Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-03 / 181. szám
1971. AUGUSZTUS 3., KEDD ”{íkMú •lap 3 VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS Karriertörté net - történelemmel Tájékoztató a Pénzügyminisztériumban Csenterics Sándor, a százhalombattai Duna Hőerőmű Vállalat igazgatója kijárta a vezetés iskoláját. Az ő életútján próbáljuk bemutatni: hogyan válik az ember vezetővé. — A felszabadulás után nagy lehetőség nyílt a kixutásra, a kiemelkedésre, a „karrier-csi- nálásra”. — A vezetést nem lehet egyetemen megtanulni... Mester voltam, negyven ember tartozott hozzám, akkor egy művezetőtől sokat vártak. Aztán behívattak az Erőművek Ipari Központjába, ott azt mondták, hogy nézzek át egy albumot, abban a magyarországi összes erőmű fontosabb adatait megtalálom ... Hat elemivel kerültem én a Kelenföldi Hőerőmű igazgatói posztjára. — Szívesen fogadta a kinevezést-; — Nem akartam én az isteniek se vállalni az igazgatóságot. Lakatos volt az alapszak - ínam, Íy4á-toi 41)-ig kazanmes- tencent dolgoztam egy kis pécsi eromuuen. Harmincn> oic eves voltam, amikor kiemeltek. ElmonutáK nekem, Hogy szükség van határozott mim- kasvezetökie. — Hogyan kezdte vezetői tevékenységet; — A pártirodán kék mun- kásrunáoa öltöztem, DaKanesot húztam a labamra. ivet hétig csupán csavarogtam az eio- muoen. Az egyut alkalommal üldögélő munkásokkal találkoztam, megkérdeztem toiük: mi a feladatuk? Flegmán vá- laszoigattak, végül tudakoltak: nü közönt hozza? Mondtam: en leszek a maguk igazgatója ... A beiktatásomon enol az esetről is beszeltem. — A munkásvezetőnek először, ma-soub/or és harmadszor m bizonyítania hell. — Sokat voltam az üzemben, mumtaíogasokat mutáltam be, mert ez szerintem toDDet ért — és ma is többet er —, mint a képietek magya- razgatása. Ha karbantartás voit, magam is odaadtam a kazan mellé és szereltem. Mondtam a sztananovistanak: tolja a versenyt. Az értelmiségiek csodálkoztak, a mérnökök elismertek, mert en így bizonyítottam. , ____ — Másfél évig volt a Kelenföldi Hőerőmű igazgatója, cege kitűnő eredményeket ért «1» tehát újra kiemeuek. — A Hálózati Vállalat vezérigazgatója lettem. A kis váróéi erőmüvek és a haiózat üzemeltetése tartozott hozzánk. Másfél évig voltam itt is, elvégeztem a pártiskolát, a minisztériumba kerültem. Aztán kiadták a jelszót: erősítsük meg az üzemeket, újra Kelenföldre kerültem ... Két évig nem volt betöltve az Erőmű Tröszt vezérigazgatói helye, ldoj-ig én láttam el ezt a teendőt. — Az eddig mindig elsősorban. gyakorlati leiaautokal ellátó vezető hirtelen az atiaia- nos döntések világába kérdi, miniszterhelyettes tesz. — Miniszterhelyettese lettem 1937-ben az energia ágazatnak. Mi'niszterhelyettesseg: rendkívül nehéz, elvont munka volt. Meg kellett ismerkedni a belső bürokráciával, a tanácsadók tolakodásával, körmönfont manővereikkel, hogy az ó véleményüket tegyem magamévá. bok-sok kiuiöldi tárgyalás, a KGST energiabizott- saganak magyarországi elnöke voltam. — Mi az, ami hiányzott munkájából; — Nem engedtem, hogy csökkenjen gyakorlati ténykedésem. Hetente kétszer vidéken voltam, üzemi telefon akkor is csöngött a lakásomon. Ha útközben valamelyik oszlopon nem égett a lámpa, már diktáltam is a titkáromnak, hogy igazoló , jelentést kérjen az üzemeltetőtől. — A százhalombattai erőmű építésének tervét, mint miniszterhelyettes hagyta jóvá. — És jöttem magam is, mert a gyakorlati élet az én igazi elemem. A házigazda szerepét kellett az emberekbe belenevelni: nekünk épül az erőmű. Nagyon sok