Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

PEST MEGYEI VHifi PROLETÁRJAI. ESYÍSÜUÉTSU It chord ! AZ MSZMP PEST MEGYEI, BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA wag XT. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ARA KO FII.IliR 1971. AUGUSZTUS 17., KEDD f Nixon-injekció Dollárválság Izgatott amerikai turisták Párizsban az American Express irodája előtt vitatják meg, hogyan is hat rájuk a dollárral kapcsolatos Nixon-bejelentés. Abdul Karim Al-Sheikly Budapesten 3teykesálődtek a mttiggar—iraki k m lüg gin iffiisz tori tárgyalások Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese a Parlamentben fogadta Abdul Karim Al-Sheikly iraki külügyminisztert. Augusztus 16-ára virradó­ra Nixon amerikai elnök kény­telen volt végre legalább résziben meghajolni a tények előtt. A dollár lappangó vál­ságának tudomásul vételét jelen tilt az eln ök különsaótza- tában közölt rendkívüli in­tézkedések. Ezek közül a leg­fontosabbak a következők: 1. felfüggesztik a dollár arany­ra történő beváltását; 2. 90 napra befagyasztják az ára­Köztudott, hogy Pest megye területének nagy része Buda­pest vonzásában és a hirtelen megnövekedett agglomerációs övezetben a fokozódó beruhá­zásokkal sem lehet megoldani a lakosság megfelelő ellátá­sát. Ez az alaphelyzet valószí­nűleg nem változik döntően az elkövetkezendő évtizedek­ben sem. A településfejlesztéssel fog­lalkozó szakemberek elkészí­tették a megye távlati fejlesz­tési tervét, amelyet a jövőben két szakaszban kívánnak meg­valósítani. Elemző, sokoldalú számítások alapjában megál­lapították, hogy az egész me­gyében 1985-ben 240 ezer négyzetméter, ezen belül az agglomerációs övezetben 116 ezer négyzetméter bolthálózat­ra lesz szükség. A kétezredik évre további 69, illetve 24 ezer négy­zetméterrel kell növelni a boltok területét, figye­lembe véve a főváros kö­zelségét. A vendéglátásban ugyancsak a főváros közelsége lesz to­vábbra is a meghatározó. Miután hosszú évekre szóló terveket dolgoztak ki, nem egyes falvakra vonatkoznak az adatok, hanem csali kerete­ket jelölnek meg. Vendéglőből a megyében 1985-ben 160 ezer négy­zetméter lesz, amit 2000- re további 30 ezer négy­zetméterrel növelnek. Az agglomerációban ez az ér­ték 78, illetve 12 ezer négyzet- méter építésére emelkedik. A raktárhálózat országosan is kevés. Ennek a kis mennyi­ségnek is feltehetően csupán nagy százaléka esik Pest me­gyére. A raktártér megoszlása: túlnyomó többsége, 55 száza­léka az ipart és 22 százaléka a mezőgazdaságot szolgálja, és nek ki; 4. 4,7 milliárd dollár­ral csökkentik az amerikai költségvetési kiadásokat; 5. 10 százalékkal csökkentik a külföldi segélyprogramokat; 6. egy esztendőre elhalaszt­ják a népjóléti reform beje­lentett intézkedéseit. Már a puszta felsorolás jel­zi, hogy a Fehér Ház ezúttal az amerikai gazdaság törté­netében párját ritkító, drá­mainak nevezhető intézkedé­sekre kényszerült. Ezek per­sze nem „az égtől hullottak csak a fenn maradó 23 száza­lék a kereskedelemé. A ne­gyedik ötéves tervben azon­ban több közraktár, gabona- raktár és hűtőház épül, és fej­lesztik a vállalati raktárháló­zatot is. A tervek szerint Cegléden lesz a regionális funkciót betöltő nagyrak­tár, míg Vácott, Dunake­szin, Gödöllőn, Monoron, Nagykátán, Dabason, Rác­kevén és Nagykőrösön a helyi igényeket kielégítő tárolókat építenek. Nagyon érdekes a . javaslat távlati módosítása. Az ezred­fordulóig kétmillió négyzet- méteres raktárterét kívánnak létesíteni, amelyet elsősorban a Ráckeve—kiskunlacházi Du- naparton építenének meg. Ha megvalósítják a Budapestet el­kerülő körvasútvonalat, akkor elsősorban Dabast, s végül Al­bertit: át jelölik ki. Minderre nyolcmilliárd forintot fordíta­nak, de ebben az óriási ösz- szegben már a Budapestre koncentrált megyei igényeket szolgáló tárházakat is belefog­lalják. k. m. alá”. Évek óta tudják a tőkás- világ gazdasági és pénzügyi szakemberei is, hogy a soro­zatosan megismétlődő pénz­ügyi krízis mögött a dollárnak a valóságos értékviszonyok­tól mesterségesen eltérő ár­folyama áll. A dollárnak az aranyhoz vi­szonyított árát, amely uncián­ként hivatalosan 35 