi demokráciát; a középtávú üzemi tervek vitáin a munkások ezrei mondtak véleményt a vállalati tevékenységről, a fejlesztési elképzelésekről, és tettek javaslatokat a gazdaságosabb, szervezettebb termelésre. A gyakorlati megvalósítás során nagyon sok múlik a kommunistákon, de az igazi, döntő erőforrás az, hogy a párt tagjaival együtt milliók vállalnak részt az ország előtt álló munkaprogramból. Tudjuk. hogy a pártkongresszus határozatának végrehajtását egészséges türelmetlenség kíséri. Ez politikai egyetértésből és többnyire felfokozott közéleti tenniakarásból fakad. Lényeges az a jogos igény, hogy a kipróbált, jó politikát minden szinten jól, torzítástól mentesen hajtsuk végre. Színes tnenet Galgahévízen Részlet a felvonulásból. (Folytatás az 1. oldalról.) Mi azért tiszteljük István királyt, mart felismerte a változás szükségességét, az ezer év előtti időszak történelmi parancsát és képes volt Változtatni, ugyanakkor államférfiúi bölcsességgel mérte fel a magyar nép akkori lehetőségeit, a korabeli Európa realitásait. Ebben kívánjuk őt követni. A szónok a továbbiakban az ország fejlődéséről szólva örömmel említette meg, hogyan változik a világ a G-alga mentén. Az országosan is híres vidék gazdagabb lett, újonnan épült, takaros házak népesítették be. Virágzó mező- gazdasági kultúra, nagy eredményeket hozott az állattenyésztés, s jól élnek a háztáji gazdálkodás lehetőségeivel is. Ez, és országos eredményeink — moncfetia a to-, vábbiakban Bugár • Jánosné — egészséges, • kiegyensúlyozott, jó politika gyümölcsei. A további fejlődés érdekében született meg a kormányprogram, valóra váltva az MSZMP X. kongresszusának célkitűzéseit. Lényeges pontja az államigazgatás és az állami élet demokratizmusának fejlesztése, a fejlett ipari szint keresése a gazdasági élet minden területén és még fejlettebb technika kidolgozása, illetve alkalmazása. E program célul tűzte ki a családi jövedelmek közötti különbségek csökkentését, ugyanakkor az indokolatlanul " magas jövedelmek korlátozását és szabályozását. A nők helyzetének kezelni az ifjúság ügyeit a munkahelyeken, a társadalmi szervezetekben, ez azonban nem helyettesítheti a családi kötelezettségeket. Olyan fiatalokat kell nevelni, akikre nyugodtan hagyhatjuk az általunk elkezdett munkát. Beszéde során a főtitkárhelyettes utalt arra, milyen fontos a dolgozó emberek jó közérzete a munkahelyeken. Kinek-kinek a maga posztján kell éreznie, hogy nemcsak mindennapi tennivalójuk, de személyes véleményük is fontos, ezért az üzemi demok- 'ácia fejlesztésével nagyobo részvételi és beleszólási lehetőséget kell biztosítani az üzemek, vállalatok, gazdaságok mindennapi életébe. Ugyanakkor mindenkinek világosan kell látnia, hogy annyi jár a jogból, az előnyökből, amennyi kötelességet ki-kd teljesít. Az új kenyérről, az ezért folytatott nagyszerű erőfeszítésekről eml ékezett ezután. Elismerés illeti parasztságunkat, de a munkásságot is, amely az ipar korszerű eszközeivel megkönnyíti és seNépviseletben. javítását sürgetőnek tartja a program azért is, mert munkájuk mellett a nők vállán nyugszik a családok élete. Nagyobb gonddal kell DR. ORBÁN LÁSZLÓ: Alkotmányunk alapelvei a jövőben is érvényben lesznek A fehérgyarmati nagygyűlés ünnepi szónoka dr. Orbán László, a Központi Bizottság tagja, a művelődésügyi mi- nisztier első helyettese volt. — Alkotmányunk jelentőségét az adja — mondotta bevezetőben —, hogy mindörökre és visszavonhatatlanul tör. vénybe iktatta r munkásosztály, a dolgozó nép kizsákmányolok és elnyomók ellen vívott hosszú harcának legnagyobb győzelmét: a mi hazánkban minden hatalom a dolgozó népé! — 1949-ben alkotmányunk nemcsak törvényileg szentesítette a nagy vívmányt, a dolgozó nép hatalmát, és rögzítette a munkásosztály, a dolgozók harcának eredményeit, hanem kimondta azt is, hogy népünk nagy célja a szocializmus felépítése; fő vonalakban kijelölte további gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésünk irányát is. Ezen az úton haladva népünk harcának s építő munkájának eredményeként az elmúlt több mint két évtizedben, hazánk politikai, gazdasági, kulturális életében, egész társadalmunkban alapvető változások történtek. Ezeket a változásokat az alkotmányban is tükröztetni kell. Nincs szükség azonban új alkotmányra, mert jelenlegi alkotmányunk alapelvei: a néphatalom, a szocializmus megvalósításának célja nem változnak, és nemcsak ma, hanem a jövőben is érvényben lesznek. Szükség van azonban az alkotmány bizonyt» módosítására, hogy az elmúlt két évtized nagy vívmányait alaptörvényünkben is rögzítsük. A továbbiakban a szónok a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének kérdéseit f ejtegette: — Ez évben újabb lépések történtek a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében. Kifejezésre jutott ez az országgyűlési és tanácsivá,! asiz- tások során, a jelölőgyűlések megnövekedett jogkörében, a választók fokozott aktivitásában. Ezt tükrözték a szakszervezeti választások is. Megmutatkozott az ország- gyűlés aktivrbb munkájában, a kormány tevékenységének hatékonvabb ellenőrzésében. Életbe lépett az új tanácstörvény is, amely fejleszti a népképviseletet, a helyi ön- kormányzatot, növeli a tanácsok hatáskörét, és így szélesíti a dolgozók részvételének, bekapcsolódásának lehetőségét az ügyek intézésében. Ahhoz, hogy ez a lehetőség minél teljesebben, valósággá váljék, az is szükséges, hogy a vezetők igényeljék az emberek részvételét a közösségek ügyeiben, a kollektívák, a pánt- és társadalmi szervek pedig bátran követeljék azt. Az egyszerű emberek mindennapi élettapasztalata, életbölcsessége hatalmas erő, minél teljesebben felszínre tudjuk ezt hozni, és bekapcsolni a közösségek életének áramkörébe, kisebb és nagyobb ügyek megvitatásába, és intézésébe, annál nagyobb erőforrással gyarapítják társadalmunkat. — Nagy feladat vár e téren, az új tanácstörvény alapján szélesedő hatáskörrel bíró tanácsainkra is. Tevékenységük valósággal a bölcsőtől a zsírig ki éri az emberek életét, és munkájuktól nagymértékben függ, hogy milyen az emberek közérzete. A tanácsok a nép szolgálata jegyében intézzék az állampolgárok dolgait, abban a szellemben, hogy ék vannak az emberekért, hogy azok érezzék: ők a gazdák a társadalomban! Dr. Orbán László beszéde befejező részében a szocialista kultúra jelentőségével, kulturális-művészeti politikánk időszerű kérdéseivel foglalkozott. gíti a paraszti munkát. Ezért is mondhatjuk, hogy nemcsak jelkép, hanem a nemzeti egység megteremtésének és megőrzésének záloga a munkásparaszt szövetség. — Szorítsunk kezet tehát — folytatta — munkások, parasztok, értelmiségiek és minden dolgozó réteg, hogy közös célunk megvalósuljon. És egy percig sem feledjük: tennivalóinkat, feladatainkat csak úgy tudjuk ellátni, ha a magunk, családunk és gyermekeink jövője fölött békés a látóhatár. Hazánk és a béke erőinek legbiztosabb támasza: a szocialista Szovjetunió, s a szocialista és haladó országok oldalán állva, szövetségeseivel egyetemben, következetes békepolitikájával a világ nyugalmát és előrehaladását szolgálja. — Ma, az alkotmány ünnepén, amikor van mire emlékezni és van mit ünnepelni, dolgozó népünk jogos büszkeséggel ünnepelhet és emlékezhet. Ugyanezzel az érzéssel nézhetünk bizalommal a dolgos, békés jövőbe — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét az ünnepi szónok. Az eseményen sokezer ember vett részt, akik az esti órákig szórakoztak az ünnepi beszédet követő műsoron és mulatságon. Az alkotmány ünnepi központi megyei programon résztvett a Pest megyei pártbizottság képviseletében. Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkárhelyettese, Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Molnár József, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, Honig György, a Hazafias Népfront Gödöllői Járási Bizottságának titkára, s a négy község: Hévízgyörk, G algahévíz, Túra és Bag vezetőd.