munkát elvégeztünk a kivitelezésben. Emlékek: bizony sok volt, amíg a kukoricatábla helyén felnőtt az erőmű. November 20, az első blokk üzembe helyezése — csontfagyasztó hideg, metsző szél, s először jár a gép... Az óriáskémény építése: a nagy szélben a kémény úgy táncolt, hogy hányingert kaptak az építők ... Barakkokban voltak az irodák, innen harcoltunk, veszekedtünk, intézkedtünk, felajánlottunk, vállaltunk ... Aztán: augusztus 31: kábeltűz; szörnyű, de januárban már újra üzemben Magyarország legszebb, legtisztább erőműve. És két éve Kiváló vállalat vagyunk! — Mi ma az erőmű igazgatójának vezető-szervező feladata? — Az áramot nem tudjuk tartalékolni — jelen pillanatban — ezért legfőbb feladatunk, hogy a nap minden pillanatában a szükséges energia- mennyiséget adjuk a hálózatba. Huszonnégy óra alatt többször is érkezik az Országos Teherelosztóból utasítás: csökkentsük, növeljük a termelést. Az éves csúcsunk általában december 17-re esik, ugyanis Egész Európának melege van. Ahol változó az időjárás, ott, is általában magasabb a hőmérséklet a megszokottnál. Hazánk érdekessége: az ország déli részén volt tegnap hidegebb: 1—5 órás napsütés, 25— 30 fokkal, míg északon több mint 10 óráig volt verőfény, 31—34 fokkal. Délután megváltozott a helyzet: sok helyen volt eső, így a Dunakanyarban is. Esztergomban 8 milliméter csapadék hullott, Szentendrén nem is esett, viszont Szokolyán, illetve Királyréten 43 milliméternyi csapadék volt — jégesővel. Meleg volt hát, s erre fel is készült a Dunakanyar Ven- dáglátóipari Vállalat. 150 hektoliter hordós sört, s 30 ezer üvegest szállítottak ki az üzletekbe, de volt üdítőital is: 3 ezer üveg ásványvíz, s ugyanennyi szénsavas ital. A vasárnap délután 5 órakor érkezett jelentések szerint ez a mennyiség elegendőnek bizonyult, mert sehol nem volt hiány. A sörrel viszont mégiscsak volt baj, mert volt, aki nemcsak annyit ivott, hogy felüdüljön, hanem ennél jóval többet... Az ittasság több súlyos közlekedési balesetet okozott ezen a hétvégén Pest megyében is. Szombaton és vasárnap az országban összesen 12 ember vesztette életét a közúti szerencsétlenségek során, ezek közül négy halálos baleset megyénkben történt. Szent- mártonkáta határában Récsán Gyula 30 éves gödöllői gépkezelő figyelmetlenül vezette autóját, s nekirohant egy fának., A karambol következtében az autó egyik utasa, Ku- runczi András 24 éves dányi ekkor minden cég teljes kapacitásra kapcsol, hogy teljesíteni tudja a tervét. Egy jó esti tévé-krimi befolyásolja munkánkat, az őszi-téli napközbeni közvilágítás, sőt a szabad szombati nagytakarítás-döm- ping in. ~ Tehát mindig pontosan üzemelő erőműért kell felelnie. — Igen, elsősorban a karbantartásokat kell úgy szervezni, hogy időre kész legyen, ha késik a karbantartás, akkor ugrik a három vezető prémiuma. — Áttekintettük az ön vezetői pályafutását. Véleménye szerint ki a jó vezető; — Jó vezető, aki megnyer' az embereket az ügynek, agi- tatív erővel, de paranccsal is, ha erre van szükség. Büntetni is tud, hiszen a termelésnek rendben, fegyelmezetten kell történnie. Rendkívül fontos a személyes példamutatás, ellenőrzés! Én eltérek a közgazda- sági sémától: tevékenységem kétharmadát nem az elméleti munka, hanem az operatív feladatvégzés tölti ki... gépkocsivezető sérüléseibe a ueiyszinen belehalt. Az autóvezető és felesége súlyos sérülést szenvedett. A rendőrségi vizsgálat megállapította: Récsán Gyula gépjárművezetői engedély nélKül és ittasan vezette a gépkocsit. Dömsöd határában az 51. számú úton nem tartotta be a követési távolságot motorjával Répás János 19 éves esztergályos, s nekiütközött egy másik motorosnak. A karambol következtében az első motor utasa, Répás Imre György 21 éves budapesti árukiadó az úttestre zuhant, egy autó elé esett, amely elgázolta. A fiatalember kórházba szállítása közben sérüléseibe belehalt. A szabálytalankodó motorvezetőt őrizetbe vették. Pilis és Káva községek között, egy számozatlan úton nagy sebességgel és ittasan vezette motorját Polovecz István 29 éves albertirsai targoncavezető, egy kanyarban kisodródott az útról és fának ütközött. A motoros a helyszínen meghalt. Dunakeszin, a Kossuth Lajos utcában ugyancsak ittasan és figyelmetlenül hajtott motorjával a 27 éves Gombai János, s az út szélén egy villanyoszlopnak rohant. A vezető a helyszínen meg- lialt, utasa, Dombai Pál 15 éves gimnáziumi tanuló súlyosan megsérült. Halálos áldozatot követelt a felelőtlen fürdőzés is. Szigetmonostoron tiltott helyen fürdőit a Dunában Zelenka László 44 éves budapesti elektroműszerész, s mielőtt segítségére siethettek volna, vízbe fulladt. A kánikulai hét végék hosz- szabb ideje követik egymást, így már azt mondhatjuk: a szokásos nagy csúcsforgalmat Filipszky Zoltán, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője hétfőn délután sajtótájékoztatót tartott, amelyen az állami költségvetés egyensúlyát érintő kérdéseket elemezte. Elmondotta, hogy a Pénzügyminisztérium részletesen felmérte a költségvetési egyensúly különféle problémáit, a költségvetés deficitjének okait. Rámutatott, hogy a problémák nem újkeletűak. 1950 és 1967 között a látszólag kiegyensúlyozott költségvetés mögött feszültségek húzódtak meg a gazdasági életben. Az irányítás akkori rendszeréhez kapcsolódó pénzügyi mechanizmus azonban nem volt alkalmas a feszültségek jelzésére. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésén belül a pénzügyi mechanizmus gyökeres megváltoztatásának egyik fontos célja volt, és ma is az, hogy a mechanizmus egyes elemei reálisan tükrözzék a gazdasági élet tényleges helyzetét. A költségvetés jelenlegi helyzetében tehát a reform előtt kialakult, de máig sem bonyolították le e két napon a Pest megyei főközlekedési utak. Mindenekelőtt az M— 7-es autóút, amelynek betonszalagján szombat délután és vasárnap kora reggel ezrével indultak Balaton felé az autósok. A Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnöksége a pályán cirkáló rendőrségi gépkocsikon kívül, forgalom- ellenőrzésre és irányításra „bevetett” egy Morava típusú repülőgépet, valamint egy helikoptert is. A Dunakanyarba vezető 11-es út új és régi szakasza szintén telítődött gépkocsi-karavánokkal, a közlekedés itt különösen vasárnap délután lassult le. A forgalom zavartalanabb lebonyolítása érdekében a szentendrei országút feléit is ellenőrző körúton cirkált a rendőrségi helikopter. Nagy volt hát a forgalom, sokan mentek a strandokra. Bár a budapesti fürdőigazgatóság szerint a vártnál kevesebben látogatták a budapesti strandokat — a Dagályba 20 ezren, a Palatínusba 10 ezren, a Gellértbe 5 ezren mentek — sokan utaztak a Szentendreisziget Váccal átellenes partjára, a Pokol csárdánál levő strandra. A váci révállomás tájékoztatása szerint vasárnap 5700 jegyet váltottak, és 645-en mentek át gépkocsival. A budapesti mentők — bármilyen hihetetlennek is tűnik —, átlagos forgalmat bonyolítottak le. Mint megtudtuk, ennek oka, hogy a tartós meleg nem olyan veszélyes, mint a hirtelen időjárásváltozás. Különösebb panasz nem volt a Pest megyei tűzoltóságon sem, vasárnap mindössze egy tűzesethez kellett kivonulni: az egyik fóti építkezésen a felelőtlenül eldobott cigaretta- végtől meggyulladt a fahulladék. A szántókon, a szalmakazlak — hála az elővigyázatosságnak — épen maradtak. M észá ros—Szi tny ai Időnként megnövekvő felhőzet, főként a délutáni órákban helyi záporokkal, zivatarokkal. Mérsékelt, változó irányú szél. Zivatar idején átmeneti szélerősödés. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 29—33 fok között. megoldott egyensúlyi problémáit fejeződnek ki. A reform bevezetése óta a társadalmi-gazdasági életben számos eredményt értünk el. A termelés összetételben és időbalileg jobban alkalmazkodik a szü k s égletekhez, a nemzeti jövedelem gyorsabban nő, mint a teljes termelés, mert a ráfordítás kisebb és a készlet- növekedés. is lelassult A lakossági vásárlóerő gyors növekedése ellenére is fokozatosan javult az árukínálat. A költségvetési bevételek viszonylag m-ors ütemben nőttek, ugyanakkor azonban a kiadások még ezt is meghaladták. 1968 óta az állam tudatosan vállalta a költségvetési hiányt, hogy ezzel biztosítsa a zavartalan átmenetet az új gazdaságirányítási rendszerre. Részt vállalt olyan termelő beruházások finanszírozásában, amelyeket az új irányítási rendszerben a vállalatoknak saját alapjaikból vagy kölcsönfor- rásböl kellene megoldaniuk. 1963-ban a termelői árrendezésnél az állam támogatta a vállalatokat abban, hogy bevételeik fedezzék kiadásaikat és nyereségük is legyen. Azzal számoltak, hogy ezek a támogatások viszonylag nem hosszú idő múlva csökkennek, ez azonban nem következett be a várt mértékben. Ez abból adódik, hogy a munka szervezettsége és a gazdálkodás nem javult a kívánt mértékben. Növekvő törhet jelentenek az állami költségvetésnek az árak stabilizálását célzó kiadások is. 1969 és 1971 között körülbelül 4 milliárd forinttal járult hozzá az állam ahhoz, hogy a tőkésországokban tapasztalható infláció ne gyűrűzzék tovább a bélfalai árakban, s védjék a hazai fagyasztói árakat. A költségvetésben tapasztalható feszültségeknek — mint mondatta — legalábbis két alapvető oka van, mégpedig az, hogy lassan nő a hatékonyság és túlméretezettek a kiadások. A beruházási piacon a kínálatot tartósan és nagymértékben meghaladó kereslet a többi között azzal jár, hogy a beruházások tervezett határideje eltolódik, a befejezetlen állomány növekedése pedig késlelteti a költségvetés bevételeinek gyarapodását. Általában fékezi a hatékonyság növekedését és lassítja a bevételek gyarapítását az a kényszer- helyzet is, hogy a gazdaságosan dolgozó vállalatoktól a nem gazdaságosan dolgozó vállalatokhoz kell átcsoportosítani a jövedelem jelentős részét. További probléma, hogy nem érvényesül megfelelően az árak orientáló szerepe. Az árak indokolatlanul nagy mérvű rugalmatlansága a feszültségek feloldása helyett elodázza a megoldást. A költségvetés helyzetét gazdasági és társadalmi okok nagy mértékben meghatározzák. Ugyanakkor a költségvetés jóváhagyása után még év közben is szükségképpen születnek különféle döntések, amelyek többletkiadással járnak, és ezek fedezésére tartalékok már nem állnak rendelkezésre. A költségvetés egyensúlyi problémáinak megoldása tehát nem egyszerű feladat, csak fokozatosan és hosszabb idő alatt lehet e területen eredményeket elérni. A költségvetési egyensúly javítása mégis múlhatatlanul szükséges, mert ennek hiánya a társadalom közérzetét zavarja és ha belátható időn belül a feladatot nem oldják meg, úgy később ellentmondásos intézkedésekre kényszerülhetnek az állami szervek. Ezért az 1972. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés összeállításának most folyamatban levő munkái során egyik legfontosabb feladat az egyensúlyi viszonyok javítása. A feladat nemcsak és nem elsősorban a felhalmozási és a társadalmi s a lakossági fogyasztási vásárló erő szabályozása. Legfőképpen az a céL hogy a társadalmi munka hasznossága javuljon. Ami a beruházási piac közismert feszültségeit illeti, szükség van visszaszorító intézkedésekre is. Ezt már korábban felismerték és ezért módosították 1971-ben a jövedelemszabályozást, ami az adóterhek 3—4 százalékos emelését és a decentralizált fejlesztési források szűkítését jelentette, ez azonban csak az egyik szükségszerű intézkedés volt. Múlhatatlanul szükségei, hogy a központi forrásból finanszírozott, 1972-ben vagy azután kezdődő beruházásokat felülvizsgálják, s ha szükséges, elhalasszák vagy átütemezzék, még pedig oly mértékben, hogy megfelelő fedezetet biztosítsanak előre nem becsülhető, de az eddigi gyakorlat alapján mégis valószínűsíthető költség-túllépésekre a beruházásoknál. Ezért tételesen felül kell vizsgálni a központi fejlesztési célkitűzéseket. Az előkészítés-kivitelezés korai szakaszában levő, továbbá az 1972. évi kezdésre előirányzott központi döntésű beruházások egy részét átütemezni" esetleg törölni kell. A költségvetés jövő évi felhalmozási terheit oly módon is mérsékelni kell, hogy nem vesznek figyelembe újabb igényeket beruházások támogatására vagy kölcsönök visszafizetésének elhalasztására. A jövőben gyorsabban kell csökkenteni azokat az ösx- szegeket, amelyekkel az állam a vállalatok külö- féle veszteségeit téríti meg. Következetesen fel kell lépni a különböző oldalakról érkező nyomás ellen: sem indokolatlan bérpreferenciékat nem szabad nyújtani, de olyan támogatásokat sem nyújthat a jövőben az állam, amelyeket a vállalatok az árváltozásokból származó nyereségcsökkenés kiegyenlítésére kérnek. Az árak stabilitását érintő kérdésekben differenciáltan, a társadalmi, gazdasági követélmények mérlegelésével célszerű dönteni. Az árszínvonal stabilitása társadalompolitikai- lag helyes követelmény. Mégis figyelembe kell venni, hogy a mereven értelmezett stabilitásnak negatív következményei is vannak. Sok esetben növelik a költségvetési kiadásokat. s ily módon lényegében akonkfét ármozgások közömbösítése ellenére sem küszöbölik ki az általános áremelkedések veszélyét. A közgazdaságilag indokoltnál alacsonyabb árak a kereslet növekedését, az árleszorítás terheinek és feszültségeinek a halmozódását, felerősödését idézik elő. A termelő szférában következetesen nagyobb teret kell engedni a világpiaci értékítéletnek, a fogyasztói árak esetén pedig az élelmiszerárak stabilitásán túl a tervezett reálbérnövekedés betartásának megfelelően kell szabályozni az áralakulást. Befejezésül arról szólt, hogs' a társadalmi közös fogyasztás 1972-ben reálértékben nem növekedhet gyorsabban, mint a nemzeti jövedelem. Ennek betartása minden területen gondos elemzést és megalapozott tervezést kíván. Elengedhetetlen, hogy a költségvetésből gazdálkodó szervek társadalom- és gazdaság- politikai szempontból rangsorolják igényeiket. A költség- vetési javaslatok felülvizsgálatát is szigorítani kell, s az előirányzatokat a lehetőségekhez kell igazítani. Fóti Péter MELEGEBB VOLT ÉSZAKON Tovább is kánikula Jégeső Királyréten — Sok volt a baleset — Totládds a szentendrei utca Foto: Gábor Az állami költségvetés egyensúlyáért