dollár, még a második világháború után állapították meg. Azóta a dollár ténylegesen vesztett értékéből, az amerikaiak azonban mesterséges módon és nagyrészt politikai meggon­dolásokból kiindulva, miniden erővel igyekeznek fenntarta­ni ezt az árfolyamot. Az ame­rikai monopóliumok törekvé­sei szempontjából ez igen lo­gikus és érthető volt. Nymo­don ugyanis a dollár tartó­san túl volt értékelve az aranyhoz és a többi devizák­hoz viszonyítva, ami azt je­lentette. hogy az amerikai nagy monopóliumok viszony­lag „olcsón” épülhettek be más országok gazdasági életé­be. vásárolhattak fel válla­latokat vagy alapíthatták meg a magük leányvállala­tait. Ami az amerikai állam ér­dekeit illeti; a dollárnak az aranyhoz viszonyított deval­válása megingathatta volna az amerikai pénznem nemzet­közi tartalékvaluta-szerepét. Ennek pedig szinte belátha­tatlan pénzügyi és politikai következményei lettek volna. Hiszen az Egyesüli Államok nemzetközi gazdasági hege­móniája a tőkés válságban éppen a dollár tartalékvalu­ta-szerepén nyugszik. A helyzet ellentmondása és különös érdekessége az, hogy az elmúlt 25 évben a dollár tartalékvaluta-szerepe a kon- kurrens tőkésországokat is érdekeltté tette a mesterséges dollár—arany árviszony fenn­tartásában ! Ezek az országok ugyanis pénzügyi tartalékaik rendkívül nagy részét dollár­ban tartják. A dollár leérté­kelése tehát e tartalékok 'gén nagy részét egyszerűen meg­semmisítené. Ily módon előállt egy olyan helyzet, hogy a ve­zető nyugati tőkés-országok jó része érdekelt volt a dollár helyzetének megszilárdításá­ban — ugyanakkor szenve­dett is pénzügyileg a valósá­gos helyzetnek meg nem fe­lelő dollárárfolyam miatt. Lényegében ez az a mind­máig változatlan ok, amely az utóbbi évek sorozatos pénzügyi válságait kirobbantotta. A kér­dés az volt — és továbbra is az —, hogy meddig lehet kü­lönböző részletintézkedésekkel halogatni a dollár szembesíté­sét a valósággal. Magyarán: meddig lehet elkerülni a dol­lár—arany árviszony rnegvál­(Folytatás a 2. oldalon.) Qjrszá gosaiii: 16 mázsa a búza termésátlaga A nyári mezőgazdasági mun­kák tapasztalatairól, eredmé­nyeiről és az őszi munkák elő­készületeiről tanácskozott hét­főn dr. Dimény Imre minisz­ter vezetésével a MÉM mi­niszteri értekezlete, amely megállapította: a gabona be­takarítását a gazdaságok elő­relátóan, jól szervezték mag. Az előzetes számítások szerint a gazdaságok bú­zából a hazai mezőgazda­ság történetének legjobb termését takarították be. A holdanként! termésátlag több mint 16 mázsa — hektá­ronként 28 mázsa —, de ezen beiül az állami gazdaságok országos átlagban holdanként több mint 20 mázsa — hektá­ronként 35 mázsa — búzát ta­karítottak be. Jó a többi ka­lászos termése is. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter az érte­kezleten köszönetét fejezte ki az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek, az ipar, a felvásárlás, a forgalma­zás, valamint a szállítás dolgozóinak kiemelkedő munkájáért, és kérte, hogy a soron követ­kező munkák idején is tegye­nek meg mindent a további feladatok teljesítése érdeké­A sóskúti—zámori Tolbuchin Tsz elődjébe elsősorban idős emberek léptele be tagnak an­nak idején — még ma is 194 dolgozó tag mellett 110 jára­dékost találunk. A sóskúti szövetkezetét a pusztazámor- ral való egyesítésig, 1963-ig, a gyengék között tartották szá­mon. A termelési szerkezet a közelmúltig vegyes képet mu­tatott. Gabonával, szőlővel, gyümölccsel, csirkével, libával, szarvasmarhával, sertéssel, mindennel foglalkoztak. Közben fejlődött a mel­léküzemági tevékenység, építőipari vegytisztító, elektromos Diesel-javító, alumínium öntő részlegek létesültek. Gazdálkodásuk, termelési struktúrájuk hamarosan át­alakult. Év végére beindítanak egy háromszázhatvan anyako­cára alapozott évi 6—7000 hí­zót kibocsátó szakosított ser­téstelepet. A növénytermesz­tést is átállítják a telep ta­karmányellátására. Hatszáz holdon kukoricát, hatszáz hol­den őszi kalászost, há­romszáz holdon lucernát, ter­mesztenek majd. Az így nyert összesen évi 300 vagon takar­mányt maguk dolgozzák fel. Az új beruházás a szövet­kezet mezőgazdasági alap- tevékenységből származó évi 12 milliós jövedelmét Abdul Karim Al-Sheikly, az Iraki Köztársaság külügymi­nisztere Péter Járxis külügy­miniszter meghívására vasár­nap este hivatalos baráti láto­gatásra Budapestre érkezett. Abdul Karim Al-Sheikly hétfőn reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzási ünnepség után az iraki kül­ügyminiszter magyar vendég- i látóinak társaságában Buda­pest nevezetességeivel ismer­kedett. Péter János külügyminisz­egy-Iiét éven belül meghá­romszorozza. A takarmánytermesztésben és feldolgozásban, valamint a sertéstelepen foglalkoztatott dolgozók száma viszont le­csökken 50 főre. A felszabadult munkaerőt a megmaradt 300 holdon, új gyümölcsösökben foglalkoztat­ják. Eddig 70 hold meggyet, 117 hold kajszibarackot, 30 hold málnát telepítettek. A fennmaradó területre a későb­biekben szőlőt ültetnek. Az új beruházások, új tele­pítések egyre több szakkép- zsrttséget és fiatal utánpótlást igényelnek. Tervezik, hogy a folyama­tos szakmunkásképzésen kívül növénytermesztő, ál­lattenyésztő, gyümölcster­mesztő szakköröket indí­tanak, ahol a kívülálló érdeklődőket is szívesen látják. P. A. tér fogadta loan Cotot-t, a Ro­mán Szocialista Köztársaság új magyarországi nagyköve­tét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. A VDK külügyminiszté­riuma sajtófőosztályának de­legációja, Ngo Diem főosztály- vezető vezetésével, augusztus 6 és 16 között Magyarorszá­gon tartózkodott, a Külügy­minisztérium sajtófőosztályá- nak meghívására. Vietnami vendégeinket fogadta Pulya Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Katona Ist­ván, az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztályá­nak vezetője, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, Sarlós István, a Nép- szabadság főszerkesztője, a Központi Bizottság tagjai; to­vábbá Lakatos Érnő, a Mi- 1 nisztertanács Tájékoztatási tér hétfőn délután hivatalá­ban fogadta Abdul Karim Al- Sheikly iraki külügyminisz­tert. A látogatást követően a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a Péter János és Abdul Karim Al-Sheikly által vezetett magyar—iraki kül­ügyminiszteri tárgyalások. A tárgyalásokon magyar részről részt vett Holtai Imre külügyminiszter-helyettes. Szi­geti Károly, a Külügyminisz­térium csoportfőnöke, F erró József, hazánk bagdadi nagy­követe, Nagy S. Lajos, a Kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője, iraki részről pedig Medhet Juma nagykövet, ár. Mahmoud Daud nagykövet, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Nazar Abid, a külügyminisztérium osztályvezetője és Jamal J. Abdulla, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A szívélyes légkörben lezaj­lott tárgyalások során meg­vizsgálták az időszerű nemzet­közi kérdéseket, különös te­kintettel a közel-keleti hely­zetre. GR. KARL SCHILLER ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL Dr. Kari Schiller, az NSZK gazdasági és pénzügyminisz­tere, aki felesége társaságá­ban néhány napot üdülésen töltött Magyarországon, hét­főn elutazott hazánkból. Dr. Kari Schiller találkozott dr. Tímár Mátyással, a Minisz­tertanács elnökhelyettesével, továbbá dr. Biró József kül­kereskedelmi miniszterrel és Faluvégi Lajos pénzügymi­niszterrel. Hi'vatalán ak általános elnök- helyettese, Siklási Norbert, a MUOSZ főtitkára, Darvasi István, a Magyar Hírlap fő­szerkesztője. Dr. Mohamed Zakaria Is­mail, a Szíriái Arab Köztársa­ság budapesti nagykövete hét­főn este fogadást adott abból az alkalomból, hogy a közel­jövőben végleg távozik Ma­gyarországról. A fogadéban megjelent Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter, Holtai Im­re külügyminiszter-helyettes, Nagy Miklós a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese. Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözöl­te a Kurd Demokratikus Pár­tot, megalakulásának 25. év­fordulója alkalmából. kát és a bérekét; 3. a behoza­talra 10 százalékos adót vet­Cegléden: nagyraktár Pest megy? keresltedJme az ezredfordulón ben. SÓSKÚT—PUSZTAZÄMOR Sertéstelep — hétezer hízóra Péter János külügyminisz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom